Béla Soltész

A riói karnevál őrülete? A lélegzetelállító kilátás a Cukorsüveg és a Corcovado tetejéről? A szurkolók tízezreinek lelkesedése a Maracana Stadionban? Amazónia dzsungele? A pompás tengerpartok? Igen, ez mind Brazília. De a favelák nyomora és az óriási metropolisok betonrengetege is. A végtelen országutak, a többnapos amazonasi hajózások, az éjszakai buszozások unalma. Meg a rengeteg különös hely és pillanat, a vad házibulitól az afrikai vallási rituáléig, a magyar származású brazilok banános rétesétől az őserdő lakóinak cölöpökön álló házáig... Bepakoltam a hátizsákomba, és útnak indultam, hogy felfedezzem magamnak Brazíliát, a 2016-os olimpia országát. Bejártam az ország leghíresebb helyeit, de olyan világvégi falvakba is elkeveredtem, amelyek talán még a térképen sincsenek rajta. Ámuldoztam Brazíliaváros és Sao Paulo modernségén, és gyönyörködtem Minas Gerais barokk aranyvárosainak szépségében. Híres brazilok nyomába eredtem - mint Pelé, Ayrton Senna vagy épp Paulo Coelho -, és híres brazíliai magyarok nyomára is bukkantam, mint például Molnár Gábor vagy Lénárd Sándor. És persze megismerkedtem egy csomó hétköznapi, nagyszerű brazil emberrel, akiktől nagyon sokat tudtam meg arról, hogy milyen az igazi Brazília. Erről szól ez a könyv. - És akkor hol élnek indiánok? - kérdeztem. - Fent, a Tapajós felső folyásánál - mondta. - Két-három napnyi hajóútra innen. - És itt? - Itt nem. - Régen sem éltek itt indiánok? - De. A nagyszüleim még azok voltak. De aztán beköltöztek a faluba. Ezt nem értettem. Hogyhogy "aztán"? Mit változtat valakinek az indiánságán az, hogy hol lakik? - És most akkor kik laknak Jamaraquában? - kérdeztem. - Emberek. - Milyen emberek? - Egyszerű, dolgos emberek. Caboclo-k. Soltész Béla 1981-ben született Budapesten. Az ELTE spanyol-portugál szakán és a BCE nemzetközi tanulmányok szakán végzett. Ösztöndíjasként Spanyolországban, Chilében és Mexikóban tanult, doktori tanulmányait a BCE-n folytatta. Kutatási témája a latin-amerikai és a kelet-közép-európai migráció.

A riói karnevál őrülete? A lélegzetelállító kilátás a Cukorsüveg és a Corcovado tetejéről? A szurkolók tízezreinek lelkesedése a Maracana Stadionban? Amazónia dzsungele? A pompás tengerpartok? Igen, ez mind Brazília. De a favelák nyomora és az óriási metropolisok betonrengetege is. A végtelen országutak, a többnapos amazonasi hajózások, az éjszakai buszozások unalma. Meg a rengeteg különös hely és pillanat, a vad házibulitól az afrikai vallási rituáléig, a magyar származású brazilok banános rétesétől az őserdő lakóinak cölöpökön álló házáig… Bepakoltam a hátizsákomba, és útnak indultam, hogy felfedezzem magamnak Brazíliát, a 2016-os olimpia országát. Bejártam az ország leghíresebb helyeit, de olyan világvégi falvakba is elkeveredtem, amelyek talán még a térképen sincsenek rajta. Ámuldoztam Brazíliaváros és Sao Paulo modernségén, és gyönyörködtem Minas Gerais barokk aranyvárosainak szépségében. Híres brazilok nyomába eredtem – mint Pelé, Ayrton Senna vagy épp Paulo Coelho –, és híres brazíliai magyarok nyomára is bukkantam, mint például Molnár Gábor vagy Lénárd Sándor. És persze megismerkedtem egy csomó hétköznapi, nagyszerű brazil emberrel, akiktől nagyon sokat tudtam meg arról, hogy milyen az igazi Brazília. Erről szól ez a könyv. Soltész Béla 1981-ben született Budapesten. Az ELTE spanyol-portugál szakán és a BCE nemzetközi tanulmányok szakán végzett. Ösztöndíjasként Spanyolországban, Chilében és Mexikóban tanult, doktori tanulmányait a BCE-n folytatta. Kutatási témája a latin-amerikai és a kelet-közép-európai migráció. – És akkor hol élnek indiánok? – kérdeztem. – Fent, a Tapajós felső folyásánál – mondta. – Két-három napnyi hajóútra innen. – És itt? – Itt nem. – Régen sem éltek itt indiánok? – De. A nagyszüleim még azok voltak. De aztán beköltöztek a faluba. Ezt nem értettem. Hogyhogy „aztán”? Mit változtat valakinek az indiánságán az, hogy hol lakik? – És most akkor kik laknak Jamaraquában? – kérdeztem. – Emberek. – Milyen emberek? – Egyszerű, dolgos emberek. Caboclo-k.

Ecuador, Kolumbia, Venezuela, Guyana, Suriname, Francia Guyana, Jamaica, Trinidad és Tobago, Saint Lucia, Martinique... Távoli országok, amelyekről általában semmit (vagy semmi jót) nem hall a magyar közönség. Pedig a régió, ahol a konkvisztádorok egykor a mesés Eldorádót keresték, csodálatos helyeket rejteget. A tengerpartok, szigetek, tűzhányók, táblahegyek, dzsungelek és szavannák világában igazi kincsekre bukkanhat, aki nem fél nekiindulni. Soltész Béla a Clandestino – Egy év Latin-Amerikában és a Hátizsákkal Brazíliában című kötetei után ezúttal az Andoktól a Karib-tengerig kalauzolja olvasóit. Fejvadász indiánok és szökevény rabszolgák leszármazottait látogatja meg az őserdőben, hegytetőn és vitorlás hajón száll meg, piranhára horgászik és részt vesz egy madárcsipogtató versenyen. Felkeresi a venezuelai magyar közösséget, és megtudja, hogy miért hímeznek magyar mintákat az ecuadori indiánok. Meglátogatja García Márquez és Bob Marley otthonát, és borzongva szemléli Pablo Escobar elhagyott villáit. A sok történetből pedig egy színes kulturális tabló áll össze, ami velünk, magyar olvasókkal is megismerteti az Eldorádótól az Antillákig érő, meglepetésekkel teli világot.