Judit Szántó

A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című regény először 2008-ban jelent meg Amerikában, számos nyelvre lefordították, a magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el. A zajos siker után időről időre hírek kaptak szárnyra a történet megfilmesítéséről, és végül a filmet idén áprilisban mutatták be a Dowton Abbey című sorozatból ismert Lily James főszereplésével. A magyarországi premier augusztus 10-én lesz a Netflix műsorán. 1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története.

A Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című regény először 2008-ban jelent meg Amerikában, számos nyelvre lefordították, a magyar olvasókhoz 2010-ben jutott el. A zajos siker után időről időre hírek kaptak szárnyra a történet megfilmesítéséről, és végül a filmet idén áprilisban mutatták be a Dowton Abbey című sorozatból ismert Lily James főszereplésével. A magyarországi premier augusztus 10-én lesz a Netflix műsorán. 1946 januárjában a Londonban élő Juliet Ashton levelet kap egy ismeretlen férfitól a csatorna-szigeteki Guernsey-ről. A levél írója elmeséli, miért alakították meg a második világháború alatt, a német megszállás idején a Krumplihéjpite Irodalmi Társaságot, és hogyan segítette a sziget lakóit abban, hogy átvészeljék a háborút. Így kezdődik a szívet melengető, varázslatos kisregény, melyben levélváltásokból, apránként rajzolódik ki előttünk a festői Guernsey-n élők humorral átszőtt, embert próbáló története.

Miért olyan fontos a zsidóknak a szó? Zsidók és szavak viszonyáról szól Amos Oz, a világhírű izraeli író és Fania Oz-Salzberger, az ismert történész ?négykezes? könyve, mely e viszony leírásához a zsidó nép egész történetét segítségül hívja. Anekdotázókedv és tudomány, csevegő stílus és szabatos érvelés keveredik apa és lánya közös művében. Az Énekek éneke (talán női) szerzőjétől az idők homályába vesző talmudistákon át a modern kori írókig se szeri, se száma a szereplőknek. A zsidó folytonosság, sőt sajátosság - állítják, mondják, sugallják a szerzők - nem a fő-fő helyszínekből, építményekből, hősökből vagy rítusokból, hanem az írott szóból és nemzedékek folyamatos párbeszédéből adódik. Tanulságos, lírai és mulatságos könyvük, mely szerint a szó tehát a zsidó kultúra lényegét képezi, az olvasót is biztatja mintegy: ha kedve van, kapcsolódjék be ő is a beszélgetésbe.

Az Oscar-díjas Saul fia egyik forrása. Gideon Greif történészprofesszor a második világháború után életben maradt néhány sonderkommandós történetével foglalkozik ebben a könyvben. A Sonderkommandók, a nagyrészt zsidókból álló "különleges egységek" elsősorban a meggyilkoltak holttesteinek elégetését végezték. Náci fogvatartóik választották ki őket. Az öngyilkosságon kívül nem volt lehetőségük visszautasítani a rájuk bízott feladatot. Őket is rendszeresen elgázosították. A nácik terve az volt, hogy amikor már az összes zsidót megölték, a Sonderkommandók tagjai lesznek az utolsó áldozatok. Hogyan maradhattak életben mégis néhányan? Hogyan lehetett ép ésszel túlélni ezt a munkát? Hogyan lehetett fegyveres lázadást szervezni a koncentrációs táborban? Greif hosszú beszélgetéseket folytatott Auschwitz-Birkenau sondereseivel. A szerző részletes hátteret rajzol az Endlösung gyakorlati megvalósításáról, sokat idéz azokból a feljegyzésekből, amelyeket a foglyok a koncentrációs táborok területén rejtettek el. "A Sonderkommando nagyon kényes téma, az elmondhatatlanon belül is a legérzékenyebb. Én azonban annyira fontosnak ítéltem, hogy elhatároztam, az összes túlélővel leülök beszélgetni." (Gideon Greif) "A birkenaui tábor sonderkommandósai tudták, hogy meg fogják őket ölni, mert ők a titkok tudói, de azt akarták, hogy az utókor értesüljön arról, amit ott átéltek." (Nemes Jeles László, a Saul fia című film rendezője) "A legtöbbet Gideon Greif interjúkötete segített, amelyben nyolc hajdani sonderessel beszélget. Ez a könyv valósággal kiütött. Rémálmaim voltak tőle." (Röhrig Géza, a Saul fia című film főszereplője) "A forgatás elején megkeresett Nemes Jeles László rendező, miután elolvasta a könyvet, Tel-Avivban találkoztunk is. Sokat beszélgettünk, később telefonon is egyeztettünk. Olyat filmet akart készíteni, amely teljesen hiteles és igaz. Ezért akkurátusan, felelősséggel, nagyon komolyan felkészült a munkára, ebben tudtam talán segíteni." (Gideon Greif) GIDEON GREIF 1951-ben született izraeli történészprofesszor, fő területe az auschwitzi megsemmisítőtábor és az ott működő Sonderkommando. Holokauszttal foglalkozó nemzetközi intézmény kutatója és vezetője, több mint harminc éve dolgozik a jeruzsálemi Yad Vashem emlékhelyen, számos ország egyetemének vendégelőadója. Fő műve, a Könnyek nélkül sírtunk először németül jelent meg 1995-ben, majd még hat nyelvre lefordították. Legújabb, 2015-ben megjelent, Itamar Levinnel együtt írt munkájában (Aufstand in Auschwitz) az 1944. októberi Sonderkommando-felkelés történetét tárta fel.

Paul Sheldon sikeríró, a szépkeblű közönség bálványa befejezi legújabb és legjobb regényét, minek örömére jól benyakal, és kábán autóba vágja magát. Egy veszélyes útkanyarban utoléri az észak-amerikai Sziklás-hegységben nem ritka hóvihar. Isten háta mögötti, magányos tanyaházából bevásárolni indul kisteherautóján Annie Wilkes, a Sheldon-regények könnyes rajongója. Az árokba borult autóroncsban kedvenc szerzőjére ismer, kinek összetört testében alig pislákol az élet. Kihúzza az árokból. Hazaviszi. Életre kelti. Új Sheldon-regényt akar. Csak magának. Stephen King (1947-) amerikai író pályafutása eddigi csaknem ötven évében horrortörténetek, sötét, rejtelmes regények és krimik tömkelegét jelentette meg. A Ragyogás, a Christine, a Holtsáv vagy a Kedvencek temetőjének szerzője az irodalmi popkultúra legfontosabb alkotója, aki 2003-ban vehette át "Az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásért" járó medált. Emellett többek között Bram Stoker, O. Henry, World Horror Convention, Hugo és Brit Fantasy díjjal, 2015-ben pedig Edgar díjjal jutalmazták munkásságát. A Tortúra 1987-ben jött ki, 1990-ben hollywoodi film készült belőle Kathy Bates főszereplésével; Paul Sheldon író nyomasztó történetét a világ számos országában színpadra alkalmazták: idén ősszel Bruce Willis alakításával tűzik műsorra a New York-i Broadway-n. "Stephen King a gótikus horror nagymestere: nemcsak történetmondóként kiváló, hanem a képalkotása is döbbenetes." (Joyce Carol Oates)

A holokausztról mindig úgy szokás beszélni, mint amiben a társadalom minden osztálya vétkes. De mintha a társadalmi osztályok csak férfiakból állnának: ritkán olvasunk a nők szerepéről. A nők történelme ezek szerint legfeljebb párhuzamos a férfiakéval. Ezen próbál változtatni Wendy Lower úttörő munkája. Német, orosz, ukrán levéltárakban kutatott, túlélőkkel (elkövetőkkel, szemtanúkkal és áldozatokkal) beszélt, helyszíneket járt be. Bemutatja, hogy nemcsak a koncentrációs táborok őrei között voltak nők, de a tömeggyilkosságok elkövetői között is, a zsidóüldözők és -kifosztók között is. Tanítónő, ápolónő, szociális gondozónő, titkárnő, feleség: több mint félmillió nő vett tevékeny részt a keleti területeken a holokausztban. A legkülönfélébb osztályokból és területekről érkeztek. Egy részük saját jószántából ment Keletre, másokat oda helyeztek. Néhányan önállóak voltak a gonoszságban, néhányan a férfiak példáját követték. Róluk fest hátborzongató képet ez a könyv. Fordította: Szántó Judit

Tudom, mit szeretnél, cukorfalat. Gyere vissza, és megkaphatod. - Száját közelítette Andiéhoz, nyelvével addig simogatva annak felső ajkát, amíg az köddé nem foszlott. A szeme azonban kitartott, s Rose tekintetébe kapcsolódott. - Sabbatha hanti - d anolta a kórus. - Lodsam hanti. Cahanna risone hanti. Andi visszajött, kimeredő, fájdalmas szeme köré megképződött az arc, melyet aztán a test is követett. Rose egy pillanatig látta karcsontjait és az ő ujjait szorító ujjakéit, majd ismét rájuk nőtt a hús. Rose újból megcsókolta. Andi még kínjai között is reagált, Rose pedig a fiatalabb nő torkába lehelte saját lényegét. Kell nekem ez a nő. És ami kell nekem, azt meg is kapom. Andi újra lenullázódóban volt, de Rose érezte, hogy küzd ellene, és felülkerekedik. A tüdejébe szívott, jajongó életerőből táplálékot merített, ahelyett hogy megpróbálta volna eltaszítani. Szuflát gyűjtött - most először. A ragyogás folytatásában a gonosz ismét visszatér közénk. A kisfiú, aki annak idején annyi rémséget élt át a Panoráma Szállóban, immár felnőttként, miután kigyógyult alkoholbetegségéből, egy New Hampshire-i hospice-házban dolgozik ápolóként, ahol a betegek Álom doktornak kezdik szólítani. Dan Torrance különleges képessége felnőttkorában i s fontos szerephez jut. Régóta kísértő szellemek, az Igaz Kötés nevű baljós, vándorló kompánia és egy Abra nevű, még Danénél is erősebb ragyogással bíró kislány körül bonyolódik a lidérces, borzongató történet. "Tipikus King-koktél: minden benne van." (Margaret Atwood)

Sarah Waters bombasikerű első regénye, amelyből Angliában nagy nézettségű televíziós sorozat is készült, egy különös sorsú fiatal nő, Nan Astley hányatott életét mutatja be. A derék vendéglős családból való Nan először a színpadok világába ruccan ki: öltöztetőnőnek szegődik el egy bájos ifjú színésznőhöz, Kittyhez, akinek hamarosan partnere is lesz – mind a színpadon, mind az ágyban. Nan a maga veleszületett hajlamára ismer ebben a szenvedélyes szerelemben, Kitty azonban egy férfi kedvéért végül elhagyja. Nan kis híján belepusztul a csalódásba, de aztán életösztöne felülkerekedik, és nem mindenapi kalandokat él meg a londoni homoszexuálisok és leszbikusok furcsa, zárt, saját törvényeinek engedelmeskedő világában, amelyet a szerző a XIX. század végi, Viktória-korabeli Anglia prűd, puritán légkörével állít szembe. A történet végén a legegzotikusabb fényűzést és a legsötétebb nyomort egyaránt megtapasztaló, a mennyet és a poklot is megjárt Nan egy megintcsak újszerű környezetben: a bimbózó szakszervezeti mozgalom izgatott kavargása közepette találja meg az igazi, kölcsönös vonzalmon alapuló kapcsolatot, amely végre értelmet ad sodródó életének.