Gábor Szántó

"Egy idős máramarosszigeti zsidó a Budapest felé tartó repülőn megpillantva Kafka fényképét azt állítja, hogy nem halhatott meg 1924-ben, mert ő húsz évvel később Auschwitzban találkozott vele. A regényíró az események kelepcéjébe kerülve nyomozásba kezd. Budapesttől Auschwitzon, Prágán, Bécsen, Berlinen és Oxfordon át egészen Tel-Avivig utazik azért, hogy a titokra választ találjon. Mi történhetett Kafkával a Bécs melletti szanatóriumban és utána két évtizeden át? A nyomozás során nemcsak Kafka sorsa, hanem a 20. századi közép-európai lét egésze válik kérdésessé. Mi lesz a sorsa annak, aki nem bírja elviselni a szerelmet, mert teher a hontalanság élménye, de nem könnyű a hazaérkezés sem, hiszen választható hazájában se lehet igazán otthon? A nyomozás, a különleges tel-aviv-i betörés hihetetlen története, a Kafka-hagyaték csak mellékszál két ember, egy férfi és egy nő váratlan egymásra találásában."

Az Európa szimfónia az erdélyi román-magyar családban nevelkedő zenész fiú, András felnőtté válását mutatja be a hidegháború és a Securitate árnyékában, és egy határokon átívelő szerelem történetét Kolozsvár és Nyugat-Berlin között, ahol a fiatalok a '68-as diákmozgalmak és a terrorizmus légkörében keresik saját útjukat. Új regényében, akárcsak a világsikert aratott, 1945 című film alapjául szolgáló elbeszélésében Szántó T. Gábor radikális nyíltsággal, tárgyilagossággal nyúl a magyar történelem és Európa közelmúltjának legfeszítőbb kérdéseihez.

Szántó T. Gábor regénye a diktatúráról és a huszadik századi zsidó válaszutakról szól. Az 1949-es Rajk-per idején játszódó cselekmény középpontjában a végsőkig meggyötört Friedmann Benjámin és kihallgatója, Benedek György államvédelmi tiszt története áll. Küzdelmük hátterében asszonyaik sorsát is feldúlja a politika férfivilága. Széthulló életek és családok: hatalmukban tobzódó kommunisták, kivándorlásra váró cionisták, talajvesztett pesti polgárok, betiltott írók, Garay téri kereskedők, besúgóktól rettegő, hitükbe kapaszkodó vagy hitehagyott túlélők tűnnek fel a regény lapjain. A szerző úgy tárja fel az embertelenség, a kétségbeesés és a megalkuvás mozgatórugóit, hogy mindvégig megőrzi tárgyilagosságát. Önvizsgálatra ösztönző számvetésének célja nem az indulatoktól fűtött ítélkezés, hanem annak megértése, hogyan őröl fel végül kíméletlenül mindent és mindenkit - áldozatot és bűnöst egyaránt - bármely diktatúra. A regény második, javított kiadása kerül most az olvasók kezébe.

Nemilosrdne priame príbehy plné ľudskej zloby, krutosti a chamtivosti odhaľujú skryté či neznáme miesta našej spoločnej histórie a my si opäť raz môžeme pomyslieť: toto nám nikto nepovedal! Témou tejto znepokojujúcej zbierky poviedok sú veľké sociálne drámy strednej Európy 20. storočia rovnako ako osudy jednotlivcov. Ľudské túžby majú veľkú moc – rozširujú hranice každodenných noriem a zvykov, ničia životy alebo prinútia človeka odísť na iný kontinent. Vieme, čo sa dialo v Európe počas druhej svetovej vojny, ale koľkí z nás vedia, čo sa bezprostredne po nej dialo so Židmi, vracajúcimi sa z koncentračných táborov, alebo s vysídlenými Nemcami či Maďarmi, ktorí sa stali obeťou výmeny obyvateľstva, takzvanej repatriácie? Čo sa stane s tými, ktorí chcú vziať spravodlivosť do vlastných rúk? Čo sa stane, keď sa človek narodí ako muž, ale chce žiť ako žena, no je to v rozpore s povolaním, ktoré si zvolil? Čo sa stane, keď sa tínedžer zamiluje do svojej učiteľky, tá však zvádza aj jeho najlepšieho kamaráta a hrá s dospievajúcimi mladíkmi nefér hru? Aký bude osud hluchonemého syna jednoduchej dedinskej ženy, ktorého miestne spoločenstvo odsúdilo a vylúčilo, a preto hľadá útechu u zvierat? Nemilosrdne priame Szántóove príbehy plné ľudskej zloby, krutosti a chamtivosti odhaľujú skryté či neznáme miesta našej spoločnej histórie a my si opäť raz môžeme pomyslieť: Toto nám nikto nepovedal!