Éva Székely

Ennek a kötetnek a magyar költészet a főszereplője. Mi sem természetesebb, mint hogy nemcsak a lírai darabokat vonultatjuk fel, hanem a költők portréját és a versek értelmezését is. Miközben az ihletett sorok belső izgalmaira fény derül, a kötet egy-egy metszete kirajzolja a magyar tájköltészet, a gondolati, majd a szerelmi líra vagy az istenes versek fejlődésvonalát.

65 magyar és külföldi író 77 nagy sikerű drámájának bő kivonata és összefogott méltatása ez a kötet. Az Oreszteia, az Élektra, az Antigoné, A hetvenkedő katona, a Doktor Faustus, a Cid, a Két úr szolgája, a Bölcs Náthán, a Cyrano, a Don Carlos, a Bánk bán, a Godot, A kék madár, a Becket éppúgy fellapozható benne, mint a Vérnász, A szecsuáni jólélek, a Marat, az Operett, a Bösendorfer, az Isten, császár, paraszt, a Taifun és más időtálló színművek színházi estet idéző tartalomleírása. A drámaismertetéseket olyan neves irodalmárok írták, mint Balassa Anna, Berkes Erzsébet, Bolonyai Gábor, Csűrös Miklós, Dani Tivadar, Dornbach Mária, Földes Anna, stb.

A kötet tartalmazza többek között Kolozsvári Grandpierre Emil, Határ Győző, Szabó Magda, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Lakatos Menyhért, Hernádi Gyula, Konrád György, Bereményi Géza, Spiró György, Vámos Miklós, Krasznahorkai László, Kornis Mihály, Grendel Lajos műveinek elemző bemutatását.

A kötet a zeneirodalom 55 híres operájának bő tartalmi kivonata, zenei aspektusainak és cselekményének finom ötvözése, s a zeneköltő pályájának rövid méltatása. A Fidelio, a Carmen, az Anyegin, a Pelléas és Mélisande, a Hunyadi László éppúgy szerepel a kötetben, mint például a Háry János, a Parasztbecsület, a Salome, a Hovanscsina vagy a Porgy és Bess. A műveket a zene oly neves szakértői ismertetik, mint Bojti János, Friss Gábor, Kertész Iván, Majtényi Zoltán, Németh Amadé, Németh Zsuzsa, Papp Márta, Sólyom György, Tótfalusi István, Zoltai Dénes. A(z) 55 híres opera Könyv szerzője Székely Éva.

65 magyar és külföldi író 77 nagy sikerű drámájának bő kivonata és összefogott méltatása ez a kötet. Az Oreszteia, az Elektra, az Antigoné, A Hetvenkedő katona, a Doktor Faustus, a Cid, a Két úr szolgája, a Bölcs Náthán, a Cyrano, a Don Carlos, a Bánk bán, a Godot, A kék madár, a Becket éppúgy fellapozható benne, mint a Vérnász, A szecsuáni jólélek, a Marat, az Operett, a Bösendorfer, az Isten, császár, paraszt, a Taifun és más időtálló színművek színházi estet idéző tartalomleírása.

"1941-45 között, az engem körülvevő, nem emberre méretezett borzalmak korában, amikor a világban az őrület uralkodott, számomra csak egy lehetőség maradt. Megéreztem, hogy a túlélés egyetlen módja, ha mániásan ragaszkodom gyerekkori álmom megvalósításához, nem törődve a környező világgal, vakon bízom a jövőben. Mindent meg kell tenni az olimpiai bajnokságért!" - írja Székely Éva, aki aztán meg is valósította álmát: 1952-ben, a helsinki olimpián aranyérmet szerzett. Könyve lebilincselő beszámoló arról, milyen elképesztő mennyiségű munka és mennyi elszántság kell egy ilyen győzelemhez. De sokkal több is annál, mert Székely Éva valóban embertelen körülmények között érte el sikereit: a második világháború alatt zsidó származása miatt nem versenyezhetett, és csodával határos módon maradt életben. 1956-ban pedig úgy szerzett ezüstérmet a melbourne-i olimpián, hogy nem tudhatta, mi történik otthon, a felbolydult Magyarországon, van-e még haza, ahová visszatérhet, és biztonságban van-e a kislánya, az akkor két és fél éves Andrea... Székely Éva, akit az ötvenes években "Pillangókisasszonyként" ismert a világ, az 1952-es helsinki olimpián aranyérmet nyert 200 méteres mellúszásban. Edzőként nagy sikereket ért el lányával, Gyarmati Andreával is, aki az 1972-es müncheni olimpián ezüst- és bronzérmet szerzett. 1981-ben, amikor először jelent meg önéletrajzi könyve, a Sírni csak a győztesnek szabad!, kiderült, hogy írónak is kiváló. Székely Éva a Nemzet Sportolója; Floridában pedig beiktatták "az úszósport halhatatlanjai" közé.