Sándor Szélesi

Jonathan Hunt, a New York Times riportere a családi hagyatékban megtalálja az Egri csillagok egyik első kiadását, s a kötetben két furcsa levelet, melyben egy bizonyos Ábray professzor indulatosan magyaráz az időutazás lehetőségéről s arról, hogy biz onyítékai is vannak... Jonathan Hunt a levelek nyomán Magyarországra, Egerbe indul, ahol egyre rejtélyesebb dolgok történnek vele. Mivel úgy tűnik, nem mindenki örül a felbukkanásának, elhatározza, mindenképpen a végére jár, hogy valóban létezett-e a gyűrű, amely Gárdonyi regényének is egyik kulcsmotívuma... Miközben a múltból hátrahagyott titkos üzeneteket próbálja megfejteni, a gyűrű évszázados legendája őt is megbabonázza... A Jumurdzsák gyűrűje egy fantasztikus regény. Témáját tekintve ugya n azt hihetnénk, hogy elsősorban a fiatalokhoz szól, azonban az Egri csillagok, amely köré a mű épül, mindannyiunk meghatározó olvasmányélménye. A részletesen kidolgozott karakterek, az izgalmasan feszessé tett jelenetek és párbeszédek élvezhetők az ifjúság és a felnőtt olvasók számára egyaránt. A regény továbbra is hordozza mindazokat az értékeket, amelyet az interaktív filmtől megörökölt: részletesen bemutatja az egyik legszebb hazai városunkat, feldolgoz Gárdonyi Géza titokzatos személyével k apcsolatos adatokat, hiteles történelmi eseményeket, miközben a valós elemeket fiktív szállal köti össze. Ismeretterjesztő és kalandregény is egyben, amely feltétlenül tetszést válthat ki a misztikum, a történelmi nyomozások (pl. Da Vinci-kód) szerel mesei között, de a kifejezetten hazai témájú regények rajongóinál is.

A mén nemzetségek jurtafalvait gonosz szellemek látogatják, állataikat tizedelik, vadászaikat fenyegetik, s ellenük a sámánok ereje mit sem ér: nem tudják elpusztítani, de még csak megállítani sem őket. Az Ágos nembéli Vajk éppen ezért feladatául kapja, hogy keresse fel az Aranybirodalom nagy hatalmú mágusait, égieket szolgáló főpapjait, és kérjen segítséget tőlük. Vajk lóra kap bátor harcosaival, és hetekig tartó út után megpillantja az Aranybirodalom valaha gazdag városainak falait, tornyait. Sosem látott pompa fogadja, aranyló díszek, oszlopos paloták, városi tavak és zuhatagok. Ám a hanyatlás már itt is elkezdődött, kicsinyes emberi torzsalkodások, hatalmi harcok ingatják meg a békét...

Szigeti Dorka édesapja a számítógépe mellett ül, és éppen egy fantasy könyv címlapján dolgozik, amikor egy különleges fényjelenségtől kísérve egy pillanat alatt eltűnik. Dorka igazi Megfigyelő, a világ csodáinak szemlélője, ezért aztán nem lepődik meg, amikor pár héttel később budapesti lakásukban a hálószoba ajtaja nem az előtérbe vezet át, hanem a képzelet mágikus dimenzióiba. A lány kíváncsian belép a rá váró hihetetlen mesevilágba, és ott ragad. Mivel azt hiszi, hogy az édesapja is ide került, elhatározza, hogy felkutatja és majd együtt tér vele haza. Világjárásai közben királynője lesz egy országnak, parancsolója egy griffhadseregnek, új családra tesz szert, és megismerkedik a mindenség legfontosabb lényeivel: a csillagfényszövőkkel. Kiderül számára, hogy a feladat nem csupán édesapja megtalálása, hanem valami sokkal-sokkal nagyobb baj elhárítása. De vajon van-e annyi kitartása, fantáziája, ereje egy tizenhárom éves kislánynak, amennyivel megmentheti az egész világot?

Egy furcsa szerelem és egy legyőzhetetlen ló… A sors vagy talán maga a végzet rendezte úgy, hogy 1874 tavaszán egy tápiószentmártoni istállóban, Blaskovich Ernő birtokán megszülethetett egy sárga csikó. Ez a csikó annyira darabos mozgásúnak tűnt, hogy amikor a következő tavaszon vevők érkeztek a birtokra, a többi egyéves lovat elvitték magukkal, ezt az egyet azonban ott hagyták. Mindeközben – ismét csak a sors különleges játékossága folytán – Blaskovich Ernő megpillantott egy kék szemű leányt a Nemzeti színpadán, és lehetetlen dolog történt: a nyugodt életet élő, dolgos természetű és kiszámítható férfi szerelmes lett. A több mint húsz év korkülönbség még talán legyőzhető lett volna, de a leány – Szabó Karolina – egy fejjel magasabb volt Ernőnél, ez pedig különös helyzeteket eredményezett a korabeli társasági eseményeken. Nem könnyű szeretni és nem könnyű Európában lovat futtatni sem. Blaskovich Ernőnek mindkét ok miatt lettek ellenségei. Akadtak, akik úgy gondolták, ha a boldogságot elveszik a férfitól, talán a lovát is le tudják győzni. Kincsem egy vidéki nemesúr és egy ibolyaszemű leány tényeken alapuló, igaz története olvasható e regény lapjain. Egy különleges szerelem és egy legyőzhetetlen ló históriája egy szebb világból.