Udo Ulfkotte

2014 szeptemberében jelent meg Udo Ulfkotte a németországi és nemzetközi média visszásságait leleplező dokumentumkötete, Gekaufte Journalisten (Megvásárolt újságírók) címmel. A könyv több mint 2 millió példányban kelt el, és heteken át első helyen ál lt többek között a Spiegel és az amazon.de bestseller listáján. Udo Ulfkotte 1960-ban született, huszonöt éve foglalkozik újságírással, ebből tizenhetet a Frankfurter Allgemeine Zeitungnál (FAZ) töltött. Mintegy 3400 cikket írt a vezető német konze rvatív napilapnak, amelynek többek között a külpolitikai szerkesztője, illetve haditudósítója is volt. Eredetileg jogot tanult Freiburgban és Londonban, majd később Helmut Kohl kancellársága idején a német kormány politikai tanácsadója volt. Hírszerz ési specialista, az Egyesült Államok Marshall-alalpítványának tagja, dolgozott a Konrad Adenauer Alapítvány tervezőbizottságában és a Szövetségi Biztonságpolitikai Akadémia szóvívőjeként is.

Egy könyv tabukról és tényekről. Tudta Ön, hogy már most is hárommillióan dolgoznak a bevándorlókért Németországban, háromszor annyian, mint az autóiparban, a BMW-től az Opelen át a Volkswagenig együttvéve? Nem? És azt, hogy a menekültipar Németországban évente 13 billió (!) forintos üzlet? Ha elolvassa Udo Ulfkotte tények sokaságával alátámasztott leleplező könyvét, másként fog gondolkodni a menekültkérdésről. Egy évvel a Magyarországon is nagy visszhangot kiváltó, Megvásárolt újságírók című médiakritikai könyve után, újra forró témához nyúlt Udo Ulfkotte német tényfeltáró újságíró, aki 17 éven át volt a nagyhírű Frankfurter Allgemeine Zeitung haditudósítója és szerkesztő-riportere. Ulfkotte annak járt utána, hogy kik és mekkora hasznot húznak a milliószámra Európába érkező észak-afrikai, közel-keleti és közép-ázsiai menekültből? A bevándorlóimport fenntartása és növelése sokak érdeke, miközben hatalmas károkat okoz az európai adófizetőknek, akik egyre kevésbé érzik otthon magukat saját országukban. A kutatás eredményei még a sokat látott szerzőt is megdöbbentették. A média által világhírűvé vált a Willkommenskultur kifejezés, az Angela Merkel által meghirdetett nyitott kapuk politikája. Kevesen tudják azonban, hogy a menekültipar 2016-ra Németországban 42 milliárd eurós gigaüzletté vált. Róluk, a nyertesekről és a vesztesekről írta könyvét Udo Ulfkotte.

V této knize se dozvíte, v jakých lobbistických organizacích jsou zastoupeni jací novináři. Autor uvádí stovky jmen a pohlédne do zákulisí těch organizací, které naše média propagandisticky jednostranně ovlivňují: Atlantik-Brücke, Trilaterální komise, German Marshall Fund, American Council on Germany, American Academy, Aspen Institute a Institut pro evropskou politiku (Institut für Europäische Politik). Když CIA stanovuje, co se bude psát Dovedete si představit, že v redakcích píší spolupracovníci tajných služeb texty, které pak jsou v redakční části zveřejňovány pod jmény známých novinářů? Víte, kteří novináři jakých médií byli podplaceni za svá zpravodajství? A máte alespoň přibližnou představu, jak jsou udělovány renomované „novinářské ceny“? Jestliže jste tuto knihu četli, budete se na naše noviny dívat zcela jinýma očima, častěji vypnete televizi a budete také vědět, čemu máte v rádiu ještě věřit: skoro ničemu. Neboť Ulfkotte také pečlivě napsal, jaké stanice které straně patří, a kteří novináři jsou ovlivňováni a jak. Poznáte, jak je s vámi manipulováno – a budete vědět, kým a proč. Závěrem vám bude jasné: Názorová rozmanitost je teď už jenom simulovaná. Protože naše „zprávy“ jsou často čirým vymýváním mozků. Novináři námi manipulují v zájmu mocných Máte i vy pocit, že vámi média často manipulují a obelhávají vás? Potom jste na tom stejně, jako většina Němců. Doposud bylo považováno za „spikleneckou teorii“, že námi, občany, vůdčí média cíleně manipulují s využitím propagandistických technik. Nyní jeden insider odhaluje, co se v zákulisí skutečně odehrává. Novinář Udo Ulfkotte se dnes stydí za to, že 17 let pracoval pro Frankfurter Allgemeine Zeitung. Ještě než autor odhalí tajné sítě moci, provede důslednou sebekritiku. Poprvé zde dokumentuje, jak byl za své zpravodajství ve FAZ podplácen a jak byla podporována korupce. A odhalí, proč tvůrci veřejného mínění informují tendenčně a jak prodloužená ruka tiskového oddělení NATO mediálně připravuje války. S naprostou samozřejmostí byl i autor přijat do sítí amerických elitních organizací, za pozitivní zpravodajství obdržel v USA na oplátku dokonce čestné občanství.