Éva Vékás

"Fakuló bársonyborító, idegen illat, csodás levelek, rajzok. Egy emlékdoboz. Anyám utolsó kézzelfogható ajándéka volt. amit apjától, nagyapámtól kapott. Egész életében vigyázott rá. Gyermekkoromban szerettem volna hasonlókat írni, rajzolni, de nem ment, sőt, némelyiken pacáim is ott maradtak. Miután örökségként hozzám került és hosszú évek múltán újból kinyitottam, rájöttem, számomra is végtelenül fontos lett. Kétszáz éves gondos formálása a betűknek, Szépírással hangsúlyozva a jókívánságok, Intelmek, érzelmek üzenetét. A szeretetről szól." (Részlet a könyvből)