Ildi Vibók

"Sári vagyok, de mindenki csak Sibinek hív. Egy egészen kicsi házikóban lakunk a dombtetőn. Annyira kicsi, hogy ha valaki úgy jön vendégségbe, hogy nálunk is alszik, összébb kell húzódnunk, hogy elférjünk. Így hívják a felnőttek azt, amikor mindenki a másik ágyában alszik, a Papi és a Mami pedig a földön, matracon. Ezért van az, hogy a Mami szereti jó előre tudni, ha valaki elhatározza, hogy meglátogat minket, és úgy tervezi, hogy hosszabb ideig marad. Azt szokta mondani, hogy rá kell készülnie mielőtt szétrobbantja a házat. De hozzánk nemcsak az emberek szeretnek vendégségbe jönni, hanem olyan állatok is, akiket egyáltalán nem hívtunk meg, és erre nem is olyan könnyű felkészülni." Vibók Ildi immáron másodszor mesél saját kislánya bőrébe bújva nem hétköznapi családjának mulatságos mindennapjairól. A különös família és a velük egy fedél alatt élő állatok ismét Igor Lazin rajzain elevenednek meg.

Ugye, mindenki ismeri azt a helyzetet, amikor kutyát, cicát, teknőst, nyuszit és halat szeretne a gyereke tartani? Persze jó dolog egy kisállat, csak gyerekfejjel nehéz felmérni, hogy mennyire nehéz gondoskodni róla, és minden ígéret ellenére általában az egész család dolga etetni, orvoshoz vinni, sétáltatni a kiskedvencet. Jól jön ebben a vitában egy mindenttudó állatbarát nagybácsi, amolyan zseb-Durrell, mint a könyv Berti bácsija, aki megtanítja a gyerekeknek, hogy mennyi mindenre van szüksége egy boldog háziállatnak. Akár nyuszit, akár teknőst, akár kutyát, akár repülőkutyát vagy zsiráfot akarsz tartani, ebben a könyvben rengeteg vicces (de 100%-ban igaz!) információt olvashatsz róluk, és elgondolkozhatsz, hogy együtt tudnál-e élni velük. Ha úgy döntesz, mégis szeretnél háziállatot, akkor nézz utána alaposan, hogy kell felelősen tartani! Vibók Ildikó biológus és számtalan boldog állat boldog gazdája, a felelős állattartás híve, akinek az első a jól tartott állat, hiszen a kis gazdi is csak így lehet boldog. Erről szól humoros ismeretterjesztő mesekönyve.

Karnevál idején minden megtörténhet, pláne a varázslatos Velencében. Így Tóni – történetünk hőse – cseppet sem lepődik meg, mikor a nagy forgatagban hirtelen fölkapják és egy szempillantás alatt egy apró boltocskában találja magát, ahol négy Maszka – a Tavasz, a Nyár, az Ősz meg a Tél – vetélkedik azon, melyikük is a legfontosabb. A bíráskodást Tónira bízzák, és hogy segítsenek neki, a Maszkák mesélni kezdenek, és mi megismerjük a talpraesett Rózát és hű szerelmét, a béketűrő Pepét, Bundást, a házőrzők gyöngyét, és Setét, a gyanútlan őzsutát, meg persze Fortunát, a szeleburdi szerencsehozót, aki ugyan nagyon igyekszik, de valahogy mégis mindig balul sülnek el a dolgok. Sikerül-e kibogozni a szálakat, amiket Fortuna összegabalyít? Lesz-e győztese a Maszkák versengésének? És mi köze mindehhez Vivaldi gyönyörű muzsikájának? Erről mesél most nekünk Vibók Ildi, a történetet pedig Faltisz Alexandra varázslatos rajzai keltik életre.

Emma királykisasszony nem fél semmitől. Semmitől, csak az ol-tás-tól. Úgyhogy el is dönti, ő bizony nem akar oltást kapni, és ezt anyukája engedélyével közli is tudós háziorvosával. Doki nem erőszakoskodik, csak előveszi csodafegyverét: a varázskönyvet, ami megmutatja, milyen jó fej testőrség dolgozik éjjel-nappal azon, hogy legyőzze az Emmát támadó ádáz vírusokat és bacikat. Ám sajnos néha ők sem elég erősek, és ilyenkor jól jön nekik egy kis segítség, némi előképzettség és edzés. Na, itt jönnek képbe a védőoltások... és végül Emma is rájön, hogy megéri kibírni azt a pár másodpercnyi fájdalmat az egészségért cserébe.

Gondolkoztál már azon, hogy a füled miért pont ugyanolyan, mint apué, az orrod meg, mint anyué, de egyébként egyáltalán nem hasonlítasz rájuk, hanem pont olyan vagy, mint... saját magad? Vajon mi az a titkos recept, amitől épp ilyen lettél, és hol rejtőzik benned? Honnan tudja a tested, hogy kisbaba korodban nem kell bajuszt növesztened, sőt, ha lány vagy, akkor lehetőleg soha? Az öröklődés és a gének nyomába indul Emma és Doki - és persze megint egy csomó érdekes alakkal találkoznak, akik mind-mind Emmában laknak, és végzik a munkájukat: lemásolják a géneket, rohannak a fehérjegyárba dolgozni, vagy éppen megszerelik, ha elromlik valami. Sőt, van köztük igazi nyomozó is, akinek a segítségével akár bűnügyeket is fel lehet deríteni! Vibók Ildi mindenre kiterjedő, mégis könnyen befogadható, mesés magyarázatait Mayer Tamás rajzai teszik még érthetőbbé.

Mikor egy esős, szeles, barátságtalan estén a két idegen - egy ázott, fáradt postagalamb és egy magányos Operaház - találkoznak, még egyikük sem sejti, hogy nemcsak egy varázslatos éjszakának néznek elébe, hanem egy örök barátság is elkezdődik. Vagy talán nem is egy? Ahogy ők ketten ismerkednek és barátkoznak, úgy ismerkedünk és barátkozunk meg mi is az Operaház építésének történetével és az operák világával. A mesés keretbe ágyazott ismeretterjesztő könyvből kiderül, hogy milyen szerepet játszott az Operaház építtetésében Fridmaniczky Poci, mire való a vasfüggöny, mi a különbség a mezzoszoprán és a tenor között, és miért egy ajtó alatt csúsztatva adagolta zenészeinek Mozart a Don Giovanni nyitányát. Vibók Ildi finom humorral megfestett írása Szimonidesz Hajnalka gyönyörű illusztrációin elevenedik meg.

Szokták neked mondani, hogy nem értesz a szóból, ha a sokadik felszólításra sem indulsz el mosakodni? Szerinted a halapuka hogyan mondja el a kicsinyének, hogy ideje lefeküdni aludni? A denevérmama hogyan találja meg a több ezer fős ­denevércsapatban a kicsinyét? Az egysejtűek hogyan tudnak jelezni a haverjaiknak, ha veszély közeleg? És a tigris minek karmolja szét a fa törzsét, a madarak miért növesztenek feltűnő színű tollakat? Vibók Ildi legújabb könyvében fény derül rá, hogy miképp kommunikálnak szaggal, ízzel, kémiai jelekkel, hanggal, látvánnyal, mimikával, érintéssel az állatok. Mert nemcsak beszélgetni lehet, hanem feromonnyomokat hagyni, grimaszolni, dürrögni, táncolni és kurkászni is. Ismerd meg az állatok nyelvét!

Mindannyiunknak van családi története. Általában tudjuk is a főszereplők nevét legalább a dédszülőkig visszamenőleg, de csak kevesen látjuk összefüggéseiben, hol és hogyan jelenik meg az ősök sorsa a mi mindennapi döntéseinkben. Milyen mintákat kaptunk örökül, és mi mit adunk tovább? Amikor vesszük a bátorságot, hogy beleássuk magunkat saját családunk történetébe, könnyen járatlan utakon találhatjuk magunkat. A tankönyvekben leírt történelem és a nagyszüleink sokszor elismételt ifjúkori kalandja ugyanis általában köszönőviszonyban sincs egymással. Azt pedig csak nehezen ismerjük fel, miként hat a mi 21. századi életünkre a velünk és bennünk élő múlt. Tóth Erzsébet Fanni pszichológus, traumakutató és Vibók Ildi író közös könyve épp ezt a fontos láncszemet illeszti a folyamatba - egy gyerek perspektívájából meséli el egy csehszlovákiai magyar család történetét a huszadik század legviharosabb éveiben. S ennél többet is tesz: kérdéssorokkal és játékos feladatokkal segíti, hogy mélyebben megismerhessük saját családunk történetét, szókészletet és eszközöket adva ahhoz, hogy hozzáfoghassunk a mélyen gyökerező titkok, elvárások, kudarcok, előítéletek, megbánások és újrakezdések feltérképezéséhez. Ahogy a könyvben a nagymama meséje kalanddá simítja a megpróbáltatásokat, a szakember kérdéssorán végighaladva úgy szelídíthetjük meg mi is az évtizedek óta családi titokként velünk élő démonainkat. A (legalább kiskamaszkorú) gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló kötet tudományos kutatáson alapuló, sokoldalú önfejlesztésre alkalmas - és nem titkolt célja az is, hogy a generációkat a bennük élő történelmi múlt alapján hozza közelebb egymáshoz. Ezért a legjobb, ha az egyes fejezeteket követő kérdésekről a család közösen beszélget. Mert ha beszÉLÜNK, megválthatjuk magunkat: még a nehéz, traumatikus történetek is kevésbé fájnak majd. Így ráadásul nemcsak a közös múltról, de egymásról is sokkal többet tudhatunk meg, mint gondolnánk.

Vajon fiúnak jobb lenni vagy lánynak? Felesleges az időt ismerkedésre pazarolni, vagy jó megnézni, ki lesz a gyerek ­apja-anyja? Mi a jobb, ha a szülők gondoskodnak a kicsinyeikről, vagy önállóságra nevelik őket? Az állatvilágban mindenre van példa és ellenpélda. Van, amikor az ivartalan szaporodás a leghatékonyabb, de az is előfordul, hogy az apai gondoskodás biztosítja a túlélést. Vibók Ildi új könyvében a párválasztás, szaporodás és utódgondozás legkülönfélébb módozatait mutatja be az egysejtűektől az ízeltlábúak, halak, hüllők izgalmas életén át egészen az emlősökig. Elképesztő tényeken és humoros történeteken keresztül tudunk meg rengeteg mindent a minket körülvevő állatvilágról.

Veled is előfordul, hogyha megakadsz a tanulásban, akkor szeretnél egy igazi SZUPERAGYAT? Milyen jó lenne mindent elsőre érteni és megjegyezni! Emma is pont így érez, amikor az előtte tornyosuló házi feladatokra gondol. El is indul Dokihoz, mert tudja, hogy ő épp a szuperagyat kutatja az egerei segítségével. Hamarosan ki-derül, hogy Emmának már így is nagyszerű agya van: egy csomó mindent megért, megjegyez, feldolgoz századmásodpercek alatt. Hogy hogyan? Megtudhatod, ha Emmával és Dokival együtt bebarangolod az agypalotát, ahol a hallás, a látás, a beszéd, a memória és még sok más működéséről mesélnek az idegsejtek.

Berti bácsi, a természetbarát feltaláló egy nap különös levelet kap. Valaki a Déli-sarkról a segítségét kéri! De vajon ki és miért? A bácsi nem sokat teketóriázik, hanem Béla, a papagáj, Amélia, a macska, Gáspi, a kaméleon, valamint egy Ismeretlen Idegen segítségével nyomozni kezd. És hogy mik azok a krillek, és hová tűntek? Nos, a könyv végére az is kiderül! Már tudsz olvasni? Mit gondolsz, el tudnál olvasni egyedül egy egész regényt? Próbáld meg! A Zseblámpás Könyvek egész biztosan neked valók! Nagybetus, nem túl hosszú, izgalmas és vicces történetek várnak! Készíts be a takaró alá egy zseblámpát is, mert ezeket a könyveket nem fogod tudni letenni!

Leon, a kaméleon és barátai segítő totemállatoknak készülnek. De ők nem az embereknek akarnak segíteni, hanem a bajbajutott állatoknak. Első küldetésük egy medvefarmra vezet, ahol a fogságban tartott mackókat kell kiszabadítaniuk. Vajon sikerül nekik? A Most én olvasok!-sorozat kötetei szisztematikusan felépített, pedagógusi szakértelemmel megtámogatott szövegek azoknak a gyerekeknek, akik először szeretnék átélni az önállóan elolvasott könyv örömét. A Pagony legjobb szerzői különböző nehézségi szinteken írnak meséket, és gondoskodnak arról, hogy a kezdő olvasók kedves, izgalmas, vicces történetekbe és sok szép képbe feledkezve tehessék meg ezt a fontos lépést.

A világ egyik legismertebb meséje a Jancsi és Juliska. Nem csoda hát, hogy a német írónő - Adelheid Wette - amikor úgy döntött, hogy a gyerekei babaszínházához színdarabot ír, ezt a történetet választotta. És a mese - ha ez lehetséges - még az eredetinél is izgalmasabbra sikeredett. Mert hová tűnik a sok kisgyerek a békés, hegyvidéki falucskából? Tényleg létezik az erdő mélyén bujkáló gonosz, aki elrabolja őket? És ha létezik, ki állíthatja meg a mesterkedéseit? A lebilincselő meséhez Adelheid zeneszerző bátyja - Engelbert Humperdinck írt csodálatos muzsikát. Így született meg az opera, amely hamarosan a zeneszerető gyerekek és felnőttek kedvence lett világszerte. A Holnap Kiadó Opera Mesék sorozatában ezúttal Vibók Ildi mesél Jancsiról és Juliskáról. A történetet Almás Zsófi kedves rajzai keltik életre.

ADHD, autizmus spektrum zavar, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, tik zavar… Szavak, melyeket gyakran frusztrált sóhajok és szemforgatások kísérnek, mert a külvilág sokszor csupán annyit lát, hogy az ilyen gyerekekkel MINDIG CSAK A BAJ VAN! Izegnek-mozognak, nem tudnak nyugton maradni, vagy éppen bosszantóan akadékoskodnak, totojáznak, elkésnek, elrontják, elfelejtik, eltévesztik, összekeverik, és egészen egyszerűen nem boldogulnak vele… Hogy mivel? Hát a hétköznapi feladatokkal, amelyek nekik gyakran igazi kihívást jelentenek. Közben azonban tele vannak jó szándékkal, és azok a dolgok, amelyek kívülről nézve olyan idegesítőnek és lehetetlennek tűnnek, belülről egészen máshogy festenek. Ha egyszer megnéznénk az ő szemükkel a világot, utána őket is másképpen látnánk. De hiszen megnézhetjük - ebben a könyvben! Egyik legtehetségesebb magyar gyerekkönyvírónk, a kétszeres Hubby-díjas Vibók Ildi a Bethesda Gyermekkórház vezető pszichológusának, Szegleti Gabriellának a segítségével bújt e különleges gyerekek bőrébe, hogy valódi empátiával és melegszívű humorral mutassa meg sajátos világukat. A szerzők meggyőződése szerint a neurodiverzitás, vagyis az idegrendszer működésének különböző, sokszínű volta nem átkot, hanem értéket jelent. Ám ahhoz, hogy ezt az értéket képesek legyünk megfelelően óvni és ápolni, értenünk kell, hogy mivel állunk szemben. E könyv elsődleges célja, hogy a megértést segítse, mind az érintett gyerekek, mind neurotipikus társaik, a szülők és a pedagógusok körében - mert a megértéssel együtt jár a nagyobb empátia és türelem is, hogy a gyerekeknek kevesebbet kelljen szenvedniük különbözőségük miatt, s erősségeik kibontakozhassanak. A kötet a kedves, szívmelengető meséken kívül számos olyan gyakorlati tanácsot és játékötletet is rejt, melyek igazi segítséget jelenthetnek a szülőknek és pedagógusoknak a mindennapokban.