Elizabeth Armin

Vacsora után a három fiatalabb nő a falon ült a felső kert végében, és az óriási holdat nézték, amint lassan kúszik a hely fölé, ahol Shelley élte utolsó hónapjait, éppen száz évvel ezelőtt. Ahol a hold ösvénye húzódott, megremegett a tenger. Mrs. Wilkins a klubja ablakából szomorúan nézi az ömlő, hideg esőt. Miért ilyen rémes a londoni február? És miért kellett pont azt a hirdetést elolvasnia a Times-ban, ami glicíniát, napfényt és középkori kastélyt kínált áprilisra Olaszországban? Ekkor veszi észre Mrs. Arbuthnotot, aki ugyanezt a hirdetést olvassa és ugyanolyan csábítónak találja. Hátha ketten már bérbe tudják venni a kastélyt... hátha nem is olyan drága, hiszen kicsiny és öreg. Lotty Wilkins életében először megtalálja a megfelelő szavakat és eléri, hogy válaszoljanak a hirdetésre. Végül négyen utaznak el, hogy testi-lelki felüdülést találjanak. Mrs. Wilkins és Mrs. Arbuthnot boldogtalan házasságát akarja feledni, Lady Caroline Dester a piócaként rátapadó imádókat, Mrs. Fisher pedig a magányát. "A különösképpen esős és szomorú londoni március után egészen magával ragadta őket a szépség tobzódása. Egyszerre csak itt találták magukat: itt, ahol az ég olyan mozdulatlan volt, mintha visszatartaná a lélegzetét, ahol a fény úgy aranylott, hogy még a leghétköznapibb dolgok is átszellemültek; itt, ahol simogatott a lágy meleg és a finom illatok, ahol úgy emelkedett a magasba az ódon szürke kastély, akár egy díszlet, a háttérben pedig ott hullámzottak Perugini méltóságteljes, tiszta vonalú dombjai." Olaszország majdnem száz évvel ezelőtt is balzsamot nyújtott a sebzett lélekre; mire egy hónap múlva a négy nő hazaindul, boldogtalanságuk elszállt, mint a glicínia illata.

' "Oh, my dear, relations are like drugs, - useful sometimes, and even pleasant, if taken in small quantities and seldom, but dreadfully pernicious on the whole, and the truly wise avoid them" ' Taking respite from the Man of Wrath, her children and her stifling household, Elizabeth discovers that the path to joy lies in having a garden, rather than a room, of one's own. This enchanting semi-autobiographical novel delighted readers when it first appeared in 1898 and has never been out of print since. The Penguin English Library - collectable general readers' editions of the best fiction in English, from the eighteenth century to the end of the Second World War.

So entirely unaware was Mrs. Wilkins that her April for that year had then and there been settled for her that she dropped the newspaper with a gesture that was both irritated and resigned- and went over to the window and stared drearily out at the dripping street. (Excerpt from Chapter 1)

So entirely unaware was Mrs. Wilkins that her April for that year had then and there been settled for her that she dropped the newspaper with a gesture that was both irritated and resigned- and went over to the window and stared drearily out at the dripping street. (Excerpt from Chapter 1)

'Now she had taken off her goodness and left it behind her like a heap of rain-sodden clothes, and she only felt joy' Mrs Wilkins and Mrs Arbuthnot, cowed and neglected by their husbands, make a daring plan: they will have a holiday. Leaving a drab and rainy London one April and arriving on the shores of the Mediterranean, they discover a flower-filled paradise of beauty, warmth and leisure. Joined by the beautiful Lady Caroline and domineering Mrs Fisher, also in flight from the burdens of their daily lives, the four women proceed to transform themselves and their prospects. VINTAGE DECO: Nine blazing, daring novels to celebrate the 1920s - 100 years on.