Tibor Zalán

A rettentő görög vitéz története ismert mitológiai témát dolgoz fel: az ifjú Thészeusz vándorlását meséli újra, küzdelmeit különféle útonállókkal és szörnyetegekkel, így a bunkós emberrel, a fenyőhajlítóval vagy éppen az alvilági kocával - egészen az Ariadnéval való találkozásig és a Minótaurosz legyőzéséig. A mese tehát régi, de a szöveg nagyon is friss - a nyelv, a forma, a szemléletmód új, modern és groteszk, sőt, szemtelen és pimasz, mint maga Thészeusz, az ifjú hős, a tizenéves durrbele kamasz. Baranyai András görög vázarajzokat idéző rajzai tökéletesen egészítik ki Zalán Tibor mesejátékát, hasonlóan keveredik bennük hagyományos és modern, mint magában a szövegben. A Stúdió K Színház többszörösen díjnyertes bábelőadásának könyvváltozata.

Egyszer majd megírom Huszelin Rancsics igaz történetét - jelentette be pályafutását kezdő költő Zalán Tibor epikusi készülődését, s majd' húsz évvel később a regényíró Zalán meséli el a Papírváros döbbenetes epizódjaként az I. világháborús történetet. Mert a műfajokat egymásba játszatva mesél, valóban elbeszél a szerző. Több szálon, helyszínen és idősíkon futó történetsora annak a rettentő pokoljárásnak drasztikus nyelven előadott látomása, meylet főhőse tudatosan választ: az önpusztításnak, az állandó "elveszni készülés"-nek, amelynek stációi az ötkötetesre tervezett regényfolyam ("lassúdad regény") beszédes alcímei: kimerülve, eltévedve, letarolva, szétszaggatva, betegen. A hatalmas írói vállalkozás első kötetének építésznarrátora e negatív úti cél eléréséhez lát hozzá, hogy a XX. század infernóját önmagán kívül megtapasztalja, önmagán belül pedig megvalósítsa. Byron és Tonio Kröger nyomán vállalva, hogy a megismerés útja egyben az önpusztításé is, folyamatosan menekül - alkoholba, nőkbe, verekedésekbe, az emberi kapcsolatokat felszámoló magányba - a megismerés/önismeret és következménye elől. Létszemléletének alapja: akár mi jutottunk a nagy sötét erdőb, akár az erdő belénk, biztos csak az erdő... Hősünk - akinek még neve sincs, vagy már elhagyta - egyelőre, és előreláthatólag még sokáig, befelé sétál, rohan, mászik...

Haikukat ír iránytalan vonaton Nem talál haza - s találja meg így olvasóit újra a költő - Tudni kellene a lét grammatikáját Nem kérni Adni

Zalán Tibor legújabb verseskötete, melyben a József Attila- díjas író, költő munkásságából Jankovics József válogat. A könyv olyan, mára már nem megszerezhető kötetek teljes anyagát is tartalmazza, mint a Dünnyögés Fél hangokra és a Fáradt kadenciák. A két ciklus minden darabja helyet kap tehát a kötetben, sok más, kimagasló alkotás mellett.