Eltemetett dicsőség

---

A 20. század egyik legnagyobb horderejű fejleménye a Szovjetunió kialakulása és világhatalmi státuszra való emelkedése volt. Ez utóbbiban döntő szerepet játszottak a szovjet tudósok. A Szovjetunió technológiai-katonai vetélkedése az Egyesült Államokkal, amellett hogy izgalmas, fordulatokban gazdag történet, alapvetően határozta meg az emberiség közelmúltjának történelmét. Hargittai István tizennégy nagy szovjet tudóst kelt életre legújabb könyvében, személyes ismeretségeire, interjúkra, levéltári és egyéb anyagokra támaszkodva. A hátteret a szovjet történelem meghatározó korszakai nyújtják, a szovjet hatalmi rendszer kialakulása, a Nagy Honvédő Háború, a háború előtti és a háború utáni sztálini terror, a hidegháború évtizedei, köztük az olvadás, majd a stagnálás kora. A könyv hősei között egyaránt ott vannak a nemzetközileg ismert és az eleddig jószerivel ismeretlen nagy tudósok. A Nobel-díjas Pjotr Kapica kockára tette nemcsak tudományos pályáját, de még az életét is, amikor Sztálinnal szemben fellépett tudóstársai megmentéséért. A zsidó Julij Hariton annyira nélkülözhetetlen volt, hogy Sztálin legvéresebb antiszemita kampánya közepette nevezték ki a szovjet atombomba-laboratórium tudományos vezetőjének. A Nobel-békedíjas Andrej Szaharov előbb a szovjet hidrogénbomba kifejlesztését vezette, majd a legismertebb szovjet emberjogi harcos lett. Hargittai István szemléletesen mutatja be azokat a szinte lehetetlen körülményeket, amelyek között ezek a tudósok és társaik kiválót alkottak. Sztálin antiszemitizmusa könyörtelen tudományellenességgel párosult, a szovjet vezetés évtizedekre tönkretette a szovjetunióbeli biológiát és kibernetikát, és óriási károkat okozott a kémiának. Már előkészítették a modern fizika szétrombolását is, amikor az utolsó pillanatban megértették, hogy modern fizika és fizikusok nélkül nem juthatnak atomfegyverekhez. Sztálin akkor kijelentette, hadd dolgozzanak, kivégzésükre később is sort keríthetnek. A szovjet időkben elért tudományos sikerek mára már beépültek a történelembe, de a vasfüggöny mögötti tudomány és tudósok megismerése és megértése nélkül nem érthetjük meg mindazt, ami a viharos huszadik században történt.
menej