A nyugodt elme

---

Elménk hozza létre világunkat és abban a helyünket: minden megélt tapasztalt - legyen az boldogság, szomorúság, szenvedés, szépség vagy bármi egyéb - elménkben kap értelmet, ott kel életre. Működésének megértése révén érthetjük el a szabadságot, a boldogságot, az elégedettséget, csak így találhatunk megoldásokat a kihívásokra. Ez hát a kulcs mindenhez.

Tanítóm, őszentsége a Gyalwang Drukpa elmesélte, mi történt, amikor fiatal szerzetesként először járt Hongkongban. Akárhová ment a városban, amikor buszra szállt, hirtelen mindenki felugrott a helyéről. Ő ezt roppant kedves és tiszteletre méltó dolognak tartotta, de úgy érezte, nem érdemli meg, hogy az emberek felálljanak, és másképp bánjanak vele, mint a többiekkel. Mindennap lejátszódtak ezek a jelenetek, míg végül őszentsége odafordult az egyik utashoz: "Nagyon kedves az emberektől, hogy felállnak, amikor én felszállok, de hogyan mondhatnám el nekik, hogy ne kivételezzenek velem?" Az utas azt felelte, hogy Hongkongban balszerencsét jelent, ha valaki szerzetest lát, az emberek tehát azért állnak fel, hogy minél messzebb kerüljenek tőle! Őszentsége mindig jóízűen nevetve adja elő ezt a történetet, ami tökéletes példa arra, mennyire másképpen látjuk mindannyian ugyanazt a dolgot.

A könyv a buddhista eszméket a modern életnek megfelelő formában mutatja be, hogy azok beépülhessenek mindennapjainkba; célja nem annyira az önsegítés, mint inkább az önzetlenség és a mások felé tanúsított nagylelkűség erősítése. Amikor másoknak adunk, magunknak adunk - a buddhizmus nem vallás, hanem út a boldogság felé.

menej