Cartaphilus Kiadó

1938-ban, a világháború előtti válság zűrzavarában nem Roosevelt elnök, nem is Adolf Hitler neve szerepelt a legtöbbször az amerikai lapok címoldalán. A kitüntető figyelem még csak nem is egy emberre, hanem egy alacsony termetű, görbe lábú versenylór a irányult. Tulajdonosa egy bicikliszerelőből lett autókereskedő, trénere egy hallgatag musztánglovas, zsokéja pedig egy kiérdemesült, fél szemére vak bokszoló volt. A lovat Seabiscuitnek hívták. Minden ellene szólt, hogy bajnok legyen. A felépítése , a tartása, a mozgása és a viselkedése. Két éven át szívósan ellenállt trénere kísérletének, hogy versenylovat neveljen belőle. Rossz természetén végül mégis felülkerekedett intelligenciája, gyorsasága és küzdésvágya. Így lett belőle az amerikai spo rttörténet egyik legfényesebb csillaga, valóságos nemzeti legenda. Seabiscuit és a pályafutását segítő három ember lenyűgöző története a gazdasági válság éveinek, a reménytelen helyzetben boldogulásnak a jelképévé, az amerikai álom megtestesülésévé v ált. Laura Hillenbrand kivételes írói tehetsége abban áll, hogy valóságos történeteket ír meg, amelyek sodróbb erejűek és izgalmasabbak a regényeknél. Mindkét dokumentumkötetében, a Vágtában és a Rendíthetetlenben is aprólékos gondossággal tárja fe l a szereplők életét és a korszakot, hiteles, feszültséggel és érzelmekkel teli történetben meséli el hősei rendkívüli sorsát. "Többször megkönnyeztem... Az olvasót akkor is lenyűgözi ez a páratlanul felemelő történet, ha nem vonzódik a lósporthoz. Hogy miért? Mert Hillenbrand nem egyszerűen elmeséli, hanem életre kelti az eseményeket... És hogy ennek mi az eredménye? Egy zseniális, magával ragadó könyv. A Vágta egyértelmű befutó." (Austin American-Statesman)

AZ ÚTVESZTŐ CSAK A KEZDET VOLT... Thomas és társai azt gondolták, ha valaha élve kijutnak az Útvesztőből, akkor visszanyerik a szabadságukat, folytathatják korábbi életüket. Ám a titokzatos VESZETT még nem végzett velük. Újabb próba, újabb rémálom vár rájuk. A Föld felperzselt vidék, melyen zombiszerű gyilkos lények kószálnak. A kormányok eltűntek, a világ anarchiába süllyedt. A remélt szabadság helyett a csapat még kegyetlenebb megpróbáltatásnak néz elébe: vár rájuk a Tűzpróba. Ebben a világban már nincsenek egyedül - és a többiek csak akkor maradhatnak életben, ha ővelük végeznek. Vérfagyasztó kalandokkal teli útjuk során nyoma vész a csapat egyetlen lány tagjának, Teresának, és a fiúk elhatározzák, hogy felkutatják, még ha ez az életükbe kerül is. Fogalmuk sincs róla, micsoda elképesztő veszélyek várnak rájuk. Nincsenek szabályok. Nincs segítség. A tét az életük. Thomasban pedig lassan felébred a gyanú: vajon nem az ő elméjében rejlik a szabadulásuk kulcsa?

A boszorkányok elveszett könyvéből megismert Diana és Matthew szerelme továbbra is izzik, kalandos történetük egyre újabb fordulatokat vesz térben és időben. Diana ugyanis nemcsak történész, hanem boszorkány is, a vonzó Matthew pedig vámpír. Mivel az oxfordi könyvtár rejtélyes kéziratának eltűnése nem hagyja őket nyugodni, a nyomába erednek, de nincsenek egyedül: démonok, vámpírok, boszorkányok akadályozzák őket. Elhatározzák hát, hogy visszautaznak az időben a kézirat keletkezésének korába, így próbálják megszerezni. Diana korábban tudomást sem akart venni őseitől örökölt képességeiről, most viszont sürgető vágyat érez, hogy elsajátítsa a boszorkánymesterséget. Amikor ott találják magukat az 1590-es évben, körülöttük Londonban nyüzsögnek a költők, színműírók, udvaroncok - és persze a természetfeletti lények. Ők megérzik, hogy Diana közülük való, ő pedig lassan tudatára ébred a hatalmának. Amire nagy szüksége is lesz, mivel hanyatlóban a vámpírok népe, és az okok kiderítése rájuk vár... Az éjszaka árnyai nem pusztán borzongatóan szenvedélyes szerelmi történet, hanem egyszersmind eleven portré az Erzsébet-korról: találkozunk a szerzőtársától ötleteket kunyeráló Will Shakespeare-rel, nagy hatalmú államférfiakkal - és persze magával a szűz királynővel is. Varázslatos íráskészségével Deborah Harkness ismét lenyűgözi rajongóit: ahogy a mágia és az intrika szövevényéből letehetetlen történetet kerekít, az csakugyan boszorkányos. "Regényírói munkásságom 2008 szeptemberében kezdődött, amikor egyszer csak eszembe jutott, hogy ha tényleg léteznek vámpírok, akkor vajon miből élnek?" - Erre a kérdésre adott váratlan, csattanós választ az amerikai történészprofesszor, Deborah Harkness A boszorkányok elveszett könyve megírásával, amely megjelenésekor szinte azonnal a bestsellerlisták élére került, majd szerte a világon óriási sikert aratott. A folytatás sem váratott sokáig magára: 2012-ben elkészült a Mindenszentek-trilógia második kötete, Az éjszaka árnyai, amely szintén rögtön elfoglalta az első helyet a New York Times toplistáján

Diana Bishop, az alkímia történetével foglalkozó fiatal történész - aki akarata ellenére lett boszorkány, és azért választotta a tudományos pályát, mert így kíván megszabadulni e terhes örökségtől - az oxfordi Bodley könyvtárban ráakad egy titokzatos, elveszettnek vélt könyvre, az Ashmole 782 névre hallgató kéziratra. Rajta kívül azonban más túlvilági lények, démonok és vámpírok is ott nyüzsögnek a könyvtárban, és az ő érdeklődésüket is felkelti az eltűnt kötet, mert olyan titkokat sejtenek benne, amelyek meghatározóak lehetnek a teremtmények - azaz a nem-emberek - sorsára nézve. Azt is meg szeretnék tudni továbbá, hogy a boszorkány-történésznő miként bukkanhatott rá erre a kivételes ritkaságra. A Diana körül gyülekező túlvilági teremtmények központi figurája egy ezerötszáz éves vámpír, Matthew Clairmont, aki mellesleg az oxfordi egyetem professzora és az Angol Tudományos Akadémia tagja. Ők ketten elhatározzák, hogy megfejtik az eltűnt kézirat titkát. Deborah Harkness regénye ennek az izgalmas vállalkozásnak és kettőjük kapcsolatának története. Deborah Harkness (1965-) a Dél-Kaliforniai Egyetem történelemprofesszora. Két jelentős tudományos munkája után ez az első regénye, mely igazi sikerkönyv lett: a megjelenés hetében felkerült a New York Times bestseller-listájára, és eddig 34 országban adták ki.

Az Útvesztő-trilógia előzményeinek története. Mielőtt megalakult a VESZETT, mielőtt létrejött a Tisztás, mielőtt Thomas belépett az Útvesztőbe, napkitörések sora érte a Földet, és szörnyű betegséggel fertőzte meg az emberiséget. A bolygó lakóinak nagy része odaveszett. Aki megbetegedett, annak lassanként elborult az elméje, és előbb-utóbb tomboló véglénnyé vált. Mark és Trina a túlélők kis csoportjához tartozik. Mindennap az életben maradásért küzdenek, az élelmükért, a nyugalmukért. A természet lassan mintha már az újjáéledés jeleit mutatná a napkitörések után, amikor egy napon különös légi jármű - egy Berg - jelenik meg az erdő fölött. A Bergről a kitörés vírusával fertőzött lövedékekkel kezdik lőni a csoportot. Ismét menekülniük kell - de vajon ki az ellenség? Fertőzöttek és immúnisok egyaránt veszélyben vannak. Vajon az emberiség teljes kiirtása a cél? Ki akarja a pusztulásukat? Létezik kiút ebből a borzalomból?

Az első hullám nyomán sötétség támadt. A második hullámot csak a szerencsések élték túl. A harmadikat pedig a szerencsétlenek. A negyedik után egyetlen szabály maradt: Ne bízz senkiben! Cassie egy lépést sem tesz a következők nélkül: Luger, M-16-os gépfegyver, lőszer és Bowie-kés. Ennivaló, víz, hálózsák és körömcsipesz csak ezek után következik a listán. Cassie tizenhat éves, a néptelen országúton menekül. Rajta kívül már nem sokan vannak életben a Földön. Menekül a lények elől, akik embernek látszanak, és akik megölnek minden útjukba kerülőt. Akik több hullámban pusztították az emberiséget. Nem tudjuk, kik az idegenek. Nem tudjuk, miért akarják megsemmisíteni világunkat. Csupán egyvalami világos: mindenkit ki akarnak irtani. Cassie családja túlélte az első és a második hullámot. A harmadik és negyedik viszont már nem kímélte őket. Cassie most az ötödik hullámmal néz farkasszemet: vagy öl, vagy megölik. "Csak akkor maradsz életben, ha egyedül maradsz" - ez a meggyőződése. De aztán találkozik Evannel, aki elbűvölő és titokzatos, és egyedül ő segíthet Cassie-nek, hogy valóra váltsa az öccsének tett ígéretét. A lány választásra kényszerül bizalom és csüggedés, harc és megadás, élet és halál között. Föladja vagy fölveszi a harcot? Rick Yanceynek több népszerű, díjnyertes sorozat megírása után a 2013-ban megjelent Az 5-ik hullám hozta el a világsikert. A kötet kiadási joga néhány hónap alatt közel negyven országban kelt el, és rövid időn belül elkészült a regény filmváltozata. Bestsellere világát a kultikus népszerűségű Stephen Hawking ihlette. Műfaját a szerző ironikusan "popkultúra-ellenes földönkívüli-megszállásos" sci-finek nevezte, és a besoroláshoz hozzátette: "Írásnál a robbantgatás mindig remek móka. Na meg a csók. A csókolózást nem szabad kihagyni." Rick Yancey Floridában nevelkedett, aztán Chicagóban tanult, ahol ki nem állhatta a rettentő hideget, majd már befutott íróként visszatért gyermekkora színhelyére, a napsütötte Floridába. Itt él ma is családjával, és ötletekkel tele dolgozik Az 5-ik hullám-trilógia harmadik kötetén.

"...Mit remélek ettől a könyvtől? Azt, hogy csendes forradalmat indít el szemléletünkben, ahogyan a halálra és a haldoklókkal, az életre és az élőkkel való törődésre tekintünk..." Szögyal Rinpocse Nyugaton élő tibeti buddhista tanító és mester összefoglaló munkája a haldoklásról és a halálról szóló tradicionális tibeti tanokat magyarázza és veti egybe a modern világ halálkutatásaival. A meditáció nagy mestere olyan átfogó képet ad életről és halálról, melyet a Nyugat eddig csak homályosan ismert. Szögyal Rinpocse az ősi hagyomány egyszerű, mégis hatásos gyakorlatait mutatja be, amelyeket bárki bármilyen vallási háttérrel elvégezhet, hogy értelmet adjon életének, segítse a haldoklókat és maga is felkészüljön a halálra. A tibeti hagyomány tanításai szerint a halál nagy lehetőség a megvilágosodásra. A halált követő folyamatban rejtett lényegünkkel találkozunk; ha erre felkészülünk, és végig tudjuk követni a folyamatot, akkor nagy lehetőség nyílik meg előttünk. A halál az élet része. Ha nem veszünk tudomást róla, azzal még nem kerüljük el. A halálfolyamat - a tibeti buddhista hagyomány szerint - minden pillanatban zajlik, és az alvás ideje alatt akár naponta teljes egészében végigkísérhetjük azt, ami a fizikai testünk elhagyásakor történni fog. A halálfolyamatnak és az azt követő időszaknak teljesen logikus magyarázata van, melyet megérthetünk, ha megismerjük és megtapasztaljuk tudatunk alapvető természetét. Fontos tudni, hogy semmi olyan nem fog történni velünk, ami ne történne meg most is. Ennek megértése és a legbenső lényegiségünkkel való azonosulás által tudatosak lehetünk életünkben, halálunkban, halál utáni állapotunkban és az újraszületéseink során. Ez igazán boldoggá teszi életünket és halálunkat, és így más emberek halálfolyamatában is hasznosak lehetünk. Ennek a szemléletnek a kialakításáról szól a könyv teljesen gyakorlati szempontból. A különböző tudatállapotok, bardók megismerése egyszersmind a megvilágosodás felé vezető út is, hiszen saját magunk, tudatállapotaink megismeréséről van szó, és főleg annak a mindent magába foglaló tudatnak a természetéről, mely életeink során mindig velünk van. A megvilágosodás útja és a boldogság nem választható külön, hiszen a végső boldogság maga a megvilágosodás. A könyv útmutatásai váljanak minden "érzőlény" javára és boldogságára. Ünnepi kiadás a kötet megjelenésének huszadik évfordulója alkalmából.

Svédországban szokatlanul perzselő a nyár. Május óta tart a kánikula, egy csepp eső sem esik, szellő sem rezdül. Aki csak teheti, a nyaralójában hűsöl. A forró napok egyikén brutális gyilkosság kavarja fel Växjö kisvárosának hétköznapjait. Az áldozat egy fiatal lány, aki ráadásul a helyi rendőrfőiskola hallgatója. Senki nem látott semmit, senki nem tud semmit, a fél város nyaral. A melegben mintha a szabadságukra várakozó rendőrök még a szokásosnál is tehetetlenebbnek tűnnének. Ezért a stockholmi Bűnüldözési Intézet nagyfőnöke a fővárosból rendel a helyszínre egy csoportot. A nyomozás vezetését pedig Bäckström főfelügyelőre bízza. Bäckström öreg róka, jártas a rendőrség belügyeiben, a bürokráciában, ügyesen manipulálja a munkatársait, szereti a hasát, és persze az italt sem veti meg. Hogy a växjői és a stockholmi rendőrök kezdettől fogva párhuzamosan nyomoznak, hogy egyik zsákutcából a másikba jutnak, hogy a sajtó egyre türelmetlenebb, míg a nyomozás egy helyben topog, az mintha senkit nem érdekelne. A dolgok majd megoldódnak valahogy... Az igazság végül mégis kiderül. De vajon Bäckström és társai csakugyan igazságot szolgáltattak? Leif G. W. Persson regényében minden másképpen van, mint ahogy megszokhatták az olvasók. A skandináv krimik új sztárja által teremtett Evert Bäckström személyében a műfaj vérbeli antihősét ismerhetjük meg: öntelt, hiú, mégis elhanyagolt fickó, akit komolyabb érzelmek csakis az aranyhalához és a whiskysüveghez fűznek. A Bäckström-trilógia első kötete, A Linda-gyilkosság 2014-ben elnyerte az év legjobb skandináv krimijének járó Petrona-díjat. Leif G. W. Persson alaposan ismeri sikerregényei tárgyát, a svéd bűnözést és bűnüldözést, merthogy jó néhány évig a svéd rendőrség kriminológus szakértője volt. Írásai betekintést kínálnak a svéd bűnüldözés titkos zugaiba, ahol - mint a legtöbb hétköznapi munkahelyen - mindennapos a korrupció, a fegyelmezetlenség és sok egyéb emberi gyarlóság. Bäckström főfelügyelő személyében igazi antihőst bocsátott útjára a szerző. A krimisorozat első kötete, A Linda-gyilkosság Svédországban és szerte a világon óriási sikert aratott: több mint egymillió példány kelt el belőle. A sok szuperhős után kimondottan üdítő egy ilyen ellenszenves, ám igen szórakoztató fickóról olvasni, mint Bäckström.

A szív titkai nem maradnak örökké rejtve Merham takaros tengerparti település az 1950-es évek Angliájában. Olyasforma város, ahol mindenki tudja, hol a helye, aki pedig nem, azt nyomban helyre teszik. A néhány éve London bombázása elől ide menekített Lottie a tiszteletreméltó Holdenékhoz került. A család befogadta, így a háború után is velük maradt, náluk nevelkedik. Imádja a várost, nem úgy, mint Holdenék lánya, Celia, akit bosszant a helyiek kisszerűsége. A lányok számára tiltott gyümölcs szinte minden: a vidám társaság, a divatos öltözködés, a nevetés, a fiúk - minden, ami megédesítené az életet a kisváros álszent légkörében. Amikor egy csapat bohém költözik be a lakatlan tengerparti házba, az Árkádiába, a lányokat igencsak vonzzák az újabb tiltott gyümölcsök, a művészet, a szabadság és a szabadosság kísértései. Az új lakók érkezése olyan események láncolatát indítja el, amelyeknek múlhatatlan és tragikus következményei lesznek. Ám mindez csupán a kezdet. Mintegy ötven esztendő múltán az Árkádia ismét életre kel, és lakói ismét viharos érzelmeket korbácsolnak fel. Aki ismeri Jojo Moyes regényeit, jól tudja, hogy szövevényes történetei nem a "boldogan éltek, míg meg nem haltak" szirupos lezárást kínálják a szereplőknek és az olvasóknak. Akkor hát mi történik hőseinkkel? A szerelmet választják vagy a józan polgári életet? Fél évszázad elteltével az események többeket is arra késztetnek, hogy elgondolkodjanak az életükön, és feltegyék a kérdést, vajon magunk mögött hagyhatjuk-e valaha is a múltunkat. A Londonban született Jojo Moyes az egyik legnépszerűbb, legismertebb angol romantikus bestsellerszerző. Pályáját újságíróként kezdte, dolgozott Londonban és Hongkongban is, majd első regénye, az Oltalmazó eső megjelenése után szabadúszó író lett. Jelenleg egy essexi tanyán él családjával, férjével és három gyermekükkel. Moyes az egyetlen olyan szerző, aki kétszer nyerte meg "Az év romantikus regénye" elnevezésű rangos brit díjat - legutóbb a kiadónk Carta Light sorozatában is megjelent Az utolsó szerelmes levél című kötettel. Legismertebb bestsellere a Mielőtt megismertelek, melynek filmváltozatát 2016-ban mutatják be. "Ha épp nem süt a nap, ezt a regényt olvasva úgy érezzük, hogy mégis ragyog..." (Good Housekeeping)

Geronimo Stilton Egér-sziget legolvasottabb napilapjának a Rágcsáló Híreknek a főszerkesztője. Szabad idejében imád vidám és szórakoztató történeteket mesélni a barátainak. Ezekben a kalandokban Geronimónak legnagyobb ellenségeivel, a kalózmacskákkal kell szembeszállnia, akik ide-oda utazgatnak az időben, hogy megváltoztassák a történelem menetét... Az Eiffel-torony titka Franciaországban járunk, az 1889-es esztendőben. Már majdnem elkészült az Eiffel-torony, nemsokára bemutatják Párizs lakóinak. Cicaróne azonban titokban botrányos meglepetésre készül! Talán még Geronimo Stilton agyafúrtsága sem lesz elegendő ahhoz, hogy meghiúsítsa a ravasz tervet. Most aztán tényleg extraegeres ötletre van szükség, méghozzá villámgyorsan!

A HIPNOTIZŐR SZERZŐJÉNEK ÚJABB BESTSELLERE - A JOONA LINNA-SOROZAT HARMADIK KÖTETE. Flora Hansen halottidéző médiumnak nevezi magát, abból él, hogy a holtakkal folytatott beszélgetéseket színlel. Ám miután egy vidéki leányotthonban holtan találják az egyik fiatal lányt, nagyon is valós látomásai támadnak. Jelentkezik a rendőrségen, és előadja, hogy szellemet látott. Csupán egyetlen nyomozó akad, aki a kételyeit félretéve hajlandó meghallgatni a mondandóját. Joona Linna felügyelő jóval több időt töltött a bűntény helyszínén, mint amennyit bármely más kollégája szükségesnek tartott volna. Az eset látszólag egyszerű: egy lány meghalt, egy másiknak pedig, aki a gyilkosság éjjelén eltűnt, a párnája alól egy véres kalapács kerül elő. De miért állítja Flora váltig, hogy a gyilkos szerszám nem kalapács volt, hanem egy kő? Linna kiváló nyomozó, elszánt és makacs, nem elégszik meg a kézenfekvő válaszokkal. Ahogy a történet fokozatosan kibontakozik, minden fejre áll és megkérdőjeleződik: az őrültek normálisnak, az épeszűek őrültnek tűnnek. Az ügy egyszerűnek látszó bűncselekményből a rendőrségen belüli játszmák és egy felkavaró történet elképesztően izgalmas elegyévé alakul. Linna mind mélyebbre ás, mígnem végül saját múltjának egy rémisztően sötét árnyával kell szembenéznie. Ahogy a Linna-sorozat előző részei, A hipnotizőr és A Paganini-szerződés, A tűz tanúja is hosszú hónapokon át megőrizte helyét a svéd bestsellerlisták élén. A feszültséget lebilincselően fenntartó, borzongató hangulatú, megalkuvást nem ismerően sodró lendületű harmadik kötet aztán a sorozat rajongóinak köszönhetően ugyanúgy szenzációs sikert ért el szerte a világon, ahogy elődei.

A világszerte nagy sikert aratott sorozat folytatódik! A Lorieni Krónikák hatodik kötete. A Védők évekig titokban harcoltak a mogadoriakkal. Most mindez egyik napról a másikra megváltozott: elkezdődött az invázió. John, a Negyedik beleveti magát a New Yorkban dúló csatába. Váratlan segítség számára, hogy legjobb barátja, Sam meghökkentő módon felfedezi, hogy kifejlődött egy tálentuma. Miközben a két fiú próbál Ötödik és Kilencedik nyomára bukkanni a megszállás zűrzavarában, kiderül, hogy nem Sam az egyetlen ember, aki immár olyan képességgel bír, amilyennel korábban csak a Védők. De vajon a többiek barátok vagy ellenségek? Mindeközben Hatodik, Marina és Adam igen szorult helyzetbe kerül Mexikóban. Kemény küzdelem árán elérték a Szentélyt, felébresztették az ott rejlő ősi erőt, ám most nem tudnak kapcsolatba lépni a többiekkel. A mogok pedig seregestül közelednek... A Védők szétszóródtak, több fronton harcolnak. Egyetlen esélyük az lehet, ha végleg leszámolnak a mogadoriak vezérével - ám az ő sorsa egybefonódik Elláéval. Ha végeznek Setrákus Rával, a lánynak is vége. Ha viszont nem állítják meg a mogokat, akkor az emberiségre ugyanaz a sors vár, ami a Lorienre: a megsemmisülés. A Negyedik, A Hatok hatalma, a Kilencedik titka, az Ötödik csapdája és a Hetedik bosszúja folytatása - a Lorieni Krónikák hatodik könyve.

Az első hullám nyomán sötétség támadt. A második hullámot csak a szerencsések élték túl. A harmadikat pedig a szerencsétlenek. A negyedik után egyetlen szabály maradt: ne bízz senkiben! Az idegenek támadásának első négy hullámát szinte lehetetlen volt túlélni. A tizenhat éves Cassie magára maradt egy sivár, szinte üres világban, ahol a kevés túlélő életét a bizalom hiánya csak még kilátástalanabbá teszi. Miközben a gyilkos ötödik hullám végigsöpör a bolygón, Cassie-nek nincs más választása: igyekszik megakadályozni, hogy a megszállók végleg kiirtsák az emberi fajt. Az idegenek táborának felrobbantása után barátaival átmenetileg egy omladozó szállodában húzzák meg magukat. A kis csapat másik menedéket keres, ahol átvészelhetik a közeledő telet. Egy napon váratlan látogató érkezik. A nyomában pedig ott lihegnek a gyilkológépnek kiképzett idegenek... Cassie mellett új hősnő is feltűnik: a megtörhetetlen Adu, aki küldetése során az idegenek vezérének, Voschnak a csapdájába esik. Mindkét lány erejét és kitartását megsokszorozza, hogy a kegyetlen összecsapások közepette meglepő módon erős érzelem bontakozik ki bennük egy-egy társuk iránt. Tetteiken múlik, hogy mit hoz a jövő - életet vagy halált, reményt vagy sötétséget, szeretetet vagy gyűlölködést. Rick Yanceynek több népszerű, díjnyertes sorozat megírása után a 2013-ban megjelent Az ötödik hullám hozta el a világsikert. A kötet kiadási joga néhány hónap alatt közel negyven országban kelt el, és rövid időn belül elkészült a regény filmváltozata. Bestsellere világát a kultikus népszerűségű Stephen Hawking ihlette. Műfaját a szerző ironikusan "popkultúra-ellenes földönkívüli-megszállásos" sci-finek nevezte, és a besoroláshoz hozzátette: "Írásnál a robbantgatás mindig remek móka. Na meg a csók. A csókolózást nem szabad kihagyni." Rick Yancey Floridában nevelkedett, aztán Chicagóban tanult, ahol ki nem állhatta a rettentő hideget, majd már befutott íróként visszatért gyermekkora színhelyére, a napsütötte Floridába. Itt él ma is családjával, és ötletekkel tele dolgozik Az ötödik hullám-trilógia 2016-ban megjelenő harmadik kötetén.

1819 nyarán az egyesült államokbeli Nantucket kikötőjéből kifutott a 238 tonnás Essex. A bálnavadászhajót tizenöt hónap múlva az Egyenlítőtől nem messze, a Csendes-óceán déli övezetében megtámadta és elsüllyesztette egy feldühödött bálna. A húszfőnyi legénység ezután három lélekvesztőben vágott neki az elképzelhetetlenül nehéz tengeri útnak. Hogy a nyugatra eső, emberevő lakóiról elhíresült szigeteket elkerülve biztonságos helyen érjenek partot, keleti irányba, a mintegy ötezer kilométerre lévő Dél-Amerika felé indultak... Míg az Essex tragédiája által ihletett klasszikus remekmű, Herman Melville Moby Dick című regénye a hajó pusztulásával ér véget, Nathaniel Philbrick lebilincselő hatású kötetében ez a tengerészekre váró szörnyű megpróbáltatások, az elemekkel vívott élethalálharc kezdete. Az Essex megrázó tragédiája ugyanúgy felkavarta és megrendítette a XIX. század emberét, ahogy a Titanic elsüllyedése a XX. századét. A Nantucket történetét kutató amerikai szerző a történész precizitásával és oknyomozó szenvedélyével rekonstruálta a bálnavadászhajó pusztulását, a túlélők egyszerre vérfagyasztó és megrendítő viszontagságait. "Nathaniel Philbrick a tengerészet történetének egyik leghátborzongatóbb epizódjából kitűnő könyvet írt. Történetírás ez a javából - és az egyik legdermesztőbb kötet, amit valaha olvastam!" (Sebastian Junger) A Könyvjelző magazin 2015. decemberi számában megjelent cikk: Mélyből felhozott történet Lenyűgöző kötetéből az Apolló-13 és az Egy csodálatos elme Oscar-díjas rendezője, Ron Howard forgatott nagy sikerű filmet.