Fríg Kiadó

A mitológiákban a kezdetektől jelen van az Életfa, a Föld, a Víz, a Tűz, és a Levegő elem, mint a Földet és az életet alkotó fogalmak. Ezek képezik több más ismerettel együtt az első Isteni Kinyilatkoztatások tudásanyagát és általánosan jelen annak a mitológiától, a néprajztól az irodalomig az emberi szellemiségben. A kinyilatkoztatásokon alapuló kultúra az egyetlen olyan emberi magatartást tanítja, amely szerint a Földön az idők végéig lehet élni. A kinyilatkoztatott kultúra a földi életet Egészként ragadja meg, és így a működő valóságnak pontos modellje. Ezt a modellt faragták valamikor a Kürtbe. Minden eltérés a kinyilatkoztatásoktól szükségszerűen a körülmények romlását okozza.

A helynevek nyelvi alakulatok, amelyek földrajzi helyeket jelölnek. Nélkülük lehetetlen a tájékozódás. A nyelv e részei ugyanolyan fontosak, mint a mindennapi közszavak, hiszen a tájékozódás, a helyváltoztatás, még kis területen is, a napi emberi tevékenység része. Ezért a helynevek, más néven földrajzi nevek, már akkor megjelentek, amikor az emberi beszéd kialakult, és mindez a messzi ősidőkbe nyúlik vissza. Milyen nyelven, milyen nyelvi alapokon nyugszik a helynévadás a magyarság mai lakóhelyének környezetében? Milyen nyelvi alapra vezethetők vissza a ma a Kárpátok környezetében hallható és olvasható földrajzi nevek? Kik voltak a névadók és kik használják ma a neveket? Hogy fejlődtek, változtak, alakultak a nevek írott formái? Ezekre a kérdésekre ad választ e könyv, kevesebb nyelvészeti, de annál több helynévi példával, térképekkel, táblázatokkal, a laikus számára is érthetően.

Ez az egyedülálló könyv új fényt vet a bor és a szőlőtermesztés eredetére. Feltárja az eddig ismertelen kapcsolatokat, melyek a magyarok őseit fűzi a bor istenéhez és a szőlő-életfa ősrégi kultuszához. Merész, de meggyőző következtetéseit nyelvi, őstörténeti és mitológiai bizonyítékok összefüggő sorára alapozza.

Ez az egyedülálló könyv új fényt vet a bor és a szőlőtermesztés eredetére. Feltárja az eddig ismertelen kapcsolatokat, melyek a magyarok őseit fűzi a bor istenéhez és a szőlő-életfa ősrégi kultuszához. Merész, de meggyőző következtetéseit nyelvi, őstörténeti és mitológiai bizonyítékok összefüggő sorára alapozza.