I.A.T. Kiadó

Izgalmas kalandok, váratlanul kibontakozó szerelmek, vidám utazások jellemzik a szerző -egyébként híres sebész professzor- legújabb novelláskötetét. A könyvben a romantikus tájak és a meghökkentő figurák elvarázsolt hangulata magával ragadja az olvasót az események forgatagában. A toszkán vidék és Firenze titkát feszegeti a címadó novella, és keresi a választ, hogy miért itt alakulhatott ki a művészetek bölcsője. Szerepelnek a könyvben az egyiptomi múmiák Odüsszeiájától, az olasz szerencsejátékokig a nevettető és érzelmes kalandok egyaránt. A könyv második részében pedig olyan titkos klinikai történetek tárulnak fel, amelyek által most, első kézből megismerve betekinthetünk a sebészek -eddig inkább misztifikált- mindennapi életének kulisszái mögé.

"Azt gondolom, ez a könyv, ahogy az előző könyveim közül is sok, mint például a /Szeretők/, a legkevésbé szól a szexről. Arról a társadalomról szól, amely itt szenved a rendszerváltás óta, és egyáltalán nem tud kikeveredni ebből az anyagi és szellemi értelemben vett válságból. Ebben a környezetben az egyik főszereplő például K.A." (Havas Henrik)

Jobb félni, mint megijedni, tartja a mondás és Peter Odry Mason tesz is róla, hogy az olvasó beleborzongjon. Kimondottan éjszakai órákra ajánlott, kísértetek és szellemek társaságában belelapozgatni ebbe a könyvbe. Az író különös, misztikus világa, tele rejtélyekkel és rejtvényekkel, feltárja az emberi lélek leggonoszabb, legsötétebb bugyrait is. A lebilincselően izgalmas történetek utolsó mondatai is tartogatnak meglepetéseket...

"Ne haragudj! Elvesztettem valamit. Elvesztettem a hitemet. Amíg nem találom meg, nem jövök Hozzád! ENGEDJ EL!" - kéri Kismanci Isten. Engedj el! - kérik egymástól is Telkes Margit regényének hősei. Vajon el tudunk-e engedni valakit, akihez köteless ég fűz, akit szeretünk, akiért felelősek vagyunk, akit hatalmunkban érzünk, aki függ tőlünk, és elenged-e az, akitől mi függünk? Miként válhat az ember lelkileg szabaddá? Mit jelent valamitől megszabadulni, valakit igazán elengedni? Mihez kezdjünk f ájó emlékeinkkel, amelyektől talán nem is akarunk megszabadulni? Hogyan lehet megbocsátani annak, aki becsapott, megsebzett, megalázott minket? Hogyan lépnek túl Telkes Margit hősei a fájdalmas tapasztalatokkal teli múlton? A kötet szerzője orvos. É letének regénye meséli el, van-e felszabadulás, újrakezdés

Gyilkos összeesküvés, merényletek és végzetes szerelem kíséri Erzsébet királynénak, a magyarok imádott Sisijének forgószélként kavargó életét. Ez a regény -szerzője híres sebész professzor- a királynét érző, szenvedő, valódi nőnek ábrázolja, aki elnyomott helyzetéből képes volt öntudatra ébredni, és szabadságát minden akadály és gyűlölet ellenére kivívni. Példája bátorítást adhat elsősorban azoknak, akik a mindennapok eseménytelennek tűnő csapdájában vergődnek. Azoknak, akik még nem találták meg az igai önmagukat, de álmaikban már béklyóikat ledobva szárnyalnak egy boldogabb és szabadabb élet felé.

Hiánypótló kiadványt, kultúrtörténeti kincset tart a kezében a kedves Olvasó. Véleményem szerint, e könyv a magyar lótenyésztés, a lovas kultúra és a lóverseny-történelem egyik fontos alapműve, igazi ritkaság. Unikum, mert nem jelent meg az elmúlt húsz évben hazánkban könyv, mely ilyen sokrétűen dolgozta volna fel a közel kétszáz éves múltra visszatekintő magyarországi angol telivér tenyésztés és futtatás történetét. Ezt az űrt tölti be a nagysikerű Lovas Nemzet című könyv szerzője, Dr. Hecker Walter egyetemi tanár és hippológus legújabb alkotása. A több mint 300 oldalas mű gazdag illusztrációjával, eddig még nem publikált fotóival a maga nevében egyedülálló. A magyar galoppsport világnagyságainak, Kisbérnek, Kincsemnek, Imperiálnak és Overdose-nak, valamint a velük dolgozó szakembereknek a pályafutását mutatja be, akik már a saját korukban a magyar lótenyésztés és versenyzés nagyköveteivé, az egyetemes lóversenyzés ikonjaivá váltak. Elemzi a fontosabb ménvonalakat és jelesebb kancacsaládokat, foglalkozik továbbá az egykor világhírű Kisbéri Ménessel és az ott kitenyésztett félvér fajta kiváló képviselőivel is. - (Krebs András, lovas szakíró)

"Egy sokévszázados múltra visszatekintő egykor gazdag földbirtokos magyar nemesi família letűnt világa, széthullásának huszadik századi története elevenedik meg e bátor könyv lapjain - családregény, ha tetszik, noha nem szélesen hömpölygő elbeszélés. Inkább két női hangra írott lírai dialógus: mintha nagymama és unokája személyes naplójegyzetei feleselnének egymásnak. A generációk közötti különös párbeszédben kelnek életre az Angyalffyak családi legendáriumának színes figurái. Ám a sok-sok megny erő vagy bizarr alak és nagy kedvvel elbeszélt mulatságos eseménytöredék fölidézése közben a családi múlt és a nemzeti történelem öncsalásokkal és elhallgatásokkal kísért szörnyű traumái sejlenek fel - s a főhősök reménytelennek tűnő küzdelme azért, hogy virtuális párbeszédük magányában megbirkózzanak velük és mentsék, ami és aki e nehéz múltból még menthető maradt. Bátor könyv, mert szerzője mindezt aligha meríthette pusztán költői fantáziájából: a fölvillantott családtörténet súlyos igazságaié rt dikciójának személyessége szavatol." (Rényi András)

Ebben az érdekfeszítő regényben egy fiatal sebészorvos, dr. Ferenczy László kalandos életének kiemelkedő pillanatait, sikereit és bukásait kísérhetjük figyelemmel. Az izgalmas, helyenként szívbemarkoló történet 1944 Karácsonyán, Buda ostromának kezdetén indul. Ez a megrázó esemény, a harcok apokaliptikus látványa és László édesanyjának bátor helytállása indítja el a főszereplőt az orvosi pálya felé. Szerelmek, intrikák, gyilkosság és egy sorsszerű pályafutás eseményei keresztezik egymást László életében. Tapasztalatain keresztül feltárulnak az olvasó előtt a sebészi szakma olyan belső titkai, amelyek a kívülállók számára eddig rejtve maradtak. A regény hitelességét garantálja, hogy a titkok forrása, az író, maga is sebész professzor. A sebészet rejtelmei mellett a regényben megjelennek a sorsfordító történelmi változások és velük együtt a korszak jellegzetes alakjai is. A könyv segítségével betekintetünk a sebészet fejlődésének izgalmas pillanataiba, a gyógyítás mindennapjaiba, a kísérleti műtők elvarázsolt világába. Lászlóval együtt megismerhetjük a régi sebészi iskola szigorú elveit, az új technikák bevezetésének a nehézségeit, sőt a kudarcait is. Választ kaphatunk azokra a kérdésekre, amelyek betegségünkben leginkább érdekelnek minket: meg kell-e operálni minden beteget, szabad-e morfint adni a szenvedőnek, és tényleg csak az orvos tudása számít-e gyógyítás sikerében? A sebészek kalandos és túlhajszolt életének megismerése, vidám, időnként szomorú történeteinek bemutatása egy izgalmas, zárt világot ismertet meg az olvasóval. Ferenczy dr. pályafutásának küzdelmes fordulatai pedig mindenki számára érdekfeszítő olvasmányt és életre szóló élményt jelentenek.

Nagyon óvatos autóvezető. Megfontolt, átgondolt, vigyázó. Miért írom ezt Szilágyi Tibor új könyvének bevezetőjében? Mert Tibor magánemberként és színészként is vad és szélsőséges. Hirtelen cselekvő. Szembemegy néha a józan ésszel. Mint a könyvből kiderül, élete tele váratlan fordulatokkal, kiszámíthatatlan helyzetekkel. Mert mindenben szeretne a legjobb lenni, és tényleg a legjobb is. A színészek azt mondják, akkor lesz jó egy előadás, ha a szereplők egymás szemébe nézve látják az író által megírt sorsukat. Most Önök néznek Szilágyi Tibor szemébe, és látják életútját. Találkoznak példaképeivel, barátaival, rendezőivel, színésztársaival. Könnyes és mulatságos helyzetekkel. Sírunk vele és nevetünk is. Vele örülünk a megélt pillanatainak. Felhangzanak a Tangó utolsó ütemei, Ruttkai, Gobbi, Páger, Darvas feltűnik a homályból. Már akkor utat kér magának Eszenyi és Gálffi. Elkalandozunk Somogyvári Rudi baráti tanácsai között. Halljuk a Makrancos Kata Petruccióját. Györgyi Annával együtt bújunk Szilágyi ernyője alá. Itt ugat Kántor, és gyűlöljük a Hideg napok Pozdor zászlósát. Siratjuk vele a Fizikusok rendezőjét, Dömölky Jánost. És nevetünk, mi került a régi katonakönyvébe. Váltunk vele színházakat, kollégákat, társakat. Rendezünk és szerepet tanulunk. Sikeresek vagyunk és kétségek gyötörnek. Szilágyi Tibor életének számtalan történetéből az olvasó állíthatja össze az egészet: az embert, a színészt, a barátot. Keleti Éva fotóművészz

Wass Albert emigrációban töltött évtizedeinek summázata e különleges kötet, mely három évtized közéleti eseményeit rögzíti. Az amerikai kitaszítottságban-lét különleges feladatot rótt Wass Albertre, aki lármafaként emelt szót az erdélyi kisebbségi helyzet tarthatatlansága ellen, mindazon igazságtalanságokért, amelyek az erdélyi magyarokat érték az újkori Romániában. Abban az Amerikában, ahol senki sem tud semmit Európa történelméről, ahol nem értik az európai gondolkodást-mentalitást, ahol a politika csak marketing, melyben a látványos-hangzatos ígérgetések semmit sem érnek a valóságban, Wilsontól kezdve Kissingerig. A közönyre Wass erdélyi mintát mutat föl: kiadóvállalatot alapít, lapok tucatjait bocsátja útjára, mindezt úgy, hogy előfizető támogatást kér csupán. A felismerés remek, de az újvilági közöny az emigrációt is sújtja, az Amerikai Magyar Szépmíves Céh kiadványai alig jutnak el a közgyűjteményekbe, könyvtárakba és az olvasókhoz, pedig égető szüksége lett volna rá: a kelet-közép-európai emigráció, a cseh, román, szlovák és orosz, képviselői már a Monarchia idején megkezdték a Nyugat dezinformálását, s mire Wass Albert mindezzel szembesült a hatvanas évek Amerikájának egyetemein, a helyzet szinte megoldhatatlannak látszott. Nem véletlen, hogy az amerikai magyar sajtóban rendszeresen publikál Kanadától Ausztráliáig, ami tökéletes képet ad a közíróságról. Célok, feladatok, a nemzeti megmaradás lehetőségei, a hontalanság hitvallása, a román diktatúra valós képe Nyugaton, szellemi küzdelem az általános kulturális és művelődéstörténeti tespedtség közepette, politikai kapcsolatépítés szenátorokkal, nagykövetekkel, a történelem valóságának interpretálása Amerikában: a heroikus küzdelem lassan eredményre vezet, az Egyesült Államok megvonta Románia vámkedvezményeit a 80-as években, hiszen nem akarta kompromittálni magát a diktatúrával. És közben támadások, gyilkossági kísérlet Wass ellen, az Erdélyi Világszövetség ellen, melynek társelnöke volt, hamis román vádaskodások amerikai történetei és megannyi más, melyek mögött felsejlik az amerikai közélet és politika boszorkánykonyhája is Kubától Vietnámon át a Közel-Keletig. E kivételes közírói teljesítmény igencsak tág világ, s bár egy része napvilágot látott az elmúlt évtizedekben, épp a jelen kötet bizonyítja, hogy mennyire felfedezetlen valójában. Ahogy a címadó írásban, a Kicsike lángok a magyar éjszakában címűben is olvasható: Valahol valami mozdult mostanában a magyar lélekben is. Fölriasztotta az elmét, gondolat szikrája pattant, s valahol valaki meggyújtott egy gyertyát a vaksötétben. Valaki más meglátta a kicsike fényt, s gyertyát gyújtott ő is. A fény elindult, hogy legyőzze a sötétséget.