& kiadó

"Victor Klemperer zsidó szármású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A drezdai főiskola katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve lti-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte, és 1947-ben lti címmel publikálta. Könyve világszerte ismertté tette a nevét. Klemperer az lti-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. A könyv azonban egyáltalán nem száraz lexikológia vagy szemantika (megértéséhez például nem szükséges német nyelvtudás), inkább egy különös napló: a szerző elejétől a legvégéig benne élt ebben a számára életveszélyes társadalomban, és ép elméjét megőrzendő, imponáló polgári műveltség birtokában, rezignált iróniával folyamatosan megfigyelte és rögzítette a hétköznapi nácizmus majd minden nyelvi rezdülését, a korabeli viccektől kezdve az újságcikken keresztül egészen a náci irodalomig. Az lti magyarul 1984-ben jelent meg először a Tömegkommunikációs Kutatóközpont Membrán könyvek sorozatában. Jelen könyv szövege ezen kiadás javított, átdolgozott, jegyzetekkel ellátott változata. 3. kiadás"

Nikola Tesla a magányos, meg nem értett zseni figurájának egyik legismertebb megtestesítője. Még életében legendává vált, mely státuszért ő maga is sokat tett látványos, laikus szem számára hátborzongatóan életveszélyesnek tűnő bemutatóival, illetve nyilvános megszólalásaival. 1919-ben írt önéletrajzában, mely most jelenik meg először magyar nyelven, nem csupán találmányaiba és feltalálásuk körülményeibe, illetve világot megváltani szándékozó terveibe avatja be az olvasót, de őszintén beszél gyerekkoráról, mentális problémáiról, kényszerbetegségeiről és életelveiről, miközben különös, sziporkázó humorát is meg-megcsillantja.

Nikola Tesla a magányos, meg nem értett zseni figurájának egyik legismertebb megtestesítője. Még életében legendává vált, mely státuszért ő maga is sokat tett látványos, laikus szem számára hátborzongatóan életveszélyesnek tűnő bemutatóival, illetve nyilvános megszólalásaival. 1919-ben írt önéletrajzában, mely most jelenik meg először magyar nyelven, nem csupán találmányaiba és feltalálásuk körülményeibe, illetve világot megváltani szándékozó terveibe avatja be az olvasót, de őszintén beszél gyerekkoráról, mentális problémáiról, kényszerbetegségeiről és életelveiről, miközben különös, sziporkázó humorát is meg-megcsillantja.

A BoJack Horseman alkotójának novellái. Mi minden található ebben a könyvben?Mindenekelőtt kecskék és különböző listák, egy férfi meg egy nő, akik egész életükben a megfelelő alkalomra várnak, hogy megszólítsák egymást, aztán van még benne egy kutya is, aki a szavak jelentéséért felelős, illetve egy tudós, aki egy párhuzamos univerzumba járkál, hogy találkozzon tökéletesebb önmagával (vagyis inkább annak feleségével). Mindezeken kívül az olvasó megismerkedhet még a világ legátlagosabb nőjével, a Tabu szabályaival és New York nevezetességeivel is. No és van még benne egy vers is (egy versről). Összességében tizennyolc humorral, humánummal, szürrealizmussal, kegyetlen őszinteséggel és sorozatos aha-élménnyel teli történet a világ legszebb és legszörnyűbb érzéséről: a szerelemről. A kultikus rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman atyja írásaiban sem hazudtolja meg önmagát.

A Nemzeti Együttműködés Rendszerének világa egy lengyel újságíró szemével. Szczerek (ejtsd: Scserek), a lengyel újságírás fenegyereke 2015 és 2019 között keresztül-kasul bejárta Magyarországot és a vonzáskörzetét, a helyi turistalátványosságok helyett a magyarok (és a tágan értelmezett Közép-Európa) lelke után kutatva. Felcsúton többször is bekukucskált egy bizonyos ház kerítésén, megpróbált utazni a kisvonaton, Trianon történetétől lesújtva részegen bolyongott Budapest mellékutcáin, és nemzeti rockot hallgatott, hogy a szövegekből magyarul tanuljon. Kószált a vidéki Magyarországon, cikkcakkban végigjárta a szlovák-magyar határt, végigdöcögött Kárpátalja kátyús útjain, bámészkodott Erdélyben és örömmel beszélgetett bárkivel, aki csak szóba állt vele. Bárhol is járt, mindenütt a dicső múlt egyre fakuló és az illiberális jelen egyre erősebben kivehető nyomaival találkozott, amiről saját szülőföldje és annak sorsa is időről időre az eszébe jutott. Az pedig, hogy útközben néha a honfitársaiba ütközött, nem is csoda, elvégre "Polak, Węgier - dwa bratanki..." Ugyan a Via Carpatia elsősorban a lengyel közönség számára készült, mégis, a magyarok története iránt érzett mélységes empátiájával, egyéni látásmódjával, illetve a lövészárkokat madártávlatból szemlélő külső nézőpontjával a magyar olvasók számára is számos érdekességet tartogat. Ziemowit Szczerek (1978) lengyel újságíró, a Gazeta Wyborcza és a Polityka munkatársa, író, Hunter S. Thompson lengyel fordítója. Jogot és politológiát végzett, és az európai szeparatizmusokat és regionalizmusokat kutatta. Újságíróként a kelet-európai térség geopolitikai, történelmi, kulturális "különlegességeinek"" szenvedélyes kutatója és szakértője. Magyarul eddig egyetlen könyve, a már-már kultikus státusznak örvendő Jön Mordor és felfal minket, avagy a szlávok titkos története jelent meg 2016-ban a Typotex kiadó gondozásában.

"A Cigányidők, Jónás Tamás első prózakötete még a múlt évezredben, 1997-ben jelent meg szinte azonnal az első két verseskötete után. Azóta követte sok más könyv, vers és próza, nekem mégis ez maradt és marad az egyik kedvencem. [...] Hogy a Cigányidőket több mint huszonöt év után az olvasók kérését teljesítve újra ki kell adni, azt jelzi, hogy szomorúan aktuális maradt. Hogy a magyarországi cigányság sorsa a rendszerváltás után sem rendeződött, jóval kevesebb lett a kedvező változás, mint annak idején reméltük (sőt talán jóval több a kedvezőtlen). Ugyanakkor megmutatja azt is, hogy az olvasók számára fontos ez a találkozás Tamás emlékein keresztül a városi értelmiség helyzetétől ennyire eltérő sorsokkal." Kiss Judit Ágnes

"Hosszas hallgatás után jelentkezik új kötettel Jónás Tamás (1973), akit pálya­kezdőként József Attila költészetének kortárs továbbgondolójaként tartott számon a kritika. A kilencvenes-­kétezres években folyamatosan jelentek meg könyvei, amelyek jelentős szakmai figyelmet és elismerést kaptak. 2002-ben Esterházy Péter ajánlására Herder-ösztöndíjban részesült, 2009-ben Önkéntes vak című kötete Aegon-díjat kapott. Prózakötettel utoljára 2013-ban jelentkezett (Apuapuapu), verseskötettel pedig 2016-ban (Törzs). Hét év után a Kívülálló című regényével töri meg a csendet. "Kívülállónak lenni nem választás kérdése. A kívülállás bélyeg. És lehetőség. Mindig másik, mindig új perspektíva. Kényszeres távolságtartás. Az intimitás kétségbeesett keresése. Érzéki, gátlástalan erotikus kaland, miközben fegyelmezett szellemi feladat. Megzabolázhatatlan szabadság, gyilkos függés. A valóság mélye, széle, párlata. Jónás Tamás regénye az emberi sodródás elkerülhetetlen, felfüggeszthetetlen örvényébe vezet be, hogy megmutassa a szabályszerűségeket, a képleteket. Hogyan válik a jó szándék gyilkos hazugsággá. Közömbös, elejtett szavakból hogyan jegecesedik ki a lényeg. És hogyan tisztulnak ki, lényegülnek át a legszennyesebb, legfülledtebb és legreménytelenebb történetek is, ha van ezekhez elég bátor szó és elég pontos mondat. A Kívülállóban van. Ez a regény addig merészkedik, ameddig irodalom merészkedhet, hogy megajándékozza olvasóit azzal, amiben még bíznak, amit még remélnek. És azzal is, amiben már nem bíznak és nem reménykednek." - Parászka Boróka

A könyv főhőse Marian Leatherby, egy kilencvenkét éves, nagyothalló öregasszony, aki, miután barátnőjétől egy hallókürtöt kap ajándékba, elsőként családja beszélgetését hallgatja ki arról, hogy hamarosan beadják egy öregek otthonába. A különös intézményben a lakóknak egészen bizarr formájú bungalókban kell élniük, és az otthont mintha egy okkult szekta működtetné. Mariannal egyre különösebb és fantasztikusabb kalandok esnek meg - főleg miután felbukkan egy kacsingató apáca. Leonora Carrington (1917-2011) Egy angol textilmágnás kitagadott örököse, a szürrealisták vonakodó múzsája, feminista hős, lázadó menekült, nagy hatású művész: az angol-mexikói szürrealista festőművész, szobrász és író rengeteg szerepet játszott el hosszú életében; rendkívüli életútja és munkássága a mai napig sokakat inspirál. A hallókürtöt amely ötven év késést bepótolva immár magyarul is olvasható, az Alice Csodaországban méltó párjaként szokták emlegetni, amely történetesen egy öregek otthonában játszódik. Luis Bunuel és Björk is az egyik kedvenc könyvének nevezte, a magyar kiadás utószavát a Nobel-díjas Olga Tokarczuk jegyzi.

"Miért bolyong a Hold? A Mincéirí (közismert nevükön: Irish Travellers, azaz ír vándorok) népmeséiből a címadó kérdésen kívül többek között választ kapunk arra, hogy miért nőnek a tiszafák szinte kizárólag temetőkben, hogyan keletkezett a pitypang, miért csíkos a borz, hogyan végződött a méhek és az óriások csatája, vagy éppen miért ennyire hátborzongató a róka hangja. Az ír nomádok történetei keresetlen líraisággal beszélnek a természettel való harmonikus együttélésről, az állatok védelmezésének jelentőségéről, az embertársaink iránti empátia és a "közös sors" fontosságáról. A Mincéirí hagyományosan ekhós szekereken, sátrakban lakva, többnyire kézműveskedésből és kereskedésből élve, keresztül­kasul vándorolt Írországban - mindaddig, amíg a hatvanas években, a nomád életmód kriminalizálásával, letelepedésre nem kényszerítették őket. A szerző, Oein DeBhairduin is egy ilyen letelepített családból származik, és nem csupán összegyűjtötte a gyermekkorában hallott, addig kizárólag szájhagyomány útján terjedő meséket, de elmesélésük körülményeibe és az ír vándorok mindennapjaiba is beavatja az olvasót. A könyvet a szintén vándor származású Leanne McDonagh grafikusművész illusztrálta."

2014. április 14-én a Boko Haram terrorszervezet kétszázhetvenhat nigériai iskoláslányt rabolt el. Néhányuknak sikerült megmenekülnie. Ez az ő történetük. Egy pár új cipő, egyetemi diploma, szerelem, boldogság... Ilyesmikről álmodozik egy lány egy nigériai faluban. Ya Ta szorgalmasan tanul, és keményen dolgozik, hogy segítse a családját, a jövője pedig fényesnek tűnik, hiszen a falujából ő az első lány, akit felvettek az állami ösztöndíjasok közé. A papa rádiója viszont egyre félelmetesebb hírekről számol be. Ya Ta álmai akkor fordulnak rémálomba, amikor faluját megtámadja a Boko Haram iszlamista terrorszervezet. Elrabolják, és a többi lánnyal együtt az erdőbe hurcolják, ahol kénytelen felvenni fogvatartói radikális hitét, és végignézni, ahogy legjobb barátnői teljesen alávetik magukat az új rendnek. És bármennyire is lehetetlennek tűnik a szökés, meg kell vele próbálkoznia... Adaobi Tricia Nwaubani megrendítő regénye a megmenekült lányok visszaemlékezései alapján készült.