Lábnyom Kiadó

"(...) A Schiffer-stílus / Férfi személyesebb hangvételű, korunk színes és ezerarcú öltözködésére reflektál, amelyben nemcsak a különféle stílusok kialakulását, fejlődését és irányait, hanem a nélkülözhetetlen ruhadarabokat is bemutatom. Ez a könyv azoknak szól, akik szeretnek és akarnak öltözködni, akiknek az öltözködés nem kényszer, hanem öröm. Akik elfogadják, hogy a ruha is teszi az embert, amit nem hordani, hanem viselni kell - sőt viselni érdemes igazán." - Schiffer Miklós

Hiszek a klasszikus darabokban, mert nélkülözhetetlenek és megkerülhetetlenek" Schiffer Miklós minden írásában és vele készült interjúban hangsúlyozza a különbséget, ami a divat és a stílus között tapintható, mert míg az egyik megvásárolható, addig a másikat fel kell építeni. Két új kötete is erről szól, a női és férfi ruhatár nélkülözhetetlen a múltban gyökerező, de a jelenben is korszerű és hordható darabjairól, a mindig jelen lévő klasszikusokról és arról, hogy miként alakítható ki az egyedi ruhatár és stílus a divat segítségével. SCHIFFER STÍLUS / FÉRFI és a SCHIFFER STÍLUS / NŐ felöleli mindazt a tapasztalatot és tudást, amit a stílusszakember 25 éves pályafutása alatt felhalmozott. Az egymástól szerkezetileg független férfi és női kötet tartalmát a MUST HAVE darabok felsorolása, és viselésük vizsgálata köti össze, hiszen e ruhadarabok azok, amelyek a stílus bázisát adhatják. A szerző e mellett kitér a különféle stílusirányzatokra, a fontos színekre, vizsgálja a casual és klasszikus értékrend különbségeit, az ikonikus személyiségek stílusformáló erejét, valamint a ruhatár és a kiegészítők teljes spektrumát. A kötetek nélkülözhetetlenek mindazoknak, akiket érdekel a stílus, az igényes megjelenés világa.

Könyvében Herminia Ibarra, a nagynevű nemzetközi INSEAD egyetem tekintélyes professzora bebizonyítja, hogy a magasabb vezetői szintre lépés lehetősége minden vezető, menedzser előtt nyitva áll. Mindenki előtt, aki veszi a fáradtságot, és elszánta magát néhány kicsi, mégis döntő fontosságú változtatásra.

"Egy könyv, amelyet elolvasunk, újraolvasunk, majd felolvasunk a gyerekeinknek is." (The Independent on Sunday) "...úgy megragadja az olvasót, mint Ian Fleming és John le Carré legjobb munkái." (The Sunday Times) Hallott már a Vörös Frankensteinről? Az Egyesült Államok császáráról? A hidegháború utolsó titkáról? Giles Milton könyve közel száz bizarr, megdöbbentő epizódot mutat be a történelemből, amelyek úgy tűnnek, mintha egy regényíró fantáziájának szüleményei lennének, pedig megtörtént, valós események. Olvashatunk többek között Hiroo Onadáról, a magányos japán katonáról, aki a második világháborút egészen 1974-ig vívta, Agatha Christie krimiíróról, aki 1926-ban tizenegy napra eltűnt és Werner Franzról, a Hindenburg zeppelin hajósinasáról, aki ép bőrrel úszta meg az 1936-os borzalmas balesetet, amikor a léghajó hatalmas tűzgolyóvá változott New Jersey felett. Kémek, haramiák, rabszolgák, kalandorok és kalandkeresők népesítik be a lenyűgöző tablóképet, amely húsz évszázadot ölel fel, és hat kontinens múltjába nyújt betekintést. A népszerű angol történész-író alapos kutatómunka után állította össze a kötetet, az emberi történelem sajátos, furcsa lábjegyzeteinek tárházát.

Az emberek közötti kapcsolatoknak mindig is megvoltak a maguk szabályai, amelyeket a közösség tagjainak be kellett tartaniuk. Bíborbanszületett Konstantin bizánci uralkodó már a X. században komplett illemtankönyvben foglalta össze a viselkedés, a rendezvényeken és a császári udvarban való megjelenés, a közös étkezés szigorúan követendő törvényeit. Ma is terjedelmes kézikönyvek tárgyalják ezt a témát, sőt egyetemi szakokon és tanfolyamokon képeznek protokollszakértőket, akik segíthetnek eligazodni a földi halandóknak a diplomácia útvesztőiben. A mindennapokban ugyanakkor nem a régmúlt idők etikettjét vagy a hivatalos érintkezések során érvényes protokollt kell elsősorban ismernünk, hanem sokkal inkább az illem (más szóval: a viselkedéskultúra) és a jó modor, az ízléses megjelenés szabályait érdemes elsajátítanunk, amelyek révén kulturált ember módjára élhetünk. Meggyőződésem, hogy a klasszikus viselkedési szabályok soha nem évülnek el, csupán a kor igényei szerint változnak, fejlődnek, vagy éppen újabbak születnek a régiek mellé. Attól, hogy szívesen kapunk be egy szaftos hamburgert valamelyik trendi street food helyen, még nem árt tisztában lennünk azzal, hogyan étkezhetünk kulturált módon a damaszttal terített asztal mellett. Manapság mindenki tegeződik, de ettől ismernünk kell az udvarias megszólításokat, a köszönés formálisabb verzióit is. Mostanra az élet egyre több területén megvalósult a nemek közti egyenlőség, ennek ellenére – vagy éppen emiatt – fontos, hogy a férfiak megőrizzék a nőkkel szembeni tiszteletteljes, előzékeny viselkedésüket. Én azt vallom, hogy a jó stílus, a helyes manír ma, a XXI. században is nélkülözhetetlen eleme társas kapcsolatainknak, szebbé teszi a mindennapjainkat, feldobja a környezetünk hangulatát, s nem utolsósorban örömet szerez önmagunknak is… A szöveg végső formába öntése során arra törekedtem, hogy a családi élettől az utazáson át a terített asztalig, a helyes megszólítási formákon keresztül az esküvőszervezésig és az online jelenlétig az összes releváns témára kitérjek, amelyek a mindennapokban felmerülhetnek, s választás elé állíthatnak minket. „A jó modor a legjobb útlevél az életben” – vallotta Jean de La Bruyere francia moralista a XVII. században. Ennek szellemében született meg ez a könyv.