MadáchPosonium

"A Frankfurter Zeitunghoz úgy jutottam el, hogy egy napon felmentem a szerkesztõségbe, s beküldtem a tárcaszerkesztõnek, Geck úrnak névjegyemet. A szerkesztõ nyomban fogadott, átnyújtottam neki egy tárcát és bizonytalan érzésekkel távoztam... Éveken át dolgoztam ebbe az elõkelõ, ... Folytatás ›› a szó legjobb értelmében európai szellemû újságba... Eszem ágában nem volt 'karriert' csinálni, s azt hiszem, egyáltalán nem tartottam sokra összeköttetésemet ezzel a 'vidéki lappal'. Ugyanazokat a cikkeket és tárcákat adtam közzé a Frankfurter Zeitungban, melyeket elõbb egy kassai lapban jelentettem meg, s legalább oly fontos volt nekem, mit szólnak kísérleteimhez Kassán, mint a frankfurti kritikusok véleménye s az a körülmény, hogy a nagy lap vasárnap tárcaélen közölte írásomat" - írja Márai Sándor az Egy polgár vallomásaiban. A "kassai lap" az 1920-tól 1929-ig, az akkor már a polgári Csehszlovákiához tartozó nagy, felvidéki városban megjelenõ Kassai Napló címû napilap volt, amelynek kilenc évfolyamában Márai Sándornak, az induló fiatal írónak több, mint kétszáz írása (cikkei, tárcái, irodalomkritikái, de elbeszélései és versei is) jelent meg. A két kötetben ezekbõl adunk bõséges válogatást. A(z) Japán kert I. (Könyv) szerzője Márai Sándor.

A felvidéki szerző újabb gyerekverses kötete, színes illusztrációkkal.

Gömöri, ungi, csallóközi, Sajó-völgyi, Ipoly menti népmesék Ipolyi Arnold, Merényi Arnold, Géczi Lajos és Méry Margit gyűjtéséből.

kalendár

Márkus Béla irodalomtörténész monográfiája Duba Gyuláról (1930), a szlovákiai magyar próza nesztoráról. A sokrétű és sokszínű Duba-életművet egyetlen nagyszabású szintézisbe foglalja a szerző, több irodalomtörténeti irányzat, iskola módszerével élve, szemléletmódjában nem bezárva az eddigi munkákat, hanem a legváltozatosabb szemléletek számára is utat engedve.

A kis Lars norvég apa és magyar anya gyermeke. A szerző magyar és norvég mesékből teremt számára sajátos nyelvet, s az érzékeny lelkű kisfiú ebben az elégikus lejtésű elbeszélői nyelvben éli meg szülei szomorú válását. A könnyes szép történet először 1990-ben jelent meg, a mű a magyar gyermekirodalom igazi gyöngyszeme.

Kudlák Lajos ma elsősorban L'udovit Kudlák néven, szlovák modernista festőként ismert. Ez a kötet azonban azt a Kudlák Lajost mutatja be, akit a legkövetkezetesebben dadaista magyar költőként tarthatunk számon. Egy irodalmi anarchista, egy, a szöveg jeletésszóródásait végletekig provokáló artifex (a kifejezés egyszerre jelenti a művészt és a bohócot) máig radikálisnak ható versszövegeit, fordításait, válogatott cikkeit adjuk közre.

Semmitől sem szabad megijedni – vagy talán mégis? Rém Rozi és a szellemcsapat a Ruhatár Anyagraktárában laknak. Nappal összehajtva fekszenek és várják, hogy leszálljon az éj. Ám Rozi ismét bonyodalmat okoz, ezért egyedül kell felröpülnie a világűrbe, a Hetedik Csillagra, hogy megtudja, hová szállítja a teherautó Oroszlánszívű Otíliát. Sacc Pityke hideg, sötét pincében sínylődik, ahová a gyártulajdonos zárta be büntetésből, a néma Rivenbolt szabó mellé. Rém Rozi kiszabadítja Pitykét, és együtt nidulnak a Második Igazság keresésére. Az utazás során sok-sok veszély leselkedik rájuk.

Anyanyelvünk megtartása, művelés – kisebbségben Szlovákiában az állam elhíresült nyelvtörvénye próbálta korlátozni a felvidéki magyarok nyelvhasználati jogait. Így a nyelvtörvény is rávilágít a kisebbségben élő közösségek nyelvi használatának fontosságára, identitásmegőrző erejére. A kisebbségben élő felvidéki magyarság nyelvhasználati, nyelvművelődési és nyelvtudományi kérdéseit járja körül a szerző kell alapossággal, különös tekintettel az elmúlt évek tendenciára, hatásaira.

Ez a kötet a Felvidék szlovákra cserélt magyar településneveit mutatja be. Hogy azok ne menjenek veszendőbe, szükségesnek tartottuk a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tenni szótárszerű jegyzéküket, bízva benne, hogy hasznos segítségére lesz pedagógusoknak, újságíróknak, községi hivataloknak is.