Magyar Napló

Az író regényeinek főhőse egy-egy idegen országban próbál szerencsét. A könyvben egy kamasz, egy fiatalember és egy férfi mesél ironikusan, lebilincselően bűnügyi regénybe illő élményeiről.

Rosonczy-Kovács Mihály, aki maga is gyakorló népzenész hegedűs, rendhagyó népdaloskönyvében kilenc tájegységet választott ki a Kárpát-medencéből és Moldvából. Különös gonddal összeválogatva, részletes díszítésekkel ellátott, mégis letisztult kottaképekkel, gazdag szöveganyaggal közöl százötven népdalt. A kötetből kilenc táj jellegzetes arculata is kirajzolódik: történeti-földrajzi leírások, versek, prózai részletek, valamint a táncházi énekesek, muzsikusok legkiválóbb mesterei - többek között Berecz András, Juhász Zoltán, Szerényi Béla - személyes hangvételű esszéi hozzák közel a világot, amelyben a dalok születtek. A válogatás segítségünkre lesz ünnepeinken, mert találunk benne születésnapi köszöntőt, menyasszonykísérőket vagy éppen karácsonyi regölést, ráadásul a dalok fele el van látva hangszeres akkordkísérettel is. Örömére szolgálhat a kötet azoknak, akik számos népdalt ismernek, de azoknak is, akik csak most találkoznak a népzenével. Méreténél fogva bárhová magunkkal vihetjük: táncházba, folkkocsmába, kirándulásra vagy nyári táborba. Legyen ez a szép könyv segítségére mindazoknak, akik e kultúra örökségével gazdagodni és másokat is gazdagítani szeretnének. "Irodalmi értékű baedeker - forgassák, olvasgassák haszonnal! Dalra, vonóra fel, kedves Barátaim!" (Sebestyén Márta)

Az antológiák társaként megjelenő kötet a 2007-es év legjobb magyar műfordításait tartalmazza olyan irodalmároktól, mint pl. Nemes Krisztina, Tóth Csilla, Térey János, Lackfi János, Balázs Imre József, Szele Bálint, Tőzsér Árpád, Tasnádi Edit, Pál Ferenc, Gyukics Gábor, Radics Viktória, Tatár Sándor és így tovább...

Az antológia szerzői: Antal Balázs, Bárány Tamás, Báró László, Bene Zoltán, Borbély László, Cselenyák Imre, Csender Levente, Csernák Árpád, Csurka István, Dragomán György, Hernádi Gyula, Horváth (EÖ) Tamás, Jámborné Balog Tünde, Kállai R. Gábor, Körmendi Lajos, Kőrösi Zoltán, Kutas József, Lázár Ervin, Majoros Sándor, Miklya Luzsányi Mónika, N. Tóth Anikó, Nagy Koppány Zsolt, Oláh János, Papp András, Papp Sándor Zsigmond, Prágai Tamás, Rott József, Spiró György, Szakonyi Károly, Szalay Zoltán, Vasagyi Mária, Vathy Zsuzsa, Vida Gábor

Balassi Bálint a magyar nyelvű irodalom első nagy klasszikusa. Életében nem jelentek meg saját művei nyomtatásban; versgyűjteménye és Szép magyar komédiája kéziratos másolatban maradt ránk. Ennek oka feltehetően a szerelmi téma, melyet a korabeli Magyarországon erkölcstelennek, "fajtalannak" tartottak. Az irodalomtörténeti konszenzus szerint Balassi reneszánsz költő, az első magyar petrarkista, költészete platonikus, de vannak középkorias vonásai, és ő képviseli az első átmenetet a manierizmusba. (elte.hu nyomán)

A költészeti antológiában nyolcvan költő, többek között: Juhász Ferenc, Kibédi Varga Áron, Kalász Márton, Ágh István, Kiss Anna, Péntek Imre, Kiss Benedek, Dobai Péter, Lukács Sándor, Fecske Csaba, Darányi Sándor, Szikra János, Dobozi Eszter, Csontos János, Tóth Krisztina, Lackfi János, Zsille Gábor, Kürti László, Szálinger Balázs verseit olvashatjuk.

A novella antológiában huszonnégy író, Németh István, Ferdinandy György, Jámborné Balog Tünde, Marosi Gyula, Ircsik Vilmos, Bányai Tamás, Vári Attila, Temesi Ferenc, Kálnay Adél, Szathmári István, Kontra Ferenc, Horváth (EÖ) Tamás, Szénási Miklós, Oroszi Zsuzsanna, Szvoren Edina, Hertza Mikola, Kiss László, Iván Péter, Csender Levente, Darvasi Ferenc, Bíró Gergely, Vincze Ferenc, Hamana Zsolt, Potozky László prózái olvashatók.

A gazdag és sokféle forrásból táplálkozó török népmesék világa - hol távoli és egzotikus, hol meg nagyon is ismerős elemeivel - számunkra, magyarok számára különösen fontos. A török és a magyar népmesevilág ősi elemei (az égig érő fa, az élet vize, a táltosparipa, az őzzé változott testvér, a kutyakölyökre cserélt csecsemő, a tóba vetett gyűrű, a hátradobott fésűből keletkezett sűrű erdő stb.) a messzi múltba nyúlnak vissza. A hasonló vagy éppenséggel azonos motívumok egy része közös forráshoz, az eurázsiai népmesevilághoz kötődik, más részük viszont bizonyosan egykori együttélésünk, a honfoglalás előtti sokat vitatott, de kétségtelenül igen szoros magyar-török kapcsolatok emléke. A kötetben szereplő meséket dr. Musine Helimolu Yavuz professzorasszony és a Dicle Egyetem Pedagógia Karának török és földrajz szakos hallgatói gyűjtötték nagyrészt kelet-törökországi vidékeken. Az adatközlők adatait minden mese végén megadták. Élő folklórkincsről van tehát szó, amely évezredes motívumkincset őriz, de némelyik mesében már a mai világ egy-egy momentuma is felbukkan. A kötetben megjelenő színes mesevilág igaz örömet szerezhet a gyermekolvasóknak, és szüleik számára is érdekes és elgondolkoztató élményt kínál.

A kötetben az alábbi meséket olvashatjuk: -A kisegér megjelenik és bemutatkozik -Nem könnyű tücsöknek lenni -Téli mese -Madárvilág -Jó barátok -Ébred a kert -Tavaszi zsongás -A bodobácsok napja -A nyitókoncert Cirkuszt a kertben# -Jön a cirkusz -Anyák napja -Forró nyár -Készülődés az előadásra -Épül a sátor -Vacsora a csüngő eperfa alatt -Bajban a cirkusz -A nagy összefogás -A cirkusz él! A mesékhez Horváth Krisztina készített színes illusztrációkat.

Stanislav Rakús eme kötetében olvasható történetek a XX. század második felében játszódnak. Hangvételük humoros, groteszk, némelykor tragikomikus. A szereplőkben -akik mindig meglepő szituációkban találják magukat- elevenen él a tetterő és vágy, hogy nyomot hagyjanak maguk után, s túllépjenek saját középszerűségükön. A novellákban alapvető szerepet játszik az alkohol, a diktatúra és a gúny -amelyek mindegyike, hol nyíltan, hol rejtve, máig befolyásolja a közép-európai létet.

"Az elbeszélés virágágyás, a regény egész szántóföld. Mindig tudtam, hogy a szántóföldet nem győzném megművelni, de az ágyásokban csábított a munka. Az ágyások nem beláthatatlanok. És ha bennük dolgozom, nemcsak az ültetés érdekel, hanem a gyomlálás is. Szeretem kihúzogatni a gyomokat, azokat a nem megfelelő szavakat, amelyek megfojtják az igaziakat. Szeretem a tömörséget. Már gimnazista koromban elhatároztam, hogy elbeszéléseket fogok írni, s kötetekbe rendezve adatom ki őket. Ehelyett egész életemben forgatókönyveket, színházi szövegkönyveket és dalszövegeket írtam. Ezzel a kötettel megvalósítottam ifjúkori álmomat." (a Szerző)

A kötet a szerző verseit tartalmazza. A verseket válogatta és szerkesztette Zsille Gábor.

Immár tíz éve jelennek meg a népszerű antológiák, melyek a magyar irodalmi és szellemi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből, novelláiból és esszéiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást.

Az év esszéiben harmincegy magyar gondolkodó, többek között: Alföldy Jenő, Csejtei Dezső, Csorba László, Egedy Gergely, Jánosi Zoltán, Jókai Anna, Juhász Zoltán, Mezey Katalin, Papp István, Salamon Konrád, Szerényi Béla, Takács Béla,Varga Csaba írásai szerepelnek. A(z) Az év esszéi 2012 (Könyv) szerzője .

Immár tíz éve jelennek meg a népszerű antológiák, melyek a magyar irodalmi és szellemi élet színe-javát tárják az olvasók elé. A reprezentatív gyűjtemények - hagyományainkhoz híven - mintegy negyven magyarországi és határon túli magyar folyóirat közlése alapján az elmúlt év legjobb verseiből, novelláiból és esszéiből nyújtanak színvonalas, sokoldalú válogatást.