Napvilág

Rona Jutka Hollandiában élő fotóművész, aki maga is zsidóként és üldözöttként – egy holland parasztcsaládnál elrejtőzve – élte túl az európai holokausztot. 2004-ben Magyarországon, a budapesti Holokauszt Dokumentációs Központ megnyitásán járva fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy szeretne megemlékezni a magyar romák holokausztjáról is.

Magyarországra úgy köszöntött az 1942-es esztendő, hogy hazánk hadiállapotban állt a Szovjetunióval és Nagy-Britanniával. Budapestről - német nyomásra - az Egyesült Államoknak is hadat üzentek. Az 1942. március 9-én hivatalba lépő Kállay Miklós legfő bb feladata viszont abban állt már, hogy a második világháborúból fokozatosan kivezesse az országot. Kállay, eltérő körülmények közt, Teleki Pál nyomdokain kívánt haladni, kinevezése mögött befolyásos tényezők munkálkodtak, akik személyét szóba hoz ták, s így "lassanként meggyőződéssé vált" - írta a kor egyik fontos tanúja Kornfeld Móric -, hogy rajta kívül "nincs is más". A magyar külpolitika az 1938 és 1941 között elért területi nyereségek megőrzésére, illetőleg egy a háborús vereségből k övetkező újabb Trianon elkerülésére törekedett. A külpolitika a háborús körülmények között lényegileg különbözött a békeidők során megszokottól, a titkosszolgálati tényezőknek és háttérfiguráknak nagyobb szerep jutott. A háború egyúttal a veszélyezt etett kisállami lét alapvető kérdéseit vetette fel, súlyos dilemmák elé állítva a magyar kormányfőt. Kállay alakjáról mindemellett jobbára tragikomikus színezetű kép maradt vissza történelmi tudatunkban, néhány visszatérő közhely ötlik fel bennünk újra és újra a "Kállay-kettős"-ről vagy az úgynevezett "hintapolitikáról". Korábban a hazai szakirodalom meghatározó eszmefuttatásainak sem sikerült - kevés kivételtől eltekintve - túllépniük az osztályszempontú "rendszermentés", valamint a fatali sta "kényszerpálya" elméletek gondolatkörén. Nem váltak átláthatóvá a Magyarország sorsát végül eldöntő bonyolult és rejtett összefüggések sem. Ez a kötet az összefüggések feltárására tesz kísérletet, Kállay tevékenységének értékelésekor arra irán yítva rá a figyelmet, amit számunkra a legvilágosabban Bibó István szavai mondanak el, melyek szerint Közép- és Kelet-Európa népeinek külpolitikáját végső soron "nem elvek" és nem "lelki habitusok", de még "nem is tárgyi érdekek" döntötték el, hanem "kizárólag területi vitáikból fakadó pozíciójuk."

A világ eddigi legprosperálóbb tíz évének története A globalizáció és visszásságai Nobel-díjas szerzőjének új könyve az 1990-es évek gazdasági fellendülésének és hanyatlásának érdekfeszítő történetével foglalkozik - hogyan és miért zajlottak ezek a folyamatok, miként szóródtak szét a pusztulás magvai a látszólagos virágzás időszakában, és miként nem tanul a mai napig sem Amerika, sem a világ a hibákból.

A kabil tanulmányokban nyoma sincs valamiféle romantikus orientalizmusnak. Bourdieu nem esztétizál és nem idealizálja a kabilok archaikus világát. Felejthetetlenek leírásai a kabilok mitikus-rituális univerzumáról, a kabil házról, a házasságok körüli ravaszkodásokról, a férfias kakaskodásokról, általában a becsület felhalmozásának rejtett ökonómiájáról. Bourdieu józan éleslátással mutat rá a kabil kultúra strukturális kétértelműségeire.

1980 nyarán Lengyelországra figyelt a világ. A munkások, az értelmiségiek, a parasztok és a diákok összefogva, együtt léptek fel az államszocialista rendszer egyeduralkodó pártjával szemben és létrehozták a Szolidaritás Független Önkormányzó Szakszervezetet. Hamarosan kiderült, sem a lengyel, sem a szovjet hadsereg nem verte le a kezdeményezést, hanem példátlan módon társadalmi szerződés aláírására került sor Gdanskban a munkások és a kormány között. A Szolidaritás igazi társadalmi mozgalommá nőtte ki magát és tizenhat hónapon keresztül létező alternatívát mutatott a korábbi állami, politikai és gazdasági berendezkedéssel szemben. A fiatal szerző alapos vizsgálata hozzásegíti az olvasót a közelmúlt és a ma Lengyelországának jobb megértéséhez.

Az első világháború nem csak európai katasztrófa volt. Világméretű öldöklés volt ez, amelyben sok ezer ázsiai és tengerentúli katonának kellett meghalnia az európai nagyhatalmak birodalmi téveszméiért. A konfliktus, amely négy impérium széthullásával végződött, egy új korszak kezdetét is jelöli: következményeként került hatalomra Lenin és Sztálin, valamint két évtizeddel később a náci barbárság. Kié a felelősség az első világháború kitöréséért, amelyet a britek és a franciák még mindig a "nagy háborúnak" neveznek? Ez a kérdés mindmáig sok történészt foglalkoztat. Hírneves tudósok írják meg nézeteiket e könyvben - ahogy Hans-Ulrich Wehler bielefeldi történész nevezi - "a 20. század őskatasztrófájáról", és "a második harmincéves háború" nyitányáról.

A kötet bemutatja siralmas helyzetünket egy olyan társadalomban, mely elsősorban a gazdasági értékek termelésére helyezi a hangsúlyt az alkotás helyett, ahol a dolgok kerekedtek az ember fölé, és amelyben az ember elvesztette uralkodó szerepét. A modern ember, állítja, elidegenedett embertársaitól, használati tárgyaitól, fogyasztási cikkeitől, kormányától - és önmagától is.

Karen A. Mingst tankönyve angolul már az ötödik kiadásánál tart, világszerte alapmű, első helyen szerepel a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó könyvek listáján; kiadónk így egyszerre érezte megtiszteltetésnek és kötelességének, hogy ezt a komoly tankönyvet elsőként jelentesse meg Magyarországon. A kötet a nemzetközi kapcsolatok történetének tárgyalásával indul, így a diákok megérthetik, miért fontos e tudományágat tanulmányoznunk, a tudomány honnan szerzi az új információkat, és mi volt a nemzetközi kapcsolatok tudományágának előzménye. Ez elvezeti az olvasót az állam és a nemzetközi rendszer történetének megismeréséhez, amelyhez elméleti keretet is kap - az elemzés szintjeit és a három elméleti iskolát, a liberalizmust, a realizmust és a radikalizmust is behatóan megismeri. A kötet e három fő elmélet köré szerveződik, hiszen ezek adják a világban történő események fő értelmezési kereteit. A szerző továbbá az elemzési szintek mindegyikének - a nemzetközi rendszernek, az államnak és az egyénnek is - szentel egy-egy fejezetet, illetve az államok közötti kapcsolatok fő vezérvonalai - a biztonság és a gazdaság kérdése - is külön fejezeteket kapnak. A kötet a nemzetközi intézményekről és a globális problémákról is közöl egy-egy fejezetet, amelyek a nemzetközi, illetve globális méret kérdésekre és kezelésükre térnek ki. A szöveg a leglényegesebb pontokat vizuálisan is kiemeli, táblázatokba, ábrákba, keretes írásokba rendezi, a történeti áttekintést pedig számos térkép teszi még világosabbá. A szerző a nemzetközi kapcsolatok professzora az amerikai University of Kentuckyn. Szűkebb szakterülete a nemzetközi intézmények, a nemzetközi jog és a nemzetközi politikai gazdaságtan.

E kötet elsősorban a felsőfokú oktatás céljaira készült tankönyv, de haszonnal forgathatják mindazok az olvasók is, akik szeretnék megismerni és megérteni napjaink világgazdasági történéseinek, a pénzügyi világ eseményeinek hátterét. A kötet tartalmazza a nemzetközi gazdasági ... Folytatás ›› kapcsolatok legfőbb elméleti jellemzőit (ez a nemzetközi gazdaságtan), ezen túl azonban azt elméleti kérdésekkel gyakorlatilag azonos terjedelemben tárgyalja a világgazdaság fejlődésének és mai jellemzőinek empirikus leírását - ezt tükrözi az új címben a „világgazdaságtan” kategóriája. A 2007-2008-ban kitört globális válság többoldalú elemzése hozzásegíti az olvasót napjaink legfontosabb világgazdaságtani folyamatainak megértéséhez is. A kötet számos ábrával, táblázattal és a klasszikus és modern szakirodalomból válogatott szemelvényekkel is segíti a logikusan felépített ismeretanyag átláthatóságát és elsajátítását. A(z) A nemzetközi és a világgazdaságtan alapjai (Könyv) szerzője Csáki György.

A kötet célja kiegyensúlyozottan, tudományos alapossággal, de mégis közérthetően bemutatni Horthy Miklós életét. A munka elsősorban a történettudomány eddigi eredményeinek az összegzésére vállalkozik, de fontos célkitűzése az is, hogy a kormányzó életútjának kronologikus tárgyalása során Horthy ellentmondásos megítélésének okai, gyökerei és főbb jellemzői is megvilágításra kerüljenek. Ez adja a kötet újszerűségét is, útjára indítva egyúttal a Napvilág Kiadó új, a múlt feldolgozását célul kitűző ismeretterjesztő könyvsorozatát.

A kötet, amelyet kezében tart az olvasó, a "Vizsgálódás..." 1940-ben megjelent, utolsó teljes magyar kiadásának reprintje. Kiadónk azért vállalkozott a teljes szöveg közlésére ebben a formában, mert úgy vélte, a reprint kiadás hangulata tükrözi a legjobban, hogy egy klasszikus szerző klasszikus köntösben is tud nagyon korszerű és időtálló maradni. A szöveget új előszóval és új tárgymutatóval láttuk el annak érdekében, hogy napjaink közgazdasági nyelvezetére minél könnyebben konvertálható legyen Smith szövege, és ezáltal mind jobban rávilágítsunk, mennyire előremutatóan, időszerűen és modernül gondolkodott a maga korában; nem lekicsinyítve ezzel azt az igen fontos célunkat, hogy minél jobban segítsük korunk diákjait abban, hogy megismerjék és megértsék ezt a minden szavában, mondatában fontos alapművet.

"Tizenkilencen vagyunk ebben a könyvben. Sokan hiányoznak, tudom: szubjektív a válogatás. Van, aki visszavonult a nyilvánosságtól, van, aki már messze jár, van, aki már nem beszél, mert nincs közöttünk, és vannak még sokan, akikkel együtt dolgoztunk. Hogy mi volt a célom? Még egyszer találkozni azokkal, akik egy időben mindennapos vendégek voltak a nézők otthonában, és akiket én is tisztelek, becsülök. Köszönet mindenkinek, akik segítették a munkánkat." (a Szerző)

Az itt publikált első dokumentumok 1956. november elején, a második szovjet intervenciót követően keletkeztek, a kötetet lezáró feljegyzéseket pedig Hruscsov első titkári posztról történt leváltását követően, 1964. november végén vetették papírra. A könyvben közölt dokumentumokat a szerző a budapesti szovjet nagykövet, illetve kisebb részben a nagykövetség beosztott diplomatáinak a magyar politikusokkal, párt- és állami funkcionáriusokkal, a kulturális élet irányítóival folytatott beszélgetéseikről készített és ún. szolgálati naplójukba lejegyzett feljegyzésekből válogatta.

A szerző előző kötete (Magyarok a Szovjetunióban, 1922-1945) után a kutatás sugarát kiterjesztve az első világháborúban fogságba esett magyar katonák történetének ered a nyomába. Feltárja azokat a nagyon különböző, de mindig szívszorító emberi sorsokat, amelyek az Ororszországban, illetve a Szovjetunióban rekedt katonákra vártak. Kinek sikerült hazatérnie, és hogyan? Szökéssel, óriási kerülővel Japán felé, vagy fogolycserével, diplomáciai úton és politikai döntések nyomán? Aki nem jött haza, miért nem jött, hogyan találta meg boldogulását odakint, annyira messze szülőhazájától? A kötet szükségképpen torzó - lehetetlen minden emberi sors nyomába eredni és minden magyarázatot, körülményt feltárni, a szerző mégis megkísérli az összes rendelkezésére álló forrás (levéltárak anyagai, visszaemlékezések, mártír-emlékkönyvek) nyomán a legteljesebb történetet elmondani.

"Ez a könyv ott veszi fel a fonalat, ahol a szerző előző, a "Why Study the Media?" (Miért van szükség a média tanulmányozására?) című kötete befejeződött. Tárgya nem más, mint második nagy környezeti katasztrófa, amellyel a globális társadalmaknak szembesülniük kell: a világ kommunikációs válsága. Morális és etikai, ugyanakkor politikai válságról van szó. Silverstone a könyvben azt állítja: mediatizált környezetünkben nem csupán a szennyezettség veszélyezteti annak lehetőségét, hogy elfogadható szinten fenntartsuk emberiességünket, hanem hogy csakis a globális kommunikáció realitásait - és még inkább azok lehetőségeit - figyelembe véve leszünk képesek visszafordítani azt a folyamatot, amely egyébként spirálvonalban közelít a globális meg nem értés és embertelenség felé." (Részlet az Előszóból)