Pán Könyvkiadó

A kötet 1932-ben jelent meg a Singer és Wolfner Irodalmi Intézet gondozásában. Petőfi Sándor életét mutatja be születésétől haláláig. Regény, de az életmű feldolgozása az író rendelkezésére álló korhű dokumentumokon alapszik. Olvasmányos formában mutatja be Petőfi Sándort a lángoló lelkű ifjút, hazájáért meghalni kész költőt, a politikust, s katonát.

"Győzzék le a Petőfi-legendát a Petőfi-dokumentumok! A legizgalmasabb s legbeszédesebb emberi dokumentumok közül valók, mégis félreértette őket a világ. A Petőfiről való köztudat a legendákból fakadt, e legendák pedig azon a félreértésen érlelődtek. És kialakult Petőfi Sándornak ... Folytatás ›› két képe. Egymásnak szinte ellentétei ők. Az egyik a regényes bohéme-világ hősét ábrázolja, a másik az erkölcsi követelményekét. Az egyikben minden gyönyörűség és nyomorúság csupa kalandosság, a másikban boldogság és szenvedés az erkölcsi komolyságnak leszűrődése. A köztudat a nagy bohéme mellé szegődött. Kormos üvegen keresztül nézi a hőst, mint ahogy a napot szokták nézni, ha rája bámulnak. Azok a legendák ugyanis, amelyeken keresztül Petőfit csudálják, olyanok, mint az üvegre rakott korom, de görög-tűznek korma. S a szürkésbarna kép köré odaképzelik magát a görög-tüzet. Színes füstje gomolygását beleképzelik a képbe. És megformálják Petőfi Sándort, a legendák hősét. A másik kép az emberi dokumentumokból alakul ki. Milyen szegényes az a regényesség ahhoz az igazsághoz képest, amely ezekben az okmányokban megszólal! Kalandok csak az élet keretének részei lehetnek, de Petőfi élete végig mélységes tartalmasság." (...) (részlet Gerő Ödön Petőfi című írásából) A(z) Petőfi album (Könyv) szerzője .

"Skultéty László, a világ legöregebb katonája; Gasparek, a garázda vámpír; Az emlékezőtehetség csodái; A görgői kétfejű gyerek; Békák az emberben; Az evés illemtana; XIX. századi szerelmi levelező; Az első magyar dadaista; Helmeczy, ki a szókat elmetszi; Haynau bűnhődése a londoni sörgyárban" - íme, egy csokorra való cím a könyvből. A szerző, Ráth-Végh István, igaz, jogásznak készült, dolgozott is törvényszéki bíróként és ügyvédként, írt drámákat és jogtudományi munkát, volt különféle lapok munkatársa, de a vérbeli "ráth-véghi" műfaja a kultúrtörténeti, jelesül a kultúrtörténeti érdekesség. Első ilyen témájú könyvében az 1934-ben megjelent "Magyar kuriózumok"-ban is érdekességeket gyűjtött össze, és persze, akkurátus ember lévén, bírált és értékelt. A kuriózumok e gyűjteménye egyedülálló.