Pro Pannonia Kiadói Alapítvány

"Az 1900-as évek elején gyártott, gazdag szimbolikájú Zsolnay kék vázák története tele van homályos részletekkel, rejtélyes elemekkel, országokat, városokat összekötő régi-új szálakkal. Alkotók sorára voltak jelentős hatással. A vajdasági származású Sirbik Attilánál például ... Folytatás ›› a hiperintenzív festészeti jelek egyikévé, Tolnai Ottó versében kultikus edényekké váltak, melyekből "még az adria számára is ebből merik/ az azúrt/ ha fakulni (szennyeződni) kezd". És mit jelentenek a kék vázák a rajtuk lévő emberarcú vízi szörnyekkel, a gorgókkal Bosko Krstic számára, akit már "Vízöntő" című regényében is megérintett a téma? A Pécsi Íróprogram résztvevőjeként irodalmi riportkönyvében erről vall az Eszéken élő író, újságíró: Palicsot, Bécset és Pécset kötve össze a kék vázáknak a huszadik század egészét átfogó, átívelő történetének bemutatásával. És miközben oknyomozó riporterként feltárja a Palicson Zsolnay, a Pécsett bécsi, a Bécsben Ohmann-nak nevezett vázák viszontagságos sorsát, megismerhetjük azt is, hogyan változott meg eza valamikor különösen jelentős alkotóerővel, lelki gazdagsággal rendelkező, maradandó teljesítményekben gazdag kulturális régió." (Szirtes Gábor) A(z) Az azúr őrzőinek legendája (Könyv) szerzője Bosko Krstic.

"G. Tóth Károly írásaiban egyidejűleg érint meg bennünket az egyszerű történet- és mesemondás szépsége, a régi, falusi világ sajátos nyugalma, derűje és békéje, valamiféle bukolikus harmónia, az egykorvolt "jó élet" vonzereje, talán azért, mert érezz ük, hogy ott jó volt lakni, jó volt élni, vagy egyszerűen csak azért, mert ott különös becsülete volt a kenyérnek, a munkának, a kimondott szónak, és mert ott mindenki szerette egymást. (...)" (Szirtes Gábor)

Göncz László a szlovéniai magyarság 20. századi történetének ismert kutatója, több szakmonográfia szerzője, népe történetének kiváló ismerője, aki szépíróként sem ismeretlen olvasói számára, hiszen 2003-ban nagy ívű történelmi regényében (Olvadó jégc sapok) dolgozta fel - a Kiss család sorsa tükrében - a muravidéki magyarság múlt századi történeti hányattatásait, szenvedéseit és küzdelmeit. A "Kálvária" a magyar prózairodalom legjobb hagyományait követő, cselekményes és olvasmányos, hiteles és él etszerű eseményeket, sötét és embert alázó időket ábrázoló mű. Ám tanulságos és felemelő olvasmány.

A zsidó származású főhős, a kis Züszke, a későbbi Langel Benjamin valójában Jánosi Engel Adolf -életét, zsibárusból nagyvállalkozóvá, a magyar ipar felemelkedéséért dolgozó nagytőkéssé válásának történetét feldolgozó, humánus, erkölcsös magatartását bemutató mű az 1940-1950-es évek Magyarországán nem juthatott nyomdafestékhez. A körülmények szerencsétlen összjátékának eredményeként a későbbiekben sem. A regény megjelenését sem szerzője, sem a szöveg tömörítését, lerövidítését elvégző János Engel Rózsi már nem élhette meg. A későbbi idők Olvasói azonban igen. A jelen kiadással a a regény több mint hét évtizedes, viszontagságos sorsa véget ért...

"Halmai Tamás versei abból a világból valók, amely nem attól szép, mert benne minden földöntúli fényben ragyog, vagy, mert nincs benne bűn, hiány, teher, kétségbeesés. Van benne. De úgy, hogy közben mindent körbefog, összetart, és megemel a remény." (Koncz Veronika) "A költő verseiben a világ olyan, mint egy olvasásra váró könyv. Megpróbálja bennük szóra bírni azt a tagolatlan valóságot, amelyben -meggyőződése szerint-a költészet nélkül elvesznénk." (Bartusz-Dobosi László)

A szerző a hazai zenepedagógia és kórusművészet ismert és elismert képviselője, számos neves kórus és komolyzenei együttes alapítója és vezetője. Együtteseivel a Magyar Rádió és Televízió gyakori szereplője, több hanglemezfelvétel készítője. Kodály, Bárdos, Tillai, Orff, Britten, Sztravinszkij és mások műveinek első hazai megszólaltatója. Régi hivatása a cserkészet, hobbija a természetjárás, a kerékpározás és a zenehallgatás. Most egy új hobbijával ismerkedhetünk meg: a viccek és anekdoták gyűjtésével, melyekből - 80. születésnapján - megajándékozza Olvasóit a legjobbakból összeállított gyűjteménnyel. Benne - gyakran neves személyek által közölt - történelmi, politikai, társadalmi és természetesen cserkész témájú viccek, anekdoták találhatók. Mindenkinek ajánlható, igazi zsebkönyv. Szirtes Gábor előszavával, a borítón Takács Dezső grafikájával és Mánfai György fotójával.

"A testi vonzerő jellegzetességei - a hajviselettől az arcvonásokon keresztül a testalakig - óriási érdeklődésre tartanak számot szerte a világon. "A szépség eredete" jól teljesíti azt a kettős feladatot, hogy tudományos szigorúsággal, ugyanakkor közérthető módon tárgyalja a témát. A szerző evolúciós keretbe helyezi a tanulmányozott kérdést, amely átfogó magyarázatot kínál a testi vonzerővel kapcsolatos jelenségekre. Részletezi az arcvonásokat, testformákat és illatokat létrehozó biológiai és pszichológiai mechanizmusokat, amelyek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a szépséggel. Sokoldalú elemzésekben foglalkozik a szépség kulturális eredetével és az adott kultúrán belüli értelmezési lehetőségeivel. Ez a könyv másik nagy erénye: egyaránt bemutatja az egyéni szintű és a társadalmi szintű folyamatokat és magyarázatokat. Szakít az egyoldalúság torz gyakorlatával, és együtt, egymásra hatásában mutatja be a különböző természettudományos és társadalomtudományos magyarázatokat. A könyv szakmailag korrekt, stílusában érdekes, szerkezetében pedig logikus. Egyaránt betölti az informatív tankönyv és a magas szintű ismeretterjesztő írás szerepét.” (Prof. dr. Bereczkei Tamás az MTA doktor)

A túlvilágon egy Johannusz nevű emberi lélek e világra készül megszületni. Az isteni törvény szerint a "Világnézetek boltjában" vásárolhatja meg a nézeteit, amelyek alapján a földön élni fog. A boltban egy fura öreget talál, a világnézetárust, aki ördögi ravaszsággal forgatja ... Folytatás ›› a szót a kanti, freudi és darwini elvek körül, hogy végül Johannusz meghasonul választott nézete és belső morális érzései között. A vén boltos hosszasan kínálgatja a különféle világnézeteket, amelyek, mint holmi árucikkek, dobozokba vannak bezárva. Végül Johannusz egy dialektikus materializmussal és egy darwinizmussal a zsebében távozik, és kap ajándékba még egy vásári Jézuska-képet is az iddogálás közben egyre részegebb és agresszívabb ördögtől, mert nem akarja elhinni, hogy a választott világnézete miatt a halál után semmi sem következik... A könyvben Johannusz hét különböző alakban lép olvasói elé, hétszer születik meg. Először egy kőkorszaki emberként; másodszor a "húrok" népe egyik "nagy" vezetőjeként; harmadszor az ókori, háborús Athénban, egy eszével kiemelkedő rabszolgaként; negyedszer a kortalan Velencében egy élveteg, de vallásos kurtizánként; ötödször egy ügyes hegyi vadászként; hatodszor egy dán világutazóként; hetedszer egy 1956-os magyar menekültként... És a főhős itt ér vissza oda, ahonnan a könyv elején elindult: a világnézetárushoz. Rájön, hogy rossz világnézetet választott, ám az utolsó fejezetben kap még egy esélyt a javításra: a túlvilágon Szókratésszel, Platónnal, Buddhával társalogva megtudja, hogyan élhet teljesebb és jobb életet, és hogy mi annak az alapja. Szabó Kázmér izgalmas és megrendítő könyvének is ez az útravalója, amit hűséges olvasóinak nyújt. A(z) Életek kiállítása (Könyv) szerzője Szabó Kázmér.

A könyv a moldvai csángó nyelvjárást jelenlegi állapotában mutatja be. Alapját a 2000-2007 közötti helyszíni terepmunka során gyűjtött nyelvi anyag képezi. A szerző nyolc moldvai faluban (Klézse, Külsőrekecsin, Somoska, Pusztina, Bogdánfalva, Lészped, Gerlény, Lujzikagor) járt, ... Folytatás ›› ahol együtt élt a csángó lakossággal, beszélgetései során feljegyzéseket készített, a beszélt nyelvjárást diktafonra rögzítette. A felvett anyag alapján született részletes nyelvi elemzését tartalmazza a könyv, amely valamennyi szintre kiterjed: hangtan, alaktan, mondattan, szókészlet. A nyelv szerkezeti leírása mellett a csángók nyelvhasználati szokásairól is olvashatunk ebben a könyvben, amely a téma első olyan könyv terjedelmű feldolgozása, amely a csángók jelenlegi helyzetével nyelvészeti szempontból foglalkozik. A(z) "Mük csángóul beszélünk" (Könyv) szerzője Hoppa Enikő.

Miért vagyunk kétneműek? Ugyanazt érezzük-e, ha szerelmesek vagyunk? Miért lépnek félre az emberek? Mitől stabilabb egyik párkapcsolat a másiknál? A férfiak valóban jobban igénylik a szexet, mint a nők? Milyen az ideális párkapcsolat? Miért szexelnek a nők? És miért a férfiak? Van-e bármi értelme a házasságnak? Milyen jelentősége van a szexnek a természeti népeknél? Kik féltékenyebbek, a nők vagy a férfiak? "Az olvasó részletes ismereteket kap azokról a biológiai, családi, kulturális indítékokról, folyamatokról és hatásokról, amelyek a párkapcsolatok mögött állnak, és betekintést nyer a párkapcsolatok kialakulását, működését magyarázó különböző elméletekbe. A könyv szakmai hitelessége és alapossága azonban nem megy az olvashatóság rovására. Ellenkezőleg - és ez a kötet nagy érdeme - mindvégig élvezetes olvasmány marad, amelyet egyformán élvezhetnek a különböző területeken dolgozó szakemberek, egyetemi hallgatók és a laikus nagyközönség." (Bereczkei Tamás, az MTA doktora)

Az ember és a ló közti évezredes barátság megtagadásáról szól a címadó novella, melynek főszereplői, az anya, Manci, fia, az okos "mesélő" ló, Szedres és a beteljesületlen szerelemben társ, Baba azonban mindig hűségesek maradnak gazdáikhoz. A népélet ből vett bölcsesség, humor, humánum és emberség hatja át a könyv írásait, melyekben a szerző bemutatja hogyan élték meg hősei - kínnal és keservvel, furfanggal és bölcsességgel - az elmúlt században minden élőt, embert és állatot egyaránt próbára tev ő évtizedeket. Az írások időnkénti feszültsége és drámaisága mellett, a ma már alig ismert, letűnt világnak, a történetek szereplőinek és szívünkbe zárható hőseinek élő, eleven rajza is mély nyomot hagy az olvasóban. Pálffy Gyula népszerű regényei (Rozehán Neti, 2003, 2014; Proletár dekameron, 2005; Kopogtat a világvége, 2009; Xerxes szemefénye, Eszter, 2011) után most kisprózákban ábrázolja szabási gyermekkorának életkörülményekben szegény, ám lelkiekben gazdag világát.