Szent Gellért

Csupafül, a mezei nyúlgyerek, könnyelmű mulasztásai miatt bajba jut. Abban reménykedik, hogy egy muzsikáló sündisznóval mindent helyrehozhat, ha Tüskeböki, az igazi sün is beleegyezik. A haszontalan kajlatapsi sokkal csábítóbb ötlettel áll elő. Egyikük sem sejti, hogy ebből mekkora veszedelem támad. Könnyen rajtavesztenének, ha nincs az a sün. Hogy melyik a kettő közül?

"Ezt a kis munkát nem tudományos dolgozatnak szántam, inkább léleknevelői szándékkal írtam. Bár fölhasználtam benne a legújabb szakirodalom általam elérhető eredményeit is. Főként lelkigondozói naplóm feljegyzéseit dolgoztam fel benne. A leírt példák életből valók, de a férfi nevét mindig Ádámmal, a nőét Évával helyettesítettem."

"A hús nyilvánvalóan az indiáné, de ez most már nem érdekelte. Nem az éhség miatt, hanem dacból. Lekapta a tűzről a nyársat, és mohón harapta a forró, félig nyers húst, nyelte szinte rágás nélkül, és máris tépte a következő falatot. Úgy tömte magát, mintegy kiéhezett vadállat, és közben iszonyúan szégyellte, hogy ide jutott, ilyen mélyre süllyedt, hogy emellett a pogány vadember mellett nem tudja megőrizni emberi méltóságát sem. Amikor úgy-ahogy jóllakott, még inkább hatalmába kerítette a szégyenérzet. Elhatározta, hogy rendbe hozza magát, megmosdik és kezd valamit a hajával is. A főkötőtől nem akart megválni, rettegett attól, hogy az indián megskalpolja, ha meglátja hosszú, csigákban leomló vörös haját. A patakhoz ballagott, és akkor pillantotta meg az indiánt. A völgy peremén állt, arccal a felkelő nap felé, két karját kitárta az égre. Sokáig állt így, mozdulatlanul, csak a szél lobogtatta hosszú, fekete haját. Sarah meghökkenve nézte. Az indián imádkozott." Eva Keneth egy évtizedes kutatómunkájának eredményeként születhetett meg ez a regény, mely történelmi hűségének köszönhetően pontos képet ad a 19. századi Észak-Amerika világáról, az indiánok és fehér emberek között fennálló konfliktusról, a korabeli társadalom berögzült gondolkodásáról, valamint a lakota indiánok életéről. Kivételes hangulat- és tájfestő képességének köszönhetően megeleveníti a hullámzó prérit, a poros határvidéki kisvárosokat, a zord erődöket vagy akár a korabeli nagyvárosok nagystílű életvitelét, csakúgy, mint a lakota indián falvak mindennapjait, kerülve a vadnyugati történetek kliséit. Mindezt egy fiatal lány szemszögéből, aki minél távolabb menekülne régi életétől...

"Tegyük fel, hogy ez az ember játssza a játékot. Ha azzal foglalkozott volna, hogy mindenben, ami történik vele, megtalálja azt, aminek örülhet, egyszerűen nem maradt volna ideje morgolódni és zsörtölődni a rossz dolgok miatt. Így mindenképpen nyert volna. Ráadásul nem csak neki, de a barátainak is sokkal boldogabb lett volna az élete. Ez az ember még a sajtban is a lyukat nézi, nem annak örül, hogy van mit ennie. Pedig ha a sajtnak örülne, és nem a lyuk miatt panaszkodna, attól igazán nem lenne rosszabb az élete! Sőt, még könnyebb is lenne, mert a sok keserűség nem okozna neki gyomorfekélyt. Én mondom neked, nagy butaság folyton a bajokat emlegetni! Túl sok tüske áll ki belőlük." Pollyanna örömjátéka folytatódik ebben a fordulatos, eseménydús, meglepetésekkel teli regényben. "Az élet játéka" című regényből megismert kislány lassan felnő, de a világhoz és az emberekhez való hozzáállása nem változik: egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató. Pollyanna és játéka a derűs, boldog, kiegyensúlyozott élet receptjét kínálja mindannyiunknak.

"Wojtyla püspököt, azaz II. János Pál pápát nem szükséges bemutatnunk; a keresztény világban, egyáltalán a világban alakja világítótoronyként magasodik életünk viharos hullámai fölé, s szórja fényét rendületlenül - minden evilági utazó számára. Mindenkinek, s mindenkor. Irányt mutat, biztonságos kikötőbe vezet. Alakja bennünk, szívünkben él tovább. Írásunkkal a mosolygó pápát kívánjuk felidézni: apostoli, bölcs humorát, szeretetét, megértését és emberségét, egyszóval őt magát. Az élet tele van csodákkal. János Pál megválasztása, egész pápasága, élete is egyetlen nagy, folyamatos csoda volt. Ismerjük meg - és merjük követni!" (a Kiadó)

Viccgyűjtemény a humor kedvelőinek.

Viccgyűjtemény a humor kedvelőinek.

Sokszor szigorúan szólunk gyermekeinkre, vagy számonkérőn próbáljuk a kisebbeket helyes viselkedésre bírni, pedig néha mi magunk is elbizonytalanodunk, ha a társas érintkezésről van szó. Czmerk-Prisztács Edit könyve igazi segítség az alapvető illemszabályok elsajátításához. Kedves történetekbe ágyazva, ismert gyerekdalokra építve, mesélve, énekelve, a szabálytanulás kellemetlen érzése nélkül mutatja be a jólneveltség, udvariasság alappilléreit. A szerző csokorba szedte a mindennapi tevékenységeket: hogyan viselkedünk vendégségben, játszótéren, étteremben, vagy akár az orvosi rendelőben. Ez a könyv egyaránt szól gyermekeknek, szülőknek, és arra bátorít, hogy ne féljünk illedelmesnek lenni - inkább merjünk azzá válni

Nem, kishitű, ne bánd a holnapot: A rendelés a forró mába küldött. A rőt aszálytól pattogzik a föld, Tágong feléd a lelkek szomjúsága, Tőled esengnek élő harmatot, A munka ég: rabló lennél, ha most az izzó percet kis magadra szánnád! Egyetlen egy a szükséges: szeress! És tégy, amint az Isten adta tenned. Mindenkié vagy, mert mindenkihez Küldött szeretni, aki a szerelmes Keresztről a világot átölelte. Egy s tied csak, áldott életednek Értelme, célja, foglalatja: Testvér! Ezt, ezt az egyet, ezt mondd, ezt imádkozd Életeddel és haláloddal.

Isten minden gonoszság ellenére bízik az emberiségben. Szovátán, az égő ház előtt, ami másoknak szeretetből építettünk, csak azt tudtam mondani, hogy Isten adta, Isten elvette, legyen áldott az ő szent neve. És azt mondtam, hogy arról az útról, amit Krisztus mutatott nekem, nem fogok letérni. Még akkor se, ha körülöttem a fél világ leég, még akkor sem, ha az emberek egymás nyakának esnek, és egyebet se fogok látni, mint bűnt és nyomorúságot. Én akkor is hinni akarok Krisztusban, és a szeretet végső győzelmében, mert ennél szebb dolog nincs ezen a földön. A gyűlölködés, az ellenségeskedés, a harag - mind-mind teher. Aki gyűlöletben él, az olyan, mintha egy méretes csomagot cipelne, és úgy akarna feljutni a hegy tetejére. Aki ellenségeskedik, aki a másikban csak a rosszat látja, annak az élete pokol. Én úgy szeretnék élni, ahogy Jézus élt. Jézus szabadon élt, szeretetben, jót tett mindenkivel. Jó dolog Jézus útján járni.