Terc

A szerző e kötetben a magyar népi kultúra egyik alig ismert területét, a modernizált paraszti konyhát mutatja be, gazdag képanyaggal kísérve. A 19. század második felében és a 20. század elején elterjedt füstmentes konyha új sütő- és főzőberendezései a polgári életforma addig nem tapasztalt kényelmét kínálták a tehetősebb parasztcsaládoknak. Az új konyha új életminőséget eredményezett, a változás kihatott a parasztház használati rendjére. A konyha a ház egyik reprezentációs helyisége lett, amit a városi lakatosok művészi szintre emelt munkája is hangsúlyozott. A könyv tehát a zárt kéménnyel, vagy népies nevén a mászókéménnyel füsttelenített paraszti konyha monográfiája, amely nemcsak történeti és néprajzi oldaláról járja körül a témát, hanem műszaki szempontból is beavat a konyhai tüzelőberendezések nehezen felderíthető titkaiba.

Hazánk területén még ma is nagy számban megtalálhatók a földből épült házak minden tájegységben. Az 1990-es évek felmérése szerint mintegy 800 ezerre tehető a vályogházak száma. Egyéni és közérdek, hogy ezeket, mint a hagyományos és ökologikus építés eredményeit megőrizzük, megfelelően felújítsuk és ne hagyjuk kiveszni modern életünkből. A könyv ezt a célt szolgálja, hasznos műszaki ismereteket nyújtva a vályogházak építéséről, szerkezeteiről, hibáiról és azok korszerűsítésének lehetőségeiről.

A könyv bemutatja a föld-, vályog- és szalmabála-építés lényegét. Összefoglalja a természetes anyagok használatát és a kivitelezés gyakorlati ismereteit. Az iparszerű építés mellett úgy tűnik, Magyarországon is előtérbe kerül a kétkezi munka szerepe és a természetes anyagok használata. Azok az építtetők, akik részesei szeretnének lenni saját otthonuk építésének, ezzel az építésmóddal lehetőséget kapnak erre. A könyv ebben is segítséget kíván adni.

Hosszú televíziós pályám nagy ajándékának tartom, hogy annyi sok kiváló építészt ismerhettem meg határainkon innen és túl. A kötetben tíz, ma már klasszikus interjút válogattam az 1977 és 1995 közötti időszakból. Olyan meghatározó személyiségek szóla lnak meg, akik nagy hatást gyakoroltak korunk építésznemzedékeire." (A szerző)

A könyv szabad tereket mutat be Európából, amelyeket ismert és kevésbé ismert tájépítészek terveztek olyan városokba, mint Kalmár és Kabelvág vagy London és Barcelona. A 2000 és 2005 között elkészült projektek közül a Topos (International Review of Landscape Architecture and Urban Design) folyóirat szerkesztői válogattak. Az új évezred legjobb tájépítészeti munkáiból összeállított válogatás négy fejezetre oszlik. A parkok, terek, tengerparti sétányok és emlékhelyek példái Európa tájépítészetének gazdagságát és sokszínűségét mutatják be és bizonyítják, hogy a tájépítészet Európa sok országában ma már a várostervezés vezető diszciplínája és rangot szerzett magának. This book presents successful open spaces throughout Europe, designed by well-known and less well-known landscape architects, in places and cities such as Kalmar and Kabelvág, London and Barcelona. They were chosen by the editorial staff of the specialist journal Topos: International Review of Landscape Architecture and Urban Design from projects completed between 2000 and 2005. This selection of the best landscape architecture projects of the new millennium arranges them in four chapters. The exemplary parks, squares, waterfront promenades and memorials attest to the abundance and variety of the European landscape architecture scene as well as to the high status of the profession, which has developed in many European countries into a leading urban design discipline.

A könyv egy szép és régi mesterséget, a kályharakást eleveníti fel. A "kályhásság" mindig nagy szakértelmet igényelt, ma pedig igen kevesen ismerik ennek minden fortélyát. De a régi tudás már nem is elég! Új igények, új anyagok, új technológiák jelentek meg a folyamatos tanulás itt is elengedhetetlen. A kötet így kézikönyv a mestereknek, tankönyv a szakmával most ismerkedőknek és ismeretterjesztő irodalom mindenkinek, aki fő- vagy kiegészítő fűtésként fatüzelésű kályha építésén gondolkodik.

A könyv 31 az elmúlt tíz évben épült többlakásos házat mutat be. A 19. századi városfejlődés eredménye a zártudvaros bérház, amely Budapest belső kerületinek döntő többségét alkotja még ma is, és mint történelmi előzmény benne van a mai építész tudatában. A másik döntő befolyás a modern hagyomány, amelynek funkcionalitás-eszménye áthatja az építészeti gondolkodást. Alapvetően ebből a kettős tapasztalatból születtek azok a többlakásos házak, amelyeket bemutatunk a könyvben. A házakat a beépítés szerint csoportosítjuk, mert ez az adott városi kontextusból következik, és sok esetben meghatározza a lakások típusát, az épület méretét és architektúráját. A különböző beépítésű, alaprajzú és téri elhelyezésű társasházak megjelenése egy könyvben lehetővé teszi az eltérő megoldások egybevetését, egyben feltérképezi a hazai építészet lehetőségeit.