Universitas Könyvkiadó
vydavateľstvo
A Sárközyek
"Ad secundum. Tudja bizonyosan a fatens (=tanú), hogy Sárközi János néhai Sárközy Mihálynak édes gyermeke volt, mivel még akkoron, amidőn Sárközy János fölfogta örökben ezen fatenst, élt Sárközy Mihályné, Sárközy János édesanyja, és Barna Istvánhoz való férjhez menetel után is gyakorta járt Barna Istvánnyal együtt Sárközy Jánoshoz, mint édes fiához. Sőt arra is jól emlékezik a tanú és bizonyosan is tudja, hogy Barna Istvány, Sárközy János mostohaatyja az ládábúl kivévén nemes levelét, Sárközy János kezébe adta, ezen szókkal mondván: ihol fiam, tedd el ezen nemes levelet, mert üdő jártában hasznát veheted! Amely nemes levelet Sárközy János, Nem tudván semminém írást, itt Ketskeméten lakozó néha Bozó Istvánnyal olvastatta el; mely nemes levelét ezen fatens nem csak szemeivel látta, de kezében is gyakran forgatta, és bádogban bé csináltnak mondja lenni. Erre nézve hallotta, hogy Sárközy uraimék nemes emberek legyenek." (A Sárközy család nemesi vizsgálata során felvett tanúkihallgatási jegyzőkönyv. Kecskemét, 1742. január 18.)
Vypredané
7,27 €
7,65 €
"A böcsületre kihaladott ékes és mesterséges szóllás, írás"
A 16-17. század fordulójának történeti kommunikációelméleti szempontokkal is számoló retorikatörténeti korszak-monográfiája a kezdetektől egészen az 1711. évig a teljesség igényével tárgyalja a nyomtatott magyarországi és erdélyi retorika- és homiletikaelméleti kézikönyveket, majd az 1580-1630 közötti időszakból további forráscsoportokat is megvizsgál: bemutatja a retorikatanításnak a hazai iskolákban szokásos gyakorlati módszereit, a kor retorikaelméleti vitáit. Az egyetemi peregrináció retorikatörténeti szempontból jelentős kérdéseit tizenegy németországi egyetem retorikai kultúrájának és e központok magyarországi kapcsolatrendszerének vizsgálata világítja meg. A középiskolai és egyetemi stúdiumok keretében elsajátított retorikai felfogás ad alapot a tömeges számszerűségű irodalmi gyakorlat egyes, tipizálható, osztályozható sajátosságaival való szembesítésre, valamint a retorikai fogalomkészlet egyedi alkalmazásainak, főként Rimay János sajátos irodalomszemléletének elemzésére. A retorika a korai irodalomtörténeti gondolkodás formálódását, szemléleti alapvetését is lényeges jegyekkel befolyásolta.
Kecskeméti Gábor munkája alapvető fontosságú könyv a régi magyarországi irodalmi gondolkodás történetének tárgyában, egyben általánosabb szemléleti és módszertani tanulságokkal szolgáló mű, amely a nemzetközi mezőnyben is újnak számító megközelítésmódot alkalmaz az irodalomtörténet bármely szakában meghatározó jelentőségű elméletek tanulmányozása során.
Uram, nyisd meg az ajkamat
"Schweitzer József Professzor Úr a magyarországi zsidóság nemzedékei számára jelenti az állandóságot, ő a RABBI. A nagyszülők, a gyerekek, az unokák tekintenek úgy rá, mint arra a személyre, akinek bölcs tanítására, szenvedélyes szavaira mindig figyelni kell, aki soha sem fél megfogalmazni a véleményét, és teszi ezt mindig olyan szavakkal, hogy soha senkit ne sértsen meg. (...)
Ez a kötet hű keresztmetszetet ad a professzor úr írásaiból, s aki elolvassa, az csak még inkább szomjúhozik majd arra a tudásra, amelyet megkaphat Schweitzer József főrabbitól.
Ez a könyv évfordulós, születésnapi ajándék, de különleges, hiszen általában az ünnepeltek szoktak ajándékot kapni, most azonban fordítva van, mi ünneplők kaptuk meg ezeket az írásokat ajándékként az ünnepelttől. (...)" (Dr. Feldmájer Péter)