István Bársonyi
autor
Erdei hajtás
Bársony István (1855-1928) író, publicista, az utókor számára főképpen vadászíró. Magyarországon elsőként ő ábrázolta irodalmi szinten az élő természetet, a szabadon élő állatok világát és az ember viszonyát a környezetéhez.
Több mint negyven éves írói pályafutása a későbbi generációk számára minta volt és iránymutatás. Tárcáinak és egyéb írásainak száma a jelenlegi kutatások szerint megközelíti a kétezret, de ezeknek még fele sem jelent meg könyvben, így volt miből meríteni.
A kiadó által 2016-ban megjelentetett „Tavaszi szalonkázás” után ez már a második kötet Bársony Istvántól olyan írásokkal, amelyek régóta lapulnak régi újságok töredezett lapjain.
Mulattató vadászrajzok
Az életet irányító komoly dolgokon kívül két szenvedély van, ami különösen összeköti azokat, akikben közös. Az egyik a kártya, a másik a vadászat.
Csakhogy amíg a kártya többé-kevésbé az ellenfelet, - néha az ellenséget, - láttatja egymásban a játszó felekkel: a vadászat éppen megfordítva, a legkedvesebb pajtási, gyakran baráti viszonyt kelti és erősíti meg.
A vadásztársaságok rendszerint vidámak, tréfálni szeretők, móka- és adomakedvelők. Mindenki átél valamit a vadászéletében, ami mulatságos, és aminek az elmondásával meg lehet nevettetni, s aki maga nem dicsekedhet vele, hogy érdekes vagy bolondos esetei voltak: legalább hallott effélét, s azt adja tovább jókedvűen.
Ez a könyv ilyesmik gyűjteménye. Tréfás vadászesetek, kalandok, s adomajellegű apróságok vannak benne.
Mulattatni kívánom vele az olvasót.
Jókedvet kívánok mindenkinek.
Árnyak az éjszakában
Bársony István természetimádó vadásznak tartotta magát, és ez az önmeghatározás jól kirajzolódik ebben a válogatáskötetben is. A természetimádó vadászról azt kell tudni, hogy "vad nélkül sokszor tér haza, de hangulat nélkül sohasem. Nincs az esztendőnek olyan szaka, a napnak olyan órája, perce, az időjárásnak olyan szeszélye, hogy a nyílt szemű és fogékony lelkű megfigyelő mindig és mindenütt meg ne telnék a természet gyönyörűségeivel."
A vadászat szeretete Bársony Istvánnál családi örökség volt: édesapja vezette be ebbe a világba, amely aztán az egész életét meghatározta. Nyolcéves korában lőtte első vadját, s tizenhárom esztendősen vált önálló vadásszá. Később azután hazánk szinte valamennyi tájegységén vadászott, élményeit papírra vetette.
Termékeny író volt, írt elbeszélést, rajzot, regényt és főképpen természetleírást és vadászrajzot. A Petőfi Társaság és a Kisfaludy Társaság is tagjai közé választotta. Főleg vadásztörténeteivel aratott sikereket. Hangulatos írásai ritka természetismeretről tanúskodnak, színes stílusuk révén a közönségnél nagy kedveltséget szereztek Bársony Istvánnak.
E kötet a négy évszak változó keretében vonultatja fel a pazar tájleírásokat, a költői hangulatokat, a hasznos gyakorlati tudnivalókat - és persze az állatokat: olvashatunk többek között vaddisznó-, szarvas-, őz-, medve-, farkas-, szalonka- és vadlibavadászatról, valamint hűséges vadászebekről.
"Aki a hangulatokból jobban kiveszi a részét, az a természetimádó; de a vadász az, aki mindenüvé elvezet, ahol a hangulat megterem."
Vypredané
8,77 €
9,23 €
Tavaszi szalonkázás
Bársony István (1855-1928) író, publicista, vadászíró volt. Életében több mint negyven kötete jelent meg, és ezernél is több írása, cikke különböző újságokban, lapokban. Ő az első olyan vadászíró Magyarországon, aki irodalmi igénnyel ábrázolta a természetet, a benne élő állatokat, és nem utolsósorban egy életen át tartó vadászélményeit. Ő lett a minta, hozzá mérték később Zsindely Ferencet, Fekete Istvánt és több más neves vadászírót.
Halála után könyvei nem jelentek meg újra. Írásait 1950 után is csak antológiákban olvashattuk, és csupán néhány kötetnyit a vadászelbeszéléseiből. Több mint fél évszázadnak kellett eltelnie, hogy újra kiadott művei az olvasókhoz kerüljenek, s immár a nevét viselő közalapítvány gondozza életművét, szerkeszti könyvekké írásait.
Vadászírásainak egy olyan válogatása került e kötetbe, amelyek könyv alakban még sohasem jelentek meg. A tárcák, elbeszélések jelentős része régi újságokban lappangott, arra várva, hogy a könyv lapjain most ismét életre keljen. A vadásztörténetek az évszakok változását követik. Vadászatok a havas erdő szívében, a tél selymes-bársonyos első havával Az új élet hatalmas, erős zsendülése tavasszal, a déli szelek szívet lankasztó, szerelmet ébresztő érintése Kínzó kánikula nyáron, amitől rezeg, délibábozik a levegő a magyar puszták fölött, hogy aztán a napisten csókjától megszülessen a lassú hervadás A zord ősz sajátos szépségei, amelyet csak az elmélyedő éles szem vesz észre, és a szeptemberi szarvasbőgés mind-mind benne van az írásokban.
Aki az itt összegyűjtött írásokat fellapozza, maga is átélheti, részese lehet a természet örökké megújuló világának és a legférfiasabb nemes szórakozásnak, a vadászatnak.
Vypredané
8,83 €
9,29 €
A századik holdtölte
A nemzet megmozdult és a magyar lobogó a hazaszeretetnek, a hó tisztaságú becsületességnek és az életbe vetett reménységnek a színeivel lengette bokrétás pompáját országszerte. Mindenki elment, vagy menni készült. A háború borzalmai után a harcmezőn kopár pusztaság marad. Az első növény, amelyik életre ébred, a vér virága: a pipacs. November 11-én 11 órakor írták alá a fegyverszünetről szóló megállapodást. A pipacs virága legyen az emlékezés és az újjászületés örök jelképe.
Vypredané
9,98 €
10,50 €