Najnovšie - Filozofia strana 1 z 4

Giovanni Pico della Mirandola (1463-1494), a reneszánsz filozófia egyik legjelesebb alakja mindössze harmincegy évig élt, azonban igen jelentős életművet hagyott hátra. Élete regényes fordulatokkal teljes, és halálát is sötét titok övezi: politikai okokból valószínűleg megmérgezték. Jelen műve egyik legkiforrottabb munkája, amelyben újra előveszi Az ember méltóságáról írt beszédében már felvetett témát, az ember központi szerepét a teremtésben. A kérdéskört a bibliai teremtéstörténet hétszeres elemzése során fejti ki még részletesebben. A makrokozmosz és mikrokozmosz analógiájának értelmezései a római disputa meghiúsulása és a Kúria általi üldöztetése után itt keresztényibb megközelítésben olvashatók, hiszen a hét előadás közül mindegyik "Krisztusban ér véget". Mindazonáltal a könyv záróakkordja egy teljesen újszerű, kabbalista módszerrel végigvitt keresztény vallásfilozófiai fejtegetés. A teremtés hétszeres elemzésének hét szempontja a következő: az első három előadás a világ hármas (földi, égi, angyali) felosztásáról szól, a negyedik az ember mint mikrokozmosz felépítéséről és lehetőségeiről, az ötödik és hatodik az első négy összefüggéseit tárgyalja, míg a hetedik a teremtmények végső boldogságának mibenlétét boncolgatja, ahol az angyalokon kívül egyedül az ember számára adatik meg a kegyelem révén az Istenhez való visszatérés lehetősége.A könyv kiváló segítséget nyújt a húsvéti elmélyedéshez és a kereszténység spirituális értelmezéséhez. Fordította: Dr. habil. Frazer-Imregh Monika a Károli Gáspár Református Egyetem docense, az Orpheus Noster folyóirat főszerkesztője. Fordítói munkássága főként a reneszánsz filozófia irodalmát tolmácsolja latin és korabeli olasz nyelvből. Az általa fordított szerzők többek között Marsilio Ficino, Giovanni Pico della Mirandola, Angelo Poliziano és H. C. Agrippa von Nettesheim.  

A magyar nyelvű olvasóközönség a Krisztus utáni első és második század fordulóján élt Plutarkhosz nevét leginkább csak híres-nevezetes, Párhuzamos életrajzok című gyűjteményéből ismeri, pedig a szerző a kultúrtörténet szempontjából egyedülállóan fontos művek sorozatát hagyta hátra. Ezeknek az írásoknak nagy része magyar fordításban még soha nem jelent meg. Ez eddig a magyar klasszika-filológia egyik legnagyobb adóssága volt a fordításkultúra területén, amelyet a mostani kiadvány kíván némileg törleszteni. A kötet az úgynevezett Moralia (Morálfilozófiai kérdések) című gyűjtemény néhány darabját közli. A Hogyan kell az ifjúnak költeményeket olvasni? az irodalomfelfogás és a neveléstörténet, a Házassági tanácsok és a Feleségem vigasztalása a gyakorlati etika, A babona és a Miért nem jósol már versben a Püthia? a vallástudomány, a Római szokások eredete és a Görög szokások eredete a kultúrtörténet-néprajz, a Hérodotosz rosszindulatáról a történetírás módszertani vitáinak világába enged bepillantást. Plutarkhosz írásainak legfőbb motivációja a jóra való törekvés: folyamatosan igyekszik a maga szellemi és erkölcsi tökéletesedésére, és ehhez próbál másokat is hozzásegíteni. Ugyanakkor ez az etikai jellegű motiváció és a személyes - sokszor szenvedélyes - hang gyakran párosul az érvelés retorikus kidolgozottságával, vagyis azzal, hogy valamely tétellel vagy állásponttal teljes mértékben azonosul (vagy éppen elutasítja), és ennek elfogadására (vagy elutasítására) az érzelmek megmozgatásával is igyekszik megnyerni olvasóját. A kötet munkatársai: Agócs Péter, Albu Gyöngyi, Almásy Adrienn, Bagaméri Enikő, Bakos Piroska, Bárány István, Barta Andrea, Bélyácz Katalin, Bolonyai Gábor, Ferenczi Attila, Hasznos Andrea, Hussein Evín, Kulin Veronika, Labancz Zsolt, Lindner Gyula, Miller Olivér Tibor, Németh András, Ritoók Zsigmond, Thúry Lászlóné Figler Krisztina, Tombor Kata, Tordai Éva 

V kapitole Schizofrénia a náboženstvo opisujem vlastnú skúsenosť s chorobou a hľadám paralely so židovsko-kresťanskou tradíciou, ale aj východnými filozofiami. Sám by som túto kapitolu označil ako neognóza. (Gnóza bola pôvodná forma ranného kresťanstva ovplyvnená budhizmom.)

Od mladosti som pracoval ako historik filozofie, zaoberal som sa slovenskou i európskou filozofiou, najmä osvietenskou. Výsledky som uverejnil v mnohých štúdiách a vo viacerých knihách. Pri styku s niektorými filozofmi minulosti zostalo mi však čosi osobnejšie, čo som vtedy nenapísal. Časť z toho im adresujem teraz. Na ich oslovenie som si zvolil formu listu. Nie je vo filozofii nová. Listy písali už Platón, Epikuros, Seneca, Pascal a mnohí iní. Kým však títo autori svojich adresátov aj poúčali, ja som ďaleko od toho, aby som poúčal Platóna, Voltaira či Poppera. Mám však výhrady voči niektorým ich názorom, a tie im predkladám. V listoch možno byť osobnejší, dôvernejší, štýl môže byť voľnejší, možno povedať všeličo, čo sa do štúdie nehodí.Využívam túto možnosť a píšem predovšetkým o problémoch, ktoré sa ma osobne, ba bytostne dotýkajú, ktoré ma sprevádzajú a pália už desaťročia a ktoré sa ani týmito Listami neriešia. Možno však nájdu u niektorých čitateľov odozvu. Nie sú totiž len moje osobné, ale sú to problémy storočí a tisícročí.

Irvin D. Yalom A Spinoza-probléma lapjain valóságot és képzeletet gyúr egybe felejthetetlen lélektani-bölcseleti regénnyé. A filozófiai kérdések iránt mélyen érdeklődő pszichiáter párhuzamosan mutatja be Baruch Spinoza 17. századi holland gondolkodó életét, filozófiáját és hatását Alfred Rosenbergre, arra a nemzetiszocialista ideológusra, akinek speciális alakulatát a második világháború alatt a titokzatos ,,Spinoza-probléma" kivizsgálására vetették be. Hatalomról és szorongásról, jó és rossz eredetéről, szabadságról és a rettegés zsarnokságáról szóló meséjében a holland aranykor Amszterdamja és a náci Németország között zökkenőmentesen ingázva boncolgatja e két rejtélyes ember lelki életét és gondolkodását

Kniha Duchovná autobiografia (Výber z textov a listov) prináša v jednom zväzku texty z posledných rokov autorkinho krátkeho života, v ktorých načrtáva obraz vlastnej duchovnej skúsenosti a presvedčenia, ktoré nie je založené na náboženských dogmách, ale na poctivom intelektuálnom skúmaní a na oddanosti prameňu, vyvierajúcemu v každom ľudskom srdci. „Vždy som verila, že pre tých, ktorí žijú správne, je smrť okamihom, keď na nekonečne malý zlomok času vstúpi do duše čistá, obnažená, večná pravda. Môžem povedať, že som nikdy netúžila po nijakom inom dobre. Myslím si, že život, ktorý vedie k tomuto dobru, neurčuje iba všeobecná morálka, ale že pre každého človeka spočíva aj v slede skutkov a udalostí, ktoré sú výsostne osobné a natoľko záväzné, že ten, kto ich nevykoná, minie cieľ.“ Simone Weilová, listy otcovi Perrinovi

Víte, že pravým scenáristou Matrixu nebyl nikdo jiný než René Descartes? To je překvapující už jen proto, že byl příliš zaměstnaný pochybováním o všem, včetně toho, zda by měl vůbec vstát z postele. Méně známým, ale stejně zásadním faktem je, že Descartes měl nečekaně hodně společného s Tomem Cruisem. Kant a Nietzsche hrají důležité role ve Star Treku, zatímco John Locke byl zdrojem inspirace pro tvůrce Avatara. Filmy a televizní seriály jsou plné filozofie, což také vysvětluje, proč se Batman neustále potýká s vězňovým dilematem a proč se tvůrci Terminátora a Robocopa zamýšlejí nad podstatou mysli a vědomí. A pak je tu Marty McFly z Návratu do budoucnosti, jehož život je zkomplikován nejen cestováním časem, ale také nekonečnou debatou o svobodě a determinismu. Filozof Jiří Beňovský v této knize nabízí devatenáct krátkých příběhů, které sledují, jak se filozofie odráží v popkulturních zrcadlech filmů a televize. Pokud se chcete dozvědět, jak postavit stroj na výrobu štěstí nebo co se stane, když vám rozpůlí mozek, jste na správném místě. A pokud ne, vždycky si můžete zapnout Star Trek a zamyslet se nad tím, jak Kant a Nietzsche zachraňují galaxii jedním logickým argumentem za druhým.

Zpět ke zvukům samým! Tak by bylo možné jednoduše shrnout cíle sono-fenomenologie, která se představuje v této knize. Vyrovnává se s tím, že fenomenologie zvukům dosud nevěnovala dostatečnou pozornost. To zároveň vyžaduje novou artikulaci fenomenologického přístupu ke zkušenosti vůbec. Sono-fenomenologie se tedy chce od zvuků učit. V dialogu se sound studies si všímá toho, jak zvuky primárně zakládají zvuková prostředí, a popisuje jejich topologii. Ptá se, v čem spočívá ambientní povaha těchto prostředí a nakolik je zkušenost s nimi imerzivní. Součástí knihy je i obsáhlý fenomenologický výklad prožitků poslechu hudby ve sluchátkách.

Caspar David Friedrich képei "elcsábítanak, anélkül hogy az örökös tévelygésen túl bármit is nyújtanának" - írja Földényi F. László. Festményeinek irreális tájai, a ködbe vesző hegyek, a fehér korongként ragyogó nap és hold, a kísérteties fák sziluettjei és háttal álló alakjai mind a végtelenre irányuló csillapíthatatlan vágyódás motívumai, nem nehéz felismerni bennük a keletkezés és az elmúlás melankolikus egybefonódását. Több kortársa ezért is nevezte tragikus festőnek. Friedrich azonban nem csak tragikus volt. A festészet révén olyasmivel tudott kapcsolatot teremteni, amihez napjainkban egyre nehezebb közel kerülni: az eksztatikus létezéssel."Első pillanattól kezdve megragadott Friedrich festészetének leplezetlen szépsége. Nem ismerek festőt, aki ennyire nyíltan vállalta volna azt, amit szépnek tart, aki ennyire átadta volna magát a gyönyörűségnek. Ám aki sohasem szégyelli kimondani azt, amit gondol, azzal szemben egy idő után óhatatlanul felmerül a gyanú: mit akar velünk az illető, hogy ennyire nyílt hozzánk?"Földényi F. László (1952) esztéta, irodalmár, esszéíró, 2021-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára volt. Könyveit számos nyelvre lefordították, több díj nyertese (József Attila-díj, Széchenyi-díj, Lipcsei Könyvdíj az Európai Megértésért). A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Német Nyelvi és Irodalmi Akadémia tagja.

Életük végén az emberek gyakran elgondolkodnak azon, mi volt igazán fontos – és min változtatnának, ha tehetnék. A legnagyobb megbánások ritkán kapcsolódnak pénzhez, státuszhoz vagy anyagi javakhoz; sokkal inkább az elvesztegetett időhöz, a be nem teljesült álmokhoz, a ki nem mondott szeretethez és a meg nem élt boldogsághoz.Ez a könyv bemutatja a leggyakoribb megbánásokat, amelyeket az emberek haláluk előtt tapasztalnak, és gyakorlati útmutatást nyújt ahhoz, hogyan kerülhetjük el őket. A kapcsolatok ápolásától a változások elfogadásán át az érzelmek őszinte kifejezéséig és a tudatos életvezetésig ez a könyv egy térképként szolgál egy teljesebb és boldogabb élethez.Mélyreható gondolatokkal, valódi élettörténetekkel és konkrét lépésekkel “Az élet legnagyobb megbánásai és hogyan kerülhetjük el őket” segít az olvasóknak, hogy már ma meghozzák azokat a döntéseket, amelyek révén később nem kell megbánással visszatekinteniük. Engedd, hogy ez a könyv vezessen egy teljes élethez, mély szeretethez és egy valóban maradandó örökséghez.

„Mit ?vizsgálnak a komplexitáskutatók? A biológiát és a technológiát. Az ökológiát és az éghajlattant. A városi életet és a mezőgazdaságot. Az üzleti életet és a közgazdaságtant. Az antropológiát, a vallást és az evolúciót. Az időt. A történelmet. A jövőt.”Nincs a világegyetemben bonyolultabb dolog az életnél. Az égbolton, az óceánokban és a szárazföldeken az élet vég nélküli mozgásban van. A komplexitáselmélet, ez a viszonylag fiatal tudományág azt vizsgálja, hogy a létezésnek ez a csillogó szövedéke – a legkisebb szubatomi léptéktől a galaxisokig, a társadalmi struktúráktól az ökoszisztémákig – hogyan alkot tökéletes, egymással kölcsönhatásban álló eleven egészet.Neil Theise meglepő kapcsolatokat tár fel a hangyakolóniák és az erdők növekedése, a rák és a gazdasági buborékok, egy seregélyraj és az utcán hömpölygő tömeg mozgása között. A természettudomány hagyományos területein túl a filozófia, sőt a metafizika eszköztárát felhasználva arra a kérdésre is válaszol, hogy az embernek mint tudatos lénynek hol a helye ebben a nyüzsgő rendben.Neil Theise a New York-i Egyetem Grossman Orvosi Iskolájának patológusprofesszora. Fő kutatási területe az őssejtplaszticitás és a kötőszövet anatómiája. A zen buddhizmus aktív gyakorlója. A komplexitáselmélet témakörében végzett munkássága interdiszciplináris együttműködéshez vezetett az integratív orvoslás és a tudatkutatás, valamint a tudomány és a vallás közötti párbeszéd területén. New Yorkban él.

Az ember kicsit mindig is bizonytalan volt az életet illetően. Az ősi tudás átjárta ugyan a korábbi korokat, a tanítók írásai mégis csak részben voltak hozzáférhetőek, vagy kevesen értették meg azok igazságtartalmát.Napjainkra a lehetőségek kapui megnyíltak, az információk könnyebben hozzáférhetőek, mint valaha.Elérkezett az idő egy újabb evolúciós folyamatra, mely­nek korunkban tanúi lehetünk. Hétköznapjaink fátylán át, a tapasztalatok és megfigyelések révén próbálom analógiába állítani a természet törvényeit és az ősi mesterek tanításait.A legnagyobb szeretetem és hálám jeléül indítom útjára könyvemet az isteni gondviselés és a korai mesterek tiszteletére.

Biztonságosan élni veszélyes. Bécsben, a 19. század végi szellemi erjedés közegében nagy drámája dúl szerelemnek, sorsnak és akaratnak. Josef Breuer, a pszichoanalízis alapító atyáinak egyike pályája csúcsán. Friedrich Nietzsche, az európai filozófia meghatározó szellemeinek egyike az öngyilkosság szélén. Amikor az igen tehetséges Breuer doktor elvállalja Nietzsche gyötrő fejfájásainak és egyéb testi kínjainak gyógyítását kísérleti stádiumban lévő módszerével, a beszélgetős terápiával, még csak nem is sejti, hogy a különös kúra neki is enyhülést fog hozni, hiszen ahhoz, hogy segítsen páciensén, előbb neki kell megküzdenie a maga démonaival. Az Amikor Nietzsche sírt tényt kever írói fantáziával, kedélyes hangulatot feszültséggel. Irvin D. Yalom felejthetetlen történetet mesél olvasóinak a szenvedély természetéről és a barátság megváltó erejéről.

Oswald Spengler utolsó nagyszabású műve, A döntés évei 1933 augusztusában jelent meg, és a maga idejében szenzációt keltett. Nemcsak azért, mert ez a mű, amely már Hitler és a nemzetiszocialista mozgalom hatalomra kerülése után látott napvilágot, ama kevés művek egyike, amely nyíltan bírálta a már kiépülő nemzetiszocialista berendezkedést, hanem azért is, mert ez a kötet is kasszasikernek bizonyult: bő két hónap alatt százezer példányt adtak el belőle.Spengler e könyvében voltaképpen annak a konzervatív oldalnak a véleményét fejezi ki, amely ugyan élesen szemben állt a korábbi weimari köztársasággal, de a hatalomra jutott nemzetiszocialista mozgalmat sem tudta elfogadni. Spengler itt jobbról, konzervatív-arisztokratikus szemszögből bírálja a nemzetiszocializmust, mint egy selejtes tömegmozgalmat. Ez egyben igazolja azt is, hogy a hitleri rendszer elemző, éleshangú kritikája nemcsak baloldalról, hanem jobboldali, konzervatív szempontból is lehetséges. Emellett a kötet tartalmaz számos olyan meglátást, előrejelzést, melyek a mi korunkban legalább annyira érvényesek, mint megírásuk idején. A napnyugati civilizáció lassú hanyatlása már hosszú ideje tart, napjainkra pedig új nagyságrendet ért el. A döntés évei egyik utolsó dokumentuma annak a széleskörű konzervatív, intellektuális mozgalomnak, mely nagyjából 1919 és 1933 között élte virágkorát Németországban, és amelyet a szakirodalom "konzervatív forradalomnak" nevez. Spengler éleslátása, gondolatai- a feltárt folyamatok és tendenciák kibontakozását látva - ma talán aktuálisabbak, mint amikor papírra vetette őket. A kötetet Csejtei Dezső és Juhász Anikó tanulmánya zárja, mely a spengleri gondolatok megértését segíti. Oswald Spengler (1880-1936) német idealista filozófus, történetfilozófus, a "konzervatív forradalom" elméletének egyik teoretikusa. Legnagyobb hatású műve, A Nyugat alkonya száz év távlatában is időszerű és helytálló - Spengler gondolatait H. Kissinger "meghökkentően pontos jóslatoknak" nevezte. A szóbeszéd szerint müncheni otthonában bekövetkezett halálát a nácik okozták. 

„A szerző megtanít minket arra, hogyan tekinthetünk a jövőbe úgy, hogy annak részesei, alakítói, és ne elszenvedői legyünk. Mindannyian szert tehetünk erre a képességre, és mindannyiunknak jót tenne.”Gyárfás Dorka - író, újságíró, a könyv szerkesztője.Dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató munkája izgalmas és egyedi: azt vizsgálja, hogyan alakítják a fejlett technológiák az orvoslás és az egészségügy jövőjét. Kutatóorvosként új szakmát teremtett, hogy összekösse a klinikai gyakorlatot a jövőkutatás módszertanával. A Térkép a jövőhöz című új könyvében most a jövőkutatás módszereit teszi érthetővé és elsajátíthatóvá mindenkinek. A jövő elemzése ugyanis nem csak szakértőknek való. Ez egy olyan készség, ami bárki számára elérhető, és különösen fontos a gyors technológiai változásokkal és temérdek információval teli világunkban. Elengedhetetlen, hogy a jelen legégetőbb kihívásait megértsük, és foglalkozzunk a klímaváltozással vagy a mesterséges intelligencia térnyerésével, de a legnagyobb veszély Dr. Meskó szerint az, ha elveszítjük a reményt a jövő iránt. Ha úgy hisszük, hogy a jövő rajtunk kívül történik, és sem befolyásolni, sem megérteni nem tudjuk, akkor lemondunk róla, még mielőtt elérne minket. Miközben a jövőt sokan egyetlen, előre meghatározott útnak gondolják, valójában többféle jövő létezik, és a könyv tudományos alapú, de gyakorlatias és könnyen alkalmazható eszközöket kínál arra, hogyan készülhetünk fel rájuk. Ha képesek vagyunk kívánatos jövőképeket megfogalmazni és már ma elkezdeni dolgozni ezek megvalósításán, akkor nemcsak a saját életünket irányíthatjuk tudatosabban, hanem a közösségeink vagy a szakmánk jövőjére is hatással lehetünk. Így lehetőségünk nyílik olyan jövőt teremteni, ahol a legjobb ötleteink, értékeink és céljaink valóban kibontakozhatnak – a munkában és a magánéletben egyaránt. „A könyvet mindenkinek ajánlom, akit érdekel a jövő hatékony feltárása és alakítása, amely integrálja a jövőkutatási módszereket a mindennapi életünkbe.” Dr. Kristóf Tamás - jövőkutató, Budapesti Corvinus Egyetem. „Lenyűgözően megírt könyv, amely egyszerre egyszerű és összetett, információforrás és jövőbe vezető útmutató – mindenki számára, akit a jövő izgat, foglalkoztat vagy éppen félelemmel tölt el.” Dr. Rafael Grossmann - amerikai sebész és jövőkutató. „Nemcsak arra tanít, hogyan gondolkodjunk a jövőről, hanem arra is, hogy törődjünk vele – mert a jövő nem útvonal, hanem térkép, amit együtt értelmezhetünk újra.” Dave deBronkart - világhírű e-páciens.  

Kniha Antona Heretika Mágia ako zdroj zla je pokračovaním jeho série z marginálnej psychológie (Zlo, Humor, Sny, Narcizmus, Dobro, Smrť). Autor sprevádza dejinami mágie a opisuje jej formatívny vplyv na svetové náboženstvá a ideológie. Venuje sa psychologickým premenným – magickému mysleniu a konaniu v norme a patológii. Vplyv magického myslenia je zrejmý i v súčasnom rozšírení iracionality, hoaxov a konšpiračných teórií. Heretik – forenzný psychológ – prináša aj desať unikátnych kazuistík zo svojej znaleckej praxe. Magické motivačné pozadie opisuje v prípadoch kanibalizmu, terorizmu, neopätovanej lásky, vrážd spáchaných cudzincami i trestných činov súvisiacich s náboženskými sektami. Nádej na zvládanie iracionality a nebezpečného magického myslenia vidí vo vede, vzdelávaní a v umení.

Člověk je mírou věcí. Co je však mírou člověka? Když se řekne humanismus, každý si představí něco a někoho jiného. Jedněm se vybaví myslitelé Erasmus Rotterdamský, Michel de Montaigne, Bertrand Russell a další, jiným zase spisovatelé a umělci jako Dante, Leonardo da Vinci či Voltaire a ještě dalším třeba osobnosti z politiky či teologie. Pro někoho je humanismus především prosazování vědeckého a racionálního náhledu na svět, jiní v něm vidí především důraz na morálně odpovědný život a pro mnohé představuje sumu humanitních věd. Humanismus je tím vším současně, a pokud má nějaký svorník, pak je jím hledání toho, jak svobodně jednat, myslet, tvořit a zkoumat, a přitom neškodit: jinými slovy, jak vlastně být člověkem. Humanistické smýšlení na sebe proto v běhu dějin bralo mnoho filozofických či uměleckých podob, avšak v jeho jádru vždy zůstává důraz na lidské měřítko. I díky tomu humanistická tradice přetrvala a i po staletích inspiruje dál. Kniha Humanismus vypráví její fascinující příběh a přibližuje výzvy humanismu v současnosti.

Co to vůbec znamená být inteligentní? Inteligence byla dlouho považována za výlučně lidskou vlastnost. Avšak vědecké výzkumy, technologický pokrok i posuny ve filozofii v posledních letech ukazují něco jiného. Člověk byl jediným inteligentním tvorem proto, že se definice inteligence odvíjela od jeho ustrojení, zkušeností a prostředí. Pokud však tuto perspektivu rozšíříme a pootočíme, rázem se ocitneme ve světě plném inteligentních stvoření a systémů. Nejde jen o AI, které nám mění realitu před očima, ale rovněž o kooperující zvířata, rostlinné sítě a celá přírodní společenství, která dnes lidskou inteligenci stavějí do úplně jiného světla. Co to znamená pro člověka a lidskou civilizaci? Je možné tyto jiné inteligence a jejich perspektivy zahrnout do lidského myšlení, nebo dokonce politiky? Originální myslitel a umělec James Bridle ve Způsobech bytí neotřelým a pro něj typickým způsobem kombinuje biologii a literaturu, počítačovou vědu a filozofii a hledá cesty, kudy vykročit za hranice lidské inteligence.

Vo svojej mimoriadne vplyvnej práci Mimo dobra a zla Nietzsche priamo nadväzuje na idey, ktoré básnicky stvárnil vo svojom vrcholnom diele Tak riekol Zarathustra. Keďže sú v nej obsiahnuté všetky základné pojmy a myšlienkové motívy jeho filozofie, obvykle sa pokladá za ideálny „vstupný portál“ do jeho myslenia. Vychádzajúc zo zásadnej kritiky európskej kultúry založenej na platonizme a kresťanstve, ktoré svojimi dôsledkami nevyhnutne vedú k nihilizmu, hľadá nové formy morálky mimo jej historicky tradovaných, náboženstvom a dogmatickým myslením ovplyvnených noriem a hodnôt, proti ktorým stavia svoju filozofiu „imorality“. Ide mu o prekonanie „otrockej“ morálky masového, „stádového“ človeka „ušľachtilou“ či „aristokratickou“ morálkou sebauvedomeného a za seba plne zodpovedného jednotlivca. Nietzscheho myšlienkové zápasy svedčia o jeho priam sebazničujúcom nasadení pri uplatňovaní poslednej nepochybnej a nespochybniteľnej hodnoty, ktorú označuje ako „poctivosť“. Ich výsledky, brilantne formulované veľmi pôsobivým metaforickým jazykom, sú preto napriek všetkej svojej kontroverznosti a polemickosti predovšetkým svedectvom jeho úporného hľadania zmyslu a pevného záchytného bodu v čoraz neuchopiteľnejšom svete moderného človeka.