Najnovšie - Filozofia strana 1 z 18

Oszmán fia Oszmán, az Isztambulban született, ott felnőtt, majd az óceánokat teherhajókon bejáró, bálnák énekén könnyező világutazó, miután kénytelen visszatérni szülőföldjére, mindössze nyolcvanhárom nap alatt elveszíti testsúlyának felét. Oly sokáig volt távol hazájától, hogy már semmit sem talál ismerősnek. Az élete értelmét, a szerelmét kereste, de mindig mindent félbehagyott – egyetlen hű útitársa egy cserepes virág volt.Ha az ember nem vigyáz, még megfertőzi az élet, a ragályos betegség, meditál magában Güray Süngü magányos hőse, aki újabb és újabb viszontagságokat átélve, szemlélődve hánykolódik a mindennapi élet és az álmok sodrásában is.Mindannyian a helyünket keressük a világban – a török író fordulatos kalandokban bővelkedő regénye ehhez ritka kíméletlen őszinteséggel, egyben kivételes érzékenységgel megírt kalauz lehet mind a külső, mind a belső tájakon.

Žijeme v dobe, ktorá verí vo vedu a v techniku viac než v Boha – a predsa sa ocitáme v kríze hodnôt, identity aj samotného zmyslu pokroku. Tretia syntéza prináša odvážny a provokatívny filozofický pohľad na konzum­nú spoločnosť, kyborgizáciu človeka, ekologickú krízu a duchovný úpadok modernity. Autor v knihe ponúka originálnu tézu: nie človek ovláda prírodu, ale príroda – vrátane prirodzenosti nášho tela – teleologicky riadi technický vývoj a vedie ľudstvo k vyššej duchovnej transformácii. V dialógu s myslením Rudolfa Steinera, Emila Páleša, Karla Marxa či kritikov transhumanizmu autor rozvíja „nový kresťanský príbeh pokroku“, v ktorom sa technika nestáva náhradou človeka, ale paradoxne nástrojom jeho duchovného dozrievania. Konzumná spoločnosť tak nie je iba dekadentným úpadkom, ale zároveň matricou triedenia a morálneho vývoja ľudstva. Ide o filozoficko-teologickú esej, ktorá spája ontológiu, dejinnú filozofiu, kritiku liberalizmu aj duchovnú antropológiu do jedného syntetického rámca, „tretej syntézy“, ktorá chce prekročiť jednostrannosť materializmu aj čistej spirituality. Názov Tretia syntéza odkazuje na dve predošlé syntézy v západnom myslení, a to vyrovnanie sa sv. Augustína s Platónom a "pokrstenie" Aristotela Tomášom Akvinským. Kniha je určená čitateľom, ktorí hľadajú hlbší zmysel súčasných civilizačných zmien a neboja sa premýšľať o budúcnosti človeka v horizonte večnosti.

E könyv sírfelirata a következő lehetne:Átsuhanó érzések villanó sarlóival metszett, költői képek kévéibe kötött gondolatok, amelyek ott hevertek eddig valahol a mezőn, s most itt állnak begyűjtve, e könyvben, mint a szérűben. S csakugyan, valami aratás, könnyeké és drága emlékek magvainak összehordása, megágyazva nekik a csöndben.Naplóbejegyzéseim folytatása, a 2. füzet

Egy, a világtól és saját magától elidegenedett férfi élete a felemelkedéstől a mélybe zuhanásigA lecsupaszított prózában megírt, mégis mélyen megrendítő Test egy magyar származású férfi életének legfontosabb pillanatait követi végig a kamaszkorától kezdve évtizedeken keresztül – bemutatva, hogyan roppantják fokozatosan össze döntéseinek következményei.*A tizenöt éves félénk és esetlen István édesanyjával él egy csendes magyarországi lakótelepen. Új fiú a városban, aki hamarosan elszigetelődik az osztálytársaitól, és olyan eseményekbe sodródik, amelyek örökre idegenné teszik önmaga számára.Egyedüli társasága a szomszédban élő, férjezett nő, aki nagyjából egyidős az édesanyjával. Kapcsolatuk titkos viszonnyá alakul, amelynek igazi jelentőségét István maga sem fogja fel teljesen, és végül az élete kisiklik az irányítása alól. Vitája az asszony férjével tettlegességig fajul, amelynek következtében őt teszik felelőssé a férfi haláláért. Fiatalkorúak börtönébe kerül, majd később Irakban szolgál katonaként.Évekkel később egy biztonsági cégnél dolgozik, majd egy milliárdos angol család sofőrje lesz Londonban, ahol bejut a híresek és gazdagok világába, ám rá kell jönnie, hogy a szépség és siker mögött sokszor érzelmi üresség és veszteség rejtőzik. A siker, a szerelem és a gazdagság utáni hajszában mindent elér, amit akar – de a csúcson egy hirtelen tragédia azzal fenyegeti, hogy mindent el is veszít.David Szalay 2025-ben Booker-díjjal kitüntetett kötete, a TEST igazán mély kérdéseket boncolgat: mi mozgatja az életünket? Mi ad neki értelmet? És mi az, ami végül tönkre teheti? A regény lényegre törő éleslátással, kérlelhetetlen pátosszal és megdöbbentő emberséggel követi nyomon, hogy változó, bizonytalan, egyre erőszakosabb világunkban milyen kitörölhetetlen hatásai vannak a feldolgozatlan traumáknak. 

Új emberek friss, puha testekkel, még csak most lépnek ki a kamaszkorból. Fiatal felnőttek, görcsösek és szerelemre éhesek, összegabalyodnak, de idegenek maradnak. Egy lány, a harminc körüli Mirjam, akinek minden rezdülését, már-már az ízét is érezzük, egyfolytában latolgat, sodródik, megtorpan, de valami előrelöki, s máris húzódna vissza a csigaházába, ha lenne ház, ahová vissza lehet még húzódni. A múlt nem elmúlt, hanem kiszáradva hever a parton, mint egy döglött medúza. A felnőttvilág semmi használhatót nem adott ennek a nemzedéknek, család, vallás, egyetem nullát – mindent neked kell kitalálnod, legfeljebb baráti tekintet kísér. Egyedül kell felfedezned a tested, azt is, hogy ki legyél vagy ne legyél, szolgálj valami cégnél, vagy művészkedj, mindezt egy olyan városban, ami tulajdonképpen otthonos, de inkább csak ismerős, és nem ajánl már otthont senkinek, mert rohadt drága. Kolozsváron vagy bárhol másutt.Adorjáni Panna első regénye az emberek közötti magányról és a kapcsolódás folyton elbukó vágyáról beszél élesen, kímélet nélkül. Úgy súg mindannyiunkról a fülünkbe, hogy önmagunkra is rálássunk. Tompa AndreaAdorjáni Panna 1990-ben született Kolozsváron, színházcsináló, zenész, író. Jelenleg Berlinben él. Ez az első regénye.

Erdős Virág új könyvében semmi sem az, aminek látszik: a cím istenes verseket ígér, a kötet mégis sokkal inkább az emberről szól. A hol zavarbaejtő, hol felemelő szövegek kíméletlen szókimondással szembesítenek minket azzal, amilyenné a teremtett világot mi magunk is alakítjuk. A kötet versei egy éjjellátó szemüveg éleslátásával leplezik le saját ítéleteinket és előítéleteinket is; a könyvet a szerző rajzai teszik teljessé.

Mit tanítanak nekünk a fák?Kóda Aja már gyerekkorában felismerte, hogy egy fa több puszta szépségnél. Amikor édesapjától facsemetét kapott ajándékba, megtanulta: éppannyira rá vagyunk utalva a fákra, mint ők miránk. Jelzik az idő múlását, megtisztítják a levegőt, megújítják a földet - a jövőjükért viszont nekünk kell felelősséget vállalnunk. Kóda Japánt járva földcsuszamlásokat lát, favágókkal és hamuba hulló erdőkkel, friss csemetékkel és ősi, megzabolázhatatlan gyökerekkel találkozik. Útja során felismeri, hogy minden fa - legyen bár cseresznye-, hinoki, ezo luc, juhar vagy ciprus - saját, külön történetet hordoz. Ebben az időtlen, modern klasszikusban Kóda emlékeztet bennünket arra, hogy a fák tükröt tartanak nekünk: megmutatják, kik vagyunk, és mit hagyunk magunk után."Vízben úszott az egész erdő - kivéve ezt, az öreg fatest közepét, amit szárazon, melegen tartottak a fiatal fa gyökerei. Nem is olyan egyszerű, ébredtem rá, hogy az öreg fa halott, a fiatal pedig él. Nem érdemes fennakadnunk az élet és a halál kapcsolatán vagy körforgásuk kegyetlenségén. Mindkettő csupán egy pillanat az időben - és micsoda szerencse, hogy ezt a pillanatot, ezt a melegséget nem mulasztottam el!"Kóda Aja (1904-1990) japán író és esszéista, Kóda Rohan író lánya. A Tokiói Egyetemen tanult japán irodalmat. Műveiben központi szerepet játszik a természet, a mindennapi élet és a hagyományos japán kultúra kapcsolata. Több rangos irodalmi díjjal kitüntették, írásai Japánban ma is népszerűek.

,,Az önmegismerés folyamatában lelakatolt bunkerekből nyitott palotákká változunk át mindannyian", olvashatjuk e könyv egyik esszéjében. Kulcsfogalommal van dolgunk: az önmegismeréssel (gnóthiszeauton, ismerd meg önmagad), vagyis az élethosszig tartó kutatás árán megszerezhető tudással. Ezt korántsem adják ingyen, évekig tartó tévutak, tengernyi csalódás lehet osztályrészünk, de közben a felismerés, a megvilágosodás boldog pillanatai kárpótolnak mindenért. Mi más is lehetne az élet értelme, mint az igazán fontos dolgokon gondolkodni? - kérdi minden mondatával Babiczky Tibor, majd fel is teszi kérdéseit, együtt-gondolkodásra serkentve olvasóját .A Nyitott palotákban a magyar esszéirodalom legszebb hagyományait látjuk működés közben: él és virul a hamvasi értelemben vett hagyomány. Azt érezzük, minden rendben, miközben éppen hogy semmi sincs rendben. Mégis: visszakapjuk szavaink értelmét, kitisztul a nyelv, és így talán újra meg tudjuk beszélni közös dolgainkat. Babiczky művészete is nyitott palota: ha tágas ablakain kinézünk, csodás látvány tárul elénk, nézzünk bármelyik irányba. 

Zásadní příčinou současných politických krizí v západních demokraciích je mylné chápání svobody. Svoboda je pojímána negativně, jako absence státní moci: Svobodní si připadáme tehdy, když můžeme říkat a dělat, cokoli se nám zachce, a vyhnout se vlivu vlády. Skutečná svoboda má však pozitivní charakter, je to svoboda pro něco: Svoboda rozvíjet se a společně sázet na budoucnost. Svoboda je hodnota, jež umožňuje existenci všech ostatních hodnot. Timothy Snyder ve své nové knize rozvíjí myšlenky F. Fanona, V. Havla, L. Kołakowského, E. Steinové a S. Weilové. Kniha se snaží především odpovědět na otázku: Jaké postoje a praktické kroky nám dovolí zformovat typ státu, ve kterém budeme vzkvétat my i budoucí generace? Snyderův výklad nás učí vážit si významu tradic, jež hájí pravice, ale i role státních institucí prosazovaných levicí, a rýsuje cestu k novému politickému konsenzu. Kniha je brilantním ohledáním tématu svobody v současném světě. Timothy Snyder (1969) působí jako profesor historie na Yaleově univerzitě. Je autorem knižního rozhovoru s historikem Tonym Judtem Intelektuál ve dvacátém století (2013). Jeho knihy, věnované pohnutým dějinám střední a východní Evropy, Krvavé země (Paseka/PROSTOR 2013) a Černá zem (Paseka/PROSTOR 2015) se staly výjimečnou událostí historiografie 20. století a mezinárodními bestsellery. Mimořádnou pozornost vzbudila Tyranie. 20 lekcí z 20. století (Paseka/PROSTOR 2017), burcující k občanskému angažmá tváří v tvář krizi demokracie.

Tento románový životopis oživuje odkaz Marka Aurelia (121–180 n. l.) pro novou generaci čtenářů skrze zkoumání císařovy fascinující psychologické cesty. Donald J. Robertson zkoumá Markovy vztahy s klíčovými postavami jeho života, jako byla jeho matka Domitia Lucilla a císař Hadrián, a také s jeho stoickými učiteli. Hojně čerpá z Markových Hovorů k sobě a korespondence a zkoumá císařovo jednání, jak je podrobně popsáno v Historia Augusta dalších antických textech. Marcus Aurelius se snažil sladit svou filozofii a morální hodnoty s politickými tlaky, kterým čelil jako císař na vrcholu římské moci. Robertson zkoumá Markův postoj k otroctví a morální dilema, které představovalo zajetí nepřátel ve válce, jeho postoj k ženám, roli stoicismu při utváření jeho reakce na hrozbu občanské války, zacházení s křesťany za jeho vlády a jmenování jeho nechvalně známého syna Commoda jeho nástupcem. V celém tomto díle jsou k osvětlení císařovy mysli – jeho charakteru, hodnot a motivů – použity Hovory k sobě, přičemž Robertson obratně proplétá Markovu vnitřní cestu jako filozofa s vnějšími událostmi jeho života římského císaře.

Korešpondencia medzi Albertom Einsteinom a Sigmundom Freudom z tridsiatych rokov 20.storočia rovnako ako ich ďalšie texty venované otázkam vojny a mieru nadobúdajú vo svetle aktuálnych udalostí až obludnú platnosť. Neschopnosť medzinárodných inštitúcií vynútiť si dodržiavanie pravidiel, priveľká moc sústredená do rúk narcistických osôb, úloha kultúry, či otázka prečo sa ľudstvo aj napriek tragickým skúsenostiam znovu a znovu uchyľuje k deštrukcii, to všetko sú témy, ktoré títo myslitelia zahrnuli do svojho jedinečného a nadčasového interdisciplinárneho skúmania. Kniha ponúka výber z korešpondencie dvoch veľkých osobností a ich ďalšie texty, v ktorých reagujú na spúšť, ktorú po sebe zanechala prvá svetová vojna, netušiac, že tá ďalšia a ešte ničivejšia ešte len prichádza. Albert Einstein sa na Sigmunda Freuda obracia s otázkou, či existuje spôsob, ako odvrátiť od ľudstva hrozbu vojny - s nádejou, že ju osvetlí z perspektívy jeho hlbokých znalostí ľudského pudového života. Freud sa k tejto otázke vracia aj v ďalších textoch a skúma sklamanie, ktoré vojna vyvolala, a zmenu postoja k smrti, ku ktorej nás – ako každá iná vojna – núti. Texty Sigmunda Freuda preložil Milan Krankus, texty Alberta Einsteina Júlia Sherwood.

Knihu francúzskeho metafyzického spisovateľa Reného Guénona (1886-1951) Rôzne texty (franc. Mélanges) zostavil editor Roger Maridort pre vydavateľstvo Gallimard v roku 1976 pri príležitosti dvadsiateho piateho výročia autorovej smrti so zámerom ponúknuť čitateľom reprezentatívny výber z bohatého korpusu Guénonových textov, ktoré boli pôvodne publikované časopisecky. Pokrýva celý časový oblúk autorovej tvorby (najstarší text pochádza z r. 1909, posledný je z r. 1950) a takisto hlavné oblasti jeho záujmu. Devätnásť textov je rozdelených do troch častí: Metafyzika a kozmológia; Tradičné vedy a umenia; O niektorých moderných omyloch. Vo všetkých ostáva Guénon verný svojim východiskám a tiež zámerom: predstaviť západným záujemcom presne a neskreslene dôležité metafyzické témy a motívy, s ktorými sa môžeme stretnúť nielen vo východných náukách, ale vo vlastnej podobe aj v západnej duchovnej tradícii.

Objavte silu starovekej filozofie transformovať náš moderný život. Spoznajte nadčasové princípy stoicizmu, ktoré vám poskytnú návod na získanie psychickej odolnosti, lepšie zvládanie životných výziev a formovanie vlastnej cieľavedomej existencie. Hoci žijeme v drasticky odlišných časoch, mnohé z myšlienok, ktorými sa riadili velikáni ako Seneca, Epictetus či Marcus Aurélius rovnako platia aj dnes. Malá kniha stoickej múdrosti je základnou príručkou pre každého, kto chce porozumieť pravému stoicizmu. Vysvetlí vám, aké sú hlavné piliere stoickej filozofie a ich platnosť ukáže na praktických príkladoch z každodenného života. S ich pomocou sa naučíte vedome akceptovať to, čo je, zachovať si za každých okolností pokojnú myseľ, sústrediť svoju pozornosť na dôležité veci, budovať si sebadisciplínu a zbaviť sa negatívneho myslenia. Stoici veria, že je možné žiť dobre za akýchkoľvek okolností, ak si osvojíme správne zmýšľanie. Naše myšlienky a náš charakter sú totiž jediné, čo máme pod kontrolou. Vonkajšie okolnosti nám môžu a budú klásť prekážky, ale so správnym nastavením mysle budeme odolní a pripravení na všetky rozmary osudu.

Publikace se zaměřuje na vojenské hodnoty nejlepších řeckých válečníků, jejich hrdinské skutky na bojišti i na kulturní a filosofické ideály, které byly s pojmem aristeia spjaty. Aristeia je řecký výraz označující mimořádně statečné chování v bitvě, doklad odvahy a válečné hodnoty muže - patřila k určujícím principům řeckého světa. Úzce s ní souvisely i další klíčové hodnoty, jako aristeion (odměna za hrdinství), timé (čest), kleos (sláva), areté (zdatnost, dokonalost), kalokagathia (harmonie těla a duše), andreia a andragathia (statečnost). Kniha popisuje vývoj a proměny ideálu aristeia jak v rovině horizontální (časové), tak v rovině vertikální (sociální). Zvláštní pozornost věnuje rozdílnému pojetí tohoto principu u hippeis, jezdecké aristokracie, a u hoplíta, těžkooděnců, kteří na scénu vstoupili po tzv. hoplítské revoluci.

A Kukutyin dalnokának versei különös utazásra hív: a magyar táj, a népi emlékezet és a belső, kozmikus világok határvidékére. Gregor Vancor költészete egyszerre merít falusi templomok csendjéből, elfeledett várak legendáiból és a csillagok felé forduló emberi lélek kérdéseiből. Ezek a versek dalok: emlékezésről, hitről, szeretetről és az úton levésről szólnak.A kötet lapjain vándorok, hősök, elfeledett népek és benső monológok találkoznak. A múlt történetei és a képzelet világa nem elválik egymástól, hanem egymásba fonódik, miközben végig jelen van az emberi jóságba és a remény újjászületésébe vetett hit. A népies hangvétel és a mitikus elemek egy sajátos, „mandalavilágot” teremtenek, ahol minden dal egy belső állomás. Ez a könyv nem csupán verseskötet, hanem lelki élmény: csendes elmélkedés és ének egyszerre. Olyan olvasóknak szól, akik hisznek abban, hogy a szavak képesek hidat építeni múlt és jelen, föld és ég, ember és ember között – és hogy a fény, még ha halványan is, de végül mindig utat talál.

Ebben a kötetben négy fiatal alkotó, a 8 éves Amádé, a 11 éves Jávor, a 14 éves Illangó és a 19 éves Könyves Álmos vall a művészlét mélységeiről színes formában: műfajmix regénykében, példázat keretei közt, mesei hasonlattal vagy éppen filozofikus irodalmi levelek formájában. Elképesztő repülés és zuhanás veszi kezdetét az olvasással.Hívunk téged, kedves Érdeklődő, kövesd végig a hullámvasút egész útját!

A harmincas éveiben járó zongoraművész, Elsa M. Anderson a karrierje csúcsán lesétál a színpadról, miután Rahmanyinov egyik darabja helyett a saját kompozícióját kezdte el játszani. A botrány után Athénba utazik, hogy egy gazdag család gyermekét tanítsa, és a bolhapiacon megpillant egy nőt, aki nyugtalanítóan ismerősnek tűnik számára. Ettől a pillanattól kezdve bárhol is jár Európában, a titokzatos hasonmás mindenütt felbukkan.Elsát gyerekkorában Arthur, a legendás zongoratanár fogadta örökbe, aki most haldoklik, ezért a nő Szardíniára repül, hogy elbúcsúzzon tőle. A szigeten feltárul az igazság a múltjáról, amely elől egész életében menekült. Az Augusztusi kékálomszerű utazás az identitás nyomában. Lírai, melankolikus regény lázadásról, egy csodagyerek metamorfózisáról és a saját hangunk megtalálásáról. 

Földünk egy kritikus korszakba lépett. Ha nem cselekszünk, a jövő beláthatatlan, a környezetünket a mai úton teljesen tönkretesszük. Most még tudunk lépni, így a környezetbarát embereknek ad­nék útmutatást. Hogyan tovább? Mit kell tennünk? Még számos dolgot kell tennünk, amit még nem is ismerünk. Tapasztalatainkról, lehetőségeinkről is írok. A tömeges mélyszegénység meg­ol­­datlan kérdéseire is rávilágítok, hisz ennek következményeit érezzük.  

A regény a szerző meghatározása szerint kor-regény, amely a 80-as évek közepén játszódik. Szereplői huszonéves fiatalok, akik még javában élik a diákévekből átnyúló nagy barátságok korszakát.  A főhős, János, hétközben a fővárosban dolgozik, de a hétvégeken a régi diáktársait keresi föl szülőfaluja környékén. Legjobb barátja, Dénes egy negyedikes gimnazista lányt hoz a társaságba, aki Jánost is elbűvöli.. Sokáig próbál ellenállni, de amikor Dénest behívják katonának, Jutka, miközben az érettségire készül, Jánost egyre inkább a hálójába keríti. A szerelmi háromszögben rejlő bonyolult érzelmeket és gondolatokat legjobban az egyik szereplő által Albert Camus-től idézett mondat jellemzi: „Olyan vagyok, mint minden ember; hogy felszabadultnak érezzem magamat, néha azoknak a halálát kívánom, akiket szeretek, és megkívánok nőket, akiket a család törvénye vagy a barátság eltilt tőlem; ha logikus vagyok, akkor ölnöm vagy birtokolnom kellene; de úgy gondolom, ezek a kósza kívánságok nem fontosak; ha mindenki megvalósítaná őket, nem tudnánk élni, és boldogok se lehetnénk.”