Platón

Szókratész a klasszikus görög filozófia vezéralakja. Soha nem írt semmit, beszélgetve tanított, és élete végéig hangoztatta, hogy nem tud semmit, csupán azt, hogy nem tud semmit. Személyisége és gondolatai a mai napig hatással vannak a nyugati filozófiára, Kr. e. 399-ben azonban perbe fogták istentagadásért. Miért ítélte halálra a máig mintának tekintett ókori görög demokrácia minden idők egyik legnagyobb gondolkodóját? Mivel érvelt Szókratész az utolsó szó jogán, nem törődve azzal, hogy mentse az életét? Szókratész védőbeszédét legkiválóbb tanítványa, Platón örökítette meg az utókor számára. Az Időkapu könyvek sorozatban most Devecseri Gábor klasszikussá vált fordításában olvasható ez az időtlen remekmű.

A kötet Platón két leghíresebb dialógusát tartalmazza. A lakoma szereplői Erósznak, a szerelem istenének mérhetetlen hatalmát igyekeznek bemutatni, ki-ki a maga módján. A Szókratész védőbeszéde azt a Kr. e. 399-ben lezajlott „koncepciós pert” idézi fel, amelynek végén Platón mesterét halálra ítélték. „Az emberi nemek száma három volt, nem kettő, mint most, férfi és nő, hanem volt még egy harmadik is, amely egyesítette magában a kettőt, ennek csak a neve maradt ránk, ő maga eltűnt.” „ Úgy találtam, hogy ugyanaz a hibájuk a jó kézmíveseknek is, ami a költőknek: mindegyik, aki a maga mesterségét jól végezte, azt képzelte, hogy minden más dologban is ő a legbölcsebb…” „ Tanítója soha senkinek nem voltam: de ha valaki meg akarta hallgatni, mit beszélek, és hogyan végzem hivatásomat, akár fiatal volt, akár öreg, ezt senkitől sem sajnáltam.” „ Ha azt hiszitek, hogy egyesek megölésével valakit is meggátoltok abban, hogy helytelen éltetekért korholjon titeket, nem jól gondolkoztok.” „ Úgy gondolkodtam, hogy inkább a törvény és igazság oldalán várom be a veszélyt, semhogy csak azért, mert a börtöntől vagy a haláltól félek, veletek tartsak, mikor jogtalanságot akartok elkövetni.”

Audiokniha Sokratova obhajoba, kterou napsal Platón - text a diskuse. Roku 399 př. n. l. čelil Sokrates obvinění, že podlamuje důvěru ve společenské instituce. Žalobci chtěli chránit mladé lidi před zhoubným vlivem nebezpečného skeptika. Athénská demokracie se v oné době cítila oslabená a hledaly se hrozby a příčiny rozkladu.

Jeden z nejznámějších Platónových dialogů, který je věnován rétorice, kráse a lásce.

Název tohoto Platónova dialogu v řečtině zní Symposion, což lze také přeložit jako „pitka“ či „pití“. V řecké kultuře však společné pití ne­označovalo událost, jak si ji představujeme a vykonáváme dnes. Byla to zábava, jejíž součástí sice bylo popíjení vína, ale měla i jistý obřadní a slavnostní charakter. Tento dialog pak je oslavou moci a síly opomíjeného boha Eróta. Text sestává ze sedmi řečí, z nichž každá má svá specifika, svůj vlastní styl a strukturu. Bez nadsázky lze též říci, že autor každé z nich má určitý psychologický profil. Jednotlivé řeči se samozřejmě různí i z hlediska obsahu a též z hlediska volby jazykového stylu je kupříkladu řeč lékaře Eryximacha strohá, vědecká, bez uměleckých příkras, oproti tomu řeč dramatika Agathóna oplývá celou řadou uměleckých prostředků, přičemž však není tak myšlenkově obsáhlá jako některé řeči předchozí.

Platón egyik legismertebb dialógusa, a Phaidón - a Kritónnal és a Szókratész védőbeszédével együtt - Szókratész perének, továbbá élete utolsó heteinek és halálának történetét meséli el. Eközben olyan alapvető kérdéseket érint, mint az igazságosság mibenléte, a törvények tisztelete, illetve a tudás szeretetében leélt élet természetének kérdése. A dialógus magvát azonban a lélek halhatatlanságának tézise alkotja, melyet Szókratész négy - utolsónak az idea-tanon alapuló - érvmenettel bizonyít úgy, hogy egyre pontosabban kidolgozott érvelést alkalmaz a velük kapcsolatban megfogalmazott ellenvetésekkel szemben. Ennek kapcsán fejti ki azt is, hogy abban az életben nyer igazi értelmet a lélek halhatatlansága, melyet a bölcs ember él, ugyanis ez vezet el oda, hogy az ember ne féljen a haláltól.

Čtyři Platonovy dialogy o rozumnosti, statečnosti, přátelské lásce a pedagogické schopnosti Sokratově.

Audiokniha Myšlenky antických klasiků. Původní komplet 5 EP 0 88 0490-4 "Myšlenky antických klasiků" vydal Supraphon v roce 1975 - nyní titul s myšlenkami a díly Homéra, Aristotela, Platóna a dalších antických autorů a myslitelů vydáváme poprvé digitálně.

Audiokniha Antická knihovna obsahuje čtené úryvky klasických děl antiky od autorů jako Platón, Démokritos, Aristotelés nebo Seneca.

Audiokniha Rady a zlomyslnosti. Ze světa aforismu a epigramu. AFORISMUS je - jak praví slovník - "jadrná a stručná věta, jíž se vyslovuje nějaká myšlénka neb důležitá zásada." Z toho vyplývá, že aforistický sloh "libuje si ve stručných větách". Takže ten, kdo se snaží s aforismem jakýmkoliv způsobem zacházet, je chtěj nechtěj nucen shromažďovat jadrné a stručné věty a libovat si v nich. EPIGRAM, česky prostě nápis, "slove kratičká básnička, vyjadřující s duchaplnou pointou vážnou neb satirickou myšlénku výrazně úsečnou formou, se vztahem k určité věci neb osobě."

V úvodu tohoto dialogu se setkáváme s Hippokratem, který žádá Sókrata, aby se za něj přimluvil u Prótágora. Hippokratés se chce u tohoto slavného sofisty učit. Hippokratés totiž ví, že sofista umí udělat člověka dovedným řečníkem. Slyší od Sókrata vý stražná slova, jak je nebezpečné kupovat od sofistů nauky, o kterých není jisto, zda-li budou prospěšné či škodlivé. Nato přichází Sókratés s Hippokratem za Protágorou, kde hlavním tématem dialogu je, zda-li jde učit zdatnosti.

Audiokniha Chuť lásky. Brevíř světové milostné poezie - obsahuje výber milostnej poézie z diel svetových autorov, ktoré recitujú Jiří Adamíra, Jaroslava Adamová, Vladimír Brabec, Otakar Brousek, Eduard Cupák, Irena Kačírková, Luděk Munzar, Vladimír Ráž, Vladimír Šmeral, Josef Větrovec, Jiřina Švorcová a Václav Voska.

Výber najpútavejších myšlienok z jednotlivých diel starogréckeho filozofa. Kniha je originálnou ručnou umeleckou knihárskou prácou.

Významný logický dialog vymezuje pojem sofisty.