Najnovšie - Právo strana 1 z 11

„Nem hiszek az emberben, ahogyan istenben vagy az ördögben sem. Rühellem az egész átkozott emberi fajt, saját magamat is beleértve… A gyöngékre, az ártalmatlanokra és a gyanútlanokra vadászom. Ezt a leckét másoktól tanultam: akinél az erő, azé a jog.”Gary Ridgway, azaz a Green River-i gyilkos (1949–) Christopher Berry-Dee oknyomozó kriminológus összesen több mint harminc elvetemült gyilkossal készített interjút élete során, akik szinte minden módszert bevetettek, amely alkalmas az emberélet kioltására: fojtogatás, késelés, agyonverés, az áldozat lelövése vagy élve felgyújtása, maró hatású anyagok befecskendezése… Tulajdonképpen nem volt olyan ölési mód vagy kínzás, amely ne szerepelt volna a bűnlajstromukban. Ebben a könyvben a szerző még messzebbre merészkedik, mint a Sorozatgyilkosokkal beszélgettem című kötetében, és egyenesen a pokol kapujáig viszi az olvasókat. Mélyinterjúi olyan pszichopaták fejébe kínálnak bepillantást, akik a színtiszta gonoszságból merítik erejüket. Berry-Dee nemcsak rögzíti, de részletesen elemzi is beszélgetéseit, feltárja, mi és hogyan tesz valakit gyilkossá, és arra készteti az olvasót, hogy a színfalak mögé pillantva szembesüljön a kényelmetlen igazsággal: a normalitás és a deviancia közötti határ sokkal vékonyabb, mint azt hinni szeretnénk. A KÖNYVET CSAK ERŐS IDEGZETŰ, FELNŐTT OLVASÓKNAK AJÁNLJUK A RÉSZLETES ÉS FELKAVARÓ ESETLEÍRÁSOK MIATT.

Akit a Koponyák királynőjének hívtak. Megcsörren a telefon. Brutálisan kivégeztek egy fiatal nőt. Gyors öltözés, pakolás, és irány a helyszín. Kék villogók mindenhol. Órákon át tartó helyszínelés, majd egy jegyzőkönyv, ami mementóként őrzi egy újabb áldozat tragédiáját.Öngyilkosságok, emberölések, balesetek elszenvedői és ismeretlen holttestek között éltem a mindennapjaimat. Tizenhat évig voltam rendőr, kezdetben rendkívüli haláleseti nyomozó, majd bűnügyi helyszínelő.Önként mentem be olyan helyekre, ahonnan mindenki más kimenekült.Több ezer haláleset ügyén dolgoztam, szembenéztem a legkegyetlenebb gyilkosokkal.Mindez nem múlik el nyomtalanul.Törteli Eszter kötete a rendkívüli halálesetek hátborzongató világába enged betekintést. A szerző visszaemlékezik a személyes karriertörténetét keresztező megrázó emberi sorsokra, megrendítő kihallgatásokra és megdöbbentő helyszínekre. Az olvasó nemcsak látni, de érezni fogja, milyen érzés ott állni: szemtől szemben a halállal.A könyvet nagykorú olvasóknak ajánljuk.

,,Egy gépjárműbűnözésre specializálódott kollégám mondta egyszer, hogy őt csak akkor érdekli az ölés, ha autóért történt, engem viszont csak akkor izgat egy ellopott személygépkocsi, ha halott van a csomagtartóban.” Dr. Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredes az elmúlt fél évszázadban minden nagy horderejű élet elleni bűncselekmény nyomozásában részt vett. Első komoly ügye a Hungária körúti OTP-fiókban elkövetett kettős gyilkosság (1977) volt, majd sorra következtek a nagy port kavart bűnesetek: Farkas Helga elrablása, a Magda Marinko és a Bene László–Donászi Aladár páros által elkövetett a sorozatgyilkosságok, a körmendi gyerekgyilkosság (Tánczos Gábor), a Fenyő-gyilkosság, a Pándy András-ügy vagy Szlávy Bulcsú eltűnése. A könyv gerincét a valaha volt legkegyetlenebb, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás nyomozásának a legapróbb részletekig menő leírása adja. Végigkövethetjük a nyomozó szemszögéből a felderítés folyamatát, a kihallgatásokat, a közvélemény és a rendőri vezetés részéről érkező nyomás hatására hozott elhamarkodott döntéseket és a végkifejletet. Dr. Kovács Lajos (1949) nyugalmazott rendőr ezredes, rendőrségi főtanácsos, jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara címzetes egyetemi docense, utóbbinak vezető oktatója is, a bűnügyi szakjogász képzés szakmai tanácsadója. A „Döglött Ügyek Osztályának” egykori vezetője. Számtalan díj, kitüntetés és elismerés birtokosa.

V publikácii nájdete úplné znenia zákonov, rozsiahly komentár, tlačivá aj vykonávacie vyhlášky. Titul obsahuje aj nový Zákon o poplatkoch za uloženie odpadov a Zákon o zálohovaní jednorazových obalov na nápoje. Novela zákona o odpadoch prináša viacero zmien, ktoré sa dotýkajú podnikateľov, obcí, miest ale i samotných občanov. Zmeny sú platné od januára 2020, ale niektoré zmeny nadobudnú účinnosť postupne až do 1. 1. 2023. Aj po novom platí, že ak máte vedľajší produkt, mali by ste ho mať schválený na Okresnom úrade, ale ak budete mať napríklad piliny z dreva, železných, neželezných kovov či ústrižky z textilu, tento súhlas nebudete potrebovať. Nakladanie s odpadmi bude po novom zahŕňať aj zhodnocovanie odpadov vrátane triedenie odpadov, čo doposiaľ nebolo. Bude zakázané skládkovanie neupravených odpadov. Sú vymenované dve výnimky. Inertný odpad a odpad pri ktorom by úprava neprospela k zníženiu množstva odpadu. Reálne by to malo priniesť odklon časti odpadu od skládkovania, smerom k úprave odpadov, teda k triedeniu odpadov a ich inému využitiu. Po novom sa budú môcť mobilné zariadenia na zhodnocovanie a zneškodňovanie prevádzkovať v mieste vzniku, na inom mieste toho istého pôvodcu alebo v akomkoľvek zariadení na zber odpadov. Povinnosť vypracovávať Programy odpadového hospodárstva sa zrušila pre všetky obce a mestá. Mení sa definícia toho, s akými odpadmi môže nakladať občan, fyzická osoba. V skratke sú to klasické komunálne odpady a aj stavebné odpady. Novela priniesla oveľa viac zmien, ktoré sa dočítate v novej publikácii. Titul obsahuje: 1. Zákon o odpadoch s komentárom – účinnosť 27. 12. 2019, 1. 1. 2020, 1. 7. 2020, 1. 9. 2020, 1. 1. 2021, 3. 7. 2021, 1. 1. 2022, 1. 1. 2023, 2. Zákon o poplatkoch za uloženie odpadov – nový zákon 3. Zákon o zálohovaní jednorazových obalov na nápoje – nový zákon 4. Vyhlášky k odpadovému hospodárstvu

V praxi boli identifikované viaceré problémy súvisiace s tým, že deťom a žiakom nemal kto v škole a školskom zariadení poskytovať potrebnú pomoc spojenú s ich zdravotným stavom. Z toho dôvodu sa ostatnou novelou zákona ustanovila možnosť zdravotnej starostlivosti v škole a školskom zariadení vybranými zdravotníckymi pracovníkmi, konkrétne lekárom, sestrou, pôrodnou asistentkou alebo zdravotníckym záchranárom, ktorí budú v škole alebo v školskom zariadení zamestnaní v pracovnoprávnom vzťahu alebo v obdobnom pracovnom vzťahu. Aké ďalšie zmeny priniesli novely v roku 2022, sa dočítate v novej publikácii. K zmenám v školskom zákone od roku 2022 patrí: zefektívnenie procesu prijímacieho konania na vzdelávanie v stredných školách,zosúladenie terminológie a systému hodnotenia žiakov v základných školách a v stredných školách,rozšírenie dištančného vzdelávania v dennej forme štúdia ako systémové opatrenie,otvorenie trhu s edukačnými publikáciami,úprava zdravotnej spôsobilosti žiaka,spresnenie postupov vo výchove a vzdelávaní v školách s medzinárodným programom,zmena spôsobu získavania nižšieho stredného vzdelania,komplexná zmena systému poradenstva a prevencie,zavedenie pojmu národnostné školy a národnostné školské zariadenia,zníženie množstva zákonnej úpravy vo vzťahu k pedagogickej dokumentácii a ku komisiám pri ukončovaní výchovy a vzdelávania v stredných školách,vytvorenie rámca pre väčšiu variabilitu pôsobenia škôl s organizačnými zložkami.

Památce prof. Eudarda Gombára (1952–2025) Sborník vznikl jako pocta nedávno zesnulému prof. Eduardu Gombárovi (1952–2025), přednímu arabistovi, historikovi Předního východu, diplomatovi. V úvodu prezentuje vybrané vzpomínky jeho žáků, doplňující jeho již dříve publikovaný životopis. Velmi cenné jsou i reminiscence samotného protagonisty, reflektující jeho životní i profesní kariéru. Soubor textů žáků a kolegů několika generací pak zahrnuje příspěvky týkající se jak teoretického uchopení orientalistických studií, tak historie i současnosti Orientu počínaje muslimským Španělskem a konče Střední Asií či Afghánistánem. Tyto práce ukazují šíři inspirace (v geografickém i tematickém ohledu) a smysl pro hlubokou analýzu, tak jak ji prof. Gombár vtiskl svým následovníkům.

Csak erős idegzetűeknek!Mi történik a holttesttel a halál után, és mi ebben a szerepük a legyeknek? Miért kellett tizennégyszer meghúznia a ravaszt egy férfinak, aki egyetlen lövéssel akart végezni magával, és hogyan halt meg koponyatörésben egy másik, aki eredetileg fel akarta akasztani magát? Miért nem lett volna szabad soha alkoholt fogyasztania egy gyilkosság elkövetőjének, és előfordulhat-e, hogy egy halottnak azért nedves a haja, mert verejtékezik?Philippe Boxho igazságügyi orvosszakértő több mint harminc év tapasztalattal a háta mögött osztja meg velünk a legérdekesebb eseteit. Halottakról olvashatunk, akik nem is halottak, vagy még nem azok, eltűnt holttestekről, álcázni próbált gyilkosságokról, megdöbbentő öngyilkosságokról. A szakértő beavat minket a helyszínelés és a boncolás, a törvényszéki orvosi munka és a rendőrségi nyomozás titkaiba, mesél a hivatásáról, amely szinte a szenvedélyévé vált.Az itt összegyűjtött történetek mind igazak, nincs bennük semmi kitaláció. De nem is lenne erre szükség, mert a valóság minden képzeletet felülmúl, ha halálról, gyilkosságról, öngyilkosságról, egy holttest eltüntetéséről van szó.A könyv csak erős idegzetűeknek ajánlott...

E kötetben azokat a brit, amerikai és francia írásokat gyűjtöttük egybe, amelyek a szólás- és sajtószabadság elvi kérdéseit feszegetik, és amelyek az elmúlt évszázadokban-évtizedekben méltán váltak klasszikussá, megkerülhetetlen hivatkozási ponttá, eszmetörténeti szempontból különös figyelmet érdemelnek. E szövegek magyarul eddig részben vagy egészben hozzáférhetetlenek voltak, vagy mára szinte beszerezhetetlenek. Reméljük, hogy e hiánypótló válogatással hozzájárulunk a szólás- és sajtószabadság átfogóbb, egyszersmind mélyebb megértéséhez, és sikerül eddig elhanyagolt, de nem kevéssé fontos területekre, problémákra, összefüggésekre és szerzőkre is felhívni az olvasóközönség figyelmét. Meggyőződésünk, hogy a szólás- és sajtószabadság kérdései kortalanok, és az e kötetbe gyűjtött klasszikus művek a mai korban felmerülő, e jogok tartalma, értelmezése körüli problémák eldöntéséhez is releváns válaszokat, de legalábbis támpontokat adhatnak.

A szakkönyv célja, hogy interdiszciplináris megközelítésben átfogó képet nyújtson a mesterséges intelligencia (MI) gyors ütemű fejlődésével és egyre szélesebb körű alkalmazásával összefüggésben felmerülő kihívásokról, kockázatokról, valamint az ezekre választ adó jogi szabályozási megoldásokról. Az MI mára a mindennapi életünk szerves részévé vált, és számos területen - az egészségügytől az igazságszolgáltatáson át egészen a közigazgatásig - alapvető változásokat hozott. A technológia nemcsak felgyorsítja és megkönnyíti az emberi tevékenységeket, hanem új etikai, társadalmi és jogi kérdéseket is felvet, amelyekre alapos és átgondolt válaszokat kell adni. A tanulmánykötet szerzői e kihívások elemzésére vállalkoznak, miközben különös figyelmet fordítanak az etikai dilemmákra, a szabályozási stratégiákra és az MI-alkalmazás felelősségi kérdéseire.

A kiadvány szerzői: dr. Áts Ágota, dr. Bene Lajos, dr. Egri Noémi, dr. Fónyiné dr. Kazareczki Andrea, dr. Gál Zsófia, dr. Gondán-Evetovits Andrea, dr. Halmos Szilvia, dr. Harmat Erika, dr. Horacsek Kinga, dr. Jagusztin Tamás, dr. Kozák Henriett, dr. Morvai Ildikó, dr. Németh Andrea, dr. Örkényi László, dr. Palotás Gergely, dr. Papp Zsuzsanna, dr. Parlagi Mátyás, dr. Paulini Márió, dr. Rainer Lilla, dr. Rozgonyi Anna, dr. Szabó Kornélia, dr. Szász Levente, dr. Szemán Felicitász, dr. Szőke Zsuzsanna, dr. Turbucz Zoltán, dr. Várai-Jeges Adrienn, dr. Velinskyné dr. Lovas Kinga, dr. Völcsey BalázsA polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez készült kompakt kommentár célja kizárólag judikatúra szempontjából elemezni a Pp.-t és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó eljárásjogi normákat. Éppen ezért a kiadvány az aktuális gyakorlati problémák felől vizsgálja a perjogi kódexet. Ez egyben azt is jelenti, hogy tudatosan kerüli a dogmatikai elemzéseket, tudományos elméletek és megközelítések bemutatását, áttekintését. A szerzők célja a mindennapi jogalkalmazói munkában jelentkező kérdések azonosítása és az azokra adható, szakmailag alátámasztható válaszok azonosítása. Ez több esetben az eltérő nézetek bemutatását és a szükséges keretben a kritikai szempontú értékelését is jelenti.

A fizetésképtelenségi jog harmonizációjának kérdése több évtizede foglalkoztatja az uniós jogalkotót. Míg az anyagi jog közelítése egyelőre limitált eredményeket hozott – gondoljunk itt főleg a 2019-es Szerkezetátalakítási irányelvre, valamint a fizetésképtelenségi jog egyes vonatkozásainak harmonizálásáról szóló, tárgyalás alatt álló irányelvjavaslatra –, a nemzetközi magánjogi megközelítésen alapuló harmonizáció a 2000-es Fizetésképtelenségi rendelettel, illetve annak 2015-ös átdolgozásával jelentős részben megvalósult. Fabók Zoltán műve az első olyan magyar nyelvű szakkönyv, amely kimerítően foglalkozik a határokon átívelő fizetésképtelenségi eljárások joghatósági szabályaival. A könyv a fizetésképtelenséggel kapcsolatos és egyéb polgári és kereskedelmi perek elhatárolásának kérdését, valamint az ezzel kapcsolatos problémákat is részletesen tárgyalja, továbbá kritikai megközelítésben vizsgálja az uniós bíróságok irányadó gyakorlatát. Az uniós jog mellett a magyar nemzetközi magánjogi szabályozás releváns rendelkezései is elemzésre kerülnek. A munka kitér arra a kérdésre is, hogy az egyes magyar fizetésképtelenségi eljárások mennyiben illeszkednek az alkalmazandó nemzetközi magánjogi rezsim rendszerébe.Dr. Fabók Zoltán, PhD, ügyvédként és egyetemi oktatóként dolgozik. A munka alapjául szolgáló kutatásokat a Nottingham Trent Universityn és az ELTE-n végezte.

Titul prináša úplné znenie Trestného zákona a Trestného poriadku a ďalších zákonov po novele s účinnosťou od 15.3.2024. Zmeny sú v texte prehľadne vyznačené. Doplnená Vyhláška č. 543/2005 Z.z. Pozastavenie účinnosti v prípade Trestného poriadku sa týka ustanovenia o zavedení procesného pravidla, podľa ktorého majú orgány činné v trestnom konaní a súd možnosť použiť dôkaz získaný nezákonným spôsobom v prípade, ak sa použije iba v prospech obvineného. Ďalšia pozastavená časť sa týka predĺženia lehoty na podanie dovolania v neprospech obvineného zo šiestich mesiacov na tri roky. Aké zmeny prináša novela Trestného poriadku nájdete v úplnom znení tohto zákona v novej publikácii. Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatných novelách Novely zákona č. 40/2024 Z. z. a č. 47/2024 Z. z. 1. TRESTNÉ PRÁVO ZÁKON č. 300/2005 Z. z. Trestný zákon ZÁKON č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok ZÁKON č. 330/2007 Z. z. o registri trestov ZÁKON č. 91/2016 Z. z. o trestnej zodpovednosti právnických osôb ZÁKON č. 274/2017 Z. z. o obetiach trestných činov ZÁKON č. 256/1998 Z. z. o ochrane svedka ZÁKON č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti ZÁKON č. 236/2017 Z. z. o európskom vyšetrovacom príkaze v trestných veciach ZÁKON č. 312/2020 Z. z. o výkone rozhodnutia o zaistení majetku a správe zaisteného majetku ZÁKON č. 650/2005 Z. z. o vykonaní príkazu na zaistenie majetku alebo dôkazov v Európskej únii VYHLÁŠKA č. 618/2005 Z. z. o tvorbe spisu orgánmi činnými v trestnom konaní a súdmi VYHLÁŠKA č. 619/2005 Z. z. o podmienkach a postupe prokurátora pri konaní o dohode o uznaní viny a prijatí trestu VYHLÁŠKA č. 275/2022 Z. z. o rozsahu vykonávania rozhodnutí, opatrení a úkonov trestného konania vo vyšetrovaní alebo skrátenom vyšetrovaní 2. SPRÁVNE PRÁVO ZÁKON č. 372/1990 Zb. o priestupkoch ZÁKON č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore VYHLÁŠKA č. 543/2005 Z. z. o Spravovacom a kancelárskom poriadku pre okresné súdy, krajské súdy, Špeciálny súd a vojenské súdy

V trestnom práve dochádza k zásadným a podstatným zmenám, ktoré sú v texte vyznačené tučným písmom. Titul obsahuje Trestný zákon, Trestný poriadok, Zákon o trestnej zodpovednosti, Zákon o Policajnom zbore v úplnom znení po novelách a upozornenia na zmenu v Zákone o registri trestov a v Zákone priestupkoch. Novela zákona obsahuje zásadné zmeny, ktoré menia nastavenie trestnej politiky štátu. Verejné zdroje a zdroje EÚ sú „chránené“ menej, páchateľovi hrozia celkovo nižšie tresty, ak sa obohatí na úkor štátu a EÚ. Upravujú sa podmienky prerušenia premlčania, zatiaľ čo doposiaľ bola podmienka buď vznesenie obvinenia alebo ak páchateľ spáchal v premlčacej dobe úmyselný trestný čin. Novela ustanovuje ako prerušenie plynutia premlčacej doby buď vznesenie obvinenia (okrem prípadu, ak obvinenie bolo následne zrušené), alebo ak páchateľ bol v premlčacej dobe právoplatne odsúdený za úmyselný trestný čin spáchaný v premlčacej dobe, na ktorý tento zákon ustanovuje trest rovnaký alebo prísnejší. Ak teda vyšetrovanie a súdne konanie trvá dlhšie, potom k prerušeniu premlčania nedôjde ani, ak páchateľ trestného činu pácha trestnú činnosť opakovane. Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatných novelách: Zákon č. 300/2005 Z. z. Trestný zákon po novele zákonom č. 40/2024 Z. z., po novele zákonom č. 47/2024 Z. z., po novele zákonom č. 214/2024 Z. z., Nález Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 215/2024 Z. z. Zákon č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok po novele zákonom č. 40/2024 Z. z., Nález Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 215/2024 Z. z. Zákon č. 91/2016 Z. z. o trestnej zodpovednosti právnických osôb po novele zákonom č. 40/2024 Z. z., Nález Ústavného súdu Slovenskej republiky č. 215/2024 Z. z. Zákon č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore po novele zákonom č. 166/2024 Z. z. UPOZORNENIE NA ZMENU: Zákon č. 192/2023 Z. z. o registri trestov po novele zákonom č. 161/2024 Z. z. a po novele zákonom č. 179/2024 Z. z. Zákon Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch po novele zákonom č. 166/2024 Z. z. Od 6. 8. 2024 sa menia hranice škody, ktoré majú vplyv na to, čo sa považuje za trestný čin a čo je postihované miernejšie ako priestupok. Zároveň sa prostredníctvom hranice škôd posudzuje aj závažnosť činu, ktorá má potom vplyv na to, či je čin posudzovaný miernejšie alebo prísnejšie a teda, či súd uloží v prípade preukázania viny páchateľovi trest v rámci nižšej trestnej sadzby, alebo pôjde o tzv. kvalifikovaný trestný čin s vyššou trestnou sadzbou, kde súd musí uložiť vyšší trest. Vo väčšine majetkových trestných činov sa zároveň znižuje celková výška trestu, ktorá páchateľovi môže byť uložená, a to tak v základnej trestnej sadzbe, ako aj pri kvalifikovaných trestných činoch. Skracujú sa doby premlčania pri niektorých trestných činoch. Zvyšuje sa hranica trestnej sadzby, pri ktorej sudca môže uložiť podmienečný odklad trestu odňatia slobody, a zároveň navrhovaná zmena ukladá sudcovi povinnosť uprednostniť iný trest ako trest odňatia slobody, ak je to možné. Kombinácia týchto zmien spôsobí podstatnú zmenu v tom, ako sa bude posudzovať majetková a hospodárska trestná činnosť, aké maximálne tresty odňatia slobody bude môcť súd uložiť, a ešte sa aj skracuje premlčacia doba, po ktorú bude potrebné trestný čin vôbec odhaliť a začať trestné stíhanie. Okrem dopadu na to, že páchateľom trestných činov súdy budú ukladať nižšie tresty, táto zmena bude mať podstatný vplyv na práva poškodených. Pretože ak orgány činné v trestnom konaní neodhalia včas páchateľa, potom budú musieť často zastaviť trestné stíhanie, pretože dôjde k premlčaniu tohto trestného stíhania. Za trestné činy, ktoré poškodzujú finančné záujmy Európskej únie, a ktorých horná hranica trestnej sadzby prevyšuje šesť rokov bude musieť súd uložiť trest odňatia slobody. Naopak pri trestných činoch, ktoré poškodzujú finančné záujmy Európskej únie, a ktorých horná hranica trestnej sadzby neprevyšuje šesť rokov, páchateľ bude môcť vyviaznuť s alternatívnym trestom (napr. peňažn

Dr. Zavodnyik József hiánypótló művet tár a biztosítási szakma elé, amely a biztosítási jog szerteágazó területén szolgáltat tematikus magyarázatot: az alapfogalmak (biztosítás, biztosítási szerződés, biztosítási tevékenység) tisztázása után ismerteti a biztosítási szerződés egyes szereplőire irányadó jogokat és kötelezettségeket. Külön fejezeteket szentel a kárbiztosításnak (beleértve a gépjármű-felelősségbiztosítást), valamint bemutatja az összegbiztosítás (élet- és balesetbiztosítás) és az egészségügyi biztosítás sajátosságait.A jelen átfogó munka feldolgozza a nyilvános forrásokból megismerhető joggyakorlatot (elsősorban a Kúria döntéseire támaszkodva), de a biztosításfelügyeleti hatóság jogértelmezéseit is. A biztosítási szerződési jog sajátosnak minősíthető szabályainak megértését elősegítendő egyes ítéletek, jogesetek részletesebben kerülnek ismertetésre.Gyakorló jogászoknak, jogtanácsosoknak, biztosítási szakembereknek ajánljuk.

A Polgári eljárásjog III. kötet egyetemi oktatók közreműködésével valósult meg, a kötet szerkesztői és szerzői közül többen is ugyanakkor gyakorlati szakemberek is - bírák, közjegyzők, ügyvédek, végrehajtók, közigazgatási szakemberek.Jelen szakkönyv a korábban megjelent Polgári eljárásjog I. és Polgári eljárásjog II. kötetek "folytatása", anyaga két fő részből áll.Az I. rész az európai polgári eljárásjogot tárgyalja. Az I. fejezetben bemutatja annak fogalmát, fejlődéstörténetét és eredményeit, a további. II-XII. fejezetekben pedig az európai polgári eljárásjog legfontosabb jogszabályait (pl. Brüsszel Ia. rendelet, Brüsszel IIb. rendelet, Öröklési Rendelet, Tartási rendelet, Fizetésképtelenségi rendelet) elemzi.  A II. részben a bírósági végrehajtás szabályai kerülnek bemutatásra a Vht. és a Pp. rendelkezéseinek kimerítő elemzésével.

A szabad mandátum lényege, hogy a képviselő a tevékenységét szabadon, mások befolyása és utasítása nélkül, mandátuma visszahívással történő megszüntetésének tilalma mellett végzi. A szabad mandátum a modern parlamenti képviselet egyik alapintézménye, amely szinte teljes egészében kiszorította a kötött mandátumra épülő képviseleti formákat, ezért a szabad mandátum elvét mára sokan ad acta közjogi problémának tekintik. A szerző megítélése szerint viszont a szabad mandátum intézménye, valamint az annak keretet adó, a nemzeti szuverenitásra épülő modern politikai berendezkedés olyan fogalmi, koncepcionális és logikai egységet alkot, hogy annak következményeként a két fogalom egymás nélkül hosszú távon életképtelen. Nemzeti szuverenitás nélkül nincs szabad mandátum, és fordítva. Ebből következően a nemzetek feletti képviseleti elven működő parlamenti intézmények, valamint az egyes területi, rész- vagy csoportérdek képviseletére létrejött parlamenti intézmények hosszú távon csupán a kötött mandátum elvének alkalmazásával tudnak működőképesek maradni. A szerző állítása szerint ez a valódi mozgatórugója az egyes képviseleti intézmények jövőjéről szóló vitáknak. Jelen kötet a szabad mandátum és a nemzeti szuverenitás szoros összetartozásának bizonyításával kíván ehhez a tudományos diskurzushoz hozzájárulni.

Kniha mapuje změny ústavního režimu České republiky způsobené členstvím v Evropské unii. Kromě europeizace textu českých ústavních předpisů se publikace pokouší podchytit rovněž na evropskou integraci navázanou judikaturu českých i unijních soudů, právní předpisy dolaďující ústavní text, formující se ústavní zvyklosti, neformální politickou praxi i transformaci českých ústavních institucí. Kniha tak poskytuje přehled europeizované živé české ústavy dvacet let po vstupu do Evropské unie a její jednotlivé kapitoly pokrývají změnu chování klíčových českých ústavních aktérů (vláda, ministerstva, prezident, parlament, soudy), transformaci ústavních institucí evropskou integrací ovlivněných jen omezeně (území, obyvatelstvo) i dopad unijního členství na českou diplomacii a síť mezinárodních smluv uzavíraných Českou republikou.

Zmena Zákonníka práce spočíva v doplnení a prepracovaní ustanovení o povinnosti dodávateľa služby na území Slovenskej republiky vyplatiť mzdu, ktorá nebola vyplatená zamestnancovi zamestnávateľom, ak ten je priamym subdodávateľom dodávateľa služby, a v spresnení podmienok, za ktorých takýto dodávateľ služby môže odoprieť vyplatenie mzdy. V zákone o službách zamestnanosti sa upravujú podmienky zamestnávania štátnych príslušníkov tretej krajiny s výkonom práce na území Slovenskej republiky. Zavádzajú sa zmeny a doplnenia podmienok pri vydávaní a rušení potvrdenia o možnosti obsadenia voľného pracovného miesta, ktoré zodpovedá vysokokvalifikovanému zamestnaniu. Pre výkon vykvalifikovaného zamestnania bude postačujúce vysokoškolské vzdelanie 1. stupňa, pri vybraných zamestnaniach z oblasti informačných a komunikačných technológii budú postačovať vyššie odborné zručnosti, ktoré sa preukazujú odbornou praxou vykonávanou vo vysokokvalifikovanom zamestnaní. Predlžuje sa obdobie, na ktoré sa vydáva potvrdenie o možnosti obsadenia voľného pracovného miesta, ktoré zodpovedá vysokokvalifikovanému zamestnaniu zo štyroch na päť rokov. Pri vydávaní potvrdenia úrad práce, sociálnych vecí a rodiny nevykonáva test trhu práce. Upravujú sa podmienky zamestnávania v rámci dlhodobej mobility pre držiteľa modrej karty vydanej v inom členskom štáte EÚ a pre držiteľa modrej karty SR najmenej 12 mesiacov bez potreby vydania potvrdenia o možnosti obsadenia voľného pracovného miesta, ktoré zodpovedá vysokokvalifikovanému zamestnaniu, s cieľom jeho jednoduchšieho prístupu na trh práce v SR. Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatných novelách Zákon č. 311/2001 Z. z. Zákonník práce – po novele zákonom č. 172/2024 Z. z., po novele zákonom č. 178/2024 Z. z. Zákon č. 5/2004 Z. z. o službách zamestnanosti – po novele zákonom č. 160/2024 Z. z. Zákon č. 404/2011 Z. z. o pobyte cudzincov – po novele zákonom č. 160/2024 Z. z. Opatrenie č. 149/2024 Z. z. o úprave súm životného minima – nové nariadenie – mení nariadenie č. 220/2023 Z. z. Zákon č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách – po novele zákonom č. 120/2024 Z. z. Nariadenie č. 136/2024 Z. z., ktorým sa ustanovuje výška finančného príspevku na poskytovanie sociálnej služby v niektorých druhoch zariadení sociálnych služieb na rok 2025 – nové nariadenie – mení nariadenie č. 243/2023 Z. z. Nariadenie č. 135/2024 Z. z., ktorým sa ustanovuje výška sadzby na jednu hodinu osobnej asistencie a výška peňažného príspevku na opatrovanie – nové nariadenie – mení nariadenie č. 232/2023 Z. z. UPOZORNENIE NA ZMENU! Zákon č. 461/2003 Z. z. o sociálnom poistení – po novele zákonom č. 145/2024 Z. z. Zákon o pobyte cudzincov rozširuje rozsah pôsobnosti o niektoré nové kategórie osôb, ako napr. osoby s udeleným azylom alebo s doplnkovou ochranou, o sezónnych pracovníkov alebo pracovníkov v rámci vnútropodnikového presunu. Zjednodušuje niektoré podmienky prijatia vysokokvalifikovaných zamestnancov na územie Slovenskej republiky, zavádza uznanie odbornej kvalifikácie (okrem vysokoškolského vzdelania) ako kritéria na vydanie modrej karty, čím rozširuje možnosti získania modrej karty aj u zručných pracovníkov na základe ich vysokej kvalifikácie, resp. odbornej praxe. Novela zákona ďalej upravuje výšku platového prahu v rámci mesačného príjmu vysokokvalifikovaného zamestnanca (znižuje ju), ktorý je potrebné dosiahnuť na získanie modrej karty, upravuje niektoré dôvody na zamietnutie žiadosti o modrú kartu, na odňatie modrej karty alebo na jej neobnovenie, tiež uľahčuje podmienky mobility vysokokvalifikovaných zamestnancov a ich rodinných príslušníkov v rámci územia všetkých členských štátov a tiež upravuje podmienky na získanie dlhodobého pobytu na základe modrej karty.

Cílem navrhované právní úpravy je větší podpoření poskytování sociální služeb v přirozeném sociálním prostředí, a s tím jsou spojeny i systémové změny pro segment neformální péče. Tento záměr vychází mj. z doporučení Evropské komise ve vztahu k deinstitucionalizaci sociálních služeb a dlouhodobé péči. Návrh vyhlášky č. 102/2024 Sb. o způsobu oceňování nákladů na zdravotní služby pro účely přerozdělování je prováděcím předpisem k zákonu č. 592/1992 Sb., o pojistném na veřejné zdravotní pojištění, ve znění zákona č. 145/2017 Sb. (dále jen „zákon“), který Ministerstvo zdravotnictví vydává společně s Ministerstvem financí. Titul obsahuje Zákon o sociálních službách Zákon o nemocenském pojištění Vyhláška o způsobu oceňování nákladů na zdravotní služby pro účely přerozdělování pojistného na veřejné zdravotní pojištění Upozornění na změnu zákona o státních svátcích, o ostatních svátcích, o významných dnech a o dnech pracovního klidu zákona o pedagogických pracovnících zákona o pomoci v hmotné nouzi zákona o pojistném na sociální zabezpečení a příspěvku na státní politiku zaměstnanosti zákona o veřejném zdravotním pojištění zákona o pojistném na veřejné zdravotní pojištění Cílem by mělo být, aby pobytové formy poskytování sociálních služeb nebyly nabízeny jako první volba poskytnuté služby. Jeden ze zásadních novelizačních návrhů je proto posílení principu subsidiarity v oblasti poskytované péče, kdy v úvodních vymezeních normy se specifikuje prioritizace poskytované sociální služby v sociálním prostředí klienta. Rovněž se rozšiřuje poskytování sociálních služeb pro osoby závislé na návykových látkách prostřednictvím vymezení nové cílové skupiny a doplnění nových základních činností. Takto jsou nově např. definovány cílové skupiny u sociální služby „Azylové domy“. Navrhovaná právní úprava je mj. zaměřena na zákonné ukotvení sítě celostátních a nadregionálních služeb, s jejichž existencí již současné znění zákona počítá v souvislosti s oprávněním ministerstva vypisovat dotační řízení pro tyto služby, proto návrh zakotvuje povinnost určení sítě sociálních služeb nadregionálního charakteru, tato síť doplňuje krajské sítě sociálních služeb. Smyslem navrhované právní úpravy je aktualizovat zavedený jednotný a jednoznačný systém oceňování vykázaných a uznaných zdravotních služeb pro účely přerozdělování pojistného na veřejné zdravotní pojištění, podle kterého všechny zdravotní pojišťovny postupují při oceňování shodně. Dotčenou vyhlášku je nutné vydat ve Sbírce zákonů v termínu nejpozději do 30. dubna 2024. Jedině tak budou zdravotní pojišťovny moci ocenit své nákladné pojištěnce v termínu podle § 21c zákona, tedy včas do termínu stanoveného pro předkládání výročních zpráv, aby se dané ocenění mohlo do příslušných výročních zpráv promítnout. Je také nutno dodržet lhůtu pro předložení výročních zpráv Poslanecké sněmovně Parlamentu České republiky. Té se mají podle ustanovení § 6 odst. 11 zákona č. 551/1991 Sb., o Všeobecné zdravotní pojišťovně České republiky, ve znění pozdějších předpisů, a ustanovení § 15 odst. 11 zákona č. 280/1992 Sb., o resortních, oborových, podnikových a dalších zdravotních pojišťovnách, ve znění pozdějších předpisů, předkládat vládou schválené návrhy výročních zpráv zdravotních pojišťoven v návaznosti na termíny projednávání návrhu státního rozpočtu a státního závěrečného účtu. Z toho důvodu Ministerstvo zdravotnictví obvykle vyžaduje předložení zmíněných návrhů výročních zpráv ve lhůtě do 30. dubna. Z těchto důvodů nelze vydat navrhovanou vyhlášku s účinností podle § 3 odst. 3 zákona č. 309/1999 Sb., o Sbírce zákonů a Sbírce mezinárodních smluv, ve znění pozdějších předpisů.