Najnovšie - Právo strana 6 z 11

Obsah: 1. Kapitola - Zákon o ochrane osobných údajov s komentárom - Vyhláška o postupe pri posudzovaní vplyvu na ochranu osobných údajov 2. Kapitola - Nariadenie k ochrane osobných údajov - Prísnejšie pravidlá ochrany osobných údajov) 3. Kapitola - Príklady z praxe - Slovník pojmov Ochrana osobných údajov tvorí neoddeliteľnú súčasť práva na rešpektovanie súkromného života, ktoré patrí medzi základné práva a slobody garantované Ústavou Slovenskej republiky. Účelom ochrany osobných údajov je poskytnúť ochranu každému pred neoprávneným zasahovaním do súkromného a rodinného života, pred zhromažďovaním, zverejňovaním alebo iným zneužívaním jeho osobných údajov. Pravidlá a podmienky spracúvania osobných údajov ustanovuje na zabezpečenie uvedených ústavných práv zákon o ochrane osobných údajov. Aké pravidlá musia byť dodržiavané a aké dôsledky vyplývajú z nového zákona za porušenie nových pravidiel, sa dočítate v našej publikácii.

Publikácia ako praktická pomôcka obsahuje otázky a riešenia z praxe k BOZP a Zákonníku práce, odpovede na otázky, s ktorými sa zamestnávateľ stretáva pri zamestnávaní a plnení svojich povinností. Okrem riešení prípadov z praxe obsahuje aj úplné znenie zákona o BOZP, ktorého nedodržiavanie prináša pokuty a sankcie pre zamestnávateľa. Publikácia tiež obsahuje prehľad najdôležitejších povinností týkajúcich sa bezpečnosti a ochrany zdravia pri práci zamestnancov. Monotematická publikácia obsahuje: - Úplné znenie Zákona o BOZP - Praktické príspevky: - BOZP platí pre každého - Otázky z praxe k BOZP - Otázky z praxe k Zákonníku práce na tému: - Pracovnoprávny vzťah - Mzdy - Odvody - Sociálny fond

Kniha Teorie kanonického práva přináší ucelený studijní materiál pro všechny, kteří se primárně na vysokých školách nebo sekundárně v různých církevněprávních institucích zabývají kanonickým právem. Publikace autorů přednášejících teorii práva, kanonické právo i jeho dějiny na pražské Katolické teologické fakultě tak doplňuje česky psanou právnickou literaturu o doposud chybějící oblast a má předpoklady stát se učebnicí tohoto předmětu pro několik nejbližších generací. Součástí knihy jsou nejen rozsáhlé rejstříky, ale i 88 právních pravidel z Knihy šesté Bonifáce VIII., která ani po staletích neztratila nic ze své aktuálnosti.

Mikor ?több hónapnyi megfeszített munkát követően 1787 szeptemberében Benjamin Franklin kisétált a philadelphiai Independence Hall épületében tartott alkotmányozó gyűlésről, egy asszony lépett oda hozzá, kíváncsian nekiszegezve a kérdést: „Doktorúr, mi lett az eredmény: köztársaság vagy monarchia?” – „Köztársaság – hangzott Franklin válasza. Majd sietve hozzátette: – Ha sikerül megőrizniük.” Amerika egyik alapító atyjának máig ható üzenete, hogy az alkotmányban kifejezésre jutó elvek, értékek és jogok, illetve tágabb értelemben az erkölcsi, politikai és gazdasági víziók egyetlen nemzetnek sem hullanak az ölébe. Ezeket csak hosszas küzdelmek, párbeszédek, viták és nem egy esetben harcok árán lehet kivívni. A konfrontációkban kibontakozó gondolkodás azonban kultúrateremtő hatású, nélkülözhetetlen a politikai hagyomány megszilárdulásához. Az interjúkötet az amerikai politikai közösség ilyen küzdelmeibe enged bepillantást. Philadelphiától San Diegóig, Washingtontól Seattle-ig Amerika legnevesebb jogászprofesszorai, alkotmányjogász szakértői, valamint híres jogászintézményeinek vezetői kalauzolnak az egyedülálló utazás során. Szókimondó őszinteséggel rántják le a leplet az ország jelenkori alkotmányos dilemmáiról, így például a hatalomgyakorlási struktúra torzulásáról, a bírókinevezések tétjéről vagy a modern technológia alapvető jogokra gyakorolt hatásairól. A súlyos kérdések tárgyalása közben olyan érdekességekre is fény derül, mint például hogy kik voltak az „éjféli bírók”, mi az a „bírósági dzsúdzsucu”, hogyan forradalmasítják az alkotmányjogi gondolkodást a karizmatikus vezetők, vagy miért tüntetnek ma gyakrabban a legfelsőbb bíróság, mint a törvényhozás épülete előtt. Az utazás során nemcsak a pezsgő tengerentúli vitakultúra, hanem az a tanulság is kirajzolódik, hogy végső soron minden ország sorsa a saját kezében van.

A kötet teljesen új perspektívából mutatja be a világ jogrendszereit, mert a szerző szakít az eddigi sémákkal és olyan új rendszertant alkot, amelyben az európai mellett az angolszász jog világa éppúgy megtalálja a helyét, mint a kínai, a japán, a zsidó és az iszlám jog, sőt, a természeti népek szokásai is.A sorokat olvasva olyan új fogalmakkal ismerkedünk meg, mint a legiszlatív, interpretív és konszenzuális jogi rendszer, a normatív dialektus, a fogolyállam vagy a jogrendszerek dinamikáját leíró adaptáció és transzformáció, amelynek révén párhuzamos vagy összetett rendszerek születnek. E valóban globális merítésű könyv feltárja az egyes rendszerek mögött meghúzódó nagyon eltérő emberképet és a társadalomformáló erejű ideológiák hatásait is.A mű nem leíró jellegű ismertetése az egyes jogi kultúráknak, mert elsősorban arra keresi a választ, hogy milyen okság és összefüggésrendszer mutatható ki az egyes civilizációk és azok jogfelfogása között, miközben időben és térben hatalmas utazásokat teszünk Rómától a posztmodern világig, a germán szokásoktól a japán szamurájok államáig

Kémek és titkos játszmák Magyarországon Trükkös titkosszolgálati játszmák, árulások, titkok és bűnök, meglepő fordulatok Dezső András új könyvében. A Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla című bestsellerek szerzője ismét egy zárt, a nyilvánosság előtt kevéssé ismert világba merül el és ragadja magával az olvasót. Egy olyan világba, ahol a legtöbbször semmi sem az, aminek látszik. Megtörtént, ám hosszú időn át szigorúan titkos aktákban lapuló és eddig nem publikált magyar kémsztorik részletes rekonstruálásán túl a szerző felfedi mindazokat a módszereket, manipulációkat és játszmákat, amelyekkel a magyar és külföldi titkosszolgálatok dolgoznak egy folyamatosan változó világban, hol egymást segítve, hol egymás ellen - sokszor nemes, vagy nem túl nemes célok érdekében. A Fedősztori nem csak azoknak az olvasóknak jelent újdonságot, akiknek a hírszerzők, kémek és ügynökök világa ismeretlen, hanem azoknak is, akik sokat tudnak erről a területről, akár úgy is, hogy egy-egy történeten keresztül magukra ismernek. Dezső Andrást nem kell bemutatni senkinek, a volt indexes, jelenleg HVG-s oknyomozó újságíró neve egyet jelent a hitelességgel, kérlelhetetlen igazságkereséssel, és az izgalmas, szórakoztató, őszinte könyvekkel. A nagy sikerű Maffiózók mackónadrágban és a Magyar kóla méltán népszerű szerzője, akinek első kötetei több tízezres példányban keltek el, sikerét több dolognak köszönheti. A társadalom számára fontos, ám gyakran elhallgatott, vagy kevésbé ismert témáknak megy utána, dolgozza fel olyan formában, mely a nagyközönség számára könnyen értelmezhető. Művei egytől-egyig hiánypótlóak, könyveivel egyben közéleti missziót is teljesít, hiszen az általa feltárt, gyakran szenzitív témák amúgy nem kerülnének szóba. A magyar szervezett bűnözés megismertetése, majd a kokain történetének és mai helyzetének bemutatása után a szerző nem kevésbé izgalmas témát választott, mint a magyar és a Magyarországon is aktív külföldi titkosszolgálatok rejtett működései, álcázott mechanizmusai, kétes trükkjei, melyekről keveset tud a nyilvánosság. A kötet nemcsak a jelenkor, de a múlt titkaiba is beavat. A rendszerváltás előtti időszak megismerése révén a jelen történéseit is megismerhetjük, a kettő ugyanis összefügg. Dezső András a kutakodása során olyan múltbeli kémügyeket is részletesen feldolgoz, amelyeknek egy-egy dosszi&e

2018. január elsején lépett hatályba az ügyvédi tevékenységről szóló törvény. Az új törvény ügyvédi hivatásrend alkotmányos hagyományaira építkezve jelentős változásokat eredményezett a jogi szolgáltatások egyik legmarkánsabb területén, a kamarai jogtanácsosi és jogi előadói integrációtól, az ügyvédi működési formák és követelmények megreformálásán keresztül az egyes ügyvédi tevékenységeknek a kor követelményeinek megfelelő szabályozásáig.  Az e-könyv kifejezett célja, hogy – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat elemzése, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárása, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának a vizsgálata, valamint az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás rendszerének dogmatikai felvázolása útján, illetve mellett – a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával praktikus segítséget nyújtson az ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak és más ügyvédi tevékenység gyakorlóknak a napi munkájuk során, de azt haszonnal forgathatják más, az ügyvédi tevékenységgel szükségszerűen napi kapcsolatba kerülő jogászi hivatásrendek tagjai, valamint maguk az ügyfelek is. Részletes ismertető Alkotmányos szükségszerűség-e az ügyvédség léte? Mit keresnek a kamarai jogtanácsosok az ügyvédi kamarában? Szüneteltethető-e az ügyvédi tevékenység az eskütételt megelőzően? Egyáltalán mi a jogkövetkezménye az ügyvédi eskü megszegésének? Kötelező-e a doktori cím feltüntetése egy ügyvéd személyi igazolványában? Az előzetes konzultáció keletkeztet-e ügyvédi titoktartási kötelezettséget? Feltárható-e bármilyen körülmények között a védői titok? Tartható-e (ház)kutatás ügyvédi irattárban? Kiterjed-e az ügyvédi felelősségbiztosítás a kiegészítő ügyvédi tevékenységekre? Hány négyzetmétert kell biztosítani egy ügyvédnek, alkalmazott ügyvédnek, illetve ügyvédjelöltnek az irodában? Fenn kell-e még tartani vonalas telefont vagy faxot? Hogyan értesülhetünk a kirendelésről? Elegendő-e az ügyvédi meghatalmazásra az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés vagy minősített elektronikus aláírás szükséges hozzá? El kell-e fogadnia az ügyvédnek az ügyleti képviseletre kapott meghatalmazást? Hol van a jogi és nem jogi képviselet határa? Szerez-e ügyvédi joggyakorlatot az ügyész a felmentési ideje alatt? Figyelembe veszi-e a bíróság az ügyvédi ügyvállalási korlátokat? Lehet-e az ügyvéd ügyvezető? Hogyan végezhető egyszerre ügyvédi és jogi szakfordítói tevékenység? Kell-e tagdíjat fizetni az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt? Adható-e önálló meghatalmazás a jogi előadónak? Felhasználható-e a peren kívüli levelezés a perben? Tehet-e az ügyvéd ténybeli nyilatkozatot ügyfele képviseletében? Mi az a távelőttemezés, távazonosítás és távellenjegyzés, és lehet-e Magyarország határain belül is alkalmazni? Minek kell szerepelnie a megbízási szerződésben, a meghatalmazásban és az ellenjegyzésben? Miért fontos az ügyvédség fennmaradása szempontjából ügyfélátvilágítás? Befektethető vagy legalább leköthető-e az ügyvédi letét? Kit illet a letétbe vett pénzösszeg hozama? Mi történt a brit európai közösségi jogászokkal a Brexit után? Hogyan nyújthat ügyvédi szolgáltatást egy magyar ügyvéd Malmöben? Lehet-e ügyvédi iroda tagja az, aki nem ügyvéd? Mi az a vagyoni tagság? Szüneteltetheti-e az ügyvédi iroda az ügyvédi tevékenységét? Lehet-e ügyvédi iroda egyéni ügyvéd jogutódja? JÜB-ölhet-e az ügyvédasszisztens? Elkövethető-e fegyelmi vétség az ügyvédi tevékenységen kívül? Van-e ítélkezési szünet és a panaszosnak bejelentőnek jogorvoslati joga a fegyelmi eljárásban? Halasztó hatályú-e a keresetindítás a fegyelmi ügyekben? Hány kreditpontot kell elérni az ügyvédi továbbképzésben, és lehet-e ez alól mentesülni? Lehet-e valaki egyszerre kamarai jogtanácsos és szünetelő ügyvéd? Felvehető-e az ügyvédi kamarába az, akinek már elévült tagdíjtartozása van? Nyújthat-e szolgáltatást ügyvédi kamara olyan ügyvéd számára, aki nem a tagja, van-e ennek adóvonzata? Az ügyvédi tevékenységről szóló t

A ?második világháború után az emberi jogok a béke és igazságosság egyetemes ígéretének tűntek. Mára azonban ideológiák csataterévé változtak, amelyen civilizációk ütköznek meg egymással, mivel az emberi jogok a mi nyugati emberképünk lenyomatát hordozzák. Ez pedig rengeteget változott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 1948-as kiadása óta, méghozzá oly mértékben, hogy egyes eljárások, amelyeket akkor az emberi méltóság nevében tiltottnak tartottunk, mára az ember új jogaivá váltak. Kinyilváníttatott a jog a gyermekhez, az eutanáziához, az eugenikához, az abortuszhoz, a nemváltáshoz, és így tovább. De míg a világháború utáni emberi jogok még a természetjogból eredtek, az individualizmus „természetellenes” jogokat hozott létre, s ez elvezetett a transznaturális jogokhoz, melyek azzal kecsegtetnek, hogy a természet megváltoztatható. Ennek az átalakulásnak a középpontjában az emberi méltóságnak a kizárólagos egyéni akaratra szűkítése áll, a test kárára. Az emberi jogok így asszisztálnak a transzhumanizmushoz, és járulnak hozzá a képviseleti demokrácia kimúlásához.

E kötet a folytatása, valójában az ismétlése az előző kötetekben szereplő üzeneteknek. Az Európa, nemzet, jogállam című kötet 22 évvel ezelőtt, 1998-ban jelent meg, a Mi és a világ, amely a 2002 és 2010 közötti írásaimat tartalmazza, 2015-ben, a Nyitás és identitás. Geopolitika, világkereskedelem, Európa pedig 2018-ban. A kötetek címei röviden kísérlik meg visszaadni az egyébként a műfajt és a témákat illetően változatos tartalmat,és az azt meghatározó fő gondolatokat. Ezek a gondolatok az elmúlt évtizedek során ugyan alakultak és alkalmazkodtak a változó körülményekhez, de lényegük nem változott. Ezért tekinthető a legutóbbi szűk három esztendő írásainak és előadásainak a gyűjteménye nem egyszerűen folytatásnak, a változások követésének, hanem az állandóság elemeinek az ismételt kifejezésére irányuló makacs kísérletnek. Mert a világ nemcsak változik, hanem a lényeget, az embert, az ember legfontosabb közösségeit, mindenekelőtt a nemzetet, a nemzeti összetartozás érzését és élményét, az emberiség történelmét, értékeit, erkölcsi normáit, ezek eredetét illetően nem változik.

Válogatott beszédek, tanulmányok, dokumentumok a modern ügyészségről (2000–2020)2021-ben ünnepeljük az egységes modern magyar ügyészség létrejöttének 150. évfordulóját. E hosszú történetből a legutóbbi húsz évre tekint vissza ez a gyűjteményes kötet, amelyet a tisztelt Olvasó a kezében tart.Polt Péter legfőbb ügyész vezetése alatt – 2000 és 2020 között – több szervezeti és működési reform zajlott le az ügyészségen, valamint ekkor készült fel az ügyészség az EU-csatlakozásra és több máig ható jelentős nemzetközi bűnügyi együttműködésre.Ez a könyv hozzá kíván járulni a magyar ügyészség történetének, valamint tágabb értelemben az igazságszolgáltatás jelenkori történetének dokumentálásához. Olyan különleges forrásokat is közöl, amelyek korábban más formában még nem jelentek meg.Polt Péter egyetemi tanár, legfőbb ügyész neve az 1980-as évek óta van jelen a büntető jogtudomány területén. Elméleti és gyakorlati szakember, több mint 200  tudományos mű szerzője. Az Országgyűlés 2000-ben, 2010-ben és 2019-ben választotta legfőbb ügyésszé, így ő a magyar ügyészség történetének egyik leghosszabban hivatalban lévő vezetője.

A magyar állam titkainak büntetőjogi védelméről hazánkban a mai napig nem született önálló monográfia. Az „állam titkai” fogalom sem a büntetőjogban, sem más jogágakban nem létezik: használatos volt a múlt század első feléig a katonai és a diplomáciai titok, majd 2010-ig az államtitok és a szolgálati titok kategóriája.A 2009. évi CLV. törvény hatályba lépése után egységesen a minősített adat fogalmát találjuk meg a hatályos magyar büntetőjogban is. Ez a könyv viszont nem kizárólag a minősített adatokat tekinti a magyar állam titkainak, hanem tágabb értelemben e körbe sorolja a kémkedés egyik minősített esetét, de az igazságszolgáltatással összefüggő titoksértést, a gazdasági titok és az üzleti titok megsértését is.

A mesterséges intelligencia alkalmazásának rohamos terjedése számtalan nehéz kérdéssel szembesíti az emberiséget, így a szabályozási kihívásokra választ kereső kutatókat is. A jelen kötet huszonkét tanulmánya azoknak a tudományos szempontoknak a számbavételére vállalkozik, amelyeknek a szerzők meggyőződése szerint meg kell határozniuk az állam szerepvállalásáról, a szabályozó általános megközelítéséről, illetve egyes alkalmazási területek konkrét szabályozásáról folyó szakmai vitát. A felvetett problémákat a kötet hat tematikai csoportban tárgyalja: társadalmi és etikai kérdések, általános szabályozási kérdések, adatvédelmi aspektusok, a kommunikációra és a nyilvánosságra gyakorolt hatások, a jogalkalmazás és a gazdasági szabályozás problémái.

Az emberi jogok eszménye, ahogyan ma ismerjük, döntő mértékben a nyugati civilizációhoz kötődik, amelynek mai képét különböző impulzusok formálták. E szellemi, világnézeti és intézményi összetevők közé tartozik az antik világ görög filozófiai, zsidó vallási és római jogi öröksége, továbbá az egyetemességre törekvő keresztény etika, valamint az ész uralma mellett elkötelezett felvilágosodás és ennek nyomán a klasszikus liberalizmus eszmeisége. Ezek a vallási és sze­kuláris gyökerű, illetve indíttatású hatások vezettek az egyik legfontosabb európai vívmány, az elidegeníthetetlen emberi jogok koncepciójának a megszületéséhez. Az emberi jogokban megnyilvánuló közös princípiumok fontosságára utal továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának Preambuluma is, amikor az Európai Unió működése kapcsán az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség, valamint a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékeire, illetve a demokrácia és a jogállamiság elveire hivatkozik. Az alkotmányosság nélkülözhetetlen értékei közé tartozó alapjogok csoportosítása többféle kritérium alapján lehetséges. A rendszerezés elvégezhető az alapjogok megjelenési ideje, a jogosulti kör jogi státusa, a jogosulti kör száma, az államra háruló feladat, valamint az alapjogok értékrendje szerint. A tankönyv ezen kritériumok együttes figyelembevétele alapján törekedett a dogmatikai, elméleti és történeti vonatkozások áttekintése mellett a hazai jogrendbe is beépülő alapjogok részletes bemutatására és jellemzésére.A tankönyv fejezeteinek megírásában több felsőoktatási intézmény és tudományos műhely oktatói és kutatói vettek részt, ezzel is jelezve a közös gondolkodás fontosságát.

A compliance jogszabályi környezetének teljességre törekvő, magyarázatszerű feldolgozására számos nemzetközi – így elsősorban angolszász és német – példa akad, hazánkban erre ugyanakkor elsőként vállalkozik jelen könyvsorozat. Az etikus vállalati működés és az ehhez szorosan kapcsolódó compliance fogalma elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak) valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (például adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti.  A megfelelés, a szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés újabban már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az úgynevezett compliance-kultúra.  Jelen, háromkötetes sorozat első része átfogóan foglalkozik a compliance kialakulásának és fejlődésének kérdéseivel, a kapcsolódó egyesült államokbeli, angol, illetve német gyakorlat és szakirodalom tükrében. A büntetőjog vonatkozó alapelvei kapcsán részletesen kitér a törvényesség és a kétszeres értékelés tilalma princípiumaira. Ezt követően részletesen elemzi azokat a büntetőjog általános részi problémákat, amelyek a compliance szempontjából jelentőséghez juthatnak. A különös rész körében bemutatja az olyan, compliance-érzékeny bűncselekményeket, mint amilyen például a sikkasztás, a hűtlen kezelés, a vesztegetés, a költségvetési csalás, a csődbűncselekmény, bennfentes kereskedelem, információs rendszer elleni bűncselekmények, és így tovább. Foglalkozik továbbá a jogi személy büntetőjogi felelősségével, a kapcsolódó szabálysértési jogi szabályozással, valamint a 2020-2021. évi pandémia miatt életbe léptetett veszélyhelyzeti rendelkezésekkel. Szerkesztői ajánlóA compliance kérdésköre egyike napjaink egyik legkurrensebb vállalati témáinak. A kifejezés maga elsőre nehezen magyarázható és érthető a magyar (jogi) gondolkodás logikája mentén. Tükörfordításban a szó „megfelelést” jelent, pontosabban pedig a különböző jogszabályoknak (jogi normáknak), valamint belső, a vállalat által saját maga által – tulajdonosai, munkavállalói, szerződéses partnerei számára – felállított, részben szintén jogszabályokon, részben pedig erkölcsi-etikai alapokon nyugvó (például adott esetben etikai kódexekbe foglalt) normáknak való megfelelést jelenti.  A megfelelés, a szabályoknak betű szerint megfelelő („compliant”) működés újabban már nem is elegendő az etikusnak nevezhető működéshez, annál több kell, mégpedig az, hogy egy adott vállalat szervezetét, annak minden szintjét szellemiségében is áthassa az úgynevezett compliance-kultúra.  A jogellenes cselekmények feltárásának módszere – lényegében bármely jogterületen – a korábbi évszázadokban kialakult, tradicionális paradigma alapján a jogsértésre történő állami reagálás volt. Így például bűncselekmény elkövetése esetén, a büntetőeljárás során beszerzett bizonyítékok alapján kerül(t) sor a büntetőjogi felelősség megállapítására és a büntetőjogi jogkövetkezmény (szankció) alkalmazására, de ugyanígy a múltbeli események rekonstruálása révén dönt a polgári jogi bíró a kártérítésről, vagy a közigazgatási ügyben eljáró hatóságok. Ezen klasszikusnak tekinthető törvényi és joggyakorlati megoldás ugyanakkor, különösen a 21. század technológiai újításaira figyelemmel alapjaiban látszik megváltozni. Egyre inkább a jog proaktívvá válása figyelhető meg, tehát nem a jogviták utólagos rendezése, hanem azok megelőzése, a jogkövető magatartás elősegítése válik elsőrangúvá.   Természetesen elmondható, hogy amióta emberi társadalmak léteztek, a normákhoz igazodni kellett, azoknak meg kellett felelni. Így például a jogi személye

Mivel a Róma I. rendelet a szerződéses kötelmek összességét lefedi, ezért a jelen mű bármilyen szektorban hasznosítható, amely nemzetközi elemmel rendelkező szerződések alapján működik. A kommentárt egyformán forgathatja a nemzetközi adásvételi, forgalmazói vagy ügynöki szerződésekkel foglalkozó ügyvéd vagy jogtanácsos, a nemzetközi banki, pénzügyi vagy biztosítási szolgáltatást nyújtó vállalkozás jogásza, a nemzetközi szállítmányozó vagy fuvarozó cég jogtanácsosa, ugyanúgy, mint például a szórakoztatóipar egyes ágaival vagy a médiával kapcsolatos nemzetközi szolgáltatások jogi hátterét biztosító ügyvédi iroda. Az egyformán hasznos lehet fogyasztóvédelmi szervezeteknek, ha nemzetközi fogyasztói jogvitával van dolguk, és az összes, külföldön dolgozó magyar munkavállalónak, vagy Magyarországon munkát vállalt külföldinek is. A Róma I rendelet egyetemes alkalmazási igényéből kifolyólag kapcsolóelvei akkor is alkalmazandóak, ha a szerződésben a lényeges külföldi elem nem az EU területén realizálódik. Az tehát ugyanúgy alkalmazandó akkor is, ha a szerződésben például az Egyesült Államokkal, Kínával, Oroszországgal, Ukrajnával vagy Izraellel kapcsolatos lényeges külföldi elem van, mintha a nemzetközi magánjogi szerződés az EU területén belül maradna.  A szerző tagja volt az Európai Bizottság által létrehozott egyik szakértői csoportnak, amely a Róma I rendelet megalkotása során kiadott Zöld Könyvre a tagállamoktól és a gazdaság szereplőitől érkezett válaszokat véleményezte. Napjainkig rész vesz a Róma I rendelet tagállami bírósági gyakorlatának felmérésében. PhD dolgozatát a szerződéses jogválasztás témájában védte meg 2008-ban, és számtalan szakcikk és tanulmány szerzője a Róma I rendelettel és a szerződésre alkalmazandó jog meghatározásának kérdéseivel kapcsolatosan.  Szerzői ajánló2009. december 17-én lépett hatályba Az Európai Parlament és a Tanács?593/2008/EK rendelete (2008. június?17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.). A rendelet egységes kollíziós szabályokat teremtett az Európai Unió tagállamainak bíróságai számára a szerződéses kötelmek összességére nézve. Mint ilyen, a Róma I rendelet a külkereskedelemtől a határokon átnyúló különféle szolgáltatásokon át az EU-n belüli munkaerő áramlásáig vagy a tömegesen létrejövő, nemzetközi elemmel rendelkező fogyasztói ügyletekig minden területen érezteti hatását.  Az eltelt bő egy évtized során többé-kevésbé kialakult a rendelet egységes és autonóm értelmezése, melyhez az Európai Unió Bíróságának vonatkozó ítéletein kívül számtalan tagállami ítélet is rendelkezésre áll. Ezen utóbbiakat az Európai Bizottságnak a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott igazságügyi együttműködésen belül kiírt tematikus pályázatai keretében rendszeresen összegyűjtik és közzéteszik. Másrészt, mostanra a Róma I rendeletet igen szerteágazó jogirodalmi munkák is feldolgozták, amelyek között a nemzetközi magánjogi egyetemi tankönyveken és jegyzeteken, valamint szakcikkeken kívül több idegen nyelvű, külföldön megjelent Róma I kommentár is található. A mű komplex módon dolgozza fel mind a rendelkezésre álló joggyakorlatot, ideértve az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, a magyar bíróságok gyakorlatát és – egyedülálló módon – a tagállami bíróságok közzétett vonatkozó határozatait is, mind a hazai és nemzetközi jogirodalom fontosabb műveit. A más tagállamok bíróságainak joggyakorlatára vonatkozó részek tartalmazzák az egyes külföldi ítéletek hivatalos hivatkozási információit, valamint az azok internetes elérhetőségéhez szükséges leírást (forrásmegjelölést) is. Mivel a rendelet egységes és autonóm alkalmazása a részleteket tekintve a tagállami bíróságok ítélkezésében alakul ki, ezért ezek az ítéletek az EU-n belül hivatkozási pontként szolgálhatnak más tagállamok bíróságai számára is.  A Róma I rendelet a nemzetközi kollíziós magánjog számos kérdését érinti. A szerződések kapcsolóelvein kívül kifejezetten szabályozza például a renvoi-t, a közrende

Mennyire volt jogszerű Leia Organa hercegnő hajójának átvizsgálása és lefoglalása? Ki tarthatna jogos igényt az Egy Gyűrűre, ha bevezetnék Középföldén a Polgári Törvénykönyvet? Akár Harry Potter is a fiatalkorúak börtönébe kerülhetett volna?! Milyen feltételekkel vállalható munka a Jedi Tanács Kft.-ben?  Az Athenaeum Kiadó népszerű Képzelet és tudomány könyvsorozata ismeretterjesztő, a képzelt univerzumokat elemző hatodik kötetének tanulmányai az adott világ(ok) apropóján mutatnak be egy-egy jogi fogalmat, elméletet - miközben kedvenc univerzumainkba repítenek minket.  A Képzelet és tudomány sorozat kötetei:  A sci-fi politológiája,  Fantasztikus világok,  Nevelj jedit!,  Párhuzamos univerzumok,  Egy galaxissal odébb

Právní věda zpravidla zkoumá právní řád jako soubor pravidel a doktrín, ale jazykové a rétorické prostředky, které používá, zůstávají téměř zcela mimo oblast zájmu právních vědců, a to přesto, že jazyk hraje zásadní roli jak při tvorbě práva (např. při tvorbě konkrétních zákonů), tak při jeho provádění (např. v tom, jak se jazyk používá v průběhu soudního řízení). Tato kniha seznamuje čtenáře s těmi nezákladnějšími principy interdisciplinárního způsobu zkoumání práva, zejména s různými způsoby interakce různých forem umění a právních textů. Zkoumáme, jak je právo zastoupeno v různých kulturních kontextech, a zkoumáme také možnosti interpretace právních textů jako literárního a uměleckého produktu v tom nejširším slova smyslu. Analyzujeme některá z ústředních témat práva a právní vědy, avšak zkoumáme je prostřednictvím škály disciplinárních přístupů, mezi které patří umění, poezie, film a literatura. Interakce s různými texty, jejich kulturně historickými kontexty či reprezentacemi vytváří specifickou dynamiku, díky které mohou čtenáři této knihy získat hlubší povědomí o právních a právně teoretických otázkách. Na pomoc si bereme také konvenčnější metody právní vědy, které pracují na průsečíku práva, politiky a filozofie a společně usilují o pochopení existujících právních institucí a konceptů a zohledňují společenské dopady právního řádu na společnost a jednotlivce. Proto je důležité, abychom dokázali rozeznávat, jakým způsobem se v soudních rozhodnutích konstruuje příběh, který je následně jazykem práva vyprávěn, a naučili se číst v argumentaci soudů a rozpoznávat způsoby, jak mohou slova a slovní spojení právního jazyka buď reprodukovat, nebo měnit základní kulturní a politické nastavení společnosti. Autorský tým vychází z toho, že kulturní a umělecká média jsou schopna ukázat jednak na systémové problémy, se kterými se právo potýká (normotvorba a implementace práva), a také poskytnout jemnější optiku, která nám zprostředkuje mnohem bohatší kognitivní pole, ze kterého můžeme čerpat při analýze klíčových právních problémů; takové pole se totiž neomezuje na doktrinální chápání práva. Tato kniha upozorňuje na příběhy, které se nemohou z různých důvodů odrazit v procesech interpretace práva nebo jeho tvorby.

Třetí svazek ediční řady Fontes iuris romani, představující překlady základních pramenů římského práva do češtiny, nabízí vybrané tituly z 16. až 35. knihy zákoníku Digesta seu Pandectae císaře Iustiniana z roku 533 n. l. Čtenář zde nalezne především partie věnované římskoprávnímu pojetí smluv, jako je úschova, příkazní a společenská smlouva. Následuje právní úprava kupní smlouvy, zástavních práv, zásnub a manželství; „nadčasové“ tituly věnované právním domněnkám, neznalosti práva i skutku, svědkům a důkazům používaným na římských soudech. Představeny jsou názory římských právníků na poručenství a opatrovnictví, úpravu alimentačních povinností a nechybí ani tituly zabývající se dědickým právem. Kritické vydání a zároveň první překlad Digest do češtiny obsahuje originální text a je doplněn rozsáhlým poznámkovým aparátem, věcným, jmenným a místním rejstříkem.

Ústavní listina z 29. února 1920 je základním ústavním dokumentem samostatného československého státu. Jan Kuklík sleduje příběh jejího vzniku i její osudy až do roku 1948, kdy byla nahrazena tzv. ústavou 9. května. První československá ústava je spojena se vznikem samostatného státu, ale i s osudovými okamžiky ohrožujícími samostatnou československou státnost v letech 1938/1939 a s nadějí na její obnovu v letech druhé světové války a po jejím skončení. Ústavní listina z roku 1920 posloužila i jako jeden z inspiračních zdrojů při přípravě nové české ústavy v roce 1992.