Najnovšie - Politológia strana 1 z 21

A párviadal az addigra Európa nem kis részét leigázó és a győzelem küszöbén álló Hitler, valamint az invázió és összeomlás fenyegette Angliát a régi Európa utolsó bástyájaként vezető Churchill közötti 1940-es küzdelemről számol be. John Lukacs mesterműve empatikusan, előítéletektől mentesen és lenyűgöző alapossággal nyújt betekintést két főszereplője gondolkodásmódjába, jellemébe és döntéseik mozgatórugóiba, következményeibe. Szétoszlatja a téveszméket, korrigálja a felületes elképzeléseket, közel hozva az olvasóhoz a kort, amikor Európa országai végzetes fordulatot vehettek volna."Lenyűgöző mű. Elegáns és stílusos." Peter Stansky (New York Times)JOHN LUKACS (1924-2019)Nekünk, magyaroknak: Lukács János.Amerikai-magyar (vagy magyar-amerikai) történész és író. Budapesten született; átélte Budapest ostromát, majd a háború után a kommunisták elől Nyugatra emigrált. 1947-től Pennsylvaniában élt.Több mint 30 könyve jelent meg, életművének nagy része magyarul is olvasható. Világszerte a XX. század egyik jelentős történészeként tartják számon; népszerűségét nem annyira új kutatási eredményeinek, mint inkább a történészszakmában ritka szépirodalmi stílusának köszönheti.Munkásságát többek között Corvin-lánccal (2001) és Széchenyi-nagydíjjal (2014) is elismerték.

A modern ember nem templomba jár, új oltárokat épít. Eszmékben keres üdvöt, mozgalmakban közösséget, vezetőkben megváltást. Ez a kötet ennek a „szocialista vallásnak” ad diagnózist: miként lesz a politikából vallás, a jelszavakból hitvallás, a médiából templom, a pénzből bálvány. Történeti és eszmetörténeti vázlatok – Tacitustól és Dantétól Napóleonig, Marxig és a modern ideológiákig – mutatják meg a mintát: a természetes erkölcs ideologizálódik, majd fanatizálódik, végül önmaga ellentétébe fordul. A szerző nem új dogmát hirdet: személyes vallomással térképezi fel korunk „valláspótlékait”, és az alázat szükségességét javasolja a megváltási projektek helyett.

Mit veszítettek Orbán Viktor szövetségesei azzal, hogy kiesett közülük az addig legsikeresebb, legtapasztaltabb és legnagyobb nemzetközi súlyú szereplő? Orbán bukása és a Tisza Párt győzelme új fejezetet nyitott Európában is. Rónay Tamás külpolitikai újságíró azt mutatja meg, hogyan rendíti meg a Fidesz veresége azt a politikai hálózatot, amely másfél évtizeden át Magyarország körül felépült.Orbán hosszú időn át minta, szövetséges és hivatkozási pont volt számos európai jobboldali populista és radikális párt számára. Marine Le Pen, Matteo Salvini, Alice Weidel, Janez Janša, Andrej Babiš, Robert Fico, a PiS, a Vox vagy a Chega politikájában újra és újra megjelentek azok a témák, konfliktusok és hatalmi megoldások, amelyek Magyarországon már eredményesnek bizonyultak. Budapest politikai műhellyé, találkozóhellyé és szimbolikus központtá vált.A 2026. áprilisi országgyűlési választások eredménye ezért messze túlmutat a magyar belpolitikán. Az Orbán után című külpolitikai kitekintő azt vizsgálja, hol gyengülhet meg az orbáni modell vonzereje, kik maradhatnak politikai fedezet nélkül, és kik próbálhatják átvenni az eddigi budapesti szerepet.  

Egyszerű emailnek indult, de sorfordító üzenet lett belőle. Felfedett egy kegyelmi döntést, ami a köztársasági elnök és az igazságügyi miniszter lemondásához, egy új politikai erő felemelkedéséhez és végül egy sosem látott mértékű választási győzelemhez vezetett.A Vidéki prókátor 2024 februárjától 2026 májusáig titkolta valódi nevét. Miután felfedte kilétét, kiderült: több egy kisvárosi ügyvédnél. Az elesettek szolgálata és a valódi keresztény-konzervatív politikai iránti felelősség hajtja, cikkeit pedig 1995 óta közlik különböző újságok, valamint több blogot is vezetett már.Ez a könyv Fülöp Botond régi és új írásainak szerkesztésével jött létre. Egyszerre mutatja be a kegyelmi ügy kirobbanásának kulcspillanatait, illetve annak legújabb közéleti és jogi aspektusait, de bepillantást enged a Vidéki Prókátorként elhíresült komlói ügyvéd hazaszeretetről, külpolitikáról és a polgári Magyarországról alkotott víziójába is.

Az ellenforradalom – Joseph de Maistre meghatározása szerint – nem egy ellentétes irányú forradalom, hanem a forradalom ellentéte. Ez a kötet sem puszta visszavágás és nem is csupán a modernitás konzervatív kritikája, hanem radikális útkeresés a régi rend és a modernitás romjai között. Ahhoz, hogy ez az út valóban a forradalom ellentétéhez vezessen, elengedhetetlen a lelki megújulás, a szent hagyomány segítségül hívása és a benső helyreállítás. Csak e mindennapos törekvés, a szellemi restauráció és a metafizikai készülődés jegyében válhat valósággá a forradalom ellentéte. A kötetben szereplő 365 feljegyzés abban nyújt segítséget, hogy ezt a programot a hétköznapjaink szerves részévé tegyük. Az elmélkedések, polémiák és ötletek pontosan abban a ritmusban követik egymást, ahogy az élet is adja őket. Így minden napra jut egy-egy gondolat az ellenforradalmi gondolatkörből és azon túlról.

Sokak szerint megőrült, vagy mindig is őrült volt, mások szerint vizionárius zseni, akinél jobban senki nem lát bele a jövőbe. Az biztos, hogy kevés ember van a világon, aki Elon Musknál nagyobb hatással lenne a technológiai, gazdasági, sőt világpolitikai folyamatokra. Vagy úgy általában az emberiség jövőjére. Az ő rakétái állították pályára a Starlink-műholdakat, amelyek nélkül már szinte elképzelhetetlen a háború. Ő gyártja a világon a legtöbb elektromos autót. Ő vezeti azokat a kutatásokat, amelyek célja az emberi agy és a számítógép összekapcsolása. Az ő háttérirányításával és algoritmusain keresztül zajlik a globális támadás a fennálló világrend ellen. És ő akarja elvinni az emberiséget a Marsra.Óriási a tétje annak, hogy megértsük, mit akar ez az ember. Még mielőtt túl késő lenne. A két kiváló amerikai szerző a muskizmus megfejtésére vállalkozik - és a kép, amelyet elénk festenek, hátborzongató.A világpremierrel egy időben magyarul is megjelenő kötet a Financial Times, a New Yorker és a Literary Hub szerkesztősége szerint is 2026 legjobban várt könyve."Mélyenszántó bepillantás Musk törekvésébe, hogy az univerzum urává váljon... A muskizmus doktrinája a kevesek gazdagságát s egyben politikai uralmát jelenti: a SpaceX az űrben, az X és a Grok a számítógépeinken, a Starlink minden telefonon... Hogy "disztópikus", az nem elég erős szó arra a technokrata jövőre, amelyet a szerzők előrevetítenek ebben a komor, de nagyon fontos könyvben."KirkusQuinn Slobodian a Bostoni Egyetem történelem professzora; a mai világpolitikai és gazdasági folyamatokról szóló fontos könyvek szerzője; 2024-ben a brit Prospect magazin a világ 25 legjelentősebb gondolkodója közé sorolta.Ben Tarnoff Massachusettsben élő technológiai szakíró, az Internet for the People című könyv szerzője, valamint a Voices from the Valley: Tech Workers Talk About What They Do - And How They Do It társszerzője. Rendszeresen publikál a New York Review of Booksban, emellett írásai megjelentek többek között a New York Times, a New Yorker és a New Republic hasábjain is.

2026. április 12-én Magyarország történelmet írt. Tizenhat év Orbán-rendszer után a Magyar Péter vezette Tisza Párt megnyerte az országgyűlési választásokat - és ezzel új esélyt adott az országnak, hogy visszatérjen a demokrácia útjára.A győzelem a lehetetlen határát súrolta. Orbán Viktor és pártja a teljes állami apparátust, a titkosszolgálatokat, a másfél évtized alatt kiépített propagandagépezetet és gyakorlatilag korlátlan anyagi erőforrásait mozgósította. A Tiszának mindössze a változásra vágyók lelkesedéséből kellett építkeznie.Ez a könyv a Tisza-kampány történetét meséli el. Azt, hogy hogyan nőtt ki a kegyelmi botrányból egy olyan politikai mozgalom, amely letarolta a teljes ellenzéki mezőnyt, és végül legyőzte magát Orbán Viktort is.Magyar Péter története azonban nem csak a magyar politika története. A kampány megmutatta azt is, hogy a perszonalizált politika korszakában minden megváltozott: a hagyományos pártstruktúrák, az aktivisták száma, sőt, az anyagi erőforrások is sokkal kevesebbet számítanak, mint gondoltuk. A 2026-os választási kampány megismerésén keresztül megérthetjük a modern politika működését is, annak minden izgalmával - és árnyoldalával.A Kiáradt - A Tisza útja a győzelemig a 2024-2026-os időszak legfontosabb politikai eseményeinek története - még soha nem hallott részletekkel, fordulópontokkal, és az ezek mögött húzódó okok és hatások közérthető, de alapos politikai elemzésével."Ez vagy nagyot megy, vagy lufi lesz" - írta az egyik legelső kommentelő a Partizán induló élő közvetítése alá Youtube-on, miközben az interjúalanyon még a mikroportot igazítgatták. Aztán megjelent a képernyőn Magyar Péter: ingben és nyakkendőben, nyugodt hangon, magabiztosan ült Gulyás Márton műsorvezetővel szemben. Már a beköszönése valami mást ígért, mint amit eddig látott az ellenzék. Pontosan úgy nézett ki és azt a viselkedést hozta, amit a rendszer bukására vágyó közönség tudat alatt elvárt egy kiábrándult fideszestől. Érződött rajta, hogy jobboldali közegből jön, hogy nincs meg benne az a tipikus ellenzéki DNS, ami miatt a korábbi ellenzéki vezetők rendre idegenül hatottak a választók jelentős részére.Papp Gergő 1991-ben született Kerepestarcsán. A Budapesti Corvinus Egyetemen szerzett politológus diplomát. Kampányszakértő, az Agenda Setting politikai tanácsadó cég alapítója. Országos, európai parlamenti és önkormányzati kampányok tanácsadójaként szerzett tapasztalatot, több éven át a Momentum Mozgalom kommunikációs csapatában dolgozott.

Izrael mindig győzött. Most is győz. És a jövőben is mindig győznie kell.A Moszad korábbi igazgatója, Yossi Cohen A szabadság kardjában lerántja a leplet Izraelnek a soha véget nem érő háborúban elért sikeréről.Cohen döntő szerepet játszott Izrael modernkori védelmi stratégiájának kidolgozásában. Személyes történetekkel színesíti az ország történetét, és ritka betekintést nyújt abba, hogy Izrael hogyan dacol a létét fenyegető kihívásokkal, és épít fel egy élenjáró, modern védelmi rendszert.Most arra is fényt vet, hogy Izrael mindig megtalálja a módját, hogy győzzön, és bemutatja:- hogy Izrael nemzetként és katonai hatalomként minek köszönheti a sikerét,- milyen jövő vár Gázára és a Hamászra,- milyen árat kell fizetni azért, ha valaki a Moszadban dolgozik,- milyen hibákat követnek el a nyugati hatalmak, amikor a Közel-Kelettel foglalkoznak,- hogy a Moszad miképpen segíti világszerte a terrorelhárítást,- hogy a kémkedés művészete hogyan változott a MI és a közösségi média megjelenésével,- mit jelent Donald Trump második elnöksége Izrael számára.A mai változó világban Izraelnek meg kell őriznie az alkalmazkodóképességét és az elszántságát, hogy fennmaradhasson. Cohen azt vizsgálja, hogy Izrael mi módon éri ezt el: a hírszerzési adatok kiértékelésével, az emberi találékonyság előtérbe helyezésével, a többi országgal való együttműködéssel (még olyanokkal is, amikre nem is gondolnánk), és annak biztosításával, hogy az ellenség még az összetűzések kirobbanása előtt féljen a vereségtől.David Ben-Gurion szavaival élve: "A történelmet nem írják, hanem megteremtik".Izgalmas titkos műveletektől a határokat védő stratégiákig, A szabadság kardja azt mutatja be, hogy Izrael nem véletlenül vált sebezhető országból világhatalommá. 

Giuliano da Empoli v tejto provokatívnej knihe prináša strhujúce a miestami až mrazivé svedectvo o svete súčasnej moci. Po úspechu románu Kremeľský mág sa opäť vydáva do zákulisia globálnej politiky – od New Yorku po Rijád, od OSN až po luxusný hotel Ritz-Carlton Mohammeda bin Salmána. Na svojej ceste sleduje novú generáciu vládcov sveta: autokratov, ktorí sa neštítia chaosu, technologických magnátov, ktorí akoby už žili v inom svete, aj silu umelej inteligencie, ktorá sa čoraz viac vymyká kontrole. S Machiavelliho jasnozrivosťou a nadhľadom moralistu autor skúma okamih, keď sa starý poriadok rúca a rodí sa nový – tvrdší, nepredvídateľnejší a často nebezpečnejší. Nastal čas predátorov.

WHAT IS SOCIAL TERRORISM? Social terrorism represents threats and crimes being committed in the virtual world. Social terrorism occurs in all areas of our daily life and through it, conflict situations (arguments, anger, disagreements, misinformation, manipulation of public opinion, violence, aggressive behavior, intimidation, threats, blackmail, physical and verbal attacks, hostility, hatred, etc.) occur, which have a serious social impact on interpersonal, virtual and international relations and on national security. WHO ARE THE SOCIAL TERRORISTS? Social terrorists threaten the lives and health of citizens and attack principles of the rule of law, with the aim of creating chaos in the country by spreading misinformation, distrust, fear and hatred. Ladislav Boldi, the author of the book Social Terrorism, has written nine actual stories that really happened (some names and events have been slightly altered for security reasons) and has done so in order to reveal the harsh truth about ourselves, who among us is a social terrorist, or who has become an innocent victim of social terrorism.

Fascinující výzkum projektů po celém světě, které mají za cíl zastavit změnu klimatu.Dostali jsme se do toho sami a sami také musíme najít cestu ven.Problémy, se kterými se potýkáme, známe – ztráta biodiverzity, zvyšující se množství odpadu a znečištění, množství skleníkových plynů, které doslova pumpujeme do ovzduší… je to neudržitelné. Musíme něco udělat!Tom Heap, autor knihy 39 způsobů, jak zachránit planetu (39 Ways to Save the Planet) je optimista! Nestraší, nevytváří hororové scénáře a nesnaží se své čtenáře uvrhnout do pocitu bezvýchodnosti a selhání. Právě naopak. Procestoval svět a objevil lidi, kteří zasvětili svůj život záchraně planety. Sdílením jejich příběhů dokazuje, že naděje je, jen se musíme vydat správnou cestou, ačkoliv to mnohdy není jednoduché.Kniha je rozdělena do sedmi částí – Energetika, Životní prostředí, Zemědělství, Společnost, Doprava, Výstavba a průmysl, Odpady. V každé z nich čtenáři najdou inovativní projekty, které dokážou zmírnit dopad lidské činnosti na planetu, ať už jsou to plovoucí solární panely, bambusové vesnice, vzdělání dívek v rozvojových zemích, nebo zpětný záchyt a využití zplodin z výroby.Klimatická krize není chiméra, je to reálný stav, ve kterém se nachází naše planeta. Jinou nemáme a jsme to právě my, kdo má teď za úkol zmírnit dopady naší činnosti a zastavit negativně nastavený trend. Kniha 39 způsobů, jak zachránit planetu dokazuje pravdivost onoho okřídleného výroku „Kde je vůle, tam je cesta“. Vydejme se s Tomem Heapem na cestu do budoucnosti a držme Zemi i sami sobě palce. Dobře to dopadne!Tom Heap je tvůrcem a moderátorem vlajkového podcastu o klimatických změnách na BBC Radio „39 Ways to Save the Planet“. Je také pravidelným moderátorem pořadu „Countryfile“ na rádiu BBC1, který se specializuje na investigativní filmy, a natočil mnoho televizních dokumentů pro BBC o jídle, energetice a životním prostředí. Moderuje pravidelnou environmentální sérii na BBC Radio 4 s názvem „Costing the Earth“. Jezdí na kole, štípe dřevo, sleduje filmy a pěstuje chilli papričky. Předmluvu v knize napsal Arnold Schwarzenegger (sportovec, herec, politik a zakladatel Schwarzeneggerova institutu pro národní i globální politiku při Univerzitě Jižní Kalifornie). „Neexistuje žádný osud kromě toho, který si sami vytvoříme. To není jen úžasná hláška z filmu Terminátor, ale také filozofie, která každého z nás může inspirovat v každodenním životě. Podle mého názoru by si současné ekologické hnutí mělo osvojit svoje pozitivní myšlení, místo aby pouze strašilo lidi svými těžko srozumitelnými katastrofickými scénáři... Často se spoléháme, že tyto problémy vyřeší politici, ale místo toho potřebujeme, aby se do jejich řešení pustili lidé z celého světa.“...

A láthatatlan és gyakran magától értetődőnek tartott cenzúra világszerte jelenlévő erő, amelynek hátterében kereskedelmi és politikai érdekek állnak. Aj Vej-vej, a kortárs művészet egyik legbefolyásosabb alakja, saját bőrén tapasztalta meg ennek az erőnek a hatalmát. Cselekvésre ösztönző írásában a szólásszabadság mellett emel szót egy olyan korszakban, amelyet a big data, a tömeges adatgyűjtés és a legújabb megfigyelési technológiák határoznak meg. A cenzúráról című művében azt vizsgálja, hogyan érvényesül a cenzúra mind az autoriter rezsimek nyílt propagandájában és hazugságában, mind a demokratikus alapelveket valló rendszerek rejtettebb eszközeiben. Feltárja, hogyan teremtettek a nemzetközi vállalatok, a kulturális intézmények, a közösségi média és a ,,szabadság" ideológiája termékeny talajt az új, még alattomosabb elnyomás számára. A termékeny és sokoldalú Aj Vej-vej a legismertebb kortárs kínai művész és aktivista. Szobrász, festő, fotós, építész és filmes, de kerámiái, installációi, performanszai és írásai is világszerte népszerűek. Konceptuális művész, aki szabadon mozog a különböző formanyelvek között, és igyekszik kapcsolatba hozni egymással a kínai és a nyugati hagyományokat. Alkotásaival érzékenyen reagál az emberi tragédiákra, a társadalmi és politikai igazságtalanságra. Művészete és aktivizmusa szervesen összefonódik, és az elnyomás elleni harc erőteljes közvetítője.  

In 2023, Robert Fico became Prime Minister of Slovakia for the fourth time. He had previously been forced from office after journalist Ján Kuciak and his fiancée Martina Kušnírová were brutally murdered — an assassination for which Marian Kočner, a man who called Fico his "boss," faces trial to this day. Before that trial even began, Slovak journalists received an unexpected gift: a leak of the entire investigative file — more than 70 terabytes of data, much of it seized from the villas of Marian Kočner, a man notorious for collecting compromising material on the rich and powerful. What journalists uncovered from that trove revealed not only the character of the man charged with ordering a journalist's murder, but the character of the system that had flourished beneath him. Slovakia was a captured state. These are the stories from that captured state.

Více než rok terorizovaly útoky záhadného Samova syna celý New York. Městem obcházel strach, jaký metropole dosud nezažila. To vše kvůli neznámému přízraku, jenž s revolverem ráže .44 křižoval po nocích ulice a vyhlížel si další oběť. Nikdo nevěděl, kdy nebo kde střelec zaútočí příště. Nikdo před ním nebyl v bezpečí.Ve středu 10. srpna 1977 newyorská policie v souvislosti s útoky Samova syna zadržela poštovního úředníka z Yonkers Davida Berkowitze. Ten se následně přiznal k postřelení třinácti osob, z nichž šest jeho útok nepřežilo. Případ byl oficiálně uzavřen.Novináři Maurymu Terrymu ovšem na Berkowitzově doznání cosi nehrálo. Jak je možné, že se části policejních portrétů pachatele ani vzdáleně nepodobá? Proč si výpovědi jednotlivých svědků tak zásadně odporují? Co znamenají šifry v dopisech, kterými před dopadením provokoval policii? A jakou roli v tom všem hrají zohavená těla německých ovčáků nalezená nedaleko jeho bytu a satanistická sekta, která se scházela v parku poblíž?

V roce 1989 jsme toužili po svobodě a demokracii. V následujících letech jsme proto začali přebírat řadu demokratických a konstitucionalistických institutů a principů od našich západních sousedů, které se postupně staly součástí našeho právního řádu. Tyto principy a instituty však byly často přijímány bez hlubší společenské debaty a ne vždy jsme plně chápali jejich význam. Předkládaná kniha se vrací k samotným základům ústavní demokracie a usiluje o objasnění významu jejích klíčových konstitucionalistických prvků. Autor, politický teoretik s desetiletou praktickou zkušeností z působení u Ústavního soudu, si klade řadu zásadních otázek: Proč o současné demokracii často hovoříme jako o ústavní či liberální? Jaké jsou meze tohoto politického režimu? Co přesně označuje pojem konstitucionalismus? Jak ústavní soudnictví proměňuje podobu demokratického vládnutí? Jaké myšlenky a hodnoty stojí v pozadí principu dělby moci? Jak vznikla lidská práva a v čem spočívá jejich fundamentální význam? A proč se lidská důstojnost stala ústřední hodnotou moderního konstitucionalismu? Publikace představuje mimořádně cenný příspěvek k současnému bádání, zejména díky hloubce teoretické reflexe základních stavebních prvků, na nichž spočívá ústavní demokracie. Autorem je Jiří Baroš, politický teoretik působící na Katedře politologie Fakulty sociálních studií Masarykovy univerzity v Brně.

Dnešní rychlá a na výkon zaměřená doba na nás vytváří ohromný tlak, který svými vlastními nároky častokrát ještě zvyšujeme. Chceme být „úspěšní“. Mít peníze ale neznamená být šťastný. Mít hezké tělo neznamená být zdravý. A být obklopen lidmi neznamená cítit se milován. Proto vám odhalím můj příběh „úspěšného chlapa“, který se svým špatně směřovaným úsilím připravil v životě o vše, co je v něm opravdu důležité. Naštěstí jsem dostal šanci se ze svých chyb včas poučit a ani vy je nemusíte opakovat.

A Szilícium-völgy utat tévesztett. A mesterséges intelligenciát kifejlesztő mérnökök és tudósok létfontosságú kérdéssel szembesülnek, amikor az innovációban sokáig élen járó Nyugat előnyét már nem vehetjük biztosra. Elérkezett a számvetés ideje. Alexander C. Karp, a világ egyik legmeghatározóbb és legvitatottabb technológiai vállalatának a vezetője, a Palantir vezérigazgatója és Nicholas W. Zamiska, a cég stratégiai és jogi tanácsadója könyvükben amellett érvelnek, hogy a szoftveriparnak újra kell építenie kapcsolatát a kormányzattal és az állammal. A Szilícium-völgy hőskorában a legjobb mérnökök és az állam irányítói közösen dolgoztak azokon a technológiákon, amelyektől a világ kihívásaira adott választ remélték. A szerzők véleménye szerint az állammal és a hadsereggel való kapcsolat azonban mára felbomlott, ami súlyos következményekkel jár a nyugati világrend számára. Az „új Szilícium-völgy” jelenleg a fogyasztói piacokra fókuszál: online hirdetési és közösségimédia-platformokat épít, amelyeket algoritmusok uralnak. A tudást és az erőforrásokat öncélú fejlesztésekbe fekteti. Eközben azonban elsikkad a legjelentősebb feladat – megoldást kínálni a társadalom égető problémáira.

Hannibal ante portas! Hannibál a kapuk előtt! - adták tovább a hírt a rémült római polgárok i. e. 217-ben, amikor az Alpokon átkelve az ókor egyik legnagyobb hadvezére seregei élén az örök város felé közeledett. Romsics Ignác új kötete első részének címe arra utal, hogy napjaink európai polgárai ismét fenyegetve érezhetik magukat. Az átalakulóban lévő világpolitika többféle lehetőséget rejt magában, s ezek egyike nem a tartós béke és a szilárd jogrend, hanem a nagyhatalmi ellentétek és a regionális konfliktusok állandósulása irányába mutat. Ezért döntő jelentőségű az Európai Unió jövője és békepárti szerepvállalása. Ha a 27 állam globális politikai hatalommá akar válni, és meg akarja védeni polgárait a külső veszélyektől, akkor közös kül- és védelempolitikára van szüksége. A tagállamok egy része ezt évek óta szorgalmazza, míg másik részük az integráció lazítására és a nemzetállami szuverenitás erősítésére törekszik. A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormányzat ez utóbbiak közé tartozik. Orbán Viktornak és rendszerének nyugat-európai megítélése emiatt is ellentmondásos. Miközben az euroszkeptikus jobboldali sajtóban elismerően írnak róla, az Európa-párti liberális és demokratikus hírmagazinokban egyre keményebben bírálják. A könyv második része az Economist, az Express, a Spiegel és a Weltwoche című hetilapokban az elmúlt 15 évben ezzel kapcsolatban megjelent közleményeket elemzi."Moszkva külpolitikai aktivitása, az ismétlődő berepülések Észak- és Kelet-Európa légterébe, a norvég, sőt a brit partokig merészkedő orosz tengeralattjárók felderítő akciói és a négyévenként megtartott nagy hadgyakorlatok az ország nyugati régióiban indokolt aggodalommal töltötték el az orosz határ túloldalán fekvő országokat. A balti államok megkezdték a leválást a Moszkva által kontrollált áramhálózatról, visszaállították a kötelező katonai szolgálatot, és gyakorolták a gerilla-hadviselést. Lengyelország a GDP közel 5%-ára emelte katonai költségvetését, és fokozta védelmi együttműködését Washingtonnal. [...] A balti országokban, amelyek 1919-ig a cári Oroszország, 1945-1990 között pedig a Szovjetunió tartományai voltak, valamint Lengyelországban, amelynek a keleti határai a 19-20. században Oroszország, majd a Szovjetunió mindenkori erejétől függően ezer kilométereket mozogtak ide-oda, továbbá Finnországban, amelyet a Szovjetunió 1939-1945 között kétszer próbált meg elfoglalni, [...] megértették: nincs hová hátrálni; Hannibal ante portas."

Minden, ami meghatározza életünket az Orbán által tönkretett közéletben, minden, ami körülvesz minket az általa szétrombolt politikában, olyan, mint Orbán kézcsókja (amint megemeli a hölgyek kezét, de félúton megállítja, odahajol tíz-húsz centire, mint aki kezet csókol, csak éppen nem teszi): hazug és mímelt, csak látszat. Orbán eddig kétszer bukott nagyot a választásokon: 2002-ben és 2006-ban – amikor kétszer könyvet írtam róla. Íme, itt a harmadik… Amit Orbán manapság tesz – a Pride-betiltás, a megújuló homofób kampányok, a kegyelmi botrány és gyermekvédelmi rendszerének borzalmas bűnei, a szüntelen sorosozás, migránsozás, az EU-ellenesség és százmilliárdok veszni hagyása, behódolása Putyinnak, valamint különösen hatalmi és vagyoni zsákmányszerzésének kielégíthetetlensége –, azt mutatja: ez az ember túlment minden határon.