Najnovšie - Politológia strana 2 z 21

Kötter Tamás József Attila-díjas író legújabb kötetében egy az Európai Unióból kialakuló, modernkori „Nyugat-Római Birodalom” végnapjait festi le. A szerző éles, ironikus hangon és gyakran kíméletlenül reális pontossággal mutatja be a média és a hatalom szövetségét, a kontrollálatlan bevándorlás okozta zűrzavart, a valóságtól elszakadt, önző és romlott elit gőgjét, az átlagember belső morális válságát, amit a valóság és a dogmává emelt nyitottság–sokszínűség–tolerancia hármas jelszava között feszülő ellentét okoz. Fogjuk fel ezeket a történeteket szellemi riasztólövéseknek, amely napjaink rossz, elhibázott politikájára figyelmeztetnek. Egy olyan politikára, amely a belső bomlás és az ebből előbb vagy utóbb törvényszerűen bekövetkező kulturális megsemmisülés szélére sodorta a kontinensünket. Létezik-e még ebből kiút? Bár a szerző a jelen állapotokkal szemben kritikus, a jövőt illetően pedig pesszimista, nem tartja kizártnak, hogy ha a birodalom nem is, Európa eszménye még menthető.„Arole kérdése eszébe juttatta az iskolát, és valami megmozdult benne. Annak az időnek az emléke töltötte be most a levegőt, amikor a fiatalok még ismerték Európa történetét, ezt szívták magukba, és ez alakította gondolkodásukat. Annyira szép, gazdag és gondtalan volt az élet, hogy el sem tudta képzelni, az ő nemzedéke lesz az utolsó, amelyik így nő fel. Nem tudhatta, hogy a millenniummal egybeeső születési dátuma milyen meghatározó lesz a földrész sorsára nézve, melynek védelmére felesküdött. Csak később – és hasonlóan kortársaihoz, túl későn – értette meg, hogy valami végleg megváltozott ebben a szép Európában.” 

Megszoktuk, hogy végül minden jól alakul. De mi van, ha most nem így lesz? Carlo Masala különösen drámai módon mutatja be, mi forog kockán.Egy lehetséges forgatókönyv szerint 2028 márciusában az orosz csapatok elfoglalják az észt kisvárost, Narvát és a Balti-tengeren fekvő Hiiumaa-szigetet. Megkezdődik a balti államok elleni támadás. Az a tény, hogy Európa az ukrajnai háború befejezése után nem fegyverkezett fel újra, most visszaüt. Alkalmazható-e a NATO 5-ös cikkelye? Hogyan dönt a szövetség? Kockáztatják-e a nukleáris háborút?A katonai szakértő Carlo Masala a fikció határmezsgyéjén egyensúlyozva mutatja be, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja messze több, mint egy európai konfliktus - ez a jövőbeli világrendért folyó globális hatalmi harc egyik legfontosabb csatatere, kimenetelétől függ, hogy milyen normák uralják ezentúl a nemzetközi politikát. Ez a könyv sürgető felhívás, hogy Ukrajna sorsán túl lássuk azt is, nemcsak Európa jövője a tét, hanem a nemzetközi rend stabilitása is."Hozzászoktunk, hogy végül valahogyan minden jóra fordul. Minden hollywoodi filmben ez történik. Ez történt 1945-ben és 1989-ben is. Persze nem azonnal, az unalmas is lenne. De a végére mégiscsak. A mostani helyzet egyértelmű: demokráciánkra, Ukrajnára, az egész Nyugatra irtózatos nyomás nehezedik. A populisták egyre sikeresebbek a választásokon, az orosz csapatok előrenyomulnak, Donald Trumpot megint elnökké választották. De a végére majd csak jóra fordulnak a dolgok, ugye? Minket azért mégsem támad meg Oroszország, a demokrácia nem roppan bele, a Nyugat megőrzi az erejét, ugye?És mi van, ha mégsem? Mi van, ha Oroszország győz?"Carlo Masala (1968) katonai szakértő, a Bundeswehr müncheni akadémiájának professzora, több egyetemen tanít, német nyelvterületen politikai elemzőként podcastok és televízió-műsorok állandó szereplője. Könyve több mint 60 ezer eladott példánnyal rögtön a német bestsellerlisták élére került, számos európai országban megjelent vagy megjelenik a közeljövőben.

Hogyan került végveszélybe a világrend – és hogyan menthetjük még meg?A második világháború után kialakult, majd a hidegháborút követően diadalmasan kiteljesedő liberális világrend ma látványosan széthullóban van. A multilaterális együttműködés helyét egyre inkább a multipoláris rivalizálás és nyílt konfliktusok veszik át. A korábban megszilárdult globális normák erodálódnak. Ami ezután következik, az az évszázad további menetét is meghatározza majd, így létfontosságú, hogy új nemzetközi keretrendszert találjunk, és újra­egyensúlyozzuk a világhatalmi viszonyokat.A hatalom háromszögében Alexander Stubb, Finnország elnöke azt állítja, hogy most éppen egy történelmi fordulóponton vagyunk, olyan pillanatban, mint 1918, 1945 vagy 1989. Egy új nemzetközi rendszer körvonalazódik, amelyet három fő pólus határoz meg: a globális Nyugat, a globális Kelet és a globális Dél. A középpontban az Egyesült Államok és Kína élesedő versengése áll, amely kétoldalú megállapodásokon és regionális szövetségeken keresztül próbálja befolyásolni a világ jövőjét – ám végső soron a globális Dél dönt majd arról, hogy az emberiség az együttműködés felé halad, vagy tovább töredezik.Stubb, aki diplomataként, akadémikusként és politikusként is évtizedeket töltött a nemzetközi porondon, személyes tapasztalatait és szakmai meglátásait ötvözve szenvedélyes kiáltványt fogalmaz meg a méltóságteljes külpolitika és az értékalapú realizmus mellett. Egyúttal arra figyelmeztet: ha a Nyugat nem tanul meg újra figyelni és hallgatni a világ többi részére, elveszítheti a helyét abban a világrendben, amelyet valaha ő maga épített fel. A könyvről mondták:„Ritka, hogy egy külpolitikai szakember valódi tudományos művet alkosson, de Alexander Stubbnak ez sikerült. Pontosan rátapint korunk nemzetközi rendszerének legsúlyosabb gyengeségére, és zseniális tervet vázol annak orvoslására.” - Fareed Zakaria, CNN„Ez a könyv nem is lehetne időszerűbb és szükségesebb egy olyan korban, amikor a geopolitikai bizonytalanság mindent áthat. Finnország elnöke, Alexander Stubb egyszerre politikai elemző és tapasztalt államférfi, aki új irányt mutat egy fenntarthatóbb nemzetközi rend felé. Emlékeztet arra, hogy mindannyiunknak van felelőssége, és szenvedélyes, felemelő kiáltványt fogalmaz meg a demokrácia és a globális együttműködés védelmében.” - Fiona Hill, a Brookings Intézet vezető kutatója, az Amerikai Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának volt európai és orosz ügyekért felelős igazgatója„Alexander Stubb Európa egyik legélesebb eszű, legtapasztaltabb és legmegfontoltabb politikai vezetője. Könyvében amellett érvel, hogy a történelem egyik fordulópontján állunk, és hogy az értékalapú realizmus lehet az egyetlen válasz a Kelet, Dél és immár Nyugat felől érkező kihívásokra. Csak remélhetjük, hogy Európa meghallja a szavát.” - Timothy Garton Ash, a Szólásszabadság szerzője„A hidegháború utáni világrendből egy új, bizonytalan rendszer felé tartunk, és Alexander Stubb pontosan diagnosztizálja, hogyan jutottunk idáig, majd meggyőző megoldást kínál az egyensúly helyreállítására. Értékalapú realizmuson nyugvó, méltóságteljes külpolitikája új, pragmatikus és optimista víziót ad a nemzetközi kapcsolatok jövőjére.” - Michael McFaul, a From Cold War to Hot Peace szerzője„A történelem visszatért, és bosszút áll. A hatalom háromszögében Alexander Stubb meggyőzően érvel amellett, hogy a jövőt a Nyugat, a Kelet és a Dél közötti hatalmi küzdelem dönti el. Szenvedélyes, cselekvésre ösztönző könyv, amely azt üzeni: az empátia, nem az erő a kulcs egy stabilabb világ felé.” - Ian Bremmer, politikatudós, az Eurasia Group elnöke„Ez nem egyszerűen egy újabb könyv a világrend átalakulásáról, hanem az „új világkáosz” kézikönyve, egy tudós-államférfi tollából. Stubb olvasmányosan visz be a hatalom kulisszái mögé, ahol olyan vezetőkkel találkozik, mint Putyin, Trump vagy Hszi Csin-pi

Melyek Magyarország legnagyobb problémái? A szegénység? A klímaváltozás? Az egészségügy? Vagy a kivándorlás? És vajon melyiket kellene elsőként megoldanunk? Egyáltalán: hogyan fogjunk hozzá? Léteznek valóban működő válaszok évtizedek óta kísértő sorskérdéseinkre, vagy Magyarország előre kijelölt úton halad, amelyről képtelenség letérni?Az Egyensúly Intézet szakértői arra vállalkoztak, hogy adatokra építve, ideológiai elfogultságoktól mentesen, közérthetően mutassák be Magyarország 33 legégetőbb problémáját. És nem érik be csupán a diagnózissal: kézzelfogható, megvalósítható megoldásokat kínálnak mind a döntéshozóknak, mind az öntudatos polgároknak – pártállástól és világnézettől függetlenül. Olyan cselekvési tervet, amellyel közös hazánk akár tíz éven belül gazdagabb, dinamikusabb, és mindenekelőtt boldogabb országgá válhat.A Magyarország-kézikönyv játékra hívja az olvasót: értsen egyet vagy vitatkozzon, de leginkább: állítsa össze a saját listáját az ország 33 legfontosabb kihívásairól! Mert ha sikerül érdemi vitát kezdeni, már meg is tettük az első lépést a megoldások felé.

Az elmúlt 10 év eseményeit összegző új kiadás„A geopolitika minden országot érint.”Párizsi klímaegyezmény, Iszlám Állam, ukrajnai háború – kifejezések, amelyekkel nap mint nap találkozunk a hírekben. De vajon tudjuk-e, mit jelentenek? Tim Marshall brit újságíró segít eligazodni a naponta ránk zúduló információáradatban, miközben ráirányítja a figyelmünket a geopolitika fontosságára. A politikusok mozgásterét mindig korlátozták országuk földrajzi adottságai: a hegyek, a folyók, az éghajlat, a tengerek, a sivatagok. A szerző tíz fejezetben térképek segítségével mutatja be többek között Oroszország, Kína, az Egyesült Államok, Latin-Amerika, a Közel-Kelet és Európa múltját, jelenét, és kitekintést ad a jövőbe is.Miért megszállottja Putyin Ukrajnának? Miért fenyeget konfliktus Kína és az Egyesült Államok között? Miért vannak zavargások a Közel-Keleten? A földrajz fogságában legújabb kiadásában Tim Marshall közérthetően összegzi az elmúlt évtized eseményeit, és kiemeli: a nagyhatalmi törekvések, szövetségek és háborúk hátterében gyakran ugyanaz a meghatározó tényező áll – a földrajz.Tim Marshall (1959) brit újságíró, külügyi szakértő. A Sky News diplomáciai szerkesztője volt, előtte a BBC és az LBC/ IRN rádióknál dolgozott. Negyven országból küldte beszámolóit, tudósított a líbiai, horvátországi, boszniai, macedóniai, koszovói, afganisztáni, iraki, libanoni, szíriai és izraeli konfliktusokról. Cikkei olyan újságokban jelentek meg, mint a The Times, a The Sunday Times, a The Guardian, a The Independent és a The Daily Telegraph. Az általa 2015-ben alapított hírelemző portál, a TheWhatandtheWhy.com főszerkesztője.

A politikusok többsége azt mondja, amit választói hallani szeretnének, a választók többsége azt szereti hallani, amit már sokszor elmondtak neki. Az ország előtt álló kihívások ezzel szemben azt követelik, hogy olyan kérdésekre keressünk választ, amelyeket a többség nem szívesen hall, és amelyekben nincs egyetértés.A kötet félszáz szerzője a főbb nehézségek azonosítására és megoldásukra tesz javaslatot, abban a reményben, hogy majd mások is így járnak el, a politika pedig visszanyeri eredeti értelmét: nem szekértáborok nemtelen viaskodása lesz, hanem a meggyőződések, értelmes érvek vitája.Ha nem tudod megmondani, hogy mit akarsz, ne csodálkozz, ha nem az történik, amit szeretnél.

Kulturális hadjárat zajlik: szobrokat döntenek le, klasszikus műveket írnak át, és történelmi hősöket bélyegeznek meg visszamenőlegesen. Hogyan vált a történelem a múlt feltárása helyett a politikai leszámolások csataterévé? Frank Füredi szerint korunk egyik legveszélyesebb jelensége nem a jövőtől való félelem, hanem a múlt módszeres démonizálása. A nyugati társadalmak egyre nagyobb része tekinti az örökséget – a hagyományokat, a klasszikus értékeket és a történelmi hősöket – szégyellnivaló tehertételnek, amelyet el kell törölni. A „sérelemkutató történetírást” és az erkölcsi anakronizmust felhasználva olyan szellemi óriásokat állítanak az utókor bírósága elé, mint Arisztotelész, Shakespeare vagy Kant. Füredi kérdésfelvetéseivel közelebb jutunk ahhoz, hogy megértsük, hová vezet a történelemszemlélet radikális átalakulása. Hogyan változtatják a múltat a kollektív szégyen forrásává? Miért mérjük a történelmet mai, gyakran változó erkölcsi mércékkel? Miért nem tudunk irányt mutatni a következő generációnak, ha megtagadjuk az előttünk járók tapasztalatait?

Mi tesz valakit karizmatikussá a 21. században? Miért tud ekkora hatást gyakorolni Magyar Péter a közéletre? Hogyan építette fel önmagát az online térben, és mit látnak benne a követői? Miként jelenik meg a mai Magyarországon a modern politikai messiásvárás és hősmítosz? Milyen demokratikus dilemmákkal szembesülhet az új politikai kihívó és a köré szerveződő közösség? Metz Rudolf és Kövesdi Veronika könyve pszichológiai, szociológiai és kommunikációtudományi megközelítésben vizsgálja a naggyá válás mozzanatait, a közösségi hit, a vonzerő és a meggyőzés rejtett mechanizmusát – lebilincselően olvasmányos elemzés a mai magyar közélet legizgalmasabb szereplőjéről.AJÁNLÁSOK:"Meggyőződésem, hogy nincs fontosabb, mint többet tudnunk a politika főszereplőiről, jobban értenünk gondolkodásukat, jelentőségüket, akkor is, ha a politikatudományban nem létezik ennél nehezebb vállalkozás. Ez a kötet mindezt, a fontosságot és a nehézséget egyaránt bizonyítja: akit érdekel a magyar politika elmúlt egy-két éve, ne hagyja ki, olvasása és vitatása is élmény lehet."Török Gábor, politikaielemző, egyetemi docens, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet"A kihívó berobbanása a magyar politikába nem csak a kormánypárt, de a politikai elemzők, és a politikatudományi kutatás számára is kihívást jelent. Szerzők bravúrosan egyesítik a módszeres tudományos kutatást, a megvilágító erejű elemzést és a történetmesélést. Kilépnek az akadémiai elefántcsonttoronyból, hogy a szélesebb olvasóközönség számára is plasztikussá tegyék, közel hozzák az immár másfél évtizede stabil Orbán-rezsim kihívóját."Körösényi András, MTA doktora, kutatóprofesszor, ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont, Politikatudományi Kutatóintézet"2024. március 15-én, egy 1 hónappal korábban még ismeretlen, kissé bizonytalan fiatalember állt a fővárosi Andrássy út elején felállított színpadon. Mégis többtízezer ember hallgatta az ünnepi beszédét, és adott a szónoknak valami egészen egyedülállót: feltétlen bizalmat. Hogy élt-e ezzel a bizalommal Magyar Péter, na, erről szól a könyv, olvassák el!"Szabó Andrea, igazgatóhelyettes, tudományos főmunkatárs, ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont, Politikatudományi Kutatóintézet

AZ „ÚJ ÖTLETEK HOLLAND CSODAGYEREKE” VISSZATÉRT – The GuardianMit tehetsz akkor, ha érdekel, hová tart a világ – és nem pazarolnád tovább az idődet és a tehetségedet pótcselekvésekre és látszateredményekre?A nemzetközi bestselleríró, Rutger Bregman, a nagy sikerű Ember(i)ség szerzője legújabb könyvében az egyéni törekvéseknél nagyobb léptékben gondolkodik.Ha munkál benned a morális ambíció – vagyis az akarat, hogy jobb hellyé tedd a világot, és valóban tenni is szeretnél ezért –, ez a könyv neked szól.A 21. század legsürgetőbb kihívásaira válaszolni kell – a környezetvédelemtől kezdve az állatok jogain át a társadalmi egyenlőtlenségekig –, ha az emberiség élhetőbb bolygót akar örökségként hagyni a jövő generációira.A Morális ambíció nem fogja megkönnyíteni az életedet. De új értelmet és megvalósítható célokat adhat neki.„Rutger Bregman emeli a mércét, és a tőle megszokott szenvedéllyel arra szólít fel, hogy tegyünk másokért. A Morális ambíció azon ritka olvasmányok egyike, amelyek valóban segíthetnek jobb emberré válnunk.” Adam Grant, a Rejtett potenciál szerzője„Egy radikálisan őszinte könyv mindazoknak, akik nem hisznek abban, hogy az élet csak róluk szól. (És igazuk van.) Bregman meg akar változtatni, és jó eséllyel ez sikerül is neki. Ez a könyv nem simogat. Feltüzel.” Tim Harford, A gazdagság rejtett logikája írója„Bregman kérlelhetetlenül emlékeztet rá, hogy nem csak magunknak élünk. A könyv kijózanító figyelmeztetés egy olyan világban, amelyet lassan felemészt a fókuszhiány és a kényszeres fogyasztás.” Cal Newport, az Elmélyült munka szerzőjeRutger Bregman holland történész, író, közéleti gondolkodó. Munkássága jelentős hatással van a kortárs társadalmi és gazdasági diskurzusokra, különösen az alapjövedelem és a rövidebb munkaidő témáiban. 2021-ben csatlakozott a Giving What We Can nevű közösséghez, amelynek tagjai vállalják, hogy jövedelmük legalább 10%-át jótékonysági szervezeteknek adományozzák. Fotográfus feleségével és a kislányukkal Hollandiában élnek. 

Hogyan alakulhatott át a demokratikus rendszerváltozás egykori mintaországa az elmúlt másfél évtizedben tekintélyuralmi rezsimmé? Petra Thorbrietz müncheni újságíró könyvében három okkal magyarázza a mindannyiunkat foglalkoztató dilemmát. A Fideszt újra és újra hatalomra segítő szavazók mellett a rendszer fenntartója az Európai Unió. Az EU-ból érkező támogatások nélkül Orbán Viktor képtelen lett volna megalapozni, működtetni és tökéletesíteni a demokratikus jogállamot megsemmisítő, az Uniót bomlasztó, a putyini Oroszországhoz igazodó NER illiberális világát. A bőséges szubvenciók mellett jelentős szerepet játszanak az orbáni hatalom alá betagozódó multinacionális vállalatok is.A szerző kiválóan ismeri Magyarországot, az itt lakók mentalitását, hiszen a nyolcvanas évek óta München és Bécs mellett részben Budapesten lakik. Velünk együtt élte át a rendszerváltást, a kilencvenes éveket és a NER kialakulását. Munkájában részletesen elemzi az Orbán-rendszer 16 évét. A könyv eredeti, német kiadása komoly szakmai sikert aratott: a Süddeutsche Zeitung például a 2025-ben Németországban megjelent húsz legfontosabb politikai könyve közé válogatta.

A kommunizmus összeomlása után teret kaptak azok a nézetek, amelyek közös gondolata az volt, hogy a globalizáció és a technológia fejlődésének következményeként a világ egy liberális fejlődési útra lép. Évtizedeken át hittük, hogy ez elhozza a „történelem végét”, ahol a konfliktusokat majd felváltja a végtelen növekedés. Philip Pilkington azonban rámutat, hogy az örök stabilitás és jólét elképzelése mindig is illúzió volt. A szerző végigvezet a globalizáció azon folyamatain, amelyek a várt jólét helyett instabilitáshoz, társadalmi feszültségekhez és a nyugati hegemónia meggyengüléséhez vezettek. Nemcsak az okokat leplezi le, hanem valódi választ keres ezekre a kérdésekre: Miért nem hozta el a beígért egyetemes békét a korlátlan szabadkereskedelem? Hogyan ásta alá a választók bizalmát a technokrata elit irányítása? Mit jelent a Nyugat számára a feltörekvő hatalmak és az új gazdasági blokkok megerősödése? Pilkington arra keresi a választ, miként állítható meg a Nyugat napjainkban sokat emlegetett zuhanása, és hogyan találhatja meg a helyét egy posztliberális világban, amelyben az univerzalista elvárások és a liberális imperializmus helyett a reálpolitika és az erő lesz a domináns tényező. 

Mali by sme sa prestať zaujímať o slabnúce regionálne mocnosti, ako sú Čína, Rusko, Nemecko a Irán? Vynesie kolaps medzinárodnej spolupráce Francúzsko, Turecko, Japonsko a Saudskú Arábiu na vrchol medzinárodného záujmu? V knihe Rozdelené národy predstavuje geopolitický stratég Peter Zeihan rad neočakávaných argumentov o budúcnosti sveta, v ktorom sa budú rozpadať obchodné dohody a medzinárodné inštitúcie strácať svoju moc. Nemecko prestane byť najmocnejšou krajinou Európy a jeho miesto zaujme Francúzsko. Všetky krajiny by sa mali pripraviť na kolaps Číny, nie Severnej Kórey. Najväčšou hrozbou pre Blízky východ už nebude Irán, ale Saudská Arábia. Svet sa nerozpadá zvonka – štáty ho rozdeľujú zvnútra. Víťazmi budú krajiny a firmy, pripravené na novú etiku v zmysle „každý štát za seba“; naopak tie, ktoré sú závislé od statusu quo, budú v novom svetovom Neporiadku stratené.

Skúsená novinárka a neskôr diplomatka Magda Pospíšilová pôsobila dva roky ako hovorkyňa premiéra Vladimíra Mečiara a riaditeľka Tlačového a informačného odboru Úradu vlády SR. Svojimi spomienkami umožňuje čitateľovi nahliadnuť pod pokrievku slovenskej vrcholovej politiky i do zákulisia médií. Ponúka nezaujatú literatúru faktu o politike a politikovi, aj s niektorými jeho ľudskými rozmermi, ktoré dokresľujú jeho osobnosť ako politika i človeka. Rovnako píše o médiách a novinároch, ktorí ho buď „milovali“ alebo nenávideli. Dozviete sa, ako a čím Slovensko v 90-tych rokoch minulého storočia žilo, v čom bol V. Mečiar výnimočný, ale i to, kedy fabuloval či nehovoril pravdu on a kedy iní politici, ale aj v čom a kedy klamali médiá... ... a tiež o spravodajských hrách Moskvy, Berlínskych rozhovoroch, nečakanom odlete do Jeruzalema, ako to bolo s ne/prijatím SR do NATO a so zmareným referendom, niečo z pozadia útokov na prezidenta Michala Kováča či ako sa dostal V. Mečiar medzi desať najúhlavnejších nepriateľov tlače na svete a kedy videla premiéra jediný raz kľačať na kolenách...

Kniha Neviditeľní vládcovia rozpráva o radikálnej premene moci a o nových silách vplývajúcich na politické dianie, fungovanie samospráv, ale aj na naše vzťahy s priateľmi a susedmi. Dnes už verejnú mienku čoraz viac formujú malé skupiny propagandistov – tí neraz určujú aj to, ako vnímame samotnú pravdu. Naša spoločná realita sa rozpadla na množstvo oddelených svetov šitých na mieru, ktoré poháňajú algoritmy, influenceri a starostlivo vyberaný obsah. Len máločo dokáže preklenúť tieto priepasti, a tak sa stáva takmer nemožným dosiahnuť demokratický konsenzus. Renée DiResta odhaľuje, ako títo „neviditeľní vládcovia“ podkopávajú inštitúcie, na ktorých stojí spoločnosť, či sú to protiočkovací aktivisti, ktorí zaplavujú sociálne siete extrémnymi názormi, alebo influenceri, ktorí využívajú fotografie generované umelou inteligenciou na manipuláciu nášho vnímania reality. Čitateľom zároveň ponúka novú predstavu občianskej zodpovednosti, ktorá nám pomáha pochopiť tieto skryté sily a brániť sa proti nim.

Petr Fidelius vypracoval analýzu jazyka komunistické moci a významně přispěl k pochopení, že každý politický systém má svůj vlastní politický jazyk, který buď něco osvětluje, ozřejmuje, nebo zakrývá a vytváří falešné zdání. Tehdy jsem zastával názor, že tuto druhou funkci plní hlavně jazyk totalitních režimů, a netušil jsem, že i liberální demokracie se může shodou okolností ocitnout v situaci, v níž jí už nepůjde o pravdu a sdílené hodnoty, ale zastírání nepříjemných problémů a předstírání jejich řešení.

Silné, inspirativní a odhodlané. Oštěpařka Nikola Ogrodníková, šéfkuchařka Eliška Hromková, scénáristka a producentka Lenka Szántó, odbornice na vězeňství Gabriela Slováková, lékařka Barbora East, válečná zpravodajka Darja Stomatová, podnikatelka Zdeňka Heyn Edlová nebo politička a diplomatka Magda Vášáryová mluví o překonávání překážek, profesní vášni i pochybnostech. Jejich příběhy, které dokazují, že ženy obstojí v jakémkoli prostředí, doplňují portréty od oceňované fotografky Jany Mensatorové.

Ešte donedávna sa Nemecko javilo ako vzor ekonomického a politického úspechu. Nedávne udalosti – od závislosti Nemecka od ruského plynu až po oneskorenia nemeckého automobilového priemyslu v prechode na elektromobily – však tento pohľad spochybnili. V knihe Kaput Wolfgang Münchau tvrdí, že slabiny nemeckého hospodárstva sa v skutočnosti formovali už desaťročia. Úzke prepojenie medzi priemyselnou a politickou elitou krajiny spôsobilo, že Nemecko technologicky zaostáva, je príliš závislé od autoritárskeho Ruska a Číny a vykazuje len málo známok schopnosti prispôsobiť sa digitálnej realite 21. storočia. Je to povinné čítanie pre každého, kto sa zaujíma o budúcnosť najdôležitejšej európskej ekonomiky.

Stretnú sa Fico, Leško a Tódová. V knihe. To nemôže dopadnúť zle. Teda pre čitateľov. Fico spokojný nebude celkom určite. Marián Leško knihou Mečiar a mečiarizmus pomenoval celú éru jedného premiéra. Teraz robí to isté s Ficom, akurát to je kniha rozhovorov. Pýta sa ho Monika Tódová, ktorá bola ako reportérka pri väčšine Ficových káuz. Leško má dar komplikované témy rozprávať veľmi zrozumiteľne a rozumne. Tódová sa vie pýtať a je prirodzene zvedavá. Fico je najdlhšie vládnuci premiér na Slovensku a najväčšia hrozba pre jeho budúcnosť. Z takto namiešanej zmesi nemôže vypadnúť nič iné iba mimoriadne zaujímavá kniha. Výhodou je, že Leško aj Tódová dokážu o ťažkých veciach rozprávať aj s nadhľadom. Preto sa okrem Fica dozviete veľa aj o Leškovi. O jeho novinárskych rokoch, ale aj o práci pre prezidentku Zuzanu Čaputovú a humore s Milanom Lasicom. Toto je výnimočná kniha. Rozprávajú sa v nej dvaja výnimočne bystrí a informovaní ľudia. Fica odhalia až tak, že by sa mal hanbiť. Matúš Kostolný, šéfredaktor Denníka N Z dialogu Moniky Tódové s Mariánem Leškem vyrůstá velmi plastický obraz politika, který ovlivnil podobu své země jako málokterý jiný představitel demokratické Evropy. Jestli se člověk má vydat do temného světa Roberta Fica, nemůže si vybrat lepší průvodce. Nabízí nejen unikátní přehled, ale i tak potřebný nadhled a smysl pro humor. Erik Tabery, šéfredaktor Respektu Knihu svojimi karikatúrami doplnil Danglár Monika Tódová Novinárka, moderátorka diskusie Ako zachránitˇ demokraciu a podcastu V redakcii. Narodila sa v Trnave. Vyštudovala žurnalistiku na Univerzite Komenského v Bratislave. V roku 2001 zacˇala pracovatˇ na domácom spravodajstve v Denníku SME a venovala sa investigatívnej žurnalistike. Kedˇ do SME vstúpila financˇná skupina vlastnená z korupcie podozrivým oligarchom, spolu s kolegami odišla z redakcie a v roku 2014 založili Denník N. Získala viacero novinárskych cien alebo nominácií na novinársku cenu. Marián Leško Politický komentátor a publicista. Narodil sa v Prešove. Na Filozofickej fakulte UPJŠ v Prešove ukoncˇil odbor filozofia – dejiny. Pracoval v Novom slove, v denníku Pravda, v SME, v týždenníku Trend. Spolupracoval s Rádiom Slobodná Európa a úcˇinkoval v televíznej relácii Sedem. Od júna 2019 do októbra 2021 pôsobil ako poradca prezidentky Zuzany Cˇaputovej pre oblastˇ vnútornej politiky. Je autorom piatich kníh o politike, vrátane knihy Mecˇiar a mecˇiarizmus. Je cˇlenom Správnej rady Nadácie Zastavme korupciu. Jozef Gertli Danglár Grafik, ilustrátor a maliar. Narodil sa v Detve. Vyštudoval Vysokú školu výtvarných umení. V posledných rokoch sa sústredˇuje najmä na malˇbu na plátno, pricˇom do obrazov prenáša prvky komiksu i filmovej estetiky. Je autorom ilustrácií viac ako 80 knižných titulov. Jeho kresby a kreslené komentáre k celospolocˇenskému dianiu vychádzali vo viacerých slovenských a cˇeských denníkoch a cˇasopisoch, teraz v Denníku N. Je štvornásobným vítˇazom Novinárskej ceny.

Katastrofy jsou ze své podstaty těžko předvídatelné. Neexistuje žádný historický cyklus, který by nám pomohl předvídat příští pandemie, zemětřesení, požáry, finanční krize nebo války. Když však katastrofa udeří, měli bychom být připraveni lépe než Římané, když vybuchl Vesuv, nebo středověcí Italové, když udeřila černá smrt. Koneckonců máme na své straně vědu. Přesto byla v roce 2020 reakce mnoha vyspělých zemí na nový virus z Číny špatně zvládnutá. Proč? Proč se jen několik asijských zemí poučilo ze SARS a MERS? Autor tvrdí, že pandemie odhalila hlubší patologie – patologie, které byly patrné již v našich reakcích na dřívější katastrofy. Kniha čerpá z mnoha oborů, včetně ekonomie, kliodynamiky a vědy o sítích, a nabízí nejen historii, ale i obecnou teorii katastrof a ukazuje, proč se naše stále byrokratičtější a složitější systémy s nimi vyrovnávají čím dál hůře.