Najnovšie - Politológia strana 3 z 21

V nejnovější knize esejisty a novináře Karla Hvížďaly (1941) se setkáváme nejen s jeho celoživotními tématy, jako možnosti a meze prózy a interview jako žánru, role intelektuála v digitální době nebo reflexe proměny světa. Jde také o návraty do dětství, ohledávání dávných osobních selhání i o snahu vyrovnat se s nezvratností odcházení včetně překvapivého citového vzplanutí. Jde o knihu nejosobnější a nejotevřenější. Autor ji označil za karneval imaginace nad záhadou psaní a lásky v době dvou blízkých válek.

Kolumbie je zvláštní země.Chtěl bych, abyste to pochopili už na začátku, ještě než se pustíte do čtení. Byl jsem tam, zažil jsem ji, okusil na vlastní kůži. Je možné o ní říct spoustu dobrého i zlého, a i když je nejkrásnější zemí, jakou jsem kdy viděl, má v sobě i něco ponurého a temného, a zatímco píšu tato slova, jsem přesvědčený, že pouze zde se mohl narodit netvor, jehož příběh se vám pokusím vyprávět.Luis Alfredo Garavito Cubillos, zvaný Bestie, byl nejhorší a nejkrutější sériový vrah v celosvětových dějinách, obžalovaný a následně odsouzený za zabití 138 dětí, i když některé odhady naznačují, že obětí mohlo být až 600! Dodnes jsou na území Kolumbie, Ekvádoru a Venezuely nalézány ostatky, které mají souvislost s jeho zločineckou činností.Říká se, že nejděsivější scénáře píše sám život. A také nejneuvěřitelnější. Toto je jeho příběh…

Vrazi pojídající ty, jež zabili, se v lidských dějinách vyskytují odjakživa. Dnes však své oběti loví online…Ti, co se dříve skrývali ve stínech, mohou nyní na internetu najít nejen další podobně smýšlející zrůdy, ale i své příští oběti.Toto nové, značně aktualizované a rozšířené vydání bestselleru The Sunday Times rozebírá vraždící kanibaly od rané historie lidstva až po současnost. Od obludného Sawneyho Beana, jehož rodina před pěti sty lety ve Skotsku zabila a snědla stovky pocestných, a amerického „Játrožrouta“ Johna Johnsona z osmdesátých let devatenáctého století, který se později stal šerifem v Montaně, vás kniha Kanibalové: Zrůdy s vražednými choutkami zavede až k Jeffreymu Dahmerovi, Arminu Meiwesovi, Andreji Čikatilovi, Austinu Harrouffovi a Richardu Chaseovi – „Upírovi ze Sacramenta“. Podrobně vám přiblíží také Eda Kempera, který se objevil v první řadě seriálu Mindhunter: Lovci myšlenek, a Kanaďana Luku Magnottu, jehož dopadení inspirovalo Netflix k natočení senzační dokumentární minisérie Od áěxypkoťátek pracky pryč!

Mocní lidé dneška si vysnili budoucnost jak ze sci-fi. Tato kniha jako první u nás odkrývá, o čem sní, co chtějí prosadit a jak jejich světy lépe pochopit. Jak porozumět tomu, co se nyní ve Spojených státech, potažmo ve světě, děje? Kniha sleduje myšlenkový i osobnostní vývoj lidí, kteří jsou kolem Donalda Trumpa v jeho druhé éře a mají na něj největší vliv. Elon Musk, Jeff Bezos, Mark Zuckerberg jsou nejbohatší lidé světa a jejich vliv je nepředstavitelný, zatímco filozofem a vizionářem nového hnutí je šedá eminence a velmi mocný muž, Peter Thiel. Jak a z čeho se jejich životy a impéria formovala a co jsou hlavní myšlenky, které inspirovaly vize miliardářů ze Silicon Valley? Jak je utvářelo právě toto unikátní technologické podhoubí a jakou roli hraje v obrovském bohatství těchto lidí venture kapitál? Jak lidé kolem Trumpa manipulovali veřejným míněním a co jsou jejich cíle? Kniha Éra X jako první u nás přináší na všechny tyto otázky odpovědi.

Investigativní reportér webu Odkryto.cz Jiří Hynek, který předtím v ČT přes 20 let mapoval vliv ruských oligarchů na českém území, vám odhalí temné stíny ruských aktivit v ČR. Nahlédnete s ním za zdi nemovitostí s nejasným vlastnictvím i za oponu vztahů v pravoslavné církvi a dozvíte se, jak u nás sankcionovaní politici i oligarchové dál prosazují své zájmy. Zjistíte, proč je někdy třeba, aby reportéři měli ochranku, a pochopíte, jak je to i v době mezinárodních sankcí s ruským vlivem v Česku složité...

Miként kétszáz éve, a nemzet a 21. század elején ismét a politikai harcok középpontjába került. Ez, amilyen figyelemre méltó, olyan sok kérdést vet fel. Vajon ugyanarról a társadalmi intézményről van-e szó, vagy csak álcának használják a szélsőjobboldali politikai szereplők a nemzetet? Kétségtelen, hogy a nemzetet egyes tulajdonságai kiváltképp alkalmassá teszik erre. Azonban a 20. században bekövetkezett változások más lehetőségeket is létrehoztak, az ezek nyomán létrejött valóság tagadja a nemzet negatív vonatkozásait.Az 1980-as évek óta újabb és újabb elméletek születtek a nemzet mibenlétéről, melyek egészen máshová tették a születését az időben és egészen másféle okokkal írták le a létrejöttét és a létezése jogosságát, de egyik sem adott konfliktusmentes magyarázatot. Mind a teoretikus, mind a politikai zavar lehetővé, sőt szükségessé teszi, hogy új kérdéseket tegyünk fel és azokra új módon keressünk válaszokat. Ennek a tanulmánynak a fő kérdése az, hogy léteznek-e a nemzetek, vagy ma már csak azok lidércfénye, a nacionalizmus létezik? Megszűnnek-e a nemzettel együtt járó függőségi viszonyok, vagy új formákat nyernek, hogy fenntarthassák az elnyomást?

Merre visz a liberális demokrácia útja? John Lukacs 2005-ben megjelent esszéje szerint a populizmus felé, amit az elmúlt két évtized világpolitikai tendenciái is igazolni látszanak. Reneszánszát éli egy olyan politizálás, mely immáron a modern tömegmédia eszközeivel, végletekig leegyszerűsített üzenetekkel hajhássza a népszerűséget - "a nép" egyetlen hiteles képviseleteként fellépve, akár a gyűlölet szításától sem visszariadva.A Demokrácia és populizmus közérthető és elgondolkodtató áttekintése annak, miképp változott a történelem során a politikai jobb- és baloldal, és hogy milyen veszélyeket rejt magában a "totális demokrácia"."Az igazi hazafiság védelmező, a nacionalizmus támadó"JOHN LUKACS (1924-2019)Nekünk, magyaroknak: Lukács János.Amerikai-magyar (vagy magyar-amerikai) történész és író. Budapesten született; átélte Budapest ostromát, majd a háború után a kommunisták elől Nyugatra emigrált. 1947-től Pennsylvaniában élt.Több mint 30 könyve jelent meg, életművének nagy része magyarul is olvasható. Világszerte a XX. század egyik jelentős történészeként tartják számon; népszerűségét nem annyira új kutatási eredményeinek, mint inkább a történészszakmában ritka szépirodalmi stílusának köszönheti.Munkásságát többek között Corvin-lánccal (2001) és Széchenyi-nagydíjjal (2014) is elismerték.

Robert Fico získal moc a roztočili sa kolesá pomsty. Kniha Fico – Posadnutý pomstou je pokračovaním bestselleru Petra Bárdyho o kariére a politike štvornásobného premiéra a predsedu Smeru, ktorá nás zavedie do zákulisia, kde sa rozhoduje o veľkých veciach. Autor demaskuje udalosti a strategické ťahy jednej z najvýraznejších postáv slovenskej politiky. Sleduje, ako populistické prvky a spojenectvá formujú realitu, v ktorej sa pomsta stáva jedným z primárnych cieľov. Pre čitateľov, ktorí hľadajú analýzu politických hier a psychológiu lídrov, je táto kniha dobrým sprievodcom. Nechajte sa pohltiť príbehom, ktorý odhaľuje, čo sa skrýva za dverami moci, kde je motiváciou pomsta.

Až donedávna bylo Německo považováno za vzor ekonomického a politického úspěchu. Angela Merkelová byla široce vnímána jako skutečný „lídr svobodného světa“ a německý exportně orientovaný ekonomický model zajišťoval zemi prosperitu. Události z poslední doby však tento obraz narušily – od závislosti Německa na ruském plynu až po zpoždění automobilového průmyslu v závodu o dosažení elektromobility. Wolfgang Münchau v knize Kaput tvrdí, že se slabiny německé ekonomiky se ve skutečnosti utvářely celé desítky let. Neomerkantilistická politika německého státu, poháněná úzkými vazbami mezi průmyslovou a politickou elitou, zanechala zemi technologicky opožděnou, příliš závislou na autoritářském Rusku a Číně a neschopnou se přizpůsobit digitální realitě 21. století. Tato kniha je nezbytným čtením pro každého, koho zajímá budoucnost největší evropské ekonomiky.

V sedmdesátých a osmdesátých letech se celá Kalifornie třásla před zločincem, který se do historie zapsal jako Zabiják z Golden State. Tisíce lidí se bály večer zhasnout a začaly se zamykat. Pak znenadání zmizel a jeho případ zůstal nedořešen.Na založené spisy narazil roku 1994 kriminalista Paul Holes. Usmyslel si, že násilníka vypátrá a pomůže rodinám obětí tuto tragickou kapitolu konečně uzavřít. O čtyřiadvacet let později svůj slib naplnil, když se mu podařilo odhalit dvaasedmdesátiletého Josepha DeAngela.Tento případ vystřelil Paulovu kariéru až do nebes. Příběh o dopadení Zabijáka z Golden State je sice veřejnosti znám, nikdo však až dosud neměl šanci poznat muže, který za tím vším stojí.Paul Holes nás provází vzpomínkami na svoji kariéru a nabízí zasvěcený výklad jednoho z nejznámějších případů v americké historii. Tato kniha je zároveň příležitostí poznat složitou osobnost autora i to, co ho žene kupředu – touha poskytnout přeživším obětem a rodinám zavražděných odpovědi na jejich otázky, neschopnost otočit se zády k nevyřešeným případům a chuť přijímat i ty nejnáročnější výzvy.

Mécs Imre (1933-2023) villamosmérnök, politikus, akit az 1956-os forradalom után előbb halálra, majd életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. 1963-ban szabadult. 1988-ban a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd a Szabad Demokraták Szövetsége alapító tagja, 1990 és 2010 között országgyűlési képviselő volt. A Nóvé Bélával 2010-2011-ben folytatott beszélgetés a 19. század végi családi gyökerektől a rendszerváltásig terjedő majd 80 évet öleli fel. Egy mélyen vallásos katolikus, középosztálybeli értelmiségi családban született ember gazdag életútja tárul elénk elbeszélésében. Iskolái, az egyetem, a forradalomban való részvétele, a börtön, a halálsor, az életfogytiglan, az amnesztia; újító találmányai, a demokratikus ellenzék, a rendszerváltás, a több évtizedes küzdelem a forradalom emlékének és történetének ébren tartásáért, ellenállás az autokratikus hatalmaknak - mindez plasztikusan kirajzolódik a könyvben, amelyet gazdag dokumentumanyag és fényképmelléklet kísér.

A XX. század végére az Egyesült Államok a világ egyetlen valódi szuperhatalmává vált. Zbigniew Brzezinski arra a kérdésre keresi a választ az eredetileg 1997-ben megjelent könyvében, hogy Amerika mihez kezd ezzel a példátlan elsőbbséggel, illetve provokatív geostratégiai víziót rajzol fel arról, hogyan őrizheti meg az USA világpolitikai vezető szerepét a XXI. században is. A szerző szerint a világ legnagyobb népességének otthont adó, hatalmas természeti erőforrásokkal rendelkező és a világgazdaság jelentős folyamatainak teret biztosító Eurázsia az a „nagy sakktábla”, amelyen a legfontosabb játszmák zajlanak. Aki itt ügyesen mozgatja a bábukat, az dönti el a globális hatalmi egyensúly alakulását. Amerika vajon képes arra, hogy az eurázsiai kontinens politikai döntőbírájává váljon, és megelőzze az anyagi vagy diplomáciai érdekeit fenyegető rivális hatalmak felemelkedését? Brzezinski nem pillanatfelvételt nyújt az eurázsiai valóságról, hanem mély történeti, földrajzi, geopolitikai folyamatokat igyekszik bemutatni, elemezve többek között a NATO-bővítés dilemmáit, Ukrajna és Azerbajdzsán stratégiai szerepét, Oroszország mozgásterét, valamint Kína nagyhatalmi törekvéseinek alakulását. Bár a kötet első kiadása óta jelentős átrendeződés történt a játéktáblán, a politikatudomány és a nemzetközi kapcsolatok területén mérföldkőnek számító mű ma is releváns, alapvető olvasmány mindenkinek, aki a napi híreknél mélyebben akarja érteni a világpolitikát.

Termetes toka, ízléstelen frizura és furcsa öltözék - a nyugati híradásokban úgy jelenik meg Kim Dzsongun, mintha önmaga paródiája lenne. Kim Dzsongun azonban nem egy vicc, hanem egy, a világpolitikában megkerülhetetlen, nem mellesleg nukleáris fegyverekkel rendelkező diktatúra kiszámíthatatlan vezetője. Miközben a világ nagyhatalmai kénytelenek nagyon is komolyan venni az észak-koreai diktátort, a hírszerző szolgálatok és a közvélemény szinte semmit nem tudnak róla. Az információhiány pedig a legjobb táptalaja a képtelen találgatásoknak: tényleg odadobta a nagybátyját egy falka kiéheztetett kutyának, hogy azok falják fel? Valóban kivégeztette az exbarátnőjét? Nem. Ugyanakkor az ezekhez hasonló kompilációk miatt is itt az ideje, hogy összegyűjtsük a megbízható információkat, és áttekintsük, mit tudunk valójában Kim Dzsongunról. Ki ez a hivalkodó luxusban felcseperedő, a legnevesebb svájci magániskolát kiváló eredménnyel elvégző diktátor, akinek legfőbb példaképe Clint Eastwood, Jackie Chan és Michael Jordan, és aki habozás nélkül végezteti ki alkalmatlannak talált vezetőit? Hogyan tudta az apja által az összeomlás szélére sodródott, népét pusztító éhínségbe taszító rezsimet rövid idő alatt kivezetni a krízisből, miközben a rendszer, amit kiépített, súlyos ellentmondásokkal és félelemmel terhes?Anne Fifield könyve az észak-koreai mindennapok borzalmain túl egyedülállóan részletes portrét fest Kim Dzsongunról, és betekintést nyújt egy egyedülálló uralkodói dinasztia groteszk világába.  

Igen, a nyáron, kamerák előtt, széttéptem a Fidesz-tagkönyvemet! Az ember életében egy diktatúra elég! Ajánlom a könyvemet azoknak, akik kezdik érteni, hogy korunk újfajta diktátorai már nem vérszomjas szörnyetegek, hanem elegáns, legitim hatalmú, sőt, népszerű emberek, akik már nem elpusztítani akarják az embert, hanem legyőzni. Egyre többen, egyre közelebb vannak: formálódik az „emberarcú” autokraták „internacionáléja”. Mi a fene történik velünk, magyarokkal? A magyar írástudó felelőssége lenne választ adni! Arra is, kárpótolhat-e a frusztrált lelkünket csiklandozó nemzeti eszmék harsány hangoztatása a nemzet egyre nyilvánvalóbban elfuserált jelenéért és jövőjéért? Meddig támogatható az önkényuralom? Meddig elviselhető, hogy alamizsnáért cserébe hülyének nézik az embert? Ma már a hallgatás is hazugság! Ajánlom a könyvemet azoknak, akik nem egészen értik, milyen bajban vagyunk, és különösképpen azoknak, akik ezt nem hiszik - Beke Mihály András

A „Miért vallanak kudarcot a kormányok?” című könyv alcíme : „Alapos vizsgálat arról, hogyan befolyásolja az abszolút hatalom/hatalommegtartás, a gazdasági jólét , a szegénység, az általános bizonytalanság, a korrupció, a megválasztott jelöltek minősége, a választók pozitív szavazási magatartása, a választási rendszer és a pártok etikája a kormányok sikerét/kudarcát. (Valós esettanulmányok felhasználásával) Átdolgozott változat” különféle eseményeket mért, amelyek kormányzati kudarcokhoz vagy sikerekhez vezettek. A hazafiatlan politikusok körében tapasztalható visszataszító tendencia, hogy a polgárok többségének kívánságaival szemben fenntartják önző hatalmi uralmát, továbbra is hozzájárul a kormányzati kudarcokhoz a legtöbb afrikai országban, például Kamerunban, Zimbabwében, Líbiában stb., miközben a politikai hivatalok megtartásának tiszteletben tartása a legtöbb nyugati országban továbbra is erősíti a demokratikus precedenseket és előnyöket.A gazdasági jólét a legtöbb fejlett nemzet, például az Egyesült Államok demokratikus egészségének mércéje, amely évszázados demokratikus gyakorlattal rendelkezik, összehasonlítva a gazdaságilag kihívásokkal küzdő nemzetekkel, ahol egyes demokráciaellenes erők kihasználják országaik döbbenetes gazdasági helyzetét, hogy illegitim eszközökkel – például a Nigerben, Burkina Fasóban és Maliban történt katonai puccsok révén – megragadják a hatalmat.Az országukban uralkodó elviselhetetlen szegénység miatt az emberek úgy döntenek, hogy támogatásukat fejezik ki ezeknek a katonai juntáknak, elfelejtve a Líbiában lezajlott csúnya eseményeket. Egyszer sem gondolnak arra, hogy Kadhafi is népi hősként kezdte, mielőtt hagyta volna, hogy az abszolút hatalom elvakítsa. Azok az emberek, akik ma örvendeznek és dicsérik ezeket a katonai juntákat, soha nem gondoltak arra, hogy ünnepelt katonai vezetőik holnap a legrosszabb Kadhafivá válhatnak. Például ezek a junták fokozatosan átalakulnak Kadhafi taktikájába azzal, hogy meghosszabbítják hivatali idejüket és határozatlan időre elhalasztják országuk választási menetrendjét.Ezért a választók viselkedése alapvető fontosságú tényező, amely meghatározza a kormányzat kudarcát vagy sikerét. Az egyik ilyen választói viselkedés a választói szerepvállalás. A választói szerepvállalás a választók teljes részvétele a választási tevékenységekben, polgári jogaik gyakorlásaként, amely fenntartja a demokratikus normákat és folyamatokat.A választók műveltsége, a választók jogai és a választók jogos döntései a választók önvédelmi fegyverei, amelyek megvédik őket a demokrácia ellenségeitől.A választói korrupció olyan helyzetet mutat be, amikor a választók úgy döntenek, hogy eladják szavazataikat pénzbeli kompenzáció, ingyenes dolgok vagy más csábító ösztönzők elfogadásával a szavazataikért cserébe . A szavazatok megvesztegetésének illegitim cselekménye rossz kormányzáshoz vezethet. És ha a politikai pártok a jelöltek olyan képesítései alapján választják meg zászlóvivőiket, amelyek megfelelnek a jó kormányzási küldetésüknek, amelyet a népük számára kitűztek, akkor lehetővé teszik, hogy a megfelelő politikai jelöltségeket mutassák be az embereknek . Ez azt jelenti, hogy maguk a politikai pártok már lerakták a tartós jó kormányzás alapjait azáltal, hogy gondosan megválasztottak olyan jelölteket, akik jó kormányzási szándékkal rendelkeznek, hogy az emberek könnyen szavazhassanak rájuk az urnákban.

Nem elég elismert tudóssá válni, progresszív nézeteket is kell hangoztatni ahhoz, hogy valaki a tudomány világában érvényesülni tudjon. A szomorú tapasztalat legalábbis egyre inkább ezt mutatja. Ha ugyanis egy kutató olyan tudományos eredményre jut, amely nem szolgálja a kortárs társadalomtudomány progresszív politikai céljait, az intézményrendszer kiveti magából. A progresszív álláspont a nyugati világban mára szinte alapkövetelmény a tudományos előmenetelhez. Hiába esik át egy tanulmány az előírt minőségbiztosítási folyamaton, ha a szerzője nem képviseli az aktuális haladó álláspontot, megpróbálják művét áltudományosnak beállítani. A szerző körül ilyenkor hamar elfogy a levegő, és vagy önként távozik, vagy sok esetben felmondanak neki, ha pedig konzervatív beállítottságú intézetben dolgozik, a munkahelyéül szolgáló tudományos műhelyt áltudományos intézménynek titulálják. A kötetben olyan esettanulmányok – azaz konkrét tudósok személyes történetei – szerepelnek, amelyek bemutatják, miként szorítják ki a progresszívek a tudományból a konzervatív – vagy akár csak régimódi liberális, esetleg ortodox baloldali – tudósokat a szélsőbaloldali woke-ideológia és nyomában az eltörléskultúra kívánságára. A mintázat egyértelmű, így a következtetés sem marad el: nem elszigetelt esetekről, hanem rendszerszintű problémáról van szó. 

Egy politikus doktorál, azaz doktori értekezést véd Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója – ettől volt hangos a hazai média 2024 végén. Bár politikusok korábban is szereztek doktori címet, ebből ritkán lett országos hír. Ám az események forgatagában hamar világossá vált: a médiafelhajtás mögött nem a dolgozat alkotmányjogi tárgya iránti érdeklődés, hanem egy jobboldali politikus fokozatszerzésének az ellehetetlenítése állt. Orbán Balázs tudományos tevékenységét ugyanis külső, politikai mércével akarták mérni azok, akik egyébként a tudomány szabadságáért aggódnak – az egyetemi világ egy hangos, radikális kisebbsége a baloldali médiumokkal karöltve próbálta nyomás alá helyezni a tudomány képviselőit. Tudomány és politika csapott össze, amelyből végül az előbbi került ki győztesen. Mondhatnánk, sikertörténettel van dolgunk. Az eset mégis aggasztó, mert rámutat, hogy a nyugati egyetemeken elterjedt eltörléskultúra már hazánkban is meg akarja vetni a lábát. E kötet voltaképpen figyelmeztetés mind a tudomány művelői, mind a szélesebb közönség számára: a benne szereplő írások a jelenség alaposabb és mélyebb megértésével felkészültebbé tehetik a magyar egyetemi világot arra, hogy a jövőben is képes legyen ellenállni az autoriter liberalizmus tudományellenes törekvéseinek. A kötet szerzői: Szilvay Gergely, Rod Dreher, Peter Boghossian, Patrick J. Deneen, Palkó Attila

Co člověka vede k tomu, aby spáchal strašný násilný čin? Doktorka Gwen Adshead nabízí neotřelý a překvapivý vhled do problematiky násilí a lidské mysli, přičemž vychází z třiceti let vlastních zkušeností na pozici terapeutky pro pachatele závažných trestných činů. Kariéra Gwen Adshead na stránkách knihy ožívá v podobě řady nekompromisních obrazů i díky spoluautorce Eileen Horne.Po boku lékařky a jejích pacientů zjistíme, jaký význam má lidská krutost pro pachatele, ať už jsou to sérioví vrazi, stalkeři, žháři, či sexuální násilníci. Z první ruky uvidíme, jak se mysl může změnit, když lidé, které by někdo mohl označit za „zlé“, přijmou zodpovědnost za své činy a pochopí své uvažování.Výsledky jsou různé a sahají od naděje k zoufalství, od popírání k vyléčení. Dotyční muži a ženy jsou v těchto příbězích vykresleni v celé své složitosti a lidskosti. Kniha nabízí přesvědčivé argumenty pro soucit namísto odsuzování, což je o to podstatnější, protože nyní žijeme v době přeplněných věznic, velkých škrtů v oblasti péče o duševní zdraví a obrovských sociálních problémů.

Lukášovo evangelium, nejdelší ze čtyř kanonických evangelií, skýtá obrovské množství podnětných myšlenek. Prozkoumejte je spolu se známým knězem Ladislavem Heryánem a farářem Petrem Vaďurou. Jejich rozhovor je zároveň zpovědí o životě, práci s lidmi z nejrůznějších prostředí i o zlomových osobních krizích. Stejně jako v Lukášově evangeliu také zde najdete mnoho příběhů lidí z okraje společnosti – a poznáte, co může radostná zvěst znamenat i v těch nejtěžších časech.