Najnovšie - Politológia strana 4 z 21

Väčšina z nás určite videla karikatúru autokratického štátu. Na jeho vrchole sedí zloduch. Má pod palcom armádu a políciu. Armáda a polícia hrozia obyvateľstvu násilím. Na jednej strane sú bezškrupulózni kolaboranti, na druhej pár statočných disidentov. V 21. storočí však takáto karikatúra nezodpovedá realite. V dnešných autokraciách nevládne jeden zloduch, ich základom je prepletená sieť kleptokratických finančných štruktúr, komplexu bezpečnostných služieb – vojenských, paramilitantných, policajných – a odborníkov na sledovanie, propagandu a dezinformácie. Členovia tejto siete v danej krajine nie sú prepojení len medzi sebou, ale aj so sieťami v ďalších autokratických krajinách, ba niekedy aj v demokraciách. Skorumpované štátne spoločnosti v jednej diktatúre robia biznis so skorumpovanými štátnymi spoločnosťami v druhej. Novinárka a spisovateľka Anne Applebaum prináša sugestívny pohľad na celosvetový fenomén – modernú autokraciu fungujúcu na princípe medzinárodnej kleptokracie. Najrozšírenejším a relatívne novým presvedčením autokratov je, že sú vonkajším svetom nedotknuteľní, že sa ich netýkajú názory a postoje iných krajín a že nepodliehajú súdu verejnej mienky. Sú ľahostajní k medzinárodnej kritike a nezdráhajú sa používať otvorenú brutalitu. Ich hlavným cieľom je udržať sa pri moci a v mene toho sú ochotní destabilizovať svojich susedov a nivočiť životy obyčajných ľudí. Anne Applebaum vyzýva demokratické štáty, aby preorientovali svoju politiku na boj proti tomuto novému druhu svetovej hrozby.

Harry Collins - emeritní profesor University v Cardiffu, britský klasik "nové sociologie vědy" - v této popularizačně laděné knize rozlišuje různé typy "expertství", které lze v současných demokratických společnostech nalézt. Tímto rozlišením odpovídá na otázku, zda se dnes všichni můžeme legitimně považovat za (vědecké) experty: nemůžeme, alespoň tedy nikoli všichni za experty stejného druhu. Collinsovu knihu lze považovat za obranu vědy, resp. její partikulární epistemické kompetence, v době, kdy je autorita vědy mnoha sociálními mechanismy, ale také vlastními vědeckými neúspěchy či selháními, oslabena. To může na první pohled vypadat skoro paradoxně, protože právě sociologie vědy, či přesněji sociologie vědeckého poznání, bývá vnímána jako akademická disciplína, která k oslabení autority vědy značnou měrou přispěla. Ostatně i proto může být Collinsova analýza "expertství" přirozeně vedena mj. přes výklad principů sociologie vědeckého poznání a některých jejích výsledků, a to ve výzkumných oblastech, jakými jsou např. pandemie AIDS, skepse vůči očkování, detekce gravitačních vln, studium klimatické změny ad. Pro Collinse jde tedy o příležitost obhájit sociologii vědeckého poznání jako disciplínu, která není protivědecká, třebaže ve svých studiích je - a od svého založení v 70. letech minulého století byla - vůči idealizovanému obrazu vědy kritická.Collinsova kniha je velmi přístupná, u čtenáře nepředpokládá žádné zvláštní znalosti z akademických oborů, ze kterých čerpá nebo kterých se jinak dotýká. Pro čtenáře je kniha přívětivá také svým rozsahem a nekomplikovanou strukturou (veskrze lineární výklad dělený do čtyř hlavních částí). V českém prostředí si knížka může najít dvě publika: čtenáře, kteří se zajímají o velká společenská témata současnosti - od pandemie AIDS po klimatickou změnu, vše s vazbou na podobu a úlohu expertního vědění -, a čtenáře-studenty sociálních věd, kteří v ní najdou úvod do sociologie vědeckého poznání.

Kniha se zabývá specifickým aspektem korupce ve veřejných zakázkách v prostředí systémové korupce v České republice. Autor analyzuje fenomén veřejného zadávání, navrhuje teoretický koncept jako explanační nástroj pro odhalení příčin a zdrojů korupce ve veřejném zadávání a rozpracovává teoretická východiska pro návrh účinné protikorupční politiky. Publikace přináší čtenářům nejen základní přehled problematiky, ale také konkrétní odpovědi na otázky: Jak veřejné zadávání ovlivňují předem uzavřené koluzní dohody a další projevy systémové korupce? Jak se v prostředí systémové korupce projevují selhání veřejné správy, resp. jejích aktérů? Jaká je role paralelních (vnějších) struktur v rozhodování veřejné správy co a jak zadávat?

V létě 1969 vyděsila celou Ameriku série brutálních, zdánlivě náhodných vražd spáchaných během dvou nocí v Los Angeles. Mezi oběťmi byla mimo jiné slavná herečka (a její nenarozené dítě), módní kadeřník a stylista, dědička kávového impéria či spořádaní středostavovští manželé.Zpočátku neplodné pátrání nakonec policii a úřad státního zástupce zavedlo k Charlesi Mansonovi. Tento neúspěšný hudebník, chronický delikvent a samozvaný guru žil v poušti se skupinou oddaných příznivců, především mladých žen. Jaký byl motiv za zdánlivě nesmyslným výběrem Mansonových obětí, a jak dokázal ovládat zejména mladé dívky natolik, že slepě plnily jeho příkazy?Jako státní zástupce pověřený vedením obžaloby získal Vincent Bugliosi do celého případu jedinečný vhled. Jeho kniha je zasvěceným, podrobným líčením událostí, které časem nabyly v americké společnosti téměř mytických rozměrů.

Dezinformace nejsou jen průvodním jevem moderní doby – jsou staré jako lidstvo samo. Proč máme tendenci jim věřit? Z jakého důvodu selhává naše kritické myšlení? Jak se jim bránit? Pomůže nám strategická komunikace? Na všechny tyto otázky odpovídá publikace, která vznikla na základě letitých zkušeností bezpečnostních analytiků a mediálních specialistů. Díky názorným grafikám, konkrétním případům a informacím od předních expertů budete mít jistotu, že se v záludném světě fake news a propagandy neztratíte.

Uspořádání společnosti i záruka práv skupin a jednotlivců procházejí v historii vývojem. Obdobně je to i s jejich vnímáním a ideologickými či politickými (i vojenskými) boji za jejich změnu. Obsah pojmů se vyvíjí nejen podle toho, do které politické, ekonomické a sociální skupiny člověk patří, ale i podle doby, ve které žije. Nepřicházejí však samy o sobě, automaticky, ale bývají výsledkem násilných (zřídka nenásilných) bojů. Mění se uspořádání společnosti i pohled na svobodu a demokracii (liberální a konzervativní) a způsob jejich prosazování i geopolitické hodnocení jednotlivých států. Lidé si kladou otázku, zda může vytváření (mnohdy striktních) mantinelů přispívat k demokratizaci, svobodě a humanizaci jednání člověka. Hledání smyslu existence, respektive postupu evoluce, si klade z různých úhlů i tato kniha. Možnost, respektive nutnost, volby „komplikuje“ život člověka, uzavírá či otevírá (ne)zvratnost perspektivy další existence i její podobu.

Prvému prezidentovi uniesli syna, ďalší sadil so zahraničnými návštevami stromy a kul rýle. Najdlhšie úradujúca hlava štátu nemala počas politickej kariéry problém porušiť zákony, popliesť mená štátnikov, názvy organizácií, zemepisné či historické fakty a lietať, kam vietor fúka. Bývalý podnikateľ v čele krajiny hovoril po vražde novinára o mafiánskom štáte. Prvá žena na prezidentskom poste bola pre svoje postoje častým terčom populistických lídrov. Nepomerne pestrejšia bola plejáda politikov zastávajúcich druhý najvyšší ústavný post. Predsedom Národnej rady bol už spomínaný milovník pretekárskych áut, poľovačiek a športových zápasov, ktoré si vychutnával po boku oligarchov ako Juraj Široký či Ivan Kmotrík, a neskôr to dotiahol až na hlavu štátu. Do pamäti verejnosti sa zapísal i vyštudovaný estetik a marxistický filozof, ktorý 17. novembra 1989 kachličkoval kúpeľňu, postaral sa o nákladnú rekonštrukciu Bratislavského hradu i kritizovanú sochu Svätopluka a prioritne sa angažoval najmä v zdravotníckom biznise. Najvyššiemu orgánu parlamentnej demokracie šéfovalo aj niekoľko politikov, ktorí spôsobili pád vlastných vlád. Nelichotivé charakteristiky, až na výnimku, sprevádzali tiež našich viacnásobných premiérov: únos prezidentovho syna a Slovensko ako čierna diera, reformy a stretnutia v konšpiračnom byte na Vazovovej, vražda novinára a korupčná mafia na najvyšších poschodiach štátu. Tri dekády modernej slovenskej samostatnosti boli nezriedka jazdou ohrozujúcou samotné základy demokracie a voliči si často vyberali medzi veľkým a ešte väčším zlom. Napriek tomu boli v príbehu Slovenska aj viaceré pozitívne momenty. Vydajte sa s nami na cestu po trinástich vybraných fenoménoch slovenskej politiky, na ktoré sa pozreli komentátori, analytici a spolupracovníci redakcie Aktuality.sk vrátane autora bestselleru Fico Petra Bárdyho, šéfa politického oddelenia Martina Sliza, experta na slovenský extrémizmus Tomáša Kyseľa či autora bestselleru Slovenská mafia Jána Petroviča. Knihu ilustrujú ikonické fotografie.

Existovaly v období státního socialismu v Československu stávky? Souhlasili tehdejší zaměstnanci průmyslu s vládní politikou? Byli dělníci úspěšní v prosazování svých mzdových a sociálních požadavků? A jakým způsobem jejich tlak ovlivňoval celkovou společenskou a politickou realitu? Odpovědi budou pro mnohé čtenáře překvapivé. Po celé sledované období se totiž odehrávalo stávek značné množství. Průmysloví dělníci sice patřili v rámci diktatury k privilegovaným a loajálním částem společnosti, přesto paradoxně byli zdaleka nejčastěji protestující společenskou skupinou. Mohli si totiž na rozdíl od jiných dovolit razantně prosazovat své zájmy. Tehdejší stávky nebyly odbojovými akty, ale extrémní formou kolektivního vyjednávání, která kompenzovala deficit nezávislých zastupitelských orgánů. Vycházely namnoze ze mzdových a sociálních otázek, ke svým cílům využívaly často nižší stupně odborových a stranických organizací a nezřídka se legitimizovaly vůči nadřízeným institucím užíváním socialistické ideologie. Doposud nejkomplexnější zpracování dané problematiky je založeno na rozsáhlém archivním výzkumu.

Legújabb könyvében Nógrádi György nem kevesebbre vállakozik, mint hogy átfogó képet adjon korunk világpolitikai folyamatairól. A globális áttekintés olyan fókuszpontok köré koncentrálódik, mint az Európai Unió és a NATO válsága, az elhúzódó orosz-ukrán háború, az örökké forrongó közel-keleti helyzet, vagy Kína dominanciája.E kulcskérdések mellett a biztonságpolitikai elemző figyelmét nem kerülik el a regionális és helyi konfliktusok sem, hiszen sokkolóan rövid idő alatt ezek bármelyike világpolitikai válságtényezővé eszkalálódhat.

"Ahogy a regény elején elhangzik, egy részletes képet kapunk a 80-90-es évek hangulatáról, vagy legalábbis az akkori történések egy fontosabb részhalmazáról.A regény realisztikusan mutatja be, hogy a valamikori kárpótlást, hogyan éli meg egy kisebb közösség. Akit érdekel a korszak politikája, az akkori vidéki élet, a munkás hétköznapok, mindenképpen jó helyen jár, ha elolvassa Bazsa Rózsi visszaemlékezéseit.”Szigeti Kovács Viktor - szerkesztő

Mohamed élete egy rendkívüli történet. Szegény árvából vált egész Arábia első uralkodójává. Új vallást alapított, új hadművészetet vezetett be és egy új politikai rendszert hozott létre, amely saját jogrendet is magában foglalt, a saríát. Mohamed volt a földkerekség legnagyobb hadvezére. Manapság senki nem harcol Caesar, Nagy Sándor, Napóleon vagy más vezér nevében. Azonban minden évben rengeteg ember hal meg Mohamed miatt. 1400 év múltán is, az iszlám erősebb, mint valaha volt. Mohamed azt mondta, hogy egy napon az egész világ az ő törvényeinek uralma alatt fog élni. Ahhoz, hogy megértsük az iszlámot, ismerni kell Mohamed életét. Minden muszlim vágya az, hogy az övével megegyező életet élhessen. Minden szava és tette a muszlim lét tökéletes példája. Minden muszlim egyben mohamedán is. Az iszlám vallás nem Allah imádatáról szól, hanem arról, hogy pontosan úgy imádjuk Allahot, ahogyan Mohamed tette. Ez a könyv egyedülálló. Magától értetődő és teljesen kötelező érvényű. A hivatkozások lehetővé teszik, hogy mi magunk ellenőrizzük le az eredeti szírában az itt olvasottakat.

Milyen hatással volt a cionizmus a Palesztinában élő arabokra? Miért hagyták el az izraeli csapatok 2005-ben Gázát? Michael Scott-Baumann Közel-Kelet-szakértő közérthető történeti elemzést kínál az izraeli-palesztin konfliktus eredetéről és évszázados kibontakozásáról. Tömören és érthetően elemzi a konfliktus okait, és tekinti át annak állomásait a polgárháborús időktől egészen napjainkig. Kitér az izraeli-palesztin történelem olyan kulcsfontosságú eseményeire, mint a korai brit mandátum, Izraeli Állam 1948-as megalapítása, az 1967-es hatnapos háború és a Trump-adminisztráció 2020-as béketerve. Az események politikai kontextusát vázoló fejezeteket palesztinoktól és izraeliektől származó személyes beszámolók keretezik. Az időrendi összefoglalóval, szószedettel és a béketárgyalások kudarcának elemzésével záruló könyv nélkülözhetetlen azok számára, akik közelebbről meg szeretnének ismerkedni korunk egyik legdrámaibb konfliktusával.

Az emberiség, a látható uralom és a háttérhatalom birtokosainak genetikai származása az őskortól napjainkig.

Ez a könyv egy sorozat második része, a sikerlistás A kultúra megszállása folytatása. A szerző ebben a művében bemutatja, hogyan használta a Kádár-diktatúra propagandaeszközként a Magyar Televíziót, gondosan kiválogatva a munkatársakat, különös tekintettel a tévé jövendő „arcaira”. A „nagy pillanat” 1957. május elsején érkezett el, az ötvenhatos forradalom és szabadságharc leverése után Kádár János a tévé által élőben közvetített felvonulással üzent: a Magyar Népköztársaság leszámolt az „ellenforradalommal”. Ekkor még a megtorlás időszakát szenvedte meg az ország, később következett a konszolidáció, de a diktatúra ebben is kulcsszerepet szánt e vezető médiumnak. Ötvenhat után csak a legmegbízhatóbb, nagyon gyakran kommunista családból érkező vagy ideológiailag elkötelezett emberek kerülhettek a tévéhez, voltak, akiket a hírhedt ÁVH-tól helyeztek át, mások a Néphadseregtől jöttek, megint mások bizonyítottan a kádári titkosszolgálatnak dolgoztak Olyan tévés legendák hátterét ismerhetjük meg, mint Ipper Pál, Vitray Tamás, Juszt László, Kepes András vagy éppen Frei Tamás.

Az iszlám megértésének elengedhetetlen feltétele az alapját képező irodalom megismerése, vagyis a Korán, a szíra (Mohamed élete) és a hadísz (az ő hagyománya) elolvasása. Az iszlám alapjai önképző tanfolyam a legegyszerűbb módja annak, hogy egy rendszerként tanulmányozzuk ezeket a könyveket.Az alapokról szóló tanfolyam filozófiát és módszereket is kínáló képzési rendszer. Az oktatási szemléletünk tényekre, és nem véleményekre épül. Ugyanazokat az eredeti szövegeket használjuk, mint a szakértők, azonban egy egyszerűsített, könnyen olvasható formában. Ez a tanfolyam magában foglalja a tanulási útmutatásokat és még három szöveget – Mohamed életrajzát, a hagyományait és a Koránt, amely műveket külön kötetekben, bővebben is tanulmányozhat az olvasó.A tényekre nehéz emlékezni, egy történetre viszont egyszerű. Az első könyv, amit tanulmányozunk, Mohamed életéről szól – egy hihetetlen történet, amelyet soha nem fogunk elfelejteni. A mi Koránunk attól válik érthetővé, hogy tartalmazza Mohamed életét. Így nyer értelmet a Korán. Mivel minden mindennel összefügg, könnyen, gyorsan elsajátíthatjuk az alapművekben lévő tudást.Az iszlám alapjai című könyv az iszlám alapszövegeinek megismeréséhez nyújt útmutatást.

A 2008-as globális pénzügyi válságtól a 2020-as koronavírus-világjárványig terjedő bő évtizedben tanúi lehettünk a világrend átalakulásának. A nemzetközi kapcsolatok és annak szabályai továbbra is a szemünk láttára változnak, a nagyhatalmi erő kritériumai nem azok, mint régen, a világ pedig egy soha nem látott multipoláris logika szerint formálódik. Szubrahmanjam Dzsajsankar több évtizedes, diplomataként a világ üzleti-politikai csomópontjain szerzett tapasztalatai alapján reflektál ezekre a változásokra, vizsgálódása középpontjában Indiával. Higgadtan és elemzői szemlélettel taglalja, Indiának mint erősödő hatalomnak milyen kihívásokkal kell megbirkóznia a megváltozott nemzetközi környezetben, s felvázolja azt a nemzeti érdekek érvényesítése és a globális felelősségvállalás által kijelölt utat, melyen haladva visszakövetelheti az őt megillető helyet a világ színpadán.  „Miközben India felemelkedik a világban, nemcsak egyértelműen körül kell határolnia az érdekeit, de hatékonyan kommunikálnia is kell azokat. Jelen könyv ehhez kíván hozzájárulni, illetve ahhoz, hogy őszinte párbeszéd alakuljon ki az indiaiak között – és az se baj, ha ezt a világ is meghallja!”  Dr. Szubrahmanjam Dzsajsankar pályafutása hivatásos diplomataként több mint negyven évet ölel fel, csúcspontját 2015 és 2018 között betöltött külügyi államtitkársága jelentette. Ezt megelőzően, 2009 és 2013 között Kínában, majd Obama elnöksége idején Washingtonban volt nagykövet. Diplomataként különböző beosztásokban dolgozott Moszkvában, Washingtonban, Colombóban, Prágában, Budapesten és Tokióban. A külügyminisztériumban 2004 és 2007 között az Amerika-főosztály élén, 1993–94-ben a Kelet-Európa-főosztály igazgatójaként tevékenykedett. Diplomatakarrierje után, 2018–19-ben a Tata óriásvállalatnál töltött be vezető pozíciót, majd visszatért a politikába, s 2019 májusa óta India külügyminisztere. E könyv szakmai körökben, konferenciákon és üzleti fórumokon elhangzott előadások gyűjteménye, amelyből megérthetjük, milyen érvek és viták mentén formálódik napjaink indiai külpolitikája, és megismerhetjük, mi volt és mi lesz a jövőben India útja. 

Törökország lelő egy határsértő orosz vadászgépet, de alig néhány év múlva Ankara és Moszkva már vállvetve ellenőrzi a török–szír határt. Erdogan és Putyin szemben álló erőket pártfogol a szíriai, a líbiai és a hegyi-karabahi háborúban, ám mindez nem akadályozza meg a törököket abban, hogy Oroszországtól vásároljanak fegyvert, fütyülve az amerikai szankciókra. Hogy is van ez? Adott egy átalakuló világrend, amelyben az USA vezető szerepét egyre több kihívás éri. És adott a szultánok és a cárok hajdani birodalma. Mindkét ország nagy hatást gyakorol a biztonságunkra, és mindkettőt hajlamosak vagyunk a Nyugat szemüvegén keresztül látni, többé-kevésbé félreértve az indítékaikat. Vajon kell-e attól tartanunk, hogy Törökország hátat fordít a NATO-nak, és egy orosz–török stratégiai szövetség jön létre Európa peremén, alternatívát kínálva a nyugati liberális renddel szemben is? Vagy épp egy ellenkező forgatókönyv bekövetkezése valószínűbb, és a múltban vívott tucatnyi háború után a történelmi vetélytársak ismét közvetlen katonai összetűzésbe sodródnak a szomszédunkban, magukkal rántva minket is? Páratlan földrajzi helyzetét kihasználva Törökország kényes egyensúlypolitikát folytat, de vigyáznia kell, mert veszélyes játékot űz.PÉNZVÁLTÓ NIKOLETT nemzetközi kapcsolatok szakértő, turkológus, biztonság- és védelempolitikai elemző, a hadtudományok doktora. Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium Migrációkutató Intézetének kutatási vezetőjeként és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének külső munkatársaként dolgozik. Ebben a könyvében olyan szempontokat kínál, amelyek jóvoltából megérthetjük napjaink török külpolitikáját, átfogó képet kaphatunk Törökország és Oroszország rendkívül izgalmas és összetett, ellentmondásokkal teli viszonyáról, és beleláthatunk abba az orosz birodalmi-nagyhatalmi gondolkodásmódba, amely a 2022 februárja óta zajló orosz–ukrán háborúhoz is elvezetett.

A Politikai filozófiák zsebkönyve célja a politikában kevéssé jártas, de nyitott és érdeklődő olvasók lényegre törő, továbbá előítéletmentes informálása különféle alapfogalmakról, filozófiákról és ideológiákról. Ezt szem előtt tartva értékítéletet nem mondunk, témáink mindegyikét azok saját szempontjaiból kiindulva mutatjuk be.

Vitatkozik, kritizál, rajong. Puzsér Róbert nem a tudományos híradó, nem is egy szekta főpapja – „csak egy csávó, akit szenvedélyesen érdekel a világ”. Új kötete, az Európa elrablása a 2018 és 2024 között született publicisztikáiból válogat. Az írások hat turbulens év lenyomatai: újabb kétharmadokkal, pandémiával, klímaválsággal, háborúval és az ismét téttel bíró ellenzékiséggel. Híradások egy országból, ahol az örökbe fogadott rinocérosznál csak a királynak van vastagabb bőr az arcán. Közelmúltunk és jelenünk története őszintén, humánusan, hazafiasan és európaian.