E-knihy - Politológia strana 4 z 17

Sajátos műfajú könyv születik, amikor egy politikus adja írásra a fejét. A könyv alapvetően elméleti műfaj, a politika viszont többnyire a mindennapi cselekvés helye. Egy közszereplő ezért mindig ingoványos terepre téved, ha a napi eseményektől hátralépve, tágabb kontextusban gondolkodik a világ dolgairól és az országa helyzetéről. Különösen nehéz a helyzet, ha mindezt a harmincas évei elején - na jó, közepén - teszi valaki. Még egyetemista koromban az egyik tanárom előadásán hallottam ugyanis a következő adomát, amely jó időre megragadt bennem: "Fiam, aki fiatal korában sokat ír, az idős korában sokat szégyenkezik!" Mit tehetnék? Igyekszem cáfolni ezt a tételmondatot... Egy ilyen munka ráadásul szükségképpen nem teljes, nem csak leíró, és nem is feltétlenül objektív. Nem teljes, hiszen a valóságot sosem ismerhetjük meg egészen - ahogy mondani szokás: "tükör által homályosan látunk". Nem csak leíró, hiszen a politikában dolgozva nemcsak az a feladat, hogy megpróbáljuk megérteni a körülöttünk lévő világot, hanem hogy mindenhol, ahol lehetőség van rá, "hass, alkoss és gyarapíts". Nem is feltétlenül objektív, hiszen az események sodrában nincs mód tudományosan összevetni a tényszerűt az ideálissal. Azt sem szabad szem elől téveszteni, hogy a politikus írása és tevékenysége fölött végső ítéletet majd a történelem mond; a jelenben pedig szükségképpen vitát vált ki.    „A jövőt csak az célozhatja meg, aki szenvedélyesen faggatja a jelent. Ez a könyv a hozzáférhető valóságot kutatja, hogy a jövőt kívánatosnak láthassuk.” Lánczi András, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora   „A közjó érdekét szolgáló polgári kormányzás nem lehet sikeres értékelkötelezett nemzetstratégiai gondolkodás nélkül. A nemzetstratégia olyan a politikus számára, mint a hajósnak a világítótorony. Orbán Balázs könyve egy új, fiatal konzervatív generáció ars poeticája. Jó szívvel ajánlom minden, a közélet iránt érdeklődő és a nemzet sorsáért felelősséget érző olvasónak.” Stumpf István, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró és kancelláriaminiszter   „A könyv egy csapásra két, a modern politikáról széles körben elterjedt, ártalmas hiedelmet is cáfol: egyfelől, hogy nem lehet nemzeti sorskérdésekről közérthetően, az érdeklődő honpolgár számára is befogadhatóan szólni, másfelől, hogy a politikusok jobban teszik, ha kerülik az elvi és értékrendbeli kérdésekről folytatott vitákat. A kötet a XXI. századi magyar politikai jobboldal eszmei alapvetése – aki érteni akarja, mi és miért történik a mai Magyarországon, feltétlenül olvassa el!” Koltay András, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora   „Számomra majdhogynem másodlagos, miben értek egyet s miben nem a szerzővel. A címmel például (miszerint a stratégiai gondolkodásnak lenne egyszeregye) nem. Az viszont kifejezetten tetszik, hogy miközben a stratégiai gondolkodás jellemzőit és szemléleti kereteit vázolja fel, könyve tágasra nyílik, s elfér benne a magyar történelem mellett az európai is.” Csizmadia Ervin, egyetemi docens, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója

„A feladat, amely Magyarország előtt áll, épp egy ilyen huszárvágást követel meg. Napjaink világa leginkább egy hatalmas csatamezőre emlékeztet, ahol a nagy hadseregeken a zűrzavar lett úrrá, az egymással szemben álló tábornokok pedig a megváltozott körülmények között igyekeznek újrarendezni a sorokat. [...] Azoknak a kisebb nemzeteknek, amelyek a saját kezükbe akarják venni a sorsukat, nem marad más választásuk, mint kreatív merészséggel elébe menni a dolgoknak. A Huszárvágás olyan stratégiát kínál Magyarországnak, amely lehetővé teszi, hogy úgy reagáljunk a jelen nagy kihívásaira, hogy közben saját különleges erősségeinkre építünk – merész fellépéssel meglepjük a többieket, és magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést.” (részlet a kötetből)   „A magyar kormány mindenekelőtt a magyar emberekkel törődik. Ha ez megdöbbent vagy sért téged, akkor te magad is a probléma része vagy, és nem lenne szabad mások felett hatalmat gyakorolnod. Ám amennyiben a fenti mondat egy olyan országot ír le, amelyben szívesen élnél, olvasd el ezt a könyvet!” – Tucker Carlson, politikai kommentátor „Aki tudni szeretné, hogy a jelenlegi magyar vezetés hogyan látja az ország helyét a világban, és aki kíváncsi arra, hogy mit takar a »huszárvágás« stratégiája, annak feltétlenül el kell olvasnia Orbán Balázs könyvét.” – Ivan Krasztev, az Európai Külkapcsolati Tanács alapító tagja „Orbán Balázs könyve intellektuális alapossággal elemzi napjaink geopolitikai tendenciáit, történelmi kontextusba helyezve őket. Magyarország jelentős szerepet kapott a világpolitika színpadán, ahol középhatalomként kiterjedt politikai kapcsolatokat és gazdasági együttműködést próbál fenntartani.” – Sebastian Kurz, Ausztria korábbi kancellárja „A mai Magyarország felemelkedése a találékonyságra és a merészségre, valamint az egyedülálló kulturális és földrajzi adottságok meggyőző ismeretére épül. Huszárvágás című könyvében Orbán Balázs frappánsan és kellő alapossággal mutatja be országa nemzeti és geopolitikai stratégiáját – amelyből a világnak, és különösen a Nyugatnak lenne mit tanulnia.” – Kevin D. Roberts, a Heritage Alapítvány elnöke „Orbán Balázs egyértelmű és helyes üzenetet intéz Magyarországhoz és a világhoz: a kereskedelem és az eszmék mentén kapcsolódjunk egymáshoz; ne építsünk egymással szemben álló tömböket; legyünk büszkék őseink bölcsességére és kultúrájára, és ebből merítsünk útmutatást; egyszerre tekintsünk keletre és nyugatra; és mindenekelőtt támogassuk a békét!” – Jeffrey D. Sachs, a Columbia Egyetem professzora   Orbán Balázs (1986, Budapest) jogász, politológus, országgyűlési képviselő, Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatója. Korábban a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója és a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára volt. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumának, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Tanácsadó Testületének az elnöke, továbbá a Magyar Külügyi Intézet munkájának kormányzati felügyeletét is ellátja. Első önálló könyve, A magyar stratégiai gondolkodás egyszeregye magyarul több kiadást megélt, emellett angolul, franciául, lengyelül, németül és olaszul is megjelent. Angolul és németül beszél. Nős, két fiúgyermek édesapja.

Fontos dokumentuma Kossuth és Széchenyi vitájának. Kossuth forradalmi utat követett, és a Monarciától való elszakadást. Széchenyi pedig a békés gazdasági fejlődést. Fontos pont a magyarországi nemzetiségek kérdése.

A kötet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének kutatási irányaihoz kapcsolódó témákat öleli fel. Létrehozásával a szerzők célja volt, hogy felhívják a figyelmet a biztonság rendkívüli komplexitására, illetve a stratégiai gondolkodás és tervezés jövőformáló szerepére. Szerzői a biztonság, a nemzetbiztonság és a hadtudomány különféle irányaiból közelítik meg a stratégiai gondolkodás rendkívül szerteágazó területeit. A kötet tematikus jelleggel dolgozza fel a stratégia témaköréhez tartozó kérdéseket. Első részében magához a stratégiai gondolkodáshoz, stratégiaalkotáshoz, elemzéshez kapcsolódóan született tanulmányokat ismerhetnek meg az olvasók. A második részben olvasható tanulmányok a biztonsági dimenziókhoz tartozó kiemelt területek – demográfia, migráció, kiber- és energiabiztonság, terrorizmus – kapcsán világítanak rá a stratégiai gondolkodás és dokumentumok jelentőségére, a kihívások, kockázatok és fenyegetések elleni védelemre, majd egyes hazai stratégiai dokumentumok vizsgálatán túl a nemzetközi színtérre is kitekintve mélyülhetnek el olvasóink a stratégia és biztonság összefüggéseiben.

A szabályozás egyik lényeges követelménye, hogy a jogalkotás biztosítsa a szakpolitikai célok maradéktalan és megfelelő minőségű megvalósulását, de ne generáljon indokolatlan adminisztratív költségeket, terheket az érintettek számára. Az optimális költségszint elérése megfelelő módszertani előkészítést, megőrzése pedig a szabályozási környezet folyamatos aktualizálását igényli. Az optimalizáció egyik fontos eszköze az eljárási folyamatok észszerűsítése és az ügyféloldali adminisztratív terhek csökkentése, ami az Európai Unió kohéziós politikájában is kiemelt hangsúlyt kap. A szakkönyv célja a kohéziós politika adminisztratív terheinek csökkentését célzó digitalizációs koncepció (e-kohézió) bemutatása. A mű ismerteti a koncepció stratégiai, szakpolitikai, technológiai és szabályozási környezetét, valamint a megvalósítás hazai és nemzetközi gyakorlatát. Különösen ajánljuk e könyvet minden fejlesztéspolitikával, az igazgatási folyamatok hatékonyságával, valamint az e-közigazgatással foglalkozó és az iránt érdeklődő olvasónak.

Hogyan ?tartja hatalmon a diktátorok legújabb generációját az információ manipulálása, valamint a demokrácia színlelése? Hitler, Sztálin és Mao az erőszakot a félelemet és az ideológiát hívták segítségül egyeduralmuk fenntartásához. Manapság azonban a tekintélyelvűség fogalmát médiatudatos „erős emberek” alakítják, akik a szavak és az érdekeiket szolgáló hírmagyarázatok mesterei. A nyílt, tömeges elnyomás helyett az olyan politikusok, mint Jair Bolsonaro, Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor, az információ torzításával és a demokratikus formák kijátszásával gyakorolják hatalmukat az állampolgáraik felett. Szergej Gurijev és Daniel Treisman érdekfeszítő könyvükben a tekintélyelvűség ezen új formáját írják le, miközben bemutatják a spindiktátorok felemelkedését és kevésbé erőszakos, ám igen hatékony módszereit hatalmuk fenntartására. Ezek közül kiemelkedik a hozzáértés imázsa, a demokratikus intézmények felhasználása a demokrácia aláásására, valamint a fokozott nemzetközi szerepvállalás annak érdekében, hogy még nagyobb hírnévre és pénzügyi befolyásra tegyenek szert. A könyvből és a politikusi portrékból az is kiderül, hogy a mai tekintélyelvű vezetők miben hasonlítanak a spindoctorokra, és miben különböznek az olyan diktátoroktól, mint Kim Dzsongun, Bassár el-Aszad, valamint Hszi Csin-ping.

A Geovízió című kétkötetes könyv egy geográfus szemével keresi a választ olyan kérdésekre, mint például: Miért fontos a földrajzon keresztül megérteni világunk összefüggéseit? Mit jelent a földrajzi egyensúly? Milyen fúziók és hálózatok korában élünk? Hol találhatók a legjelentősebb csomópontok? Hogyan formálta az emberiség a bolygónkat? Miért hasonlít a globális városok növekedése a korallok növekedéséhez? Melyek ma a leginnovatívabb országok, és miért rendeződnek egy tengelybe? Mi a korszakunk három legfontosabb passwordje? Miért beszélünk a Kelet felemelkedéséről? Mit jelent egy átfogó, fenntartható eurázsiai világrend, és miért életközpontú? Hogyan gondolkodnak a Nobel-díjas tudósok? És vajon a Michelin-csillagos séfek? Mit jelent a technológiavezérelt művészet? Hogy néznek ki a térképeink, ha ugyanazt ábrázolják, ám teljesen eltérően? Ahhoz, hogy megértsük a körülöttünk zajló eseményeket, a földrajzhoz kell fordulnunk.A földrajz visszatér, felértékelődik, és egyre fontosabbá válik! Gondoljunk csak a jelen korszakunk geopolitikai kihívásaira: pandémia, földrajzi és világgazdasági átrendeződés, energiaválság, klímaváltozás, avagy a fenntarthatóság kérdésköreire. A földrajz ugyanis sokkal többet jelent annál, mint hogy helyeket memorizálunk a térképeken. A földrajz világunk megismerésének fontos eszköze. Ha tudunk olvasni a térképeinken, akkor megértjük az egyik legszebb és legérdekesebb vizuális nyelvet.Csizmadia Norbert

Máthé Áron (Budapest, 1977. szeptember 3. –) magyar történész, szociológus, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese. Egy 2023 tavaszán végzett felmérés szerint az ukrán válaszadók 42 százaléka „ellenséges országnak” tekinti Magyarországot. Hasonló véleményt fejezett ki a kijevi kormány számos nyilatkozata is, s a nemzetközi média számos vezető terméke ezt a vélekedést látszik táplálni. Ehhez járulnak az ukrán törvények az oktatásról és az államnyelv használatáról, amelyek kimondva-kimondatlanul az orosz kisebbséget célozták meg. Vajon a Kárpátalján több mint egy évezrede élő magyarok ezeknek a törvényeknek csak járulékos veszteségei? Pedig Magyarország a hidegháború vége és a kommunizmus bukása óta eltelt három évtizedben komoly erőfeszítéseket tett keleti szomszédunk érdekében. Ez a könyv a történelmi háttér bemutatása mellett elsősorban tények gyűjteménye. Megmutatja, hogy a rosszhiszemű vélekedés ellenére Magyarország következetesen a jóakarat és a jószomszédság politikáját folytatta Ukrajnával szemben annak létrejötte óta.

Magyarország gazdasági fejlődésének egyik nagy vívmánya, a gőzhajózás megindítása is Széchenyi fontos programjanak egyike.

Széchenyi az európai forrongó időkben keresi a kiutat Magyarország megmaradására és feltámadására.

Széchenyi egyik legfontosabb politikai műve. A Hitel továbbgondolása.

  Létezik-e még demokrácia a 21. század Németországában?  Erre a kérdésre keresi a választ Klaus-Rüdiger Mai, aki könyve első felében nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy teljeskörűen áttekintse Németország társadalompolitikai viszonyait. Aprólékosan megvizsgálja az elmúlt évek valós és vélt válságainak hatását a gazdaságra, a társadalomra és a politikai gondolkodásra, olyan területeket érintve, mint a történelem, a kultúra, az oktatás, valamint a külső és belső biztonság. Mindeközben egyértelmű kritikával illeti a hatalmi elit tevékenységét, amely igyekszik a saját javára fordítani ezeket a válságokat – akár az állampolgárok fizikai és szellemi szabadságának árán is.  A történész-újságíró szerző írása azonban nem pesszimista, és könyve második felében megmutatja a kiutat abból az útvesztőből, amelybe a német társadalom az utóbbi évtizedekben került, részletezve azokat a jövőt alakító lehetőségeket, amelyeket minden polgárnak meg kell ragadnia. „Nem szabad búcsút mondanunk a haladásnak, nekünk kell alakítanunk azt, különben mások fogják alakítani helyettünk.”

Jókor ?lenni jó helyen vagy rosszkor lenni rossz helyen – melyik vezet ahhoz, hogy az ember a történelem részese legyen? A 20. században sokan voltak, akik hirtelen ott találták magukat a forgatag közepén, holott nem tettek mást – és nem tettek kevesebbet –, mint kiálltak az elveik, a hitük, a meggyőződésük, az embertársaik vagy éppen a nemzetük mellett. Nem állt szándékukban történelmet írni, de a helyzet úgy kívánta, hogy cselekedjenek. Átok vagy áldás, ha olyan szerepet oszt ránk a sors, amelyet az utódok is számottevőnek tartanak majd? Egyáltalán a személy alakítja a történelmet, vagy a történelem alakítja a jellemet? A történész szerző ebből a perspektívából vizsgálja Orbán Viktor szerepét a visegrádi országok és Európa közelmúltjában, karakterét és indíttatásait pedig történelmünkből, annak fordulataiból, tanulságaiból és tradíciójából vezeti le. Thibaud Gibelin egészen messziről indít, végigtekint Közép-Európa és a magyarság történetén, hogy eljusson ahhoz a fiatalemberhez, aki 1989. június 16-án alig 26 évesen beszédet mond Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén. De „Orbán Viktor nem csupán a megfelelő helyen volt a megfelelő időben” – állítja Gibelin, és kellő alapossággal bemutatja, miként következik a ma ismert kormányzati irány az akkor indult életútból. A francia szerző példaként állítja a Nyugat elé azt a karakán – az uniós bürokráciában megütközést keltő –, a nemzeti érdekeket és a hagyományos európai értékeket előtérbe helyező politikát, amely meglátása szerint Európa túlélésének záloga.

Korunk legnagyobb horderejű kérdése már nem az, mikor talál kihívóra az Amerikai Egyesült Államok, hiszen Kína mindenki számára jól láthatóan felnőtt e szerephez. Sokkal inkább az, miként alakul a két óriás versengése.A II. világháború óta Amerika által megszabott nemzetközi rend szabályai megváltozni látszanak, de korántsem elkerülhetetlen, hogy Kína az USA fölé kerekedjen. Utóbbi nukleáris szuperhatalomként még mindig dominál, és bár vezető szerepét, az általa terjesztett „liberális világrend” megkérdőjelezhetetlenségét egyre többen vonják kétségbe, még mindig Amerikáé a legnagyobb innovációs és „puha” hatalom. Jóval több szövetségessel, a nemzetközi nagyhatalmi játékban pedig komoly tapasztalattal rendelkezik.Könyvünk célja, hogy a két óriás versengésébe betekintsünk. Milyen mozgatórugók miatt csaphat át a vetélkedés Kína és az Egyesült Államok közötti küzdelembe? Mi befolyásolhatja egy ilyen verseny kimenetelét? Komplex kérdésekre komplex válaszokat adhatunk csak. A nagyhatalmi ütközőpályákat meghatározó szempontrendszereket elemezve igyekszünk olyan következtetéseket levonni, amelyek segítséget nyújtanak a magyar külpolitikai mozgástér megértésében is.

Alaposan és kíméletlenül teregeti ki a hazai politikai elit szennyesét memoárjában Kerék-Bárczy Szabolcs, akinél jobban kevesen ismerik belülről a rendszerváltás utáni magyar pártok és vezetőik ügyes-bajos dolgait. A szerzőnek Antall Józseftől Orbán Viktorig, Dávid Ibolyától Gyurcsány Ferencig, a rendszerváltás utáni közélet szinte valamennyi első és másodvonalbeli szereplőjéről (lásd a több mint ezeregyszáz nevet tartalmazó névjegyzéket) van mondanivalója, az esetek többségében véleménye is. Kerék-Bárczy Antall József kabinetjében kezdte pályáját, huszonévesen volt az első Orbán kormány Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterének kabinetfőnöke. Ezután a külügyminiszter főtanácsadójaként, majd Los Angeles-i főkonzulként tevékenykedett, utóbb az MDF, végül a DK színeiben folytatta politikai karrierjét, melynek feladására lelkiismereti és morális okokból kényszerült. Ötvenedik életévének betöltését nem is ünnepelhetné jobban, mint ennek az egyszerre személyes és közérdekű, élményekkel és megfigyelésekkel zsúfolt visszatekintésnek a közreadásával.Brutálisan őszinte, sokszor önkritikus és mindig emberközeli eseménykrónika született, melynek talán a legfontosabb üzenete: „A politika célja nem lehet a politikusok és kiszolgálóik meggazdagodása”. Ezzel az üzenettel egyetértésben vállalkozott a kiadó a sokszor kényes kérdéseket feszegető emlékiratnak a közreadására. Kerék-Bárczy írása alighanem politikai barátok és ellenfelek körében egyaránt felkavarja majd a kedélyeket, de ez az őszinte memoár a szerző pártokon átívelő karrierjének köszönhetően sehol máshol nem hozzáférhető információkat nyújt eseményekről és azokról a politikusokról, akiknek cselekedetei meghatározó jelentőségűek voltak a rendszerváltás utáni hazai politikai, gazdasági és kulturális életben. Az eredmény egy széles, színes politikai panoptikum, melynek megalkotója nem a médiából tájékozódott, hanem mindennapjait töltötte ebben a közegben, és mint magáról állítja, soha nem gyengült el a hatalom és a pénz közelségében.   

Rosa Luxemburg egyszerre védelmezte a mozgalom elméletét a torzításoktól, és fáradozott azon, hogy megtalálja az elmélet valódi alkalmazási módjait. Jelen írását is a cselekvés vezérli. A tömegsztrájknak merőben új szerepet tulajdonít, amely nem a parlamenti küzdelmek ellentéte, hanem a politikai jogokért folyó harc egyik fontos fegyvere. A tömegek spontán mozgalma, a parlamenti munka és a szakszervezetek együtt részei a politikai harc egészének, együtt fejtenek ki hatást. A kiéleződött osztályellentétek korszakában a tömegsztrájk az egyik legfontosabb tényező a változások eléréséhez – nincs gazdasági és politikai osztályharc külön-külön, csak egy osztályharc létezik. Csordás Gábor új fordítását Lukács György előszava, valamint a jelen kihívásaira reflektáló utószó kíséri.

Az Észak-Erdélyt 1944 szeptember–októberében elfoglaló szovjet katonai alakulatok mintegy húszezer magyar civilt hurcoltak el a Szovjetunióba többéves kényszermunkára. A foglyul ejtett emberek közel harmada nem élte túl az évekig tartó fogságot. Az Erdély társadalmára sokkszerűen ható 1944-es elhurcolásokról és azok utóhatásairól hosszú éveken át hallgatni kellett. A történtek a kommunizmus évtizedeiben tabutémának számítottak, így kutatásuk csak a közelmúltban vált lehetségessé. A könyv célja éppen ezért az, hogy a kényszerű hallgatás következményei, a felejtés és a közöny ellen küzdve megismertesse az olvasót ezzel a kollektív tragédiával, egyben emléket is állítva az ártatlanul elhurcoltaknak. Az olvasmányosan megírt, gazdagon illusztrált kötetet mind a történészszakma képviselői, mind a közelmúltunk iránt érdeklődő olvasóközönség haszonnal forgathatja. „Itthon még sokáig kísértettek a lágerélmények. Éjszakánként gyakran újraálmodtam az átélteket, s ilyenkor mindig csuromvizes párnán ébredtem fel. Sokáig azt hittem, ezek az álmok okozzák éjszakai izzadásomat, ám később, az álmok megszűntével még mindig átizzadt párnán ébredtem. Hosszú hónapok teltek el, amíg végre annyira összeszedtem magam, hogy már nem reszkettem az élelemért, s az evést nemcsak azért hagytam abba, mert szégyelltem tovább enni, hanem azért, mert tényleg jóllaktam.”

Kibertámadás – egyre többször hallani, de kevesen tudják, mit is jelent valójában. A legtöbb esetben anyagi haszonszerzés hajtja az elkövetőket, amivel leggyakrabban találkozunk tehát, az a kiberbűnözés. Gyakran hallani viszont az információszerzési célú támadásokról, a kiberkémkedésről is. Ha ezt állami szereplő hajtja végre, a cselekmény nemzetközi jogi megítélése szürke zónába tartozik, máskor valamilyen katonai szervezethez kötődik. Ritkán, de ugyancsak találkozhatunk hacktivista és kiberterrorista cselekedetekkel, amikor a csoport célja valamilyen politikai ideológia terjesztése, esetleg ezen ideológiának a támogatására valamilyen kiberfizikai rendszeren keresztül pusztítás végrehajtása. Végül idetartoznak a tisztán katonai műveletek, azaz a kiberhadviselés, amely egyre gyakrabban része, támogatója a hagyományos, kinetikus műveleteknek. Összességében viszont az államok katonai műveleteikhez mind a négy motivációt előszeretettel használják fel. Könyvünk célja, hogy a téma elismert magyar szakértőivel áttekintsük a kiberhadviselés ismert történetét, és a nyilvánosság számára is megismerhető, mérvadó források segítségével, kritikus elemzéssel bemutassuk az államok által használt kiberműveleti eszköztárat.

Hogyan ?alakult ki Orbán Viktor legyőzhetetlen és messianisztikus vezetői imázsa? Miként ejtette foglyul egy szűk politikai elit a gazdaságot, a bankrendszert, a médiát és az államot? Miért lehet sikeres taktika a politikai kereszténység, az ellenségképgyártás és a hintapolitika? Milyen külföldi minták, példaképek és szakértőgárda áll a populista propagandagépezet mögött? A kommunizmus összeomlásakor Magyarországnak történelmi lehetősége adódott a tartós és virágzó demokrácia, a versenyképes gazdaság és a jólét megteremtésére. Ezt az esélyt azonban az ország vezetői szinte kezdettől elvesztegették. A Fidesz alapítása utáni időszak tehetséges, bátor fiatal demokratái még a centrista liberális, nyugatos értékrend hívei voltak, közülük sokan viszont néhány évvel később már értetlenül álltak Orbán Viktor és az őt feltétel nélkül követők pálfordulásai előtt.     Közéjük tartozott Szelényi Zsuzsanna is, aki a Fidesz első országgyűlési frakciójában ülve tevékenyen részt vett a rendszerváltás alakításában, majd a jobboldali fordulat miatt kilépett a pártból. Az elmúlt három évtized politikai, gazdasági és társadalmi folyamatait bemutató, átfogó és lényegretörő elemzését alapos kutatások és személyes élmények teszik hitelessé. Az összetett folyamatokat közérthetően bemutató könyvéből végigkövethetjük a kritikát és kompromisszumot nem tűrő állampárt felemelkedését, a korrupcióra és megosztásra alapozó politika térnyerését, a jogállamiság kereteinek lebontását, a szabad és tiszta választások ellehetetlenítését, valamint a sajtószabadság lezüllesztését.     Megismerjük továbbá Orbán pragmatizmusának hátterét, hogy miért vált oroszellenesből oroszbaráttá, befogadóból kirekesztővé, aktív kordonbontóból a szimbolikus politizálás hívévé. A Szétzilált ország nemcsak leleplezi, hogy a látszólag ideológiák mentén zajló politika miként szolgálja valójában egy szűk kör egyéni érdekeit és meggazdagodását, de egyben optimista vízió arról, hogy a tanulságokra építve egy civilizált, képzett, jövőbe tekintő közösséggel esélyünk lehet a demokrácia helyreállítására. A szerzőről: Szelényi Zsuzsanna a nemzetközi kapcsolatok szakértője, demokráciakutató, korábbi országgyűlési képviselő, a Közép-Európai Egyetem (CEU) Demokrácia Intézetének programigazgatója. Tanulmányait az ELTE-n, a Budapesti Közgazdasági Tudományegyetemen, valamint a bostoni Tufts Egyetemen végezte. A rendszerváltás után a Fidesz egyik vezetője és országgyűlési képviselője, később az Együtt egyik alapítója és országgyűlési képviselője volt. Tizenöt éven át tevékenykedett az Európa Tanács tisztviselőjeként. A berlini Robert Bosch Academy Richard von Weizsäcker ösztöndíjasa volt. Könyve Tainted Democracy – Viktor Orbán and the Subversion of Hungary címmel az Egyesült Királyságban is megjelent.