Najnovšie - Politológia strana 21 z 21

A Kína szerint a világ az elmúlt évtizedek egyik legnevesebb Kína-szakértőjének átfogó elemzése arról, hogyan próbálja a távol-keleti óriás a saját világlátása alapján átalakítani a nemzetközi rendszert. Elizabeth C. Economy – aki korábban a washingtoni kormányzat tanácsadójaként dolgozott – egységes keretbe foglalja az olyan sokszor hallott kifejezéseket, mint a nemzetközi intézmények normáinak átformálása, a technológiai elsőségre való törekvés vagy éppen az Övezet és Út kezdeményezés. Aprólékosan feltárja, miként hatnak egymásra az ország belpolitikai adottságai és geopolitikai érdekei Peking külpolitikai stratégiájában, valamint azt, hogy ez milyen hatással van a nemzetközi biztonság, a politikai erőviszonyok és a világgazdaság alakulására. Economy könyve hasznos olvasmány a külpolitika iránt érdeklődőknek és a döntéshozóknak is, hiszen a napi aktualitásoktól halad a szilárdan megalapozott kutatás felé – a hírfogyasztó embert érdeklő konkrét kérdésektől az elméleti keretig. A könyv egyszerre tekint a témára belső és külső szemlélőként. Az évtizedek óta Kínával foglalkozó kutató elsősorban a nyugati világ, az Egyesült Államok és szövetségesei számára igyekszik elmondani, mit jelent Kína napjaink nemzetközi életében és – ami ennél is fontosabb – a jövőjében.  

Miért akarja elpusztítani az emberiséget a ChaosGPT? És ehhez milyen tömegpusztító fegyverei vannak és lesznek a robotjai révén? Az emberiség Irányítói miért fejlesztik bármi áron a mesterséges Intelligenciát - angolul az AI-t - miközben őket fogja kivégezni először? A könyv hivatásokra lebontva bemutatja, hogy - a szakértői hitegetés ellenére - az AI és robotjai hány éven belül veszik el az állásodat. Emiatt 2030-tól már csak a Great Reset és az ingyenes alapjövedelem marad számodra. Azaz a céltalan “zombilét” és az állandó polgárháborús veszély. Mit kell tenned annak érdekében, hogy az Irányítóink a Világpénzben való megegyezés révén betiltsák az AI-t, és így megmaradhasson az elfoglaltságod, majd az életed is?

"A harag olyan, mint a víz. Megpróbálhatjuk gát mögé parancsolni, eltéríteni vagy figyelmen kívül hagyni, ám végül megtalálja az utat, méghozzá általában a legkisebb ellenállás felé. Mint a könyvben kifejtem, a nők sokszor a testükben "érzik" a haragot. A feldolgozatlan harag nyomot hagy a megjelenésünkön, a testünkön, az étkezési szokásainkon és a kapcsolatainkon, alacsony önbecsülést, szorongást, depressziót vált ki, a hatására kárt tehetünk magunkban, és akár fizikai megbetegedést is okozhat. A károk azonban nem csak fizikaiak. [...] Ha nem veszünk tudomást a haragunkról, akkor nem törődünk magunkkal, és hagyjuk, hogy a társadalom se törődjön velünk. És vegyük észre, hogy ha így kezeljük a nők haragját és fájdalmát, könnyebb lesz kihasználni minket - az utódnemzésben, a munkában, a szexben és az ideológiák terén egyaránt."A haragot általában félreértik, főként, ha a nők haragjáról van szó. A nők dühét a társadalom évszázadok óta egyfajta rendellenes, szélsőséges érzelemként könyveli el, megbízhatatlansággal, irracionalitással kapcsolja össze. A nőket sok helyen már kislány koruktól fogva arra intik, hogy tartsák magukban a haragjukat, annak ellenére, hogy az érzelmek elfojtásának komoly fizikai és pszichés következményei lehetnek.Pedig nekünk, nőknek számtalan okunk van dühösnek lenni: átlagosan még mindig kevesebbet keresünk ugyanazért a munkáért, mint a férfiak, gyakran hátrányba kerülünk az oktatásban és a munkaerő-piacon, illetve rendszeresen szembesülünk a hétköznapi szexizmus káros hatásaival.Soraya Chemaly, aki évtizedek óta foglalkozik a nőket érintő legfontosabb társadalmi kérdésekkel, azt vallja, hogy a haragunk nem csupán jogos, hanem része is a megoldásnak: ha tudatosan közelítünk hozzá, segít felismerni az igazságtalanságot, és előmozdíthatja a változást. A Jól áll neki a harag megvilágító erejű, végtelenül felszabadító munka, amely megmutatja, hogyan fogadjuk el a haragunkat, és változtassuk azt mindent elsöprő, termékeny energiává.

Bob Woodward, a kétszeres Pulitzer-díjas újságíró - akinek tényfeltáró riportjai a Watergate-botrányban Richard Nixon elnök bukásához vezettek - most újra megemeli a függönyt, hogy bepillantást engedjen a 21. század legveszélyesebb politikai játszmáiba. A Háború lebilincselő, belső körökből származó beszámoló az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország, Izrael és a Közel-Kelet válságainak hátteréről - és arról, hogyan próbálják a világ vezetői elkerülni a harmadik világháborút.A kötetben Joe Biden és tanácsadói zárt ajtók mögötti tárgyalásain keresztül követhetjük az ukrajnai háború és a közel-keleti konfliktusok diplomáciai sakkjátszmáit. Feltűnik Vlagyimir Putyin, Benjámín Netanjáhú, Volodimir Zelenszkij - és az árnyékban mozgó Donald Trump, aki egyre nyíltabban készül visszatérni a hatalomba a 2024-es választásokon.Woodward elképesztő részletességgel tárja fel, milyen kemény és törékeny döntések születnek Washingtonban, hogy megelőzzenek egy nukleáris katasztrófát.

Szent István 1027-ben foglalta írásba Imre hercegnek szánt tanácsait arról, hogy a herceg később hogyan kormányozza jól az országot. Ésik Sándor új könyve abban hasonlít a csaknem ezer évvel ezelőtti vállalkozáshoz, hogy azt mutatja be, mit vár el a szerző egy jövőbeli jó magyar kormánytól.Ésik Sándor új könyve ugyanabban a szellemiségben született, mint a 2022-ben megjelent és azóta számtalan utánnyomást megélt Sanyikám, én nem politizálok. Alapvetése, hogy a jól funkcionáló demokrácia az emberekért van, a mindenkori kormány feladata pedig, hogy az állampolgárokkal együttműködve, az ő érdekeiket szem előtt tartva a lehető leghatékonyabban működtesse a demokráciát. Ennek kulcsa a jó kormányzás.Legyen szó hatalomgyakorlásról, az államigazgatás rendszeréről, jogalkotásról, szociálpolitikáról vagy éppen a nyilvánosságról, a szerző a tőle már megszokott közérthető, lényegre törő és a humort sem nélkülöző módon fejti ki, miként lehet jobb hely az ország, ahol élünk.A tartalombólA hatalomgyakorlásról A jövő jó magyar kormánya kormányoz, nem csak hatalmat gyakorol- Az államigazgatás rendszeréről A jövő jó magyar kormánya normálisan megszervezi saját magát- A közigazgatásról mint informatikai projektről A jövő jó magyar kormánya az igazgatás szerves részévé teszi az informatikát- Az államról mint jó munkáltatóról A jövő jó magyar kormánya visszaállítja az államnak dolgozás becsületét- A jó jogalkotás gyakorlatáról A jövő jó magyar kormánya tud jogot alkotni- Az üzemeltetés fontosságáról A jövő jó magyar kormánya nemcsak vásárolni tud, hanem üzemeltetni is- A kis lépések politikájáról A jövő jó magyar kormánya sok kis lépést tesz előre- Az átgondolt fejlesztési politikáról A jövő jó magyar kormánya nem osztogat pénzt- Az önkormányzatiság újraépítéséről A jövő jó magyar kormánya nem kifosztja az önkormányzatokat, hanem partnerként kezeli őket- A civil szervezetekről A jövő jó magyar kormánya nem elnyomja, hanem támogatja a civil kezdeményezéseket- A szociálpolitikáról A jövő jó magyar kormánya újra megteremti a magyar szociálpolitikát- A zöldpolitikáról A jövő jó magyar kormányának minden politikája zöldpolitika- A külpolitikáról A jövő jó magyar kormánya értelmes külpolitikát folytat- A nyilvánosságról A jövő jó magyar kormánya felhagy a nyilvánosság kényszeres uralásával- A szellemi kútmérgezésről A jövő jó magyar kormánya nemet mond az agresszióra és a gyűlöletkeltésre

Robert Menasse új regénye 2017-ben megkapta a német irodalmi életben minden évben a legnagyobb izgalommal várt Német Könyvdíjat. A könyv szereplői Európa különböző országaiból származnak, különböző mentalitású, társadalmi és kulturális hátterű emberek, van köztük hideg, számító karrierista, lelkes idealista, pragmatikus gondolkodású szakember, cinikus gazember, gyilkológép és széplélek, görög, angol, német, vallon és flamand, lengyel és magyar, keresztény és zsidó. Személyes történetük, előtörténetük, sorsuk alakulása, eltérő mentalitásuk és kultúrájuk megerősíti vagy éppen kioltja szándékaikat. Így működik a világ, és így működik benne Európa, benne az Európai Unió. A rá jellemző szarkazmussal, iróniával, ugyanakkor végtelen komolysággal megírt művében Menasse egy korszak végét írja le, egy olyan Európáét, amelyben annyi jó történt, amely annyi reményt és biztonságot adott, és amelynek szétverése éppen most zajlik. Ha nem vigyázunk. A Német Könyvdíj zsűrijének döntése vitathatatlan, remekművében a bécsi születésű szerző, a német nyelvű irodalom jelentős mestere teljesen új műfajt teremtett: az európai regényt. A szerző nem ismeretlen a magyar olvasók körében sem.