Gergely Szilvay

Nem elég elismert tudóssá válni, progresszív nézeteket is kell hangoztatni ahhoz, hogy valaki a tudomány világában érvényesülni tudjon. A szomorú tapasztalat legalábbis egyre inkább ezt mutatja. Ha ugyanis egy kutató olyan tudományos eredményre jut, amely nem szolgálja a kortárs társadalomtudomány progresszív politikai céljait, az intézményrendszer kiveti magából. A progresszív álláspont a nyugati világban mára szinte alapkövetelmény a tudományos előmenetelhez. Hiába esik át egy tanulmány az előírt minőségbiztosítási folyamaton, ha a szerzője nem képviseli az aktuális haladó álláspontot, megpróbálják művét áltudományosnak beállítani. A szerző körül ilyenkor hamar elfogy a levegő, és vagy önként távozik, vagy sok esetben felmondanak neki, ha pedig konzervatív beállítottságú intézetben dolgozik, a munkahelyéül szolgáló tudományos műhelyt áltudományos intézménynek titulálják. A kötetben olyan esettanulmányok – azaz konkrét tudósok személyes történetei – szerepelnek, amelyek bemutatják, miként szorítják ki a progresszívek a tudományból a konzervatív – vagy akár csak régimódi liberális, esetleg ortodox baloldali – tudósokat a szélsőbaloldali woke-ideológia és nyomában az eltörléskultúra kívánságára. A mintázat egyértelmű, így a következtetés sem marad el: nem elszigetelt esetekről, hanem rendszerszintű problémáról van szó. 

A kötet bemutatja, hogy mi a gender-elmélet, hogy annak különféle irányzatait miért is lehet közösen vizsgálni, hogy miben állnak gyakorlati következményei, és hogy az elmélet miért is téves. A szerző szerint a gender-elmélet test és személyiség radikális szétválasztásán alapul, és így tagadja, hogy az embernek, mint megtestesült lénynek, van rendeltetése, és aszerint kell élnie. Ha tetszik: figyelmen kívül hagyja a használati utasítást, majd a jelentkező bajokért a gyártót és a társadalmat okolja, nem pedig saját magát. A kötetből kiderül, hogy mi az a gender mainstreaming, van-e melegpropaganda, hogy ideológia-e a gender-elmélet, hogy miért nem jó ötlet átírni a népmeséket vagy épp átműteni a nemükkel meg nem békélt embertársainkat. A szerző sorra veszi a feministák tévedéseit és bemutatja, szemléletük milyen torz tendenciákat eredményez az egyetemi világban. A kötet a természet/környezet-vita bemutatásával és azzal zárul, hogy a szerző rávilágít: a nemi szerepek nem puszta társadalmi konvenciók, hanem sok tekintetben biológiai eredetűek.