Gergely Szilvay

Szilvay Gergely nem kisebb feladatra vállalkozik könyvében, mint hogy fejezetenként cáfolja a melegházasság mellett általában felhozott érveket. Azt a közelmúltig józan ésszel magától értetődőnek számító álláspontot védelmezi, hogy a házasság a nemi komplementaritáson alapul. Szóba kerül a gender-elmélet, valamint a melegházassággal kapcsolatos politikai, filozófiai és teológiai kérdések is. Így vizsgálja a homoszexualitás veleszületettségét és megváltoztathatóságát; hogy demokratikus-e a melegházasság; hogy nem veszélyezteti-e a szabadságot; és hogy miért nem változtathatja meg a pápa a katolikus egyház tanítását. Eközben elfeledett gondolkodókat ismertet meg az olvasóval és rámutat arra is, hogy a felszabadítást ígérő posztmodern valójában egy mindent elbizonytalanító lidércnyomás, amelytől a hagyomány szabadíthat meg minket.

A kötet bemutatja, hogy mi a gender-elmélet, hogy annak különféle irányzatait miért is lehet közösen vizsgálni, hogy miben állnak gyakorlati következményei, és hogy az elmélet miért is téves. A szerző szerint a gender-elmélet test és személyiség radikális szétválasztásán alapul, és így tagadja, hogy az embernek, mint megtestesült lénynek, van rendeltetése, és aszerint kell élnie. Ha tetszik: figyelmen kívül hagyja a használati utasítást, majd a jelentkező bajokért a gyártót és a társadalmat okolja, nem pedig saját magát. A kötetből kiderül, hogy mi az a gender mainstreaming, van-e melegpropaganda, hogy ideológia-e a gender-elmélet, hogy miért nem jó ötlet átírni a népmeséket vagy épp átműteni a nemükkel meg nem békélt embertársainkat. A szerző sorra veszi a feministák tévedéseit és bemutatja, szemléletük milyen torz tendenciákat eredményez az egyetemi világban. A kötet a természet/környezet-vita bemutatásával és azzal zárul, hogy a szerző rávilágít: a nemi szerepek nem puszta társadalmi konvenciók, hanem sok tekintetben biológiai eredetűek.