Najnovšie - Politológia strana 7 z 21

„O koľko lepším miestom by bola Británia, ak by barónka Thatcherová nikdy neexistovala! Jej politika by bola menej znetvorená, spoločnosť menej nerovná, verejné služby menej zanedbané a konzervatívne médiá menej zúrivé. Bola by viac zmierená s Európou aj sama so sebou. Thatcherová bola veľkňažkou predsudkov, zlomila chrbticu svojej vlastnej strane a rovnako aj princípy Labouristickej strany.“ Tento citát z diela Willa Huttona je len jedným pohľadov na Margaret Thatcherovú a jej politické dedičstvo. Britský akademik Eric J. Evans sa pozrel na základné oblasti jej pôsobenia a vplyv na britskú aj svetovú politiku, pričom sa snaží nájsť aj pozitívne stránky jej politiky. Autor sa zameriava na kariéru Margaret Thatcherovej, spochybňuje originalitu aj ideologickú súdržnosť toho, čo sa začalo nazývať thatcherizmus a zvažuje, do akej miery splnila alebo nesplnila svoje hlavné ciele. Medzi kľúčové témy knihy patria privatizačná politika a útok na moc odborov; zmena a ovládnutie Konzervatívnej strany; dedičstvo vojny o Falklandy; vzťahy Thatcherovej s Európou, Východom a Západom; zmeny v školstve či zdravotníctve; vplyv thatcherizmu na nasledujúce vlády vrátane „nových labouristov“; neoliberalizmus a jeho vplyv na Thatcherovú. Kniha je neoceniteľným sprievodcom zložitosťou a paradoxmi Británie od konca 70. rokov do druhého desaťročia 21. storočia.

Kdo čistil Saddámu Husajnovi cestu k moci? Kdo poskytl Bagdádu zakázané zbraně, kterými bylo zdůvodňováno pokračování embarga OSN a posléze i americko-britský vpád do Iráku na jaře 2003? Byla to náhoda, že se Česká republika jako první země světa zapojila do amerických plánů na „osvobození“ Iráku a že jako první evropská kontinentální země vyslala svoje vojáky k irácké hranici? Skutečně hrozil irácký útok americkému rádiu v Praze a skutečně Irák ohrožoval mezinárodní bezpečnost? Jak to, že v Iráku nebyly nalezeny zbraně hromadného ničení? Proč se Irák po „osvobození“ stal nejnebezpečnějším místem na světě a proč Praha byla Praha degradována z privilegovaného hospodářského partnera Iráku na přehlíženého outsidera? Kdo zavlekl do Iráku infekci Al-Káidy a Islámského státu, mor občanské války a bezprecedentní korupci? Proč v zemi zůstávají americké síly i dvacet let od jejího „osvobození“?

V knihe Ako skapal tatranský tiger som sa snažil vyvrátiť mýtus, že na Slovensku bude lepšie, keď politici prestanú kradnúť. V tejto knihe sa budem venovať katastrofálnym dôsledkom toho, čo sa stane, keď zabudneme, že aj hodnotoví lídri z „nášho“ tábora musia ovládať politické remeslo. Na páchanie dobra pri spravovaní štátu nestačí byť dobrým človekom. Nie je to ani konkurenčná výhoda, ani záruka úspešnejšej správy vecí verejných. Nestačí poraziť Fica a vyhrať voľby. Ešte dôležitejšie je vedieť udržať moc, vytvárať spojenectvá, robiť kompromisy a rozumne investovať politický kapitál. Táto kniha nebude o politických vredoch, ktoré sa v parlamentných voľbách v roku 2020 dostali k moci. Bude o slušných politikoch, ktorí im cestu k úspechu nevdojak a nechtiac vydláždili. Bude o nezamýšľaných dôsledkoch rozhodnutí, ktoré sformovali slovenskú politiku do súčasnej absurdnej podoby. Bude o tom, že v politike nestačí chcieť byť dobrým, spravodlivým a slušným. Bude o politikoch, ktorých si vážim. O Ivete Radičovej, Andrejovi Kiskovi, Mirovi Beblavom a Michalovi Trubanovi. O ľuďoch, pre ktorých som pracoval a ktorým som pomohol stať sa hrobármi slovenskej politiky.

Rainer Zitelmann skúma desať najčastejších výhrad voči kapitalizmu: kapitalizmus vedie k hladu a chudobe, rastúcej nerovnosti, zbytočnej spotrebe, ničeniu životného prostredia, zmene klímy a k vojnám. Kritici tvrdia, že tento systém uprednostňuje zisk pred ľudskosťou, vytvára dominantné monopoly a podkopáva demokraciu. Zitelmann postupne skúma každý z týchto argumentov a odhaľuje kritické chyby, ktoré ich vyvracajú. Na každé obvinenie ponúka protiargumenty a využíva množstvo historických dôkazov a faktov, ktoré otvárajú oči a dokazujú, že to nie je kapitalizmus, ktorý zlyhal, ale storočie antikapitalistických experimentov. Druhá časť knihy sa zaoberá vnímaním kapitalizmu v Európe, USA, Latinskej Amerike a Ázii a vychádza z prieskumu verejnej mienky, ktorý si špeciálne objednala spoločnosť Ipsos MORI v dvadsiatichšiestich krajinách. Jeho výsledky sa v tejto knihe zverejňujú po prvý raz.

Kniha sleduje mimořádný příběh stojící za falešnými islamistickými útoky na Moskvu, které spustily ruskou invazi do Čečenska. Na základě série oficiálních prohlášení a znalostí Alexandra Litviněnka tato výjimečná kniha ukazuje, že k útokům islamistů vůbec nedošlo. Šlo o akci naplánovanou tajnou službou FSB s cílem dosadit Vladimira Putina na post prezidenta. Kniha také popisuje transformaci bývalé KGB v síť nových tajných služeb a způsob, jak tyto služby stvořily autoritativní režim v Rusku.

A Katonai Műszaki Doktori Iskola 2022-ben ünnepelte alapításának 20. évfordulóját, amelyet ezzel az oktatóink által írt tanulmánygyűjteménnyel is ünneplünk. Az iskolában 163 oktató segíti a hallgatók munkáját, igyekezve kialakítani azokat a műhelyeket, ahol kell és érdemes tanulni. Három pilléren nyugszik a szakmai munka: a honvédség, a katasztrófavédelem és a vízügy egyaránt számít az itt végzett munkára, az innen kikerülő doktorok szakértelmére. Oktatóink döntő többsége is ezt a három szervezetet képviseli, szakmájuk kiemelkedő oktatói-kutatói. Lehet és kell azon vitatkozni, hogyan lehetne még hatékonyabbá tenni munkánkat, de a 234 kiadott PhD-oklevél önmagáért beszél. A kötetben oktatóink számot adnak kutatási eredményeikről, egyszerre szolgálva a tudományt és megfelelve a publikációs kényszernek is. Változatos témák, változatos stílus, változatos megközelítés jellemzi munkánkat. Bízom benne, hogy az olvasó is talál az írások között olyat, amely vitára ösztönzi, gondolkodásra serkenti, legjobb esetben impulzusokat talál benne saját kutatásainak kiteljesítéséhez.

2017 és 2021 között két olyan európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése zajlott, amelyek célja az Európai Unión belül a nemzeti kisebbségek hatékonyabb védelme, illetve a nemzeti régiók kiemelt figyelemben való részesítése volt. A Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló kezdeményezést együtt több mint kétmillió magyar támogatta aláírásával szerte a Kárpát-medencében, ezzel az Európai Unió részvételi demokráciájának új eszköze is ismertté vált hazánkban és a régióban.E kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy az európai polgári kezdeményezés alkalmas eszköz lehet-e a nemzeti kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmére, a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos uniós jogi keret fejlesztésére, valamint e közösségek érdekeinek előmozdítására.Az európai polgári kezdeményezés általános bemutatásán túl részletesen elemezzük a Minority SafePack és a nemzeti régiókról szóló kezdeményezések célkitűzéseit és megvalósulását. A szerző e kezdeményezések sikerre viteléből gyakorló jogászként is kivette a részét. Ráadásul eddig sem hazai, sem nemzetközi szinten nem született átfogó munka az európai polgári kezdeményezés kisebbségvédelmi célú felhasználásáról. A könyv célja e hiány pótlása.

A Közép-Európa Kutatóintézet évkönyve egyfajta keresztmetszetét nyújtja intézetünk 2021–2022. évi munkájának. Megjeleníti az egyes kiemelt kutatási irányainkat: a közép-európai várostörténetet, a környezettörténetet, a magyar–szomszéd kapcsolatokat, valamint a regionális történelmet. Az intézetben dolgozók írásai mellett tartalmazza – többek közt – néhány ösztöndíjasunk és partnerünk munkáját is. Az évkönyvben három szekcióba rendezve („Város és identitás”, „Felső-Magyarország/Szlovákia”, „Táj és ember”) összesen tizenkét szöveg kapott helyet, ezek közül kilenc tanulmány és három recenzió.

Ez a könyv Magyarország utolsó négy évtizedét mutatja be Orbán Viktor életrajzán keresztül, aki mindenki másnál mélyebb nyomot hagyott a jelenkori magyar történelemre. 1989 óta Magyarország egyedi pályát futott be Közép-Európában: egy tökéletlenül működő, de teljes értékű demokráciát cserélt le egy folyamatosan radikalizálódó, tekintélyelvű rendszerre. Ez a mű nemcsak összehasonlító történelmi elemzés, hanem számvetés és látlelet Orbán Viktor rendszeréről és mindannyiunk felelősségéről.

How could Viktor Orbán and the party alliance lined up behind him win two-thirds victories several times in a row? The author of this book looks for the answers based on unusual specific criteria. In his opinion, Mr Orbán governs according to the logic of sports and successful startups. What does that mean? He is constantly working out. He is invariably adjusting his training plan. After failures - like true champions and world-famous company founders - he stands up, and goes back to work with even more energy. This book is a must-read for anyone who wants to understand Mr Orbán's training strategy! We also get an answer to why his opposition has not been able get back on it’s feet since 2010. We can tell you this much, it does not depend on their training plan, since there is none.

Hortay Olivér Diplomáit és PhD fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte, ahol jelenleg adjunktusként oktat. A Századvégben 2019 óta az Energia- és Klímapolitika Üzletág vezetőjeként, valamint 2022-től a Gazdasági Folyamatok Kutatóintézetének igazgatójaként dolgozik. Közösségi média tevékenységét 2022 óta a Megafon tagjaként végzi. Fűrész Gábor Szociológus, több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezik a társadalomtudományi kutatások és a statisztika területén.2019 és 2021 között a Századvég Gazdaságkutató vezérigazgatója, 2021 nyara óta a Századvég Alapítvány kuratóriumának elnöke. Egyre több jel arra utal, hogy az orosz–ukrán háború 2022-es kirobbanásával egy globális gyáva nyúl játék vette kezdetét, amelyben az USA a feltörekvő nagyhatalommal, Kínával méri össze erejét. A nyugati gondolkodást harminc éve uraló Nagy Eufória korszaka véget ért, és beköszöntött a Nagy Kiábrándulás káosza, a világ pedig egy új hidegháború kialakulásának kapujához sodródott. Az egyre intenzívebb gazdasági hadviseléssel újra vasfüggöny ereszkedik két pólus közé, a blokkok médiája egyre intenzívebben démonizálja a szembenálló nagyhatalmat és szövetségeseit, a fegyverkezés mértéke megközelítette azt a szintet, ami csak egy világháborúra való felkészüléssel indokolható, és egyre szaporodnak azok a közvetítő jellegű konfliktusok is, amelyekkel a főszereplők a közvetlen konfrontáció nélkül mérhetik össze erejüket. A kialakult helyzet több, korábban megingathatatlannak vélt mítoszt is megdöntött. Ez a könyv azt a három legfontosabbat mutatja be, amelyek az elmúlt évtizedekben a legnagyobb hatást gyakorolták a társadalmi folyamatokra, illetve amelyek a leginkább meginogtak az orosz–ukrán konfliktus és –tágabb értelemben – a kibontakozó új hidegháború során. Ahogyan a globális gyáva nyúl játékban az autók egyre nagyobb sebességgel robognak egymás felé, a viadal külső szemlélői és a folyamatok elszenvedői számára észszerűnek tűnő magatartás egyre messzebbre sodródik a játékosok belső realitásától. Az „akkor még jó ötletnek tűnt” típusú döntések olyan negatív spirált eredményeznek, amelyben a következő logikusnak tűnő lépés – a spirál egészének abszurditása ellenére – újra és újra lefelé mutat. A hazárdjátékok csapdája, hogy a résztvevők egyre inkább a már feltett vagy elbukott, és nem a még meglévő erőforrásaik miatt aggódnak. Az, hogy valaki elrántja a kormányt, kisétál a kaszinóból vagy negatív pozíciót zár a tőzsdén, egyúttal azt is jelenti, hogy a vereség véglegessé válik, és a költségeit le kell írnia. Amikor egy szerencsejátékos annak reményében vesz fel kölcsönt, hogy abból tovább játszhat, így lehetőséget adva magának korábbi veszteségei ledolgozására, döntését többnyire azzal indokolja, hogy ha nem így járna el, akkor a veszteség biztossá válna. Márpedig ilyen esetekben hiába mondja egy külső szemlélő, hogy a játék egésze káros és a folytatás felelőtlen, mert az, aki növekvő sebességgel robog egy másik autóval szembe vagy fizetése egy részét elveszítette a rulettasztalnál, már a spirálban van.

Az elmúlt másfél évtizedben az Európai Unió működése jelentős változáson ment keresztül. Korábban a nyilvánosságtól távol működő, szabályozási kérdésekre összpontosító, sokak számára talán unalmasnak tetsző intézményként haladt előre a maga kitaposott útján. Az utóbbi idők válságai során azonban egykori működési modellje elégtelennek bizonyult; a válságok kezelése ugyanis az európai politikusoktól gyors, határozott cselekvést, kezdeményezőképességet, kreativitást és rendhagyó megoldásokat igényelt – csupa olyan dolgot, amelyek addig nem tartoztak az európai politizálás meghatározó vonásai közé.E fordulatos másfél évtizedben az európai vezetőknek nemcsak az új helyzetekre kellett a megszokottnál gyorsabban reagálniuk, de az addigi szakpolitikai kérdésektől eltérő területen navigálva a szuverenitással, identitással, szolidaritással kapcsolatos megannyi dilemmára is meg kellett felelniük. Bejáratott megoldások híján pedig sokszor nem hagyatkozhattak másra, mint politikai ösztöneikre és improvizációs képességükre. A változások egy részét testközelből, az Európai Tanács elnökének tanácsadójaként megélő szerző könyvében négy olyan drámai pillanatra összpontosít, amelyek hozzájárultak az európai politika átalakulásához: a 2008-ban kezdődő és a kontinens országait is nehéz helyzetbe hozó gazdasági válságra, a Krím és Ukrajna más részei ellen indított orosz támadásra, a menekültválságra és a brexit miatt a szervezet atlanti szárnyán előálló komplikált helyzetre. Van Middelaar ezeket végigelemezve igyekszik olvasói számára felvázolni, hogyan találja fel magát újra az uniós politika, s hogyan helyeződik át benne a hangsúly a szabálypolitikáról az eseménypolitikára. A lebilincselő stílusban megírt könyv mindenki számára ajánlott, aki szeretné jobban megérteni a mindannyiunk mindennapjait meghatározó uniós politika belső működésének dinamikáját, intézményi ütközéseit, szövevényes hatalmi játszmáit és az európai választópolgárok növekvő türelmetlenségének okait. 

A Századvég Riport sorozat harmadik kötete ezúttal is a Magyarországot érintő legfontosabb politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokat tárgyalja. Az európai társadalmak elmúlt éveire a válságok korszakaként fogunk emlékezni. Még alig ocsúdtunk fel a koronavírus-pandémia okozta sokkból, Magyarország szomszédságában egy háború robbant ki, amely súlyos gazdasági és energiaválságot okozott Európában. Ezeknek a sokkoknak messzemenő következményei vannak, ám az ezekről tájékozódni vágyóknak a mai posztmodern (post-truth) médiában egyre nehezebb elfogulatlan és tényszerű információkhoz jutnia. A következmények megértése az empirikus tudományok feladata. A Századvég Riport 2022 című kötet szerzői éppen abban igyekeznek segíteni az olvasót, hogy tényeken, adatokon alapuló elemzéseikkel magyarázzanak meg olyan kulcskérdéseket, mint a Covid19 társadalmi és gazdasági hatásai, a reziliencia, a migráció, az identitás vagy az energiapiac és a hazai kkv-k jellemzői. A kötetben közölt tanulmányok azon döntés-előkészítők, döntéshozók és társadalomkutatók figyelmére tarthatnak számot, akik számára fontos a magyar valóság adatalapú, elfogulatlan megismerése.

Az Akadémia felállítása nemzetünk fejlődésének sarkalatos pontja volt. Széchenyi éppen avval lépett a politika színterére, hogy birtokainak egyéves bevételét ajánlotta fel az Akadémia létrehozására.

Az intelem első hazai műve Szent István nevéhez fűződik. Történelmünk nagy fordulópontjain vált aktuálissá a helyes út követésére való biztatás. Ebbe a műfajba tartozik Kölcsey Paraineise is.

Mi a célja ennek a könyvnek? Életem legnagyobb részében érettségi után Németországban, nyugaton éltem. A rendszerváltást külföldről figyeltem. Csalódás volt, hogy 1990 után megbékélés helyett évtizedekig az ellenséges hangok törtek felszínre, barátokat, családokat megosztottak. A rendszerváltásról megfér békésen egymás mellett több nézőpont is. Jogos nézőpontok a múltbeli sérelmek, a „bűnös” emberek, vagy a jogi és gazdasági témák. Miklós, régi barátom területe a gazdaság és a jog, ezekről számos újságcikket írt. Egy új nézőpont és kérdés ebben a könyvben: lehet a sérelmek és bűnös emberek mellett a nem szándékos félreértéseket vizsgálni? Remélem, ez egy keskeny ösvény lehet a megbékéléshez.

Kevés kortársunkról mondható el, hogy tanúja volt szinte a teljes XX. századnak. Még kevesebbekről, hogy tevékenyen formálták is azt. E kevesek egyike a Nobel-békedíjas Henry Kissinger, az Egyesült Államok legnagyobb hatású nemzetbiztonsági főtanácsadója, Nixon és Ford elnökök külügyminisztere, majd számos későbbi elnök tanácsadója. Szavaira és iránymutatására – legutóbb az ukrajnai háború ügyében – mind a mai napig élénken figyel a nemzetközi közvélemény. Közelmúltban befejezett könyvében az államvezetésről értekezik, hat kiemelkedő XX. századi vezető (Konrad Adenauer, Charles de Gaulle, Li Kuang-jao, Richard Nixon, Anvar Szádát és Margaret Thatcher) stratégiáját elemezve. Kissinger nem először veti papírra gondolatait a fenti vezetők némelyikéről, meglátásai mégis meglepően újszerűek. Vajon kié lehetett az alázat, kié az egyensúly, kié a kiválóság és kié az akaraterő stratégiája? És miért fontos, hogy jól válasszuk meg a stratégiánkat? „Bármely társadalom, függetlenül politikai berendezkedésétől, örökkön egyfajta átmeneti állapotban van az emlékezetét formáló múlt és a fejlődését meghatározó jövőkép között. Ezen az úton elengedhetetlen, hogy e társadalmat vezesse valaki, hiszen […] vezetés nélkül az intézmények sodródnak, míg a nemzetek a jelentéktelenné válást, legrosszabb esetben pedig a katasztrófát kockáztatják.” HENRY KISSINGER (1923–) könyvével induló sorozatunk, a Világrend a legfontosabb stratégiai kérdések és a rájuk adható válaszok feltérképezésére vállalkozik, hogy elkerülhessük a XXI. század mindnyájunkat fenyegető katasztrófáit. A sorozat további köteteiben is jelentős szerzők változatos nézőpontokból megfogalmazott gondolatait olvashatjuk, amelyek útbaigazítanak minket a folyamatosan átalakuló világrendben.

Ha a jó emberré és jó polgárrá váláshoz önmagukban kevésnek bizonyultak mind a tulajdoni (materiális), mind az emberi jogi (eszmei) alapok, akkor most – nem ezek helyett, hanem ezek mellett – vissza kell térni a morális és vallási alapokhoz, segítségül kell hívni a jó erkölcsöt is. A külső ösztönző erőhöz a belső ösztönző erőt. A rációhoz, az emberi szellemhez a lelkierőt. A jó ember fogalmának sok szinonimája, azonos vagy rokon értelmű kifejezése van: rendes ember, derék ember, becsületes ember, tisztességes ember, emberséges ember. Minden ezek számán és arányán, a társadalom emberi minőségén múlik. Többek között erről szól ez a könyv, és ezért lett a címe Ember és emberség.

A kötet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének kiadványa, amelynek célja helyzetjelentést adni a magyar szempontból kiemelkedő fontosságú szakpolitikai kérdésekről, a 2024. évi magyar uniós elnökség előtt várhatóan felmerülő lehetőségekről és kihívásokról mintegy egy évvel a magyar elnökség kezdete előtt. A kötet 12 tanulmányt tartalmaz, amelyek érintik a területi kohézió politikáját, az orosz–ukrán háború hatásait, a magyar családpolitikát, a nemzeti kisebbségek védelmét, az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciókat, az Európa jövőjéről szóló konferenciát, a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárásokat, a digitális szuverenitást, az uniós védelempolitikát, az európai zöld átállást és a resztoratív igazságszolgáltatást. A tudományos igényű, ám közérthetően fogalmazó kötet érthetőbbé teszi a soros elnökség intézményének szerepét az Európai Unió működésében, és betekintést nyújt az egyes szakpolitikai területeken végbemenő folyamatokba, segítve ezzel a magyar elnökség várható prioritásainak és feladatainak megértését.