István Széchenyi

Dessewffy József támadta Széchenyi Hitel c. írását, a Hitel című munka taglalatja 1831-es kiadványában, melyre Széchenyi a Világ elnevezésű munkájában válaszolt.

Egy ?apa intelmei fiához, arról, hogy mivel tartozik önmagának, családjának, nemzetének. Az apa, Széchenyi István, évek óta a döblingi elmegyógyintézet lakója, de már jó ideje feltisztult elmével, éberen figyel az ország sorsát érintő minden fejleményre, telve gondolatokkal, tettvággyal. Béla fia – akiben tervei legfőbb bizalmasát, kivitelezésükben egyenrangú társát kívánná látni – jóindulatú, kellemes fiatalember, az arisztokrata társaság kedveltje, aki legbelsőbb hajlamai szerint élvezni szeretné az életet, nők körül forgolódni, vadászni Afrikában – de súlyosan nehezedik rá a családi múlt örökségének terhe, a „legnagyobb magyar” példája.

Két ?nagy művének, a Hitelnek és a Világnak kiegészítésére adta ki Lipcsében, 1833-ban ezekhez szellemében és tárgyában hasonló művét, a Stádiumot, amelyben reformterveit még szabatosabban, 12 pontba foglalva fejtette ki: „1. Hitel. 2. Ősiségi jog (aviticitas). 3. Fiscalitas. 4. Birtokképesség. 5. Törvény előtti egyenlőség. 6. Nemtelenek pártvédelme. 7. Házi pénztár és országgyűlési költség terheit mindenki idom szerint viselje. 8. Vizek, utak, belvámok stb., országgyűlési tárgyalások alá tartozzanak. 9. Monopóliumok, céhek, limitációk eltörlése. 10. Törvény csak magyar nyelven szerkesztessék. 11. Csak a helytartó tanács kormányozzon. 12. Ítéletek, tanácskozások nyilvánossága.”

A ?Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik. Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva őket). A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki.

Miért, ?hogy ma is a lovas társadalom bibliája Széchenyi István Lovakrul című munkája? Holott lassan két évszázada, 1828-ban jelent meg ez a „röpirat”-ként is aposztrofált mű. Mégpedig magyar nyelven! Német fordítása is csak két évvel ezután követte. Röpirat – lótartást, lónevelést és -futtatást (versenyzést) törekszik népszerűsíteni, mégpedig a legkorszerűbb közgazdasági ismereteket is összegző tanulmány igényével. Pontról pontra veszi sorra tanácsait, miként hozható magasabb színvonalra a hazai „lóállapot”: versenyek, pályadíjak, nyilvántartás, intézmények, nevelés, felkészítés, vásárok stb.

Magyarország gazdasági fejlődésének egyik nagy vívmánya, a gőzhajózás megindítása is Széchenyi fontos programjanak egyike.

1830-ban jelent meg Széchenyi rendkívül jelentős könyve, ami utat mutatott a reformkori haladó politikának.

Gróf Dessewfy Aurél nyelvészeti töredékben maradt nyelvészeti munkájának kiegészítése és kiadása.

Fontos dokumentuma Kossuth és Széchenyi vitájának. Kossuth forradalmi utat követett, és a Monarciától való elszakadást. Széchenyi pedig a békés gazdasági fejlődést. Fontos pont a magyarországi nemzetiségek kérdése.

Széchenyi az európai forrongó időkben keresi a kiutat Magyarország megmaradására és feltámadására.

Széchenyi Angliában leste el a lótenyésztés titkait. Igyekezett idehaza kamatoztatni tudományát, lótenyésztés a lóversenyek megszervezésével.

A Hitel és egyéb művek összefoglalása, toivábbgondolása. Rendkívüli jelentőségű mű volt a reformkorban.

Az Akadémia felállítása nemzetünk fejlődésének sarkalatos pontja volt. Széchenyi éppen avval lépett a politika színterére, hogy birtokainak egyéves bevételét ajánlotta fel az Akadémia létrehozására.

Az intelem első hazai műve Szent István nevéhez fűződik. Történelmünk nagy fordulópontjain vált aktuálissá a helyes út követésére való biztatás. Ebbe a műfajba tartozik Kölcsey Paraineise is.

Széchenyi egyik legfontosabb politikai műve. A Hitel továbbgondolása.

Miért, ?hogy ma is a lovas társadalom bibliája Széchenyi István Lovakrul című munkája? Holott lassan két évszázada, 1828-ban jelent meg ez a „röpirat”-ként is aposztrofált mű. Mégpedig magyar nyelven! Német fordítása is csak két évvel ezután követte. Röpirat – lótartást, lónevelést és -futtatást (versenyzést) törekszik népszerűsíteni, mégpedig a legkorszerűbb közgazdasági ismereteket is összegző tanulmány igényével. Pontról pontra veszi sorra tanácsait, miként hozható magasabb színvonalra a hazai „lóállapot”: versenyek, pályadíjak, nyilvántartás, intézmények, nevelés, felkészítés, vásárok stb. S akinek szeme van, túllát a ménesek jószágain – a versengésben nem maga a nyereség, hanem a „jutalmas nyereség lehetősége” inspirálja a vállalkozókat. Példák során bizonyítja, miért érdemes itthon befektetni, ha némelykor csak hosszú távon is visszatérülő üzletekbe. Percig sem unalmas és nem „istállószagú” elemzését a – sajnos sok tekintetben ma is aktuális – közállapotokról, élmény kézbe venni a szerzőt csak kőbe vésett emlékműként, szoborként, utcanévként ismerő generációknak is.