István Széchenyi

A ?Hitel Széchenyi István műve, a magyar gazdasági szakirodalom egyik első képviselője. 1830. január 28-án jelent meg. A Hitel megírásának előzménye, hogy Széchenyi 10 000 forint hitelt akart felvenni birtokai fejlesztésére, amelyet az osztrák bank fedezet hiányában elutasított. A mű a magyar gazdasági és politikai élet megreformálását hirdeti, különös tekintettel az akkor már archaikusnak számító ősiség (aviticitas) törvényére, és a jobbágyság intézményére. A magyar törvények értelmében ugyanis, 1351 (Nagy Lajos) óta a földbirtokosok nem adhatták el birtokaikat, és jelzáloggal sem terhelhették őket. Emiatt a tőkeszegény birtokosok nem vehettek fel hitelt a gazdaságuk fejlesztésére. A jobbágyság intézményének megszűnését Széchenyi örökváltság útján, fokozatosan képzelte el. Ez lényegében azt jelenti, hogy a jobbágy egy előre meghatározott összegért cserébe megválthatja szabadságát, polgárrá válik. Széchenyi gondolatai annyira újnak és forradalminak számítottak, hogy alaposan felkavarták a korabeli közéletet: lelkes híveinek tábora mellett egy ellentábor is kialakult. Az ellentábor vezéregyénisége, Dessewffy József A Hitel czímű munka taglalatja című művében reagált Széchenyi felvetéseire (lényegében elutasítva őket). A Hitel című munkát követte 1831-ben a Világ, majd 1832-ben a Stádium. Utóbbinak magyarországi megjelentetését a cenzúra nem engedélyezte, Széchenyi külföldön nyomtatta ki. A három művet gyakran szokták együtt említeni.

Miért, ?hogy ma is a lovas társadalom bibliája Széchenyi István Lovakrul című munkája? Holott lassan két évszázada, 1828-ban jelent meg ez a „röpirat”-ként is aposztrofált mű. Mégpedig magyar nyelven! Német fordítása is csak két évvel ezután követte. Röpirat – lótartást, lónevelést és -futtatást (versenyzést) törekszik népszerűsíteni, mégpedig a legkorszerűbb közgazdasági ismereteket is összegző tanulmány igényével. Pontról pontra veszi sorra tanácsait, miként hozható magasabb színvonalra a hazai „lóállapot”: versenyek, pályadíjak, nyilvántartás, intézmények, nevelés, felkészítés, vásárok stb. S akinek szeme van, túllát a ménesek jószágain – a versengésben nem maga a nyereség, hanem a „jutalmas nyereség lehetősége” inspirálja a vállalkozókat. Példák során bizonyítja, miért érdemes itthon befektetni, ha némelykor csak hosszú távon is visszatérülő üzletekbe. Percig sem unalmas és nem „istállószagú” elemzését a – sajnos sok tekintetben ma is aktuális – közállapotokról, élmény kézbe venni a szerzőt csak kőbe vésett emlékműként, szoborként, utcanévként ismerő generációknak is.

Fontos dokumentuma Kossuth és Széchenyi vitájának. Kossuth forradalmi utat követett, és a Monarciától való elszakadást. Széchenyi pedig a békés gazdasági fejlődést. Fontos pont a magyarországi nemzetiségek kérdése.

Az Akadémia felállítása nemzetünk fejlődésének sarkalatos pontja volt. Széchenyi éppen avval lépett a politika színterére, hogy birtokainak egyéves bevételét ajánlotta fel az Akadémia létrehozására.

Magyarország gazdasági fejlődésének egyik nagy vívmánya, a gőzhajózás megindítása is Széchenyi fontos programjanak egyike.

Széchenyi az európai forrongó időkben keresi a kiutat Magyarország megmaradására és feltámadására.

Az intelem első hazai műve Szent István nevéhez fűződik. Történelmünk nagy fordulópontjain vált aktuálissá a helyes út követésére való biztatás. Ebbe a műfajba tartozik Kölcsey Paraineise is.

1830-ban jelent meg Széchenyi rendkívül jelentős könyve, ami utat mutatott a reformkori haladó politikának.

Széchenyi Angliában leste el a lótenyésztés titkait. Igyekezett idehaza kamatoztatni tudományát, lótenyésztés a lóversenyek megszervezésével.

Széchenyi egyik legfontosabb politikai műve. A Hitel továbbgondolása.

Gróf Dessewfy Aurél nyelvészeti töredékben maradt nyelvészeti munkájának kiegészítése és kiadása.

A Hitel és egyéb művek összefoglalása, toivábbgondolása. Rendkívüli jelentőségű mű volt a reformkorban.