Najnovšie - Politológia strana 11 z 21

Bibó István (1911-1979) a 20. század egyik legjelentősebb magyar gondolkodója volt. És az egyik legkülönösebb is. Az emberiség és a nemzetek történetének értelmét keresve tanulmányaiban igyekezett eszméiért - az elméletalkotó szerepén túl - bármilyen minőségben (hivatalnokként, politikusként, forradalmárként) is fellépni.Ennek a kötetnek a szerzői - neves jogászok, szociológusok, szociálpszichológusok, eszmetörténészek - Bibó pályájáról, valamint műveinek 21. századi hatásáról és aktualitásáról szólnak. A nagyszerű gondolkodó alakját idézik fel, aki a trianoni békeszerződés okozta kiszolgáltatottság és veszteség közepette a demokratikus politikai kultúra megalkotásának esélyeit kereste, az általa leghatározottabban elutasított antiszemitizmus ügyében az előítéletes embereket is bevonó párbeszéd értelmét hirdette, és a közösségi, politikai, nemzeti hisztériák okait tárta fel. Arról az emberről szólnak, aki a kollektív nárcizmus elemzésében évtizedekkel előzte meg a korát, és a politikai értelmesség és cselekvőképesség perspektívájából elemezte a zsákutcás magatartásokat.Többek között a szerzők azt is megrajzolják, Bibó milyen társadalompolitikát ajánlana nekünk 2021-ben, az eltorzult magyar alkatról szóló tanulmánya mennyire aktuális a tekintetben, hogy megértsük a hazai felsőoktatás mai, önállóságától megfosztott helyzetét, és hogy az autoriter állam miként korlátozza a szabadságot.

A posztkommunista rendszerek anatómiája az eddigi legátfogóbb munka a rendszerváltó országokban kialakult különféle berendezkedésekről: egységes, koherens fogalmi keretet kínál a térségre jellemző politikai, gazdasági és társadalmi jelenségek megértéséhez. Masha Gessen, a The New Yorker újságírója szerint: „Ezt a könyvet olvasni olyan, mintha elhúznák a függönyt, és hirtelen bejönne a fény. Minden tisztán láthatóvá válik. A minket körülvevő lápos politikai valóság tapasztalatát felváltja a szigorú, pontos analízis.” Jan-Werner Müller, a Princetoni Egyetem professzora szerint „ez a fogalmilag igen innovatív elemzés megadja azokat a kifejezéseket és elméleteket, amelyek alapvetőek ahhoz, hogy megértsük a történelmi pillanatot, amiben élünk”. Szelényi Iván, világhírű magyar szociológus, a Yale Egyetem emeritus professzora pedig kijelentette: „A 1990-es évek óta foglalkozom »a posztkommunista országok változataival«. Mindazonáltal ez a könyv jobb és fontosabb, mint bármi, amit az elmúlt 30 évben csináltam.”

Az ?ország a csőd szélén. A kormány tehetetlen. A politikusok pánikban. A hatalom új ellenséget keres, és gyorsan meg is találja. "A készülék mellé kucorodik, így szeret, hogy minden szóra pontosan odafigyelhessen. „Barátaim, magyarok! Szomorú, mégis felemelő napokat élünk. Szomorúak, mert egyre több honfitársunk veszíti el a biztos megélhetésbe vetett hitét, de felemelőek is, hiszen most mutatkozhat meg igazán a nemzet ereje.” János egyetértőn bólogat, így van, ő aztán tudja, milyen a nélkülözés. Lehajtja az italt, kedveli ezt a fickót, szívéből szól, és azt mondja, amiről ő is beszélne, ha lennének hozzá kimondható szavai. „Magyar honfitársaim! Különleges nép vagyunk, de most kétszeres erővel figyeljünk egymásra. És ne csak a tekintetünket, a lelkünket is küldjük a másik felé, hiszen ez, az egy vérből valóság különböztet meg minket mindenki mástól. Ezt soha ne feledjük!" Dévényi István újságíró, műsorvezető az MTI, a Magyar Nemzet, és a Hír TV egykori munkatársának második regénye a politikai média erejéről és áldozatairól. A valósággal való mindennemű egyezés most is kizárólag a véletlen műve.  

Az internetes alkalmazások és szolgáltatások exponenciális növekedésének, a széles körben elterjedt és rohamosan fejlődő okos megoldásoknak, valamint az új típusú e-kormányzatoknak és az ezzel járó digitalizációs eljárásoknak köszönhetően kiemelt figyelmet kell fordítanunk digitális rendszereink védelmére a potenciális veszélyekkel és támadásokkal szemben. A felhasználók és üzemeltetők számára hatalmas kihívást jelent a megfelelő biztonság szavatolása a kibertérben káros tevékenységeket folytató egyénekkel, hacktivistákkal, terroristákkal, továbbá egyéb szervezetekkel szemben.Jelen kötet célja átfogó képet adni a digitálisállam-koncepció kialakításához és működtetéséhez szükséges eszközök és rendszerek létrejöttének, fejlődésének, továbbá biztonsági kihívásainak és lehetséges megoldásainak területeiről.

A zöld, környezetvédő civil aktivizmus új fejezetét jelenti a kortárs klímamozgalom, amelynek legfontosabb eseményeit 2018-tól a középiskolai tanulók által szervezett pénteki iskolai sztrájkok jelentik. A résztvevők tanulási kötelezettségüket azért tagadják meg, hogy tiltakozzanak a klímaválságra adott elégtelen politikai reakciókkal szemben. A klímamozgalom egyik kezdeményezője annak ikonikus alakja, a korábban magányosan tüntető Greta Thunberg. Magyarországon már 2018-ban megalakult a Fridays For Future csoport, majd tüntetések szervezésével csatlakoztak a nemzetközi tiltakozási kampányokhoz. A klímamozgalom lényeges újdonsága volt, hogy nem egy helyi környezetszennyezéshez vagy beruházáshoz kapcsolódik, hanem az éghajlatváltozás általános, mindenki által érzékelhető következményeivel foglalkozik. Az üggyel kapcsolatban egyszerre volt megfigyelhető a tudatos fogyasztáson és utcai tiltakozáson keresztül megvalósuló politikai részvétel. Kötetünkben fiatal és tapasztalt társadalomtudósok vizsgálják meg a klímatüntetők szociológiai hátterét, továbbá az éghajlatváltozással, a klímamozgalommal kapcsolatos politikai reakciókat, attitűdöket.

A ?szélmolnárnak a malomkő megvágása, a vitorlák szélirányba forgatása, le- és felvásznalása adta a legtöbb munkát. Figyelnie kellett a széljárást; a napnyugtából rendszerint tudta, milyen szél lesz másnap.A politikus legfőbb dolga a közösség igényeinek kielégítésén munkálkodva megszerezni a cselekvéshez elengedhetetlen támogatást, hogy képes legyen a jövőt befolyásolni, ellenőrzése alatt tartani. A politikusnak is fontos a széljárás, döntései helyességéhez elengedhetetlen a szelek ismerete, a megfigyelés, a tapasztalat, a ráérzés.A politikai hatalom birtokosai nem teljesen kiszolgáltatottak, helyzetük jobb a szélmolnárokénál: maguk is támaszthatnak, megzabolázhatnak és leállíthatnak szeleket, de viharban közülük is csak a legbátrabbak, a legtapasztaltabbak tudnak őrölni.A 2022-es országgyűlési voksolás előtti utolsó teljes naptári év időszámításában a napok és hónapok mellett (helyett?) a koronavírus-járvány hullámai váltak meghatározóvá, miközben a politikát legalább ennyire megszabták a választási szempontok és az előkészületek.Jelen kötet olyan adatokat és ismereteket tesz közzé a magyar politika 2021-es fejleményeiről, amelyek összevethetők más országok hasonló adataival és történéseivel, valamint idősorosan is összehasonlíthatók a szerzők szándéka szerint évente megjelenő hasonló kötetek információival és következtetéseivel.A nyitókötet nemcsak a napi politika fogyasztóinak hasznos és vonzó, hanem azoknak a kutatóknak is, akik trendekre és összefüggésekre kíváncsiak.   A kötet szerzői: Csapodi Márton, Dúró József, Edelman Annamária, Fenyődi Tamás, Fodor Richárd, Franczel Richárd, Gacs Bálint, Gallai Sándor, Gát Ákos Bence, Hajdú András, Horváth András, Jereb Botond, Kecskés Csoma, Kiss-Kozma Georgina, Lánczi András, László Tamás, Litkei Máté, Molnár Balázs, Pócza Kálmán, Sibalin Iván, Suppan Gergely, Szabó Botond Zsolt, Székely Levente, Tóth Miklós Bálint, Várnagy Réka

Nevšedný a napínavý príbeh o budúcnosti demokracie, ktorý objasňuje jeden z najdôležitejších zápasov dnešnej doby: o budúcnosť slobody a porážku autokratických režimov. Ekonóm a bývalý politik Moisés Naím prináša nevšedný a naliehavý pohľad do budúcnosti demokracie a zároveň objasňuje jeden z najdôležitejších konfliktov dnešných čias: ako zachovať slobodu a demokraciu vs. ako ovládnuť a poraziť autokratov, ktorí sa vynárajú v každej krajine ako huby po daždi. V knihe Pomsta moci vysvetľuje politické trendy, podmienky, technológie a typ správania, ktoré prispievajú ku koncentrácii moci a k rozličným politickým a ideovým rozporom. Sústreďuje sa najmä na tri P – populizmus, polarizáciu a postpravdivosť. Ide o nástroje, ktoré sa v politike vyskytujú odjakživa, no súčasní politici ich kombinujú novým a ešte desivejším spôsobom, aby podkopali zásady demokracie. Ašpirujúci autokrati majú totiž k dispozícii aj nové možnosti a nové nástroje, ktorými sa dožadujú neobmedzenej moci. V spojení s novými technológiami a spoločenskými trendmi však nadobúdajú oveľa väčšiu silu. Pomsta moci je plná kontroverzných postáv a strhujúcich príbehov o nástupe k moci, ale aj názorných príkladov trikov a taktík proti tým, ktorí sa snažia autoritársku moc oslabiť. Vďaka prístupu k najaktuálnejším informáciám a poznatkom v spoločenskovednom výskume Naím odhaľuje opakujúci sa vzorec stratégií na upevnenie moci, a to aj v krajinách s výrazne protikladným politickým, ekonomickým a sociálnym pozadím. Zároveň ponúka zamyslenie nad tým, čo možno urobiť pre to, aby znovu zvíťazili sloboda a demokracia. Výsledky boja o moc totiž v závere určia, či sa v budúcnosti uberieme demokratickou alebo autokratickou cestou.

Mi köze van a vaskézzel uralkodó kínai elitnek a kommunizmus eszméihez? Hogyan működik az országban a cenzúra a kultúrában és a digitális térben? Megboríthatja Kína állammodellje a diktatúrák és demokráciák közötti hatalmi egyensúlyt a világban? Katarina Baer újságíró és Kalle Koponen fotográfus könyvének fókuszában a feltörekvő nagyhatalom, Kína áll. Az ország kifelé erőt sugároz, országhatáron belül viszont mindent megtesz azért, hogy 1,4 milliárd polgárát ellenőrizze, manipulálja és információs buborékban tartsa. A szerzőpáros könyvében három sanghaji lakos életét követi nyomon a 2020-as koronajárvány idején. Történeteiken keresztül azt próbálják kideríteni, hogy az elnyomó intézkedések és a magánélet alapjait fenyegető állami beavatkozás ellenére miért elégedett mégis sok kínai az ország vezetésével.   

Vajon milyen vizsgálat igyekezett tisztázni az 1610-esévekben Báthory Erzsébet, a „csejtei rém” bűnösségét? Vajon a Tiszaeszláron eltűnt Solymosi Eszter holttestét fogták ki 1882-ben a Tiszából, vagy Bary József vizsgálóbírónak volt igaza, aki – vallomások és szakértői vélemények alapján – azt vélte bizonyítottnak, hogy a rituális gyilkosság gyanújával letartóztatott zsidó vádlottak megsegítésére társaik a megölt cselédlány tetemét „helyettesítő”, ép holttestet öltöztettek be és dobtak a folyóba a hatóságok megtévesztése céljából? Vajon hogyan azonosították az első világháború idején Kiss Béla lecinezett hordókban talált hét megölt áldozatát? A móri bankfiókban 2002-bentörtént, nyolc halálos áldozattal járó vérengzés nyomozása hogyan eredményezhette egy vétlen ember jogerős bírói ítéletben kinyilvánított bűnösségének bizonyítását? Vajon hogyan talált rá a nyomozás 2009-ben az öt különböző megyében, látszólag ötletszerűen kiválasztott településeken találomra kiszemelt cigány lakosok gyilkosaira? Mindezek rendkívül érdekes kriminalisztikai kérdések, és minden kor törekedett – a maga eltérő módján – a gyilkosság körülményeinek feltárására, kivizsgálására, a cselekményt igazoló bizonyítékok alapján a bűnös megbüntetésére. Ez a kötet az emberölés történeti megítélését, jogszabályi hátterét és mindenekelőtt nyomozási sajátosságainak ismertetését igyekszik összefoglalni.

Donald Trump hivatalosan 2016. július 19-én lett a Republikánus Párt elnökjelöltje. Miért 19?Donald Trumpot hivatalosan 2016. december 19-én választották meg az Amerikai Egyesült Államok elnökévé. Miért 19?Ki az a Donald Trump?Kinek dolgozik Donald Trump?A mély állam…? Az új világrend…?Matematikai bizonyítékok azt mutatják, hogy Trump elnök kormányzása alatt sok eseményt szerveztek. Kik és miért tervezték ezeket a rendezvényeket? Ez a könyv megvizsgál néhány matematikai bizonyítékot, amelyet a kutatók találtak.

 „Olyan apparátus a miénk, amely voltaképpen még teljesen idegen a számunkra. Olyan polgári és cári keverék, amelyet öt esztendő alatt semmiképp sem gyúrhattunk át, hiszen más országoktól nem kaptunk segítséget, ezenkívül a katonai tennivalók meg az éhínség elleni küzdelem álltak előtérben. Ilyen körülmények között nagyon is természetes, hogy a Szovjetunió Alkotmányába bekerülő »A szövetségből való kilépés szabadsága« paragrafus, amellyel igazoljuk magunkat, csupán írott malaszt marad. Nem tudja megvédeni a más nemzetiségű oroszországi lakosságot a tősgyökeres orosz, a soviniszta nagyorosz – lényegében erőszakos gazember – támadásától, mint amilyen a tipikus orosz bürokrata. Egészen biztos, hogy a szovjet meg a szovjet érzelmű munkások, akiknek a százalékaránya igen csekély, úgy fognak belefulladni a nagyorosz soviniszta szemétnek ebbe a tengerébe, mint légy a tejbe.” (Lenin, 1922)

A Krim annektálása, a Malaysia Airlines gépének lelövése után Oroszország és az USA viszonya feszültebb, mint az elmúlt három évtizedben bármikor. Sokan Vlagyimir Putyint teszik felelőssé ezért, és egy új hidegháborús szellemiségű diktatúra születéséről beszélnek. Walter Laqueur, a mai nyugati történetírás doyenje azonban ennél jóval körültekintőbb képet fest a putyinizmusról és annak ideológiájáról. A szerző, aki már sokszor megjósolta, méghozzá meghökkentő pontossággal, hogy mi fog történni a posztszovjet Oroszországban, most a putyinizmusnak nevezett jelenség tartalmának feltárására vállalkozott. Szerinte ez három összetevőből áll: az orosz ember rendíthetetlen hite az ortodox egyházban, Oroszország eruázsiai hatalomként érzett elhivatottsága és az ellenséges külföldtől való félelme.Lényegretörő, provokatív írásában Laqueur azt állítja, hogy aki Oroszországot hidegháborús relikviának tekinti, elsietett következtetésekre jut és veszélyes útra téved. Oroszország képes kihívást intézni a Nyugathoz, és meg is teszi.

Úgy ?tartja a mondás, hogy a mókust az különbözteti meg a patkánytól, hogy jobb a PR-ja. A természettudományokon belül az elmúlt évtizedekben valószínűleg a klímakutatás volt a mókus, hiszen egyetlen más tudományág sem tudott olyan hatékonyan beszivárogni a társadalmi közbeszédbe, és ezen belül a fiataljaink életébe, hogy még saját fóbiát is elnevezzenek róla: klímaszorongás. A médiának és megmondóembereinek, valamint a szakértők bizonyos körének hisztériakeltése, tudományosan kevéssé megalapozott állításai miatt mára az egyik legfenyegetőbb félelemmé a klímakatasztrófa vált. BJORN LOMBORG két évtizede foglalkozik az éghajlat-változással, mindennek fényében állítja, hogy a témával kapcsolatos szélsőséges, gyakran irracionális retorika többet árt a valóban hatékony megoldások ügyének, mint amennyit használ az, hogy napi szinten jelen van a híradásokban. A globális felmelegedés valós, de nem kezelhetetlen probléma, az apokaliptikus víziók viszont társadalmi szinten okoznak visszafordíthatatlan károkat – gondoljunk csak azokra a jóléti társadalmakban élő fiatalokra, akik a lakhatatlanná váló Föld rémképe miatt nem vállalnak gyereket –, miközben minden olyan globális kihívás háttérbe szorul, amelynek a kezelése tovább nem odázható el. A szerző ezért azt javasolja: „Vegyünk vissza a pánikból, tekintsünk a tudományra, nézzünk szembe a gazdasági szempontokkal, és foglalkozzunk racionálisan a kérdéssel!

Rozhovor s ekonomkou Danuší Nerudovou, rektorkou brněnské Mendelovy univerzity, členkou KoroNervu a velmi aktivní osobností českého veřejného života, se týká nejen ekonomických témat, jako jsou daně a důchody, o nichž D. Nerudová dovede zasvěceně a přitom srozumitelně vyprávět, ale i otázek sociálních, jako je postavení ženy v české společnosti. D. Nerudová nedávno ohlásila prezidentskou kandidaturu na rok 2023. Rozhovor vede Jiří Nádoba, novinář z týdeníku Respekt. Předmluvu ke knize napsal Petr Pithart.

Na Slovenský štát, ľudácky nacionalizmus, politický katolicizmus a domáce variácie fašizmu sa kniha usiluje pozerať z európskej perspektívy. Jej cieľom je pochopiť, čo vlastne bol slovenský fašizmus (resp. fašizmus na Slovensku), aké mal v medzivojnovom a vojnovom období podoby a kto bol jeho nositeľom. Zaoberá sa otázkami, aké boli jeho kultúrne, spoločensko-politické a sociálne korene, ako sa vyvíjal pod vplyvom domácich a medzinárodných faktorov a aké dôsledky, tiahnuce sa až do našej súčasnosti, jeho pôsobnosť zanechala v slovenskej politickej kultúre a spoločnosti.

V létě 2020 se v Bělorusku konaly prezidentské volby, ve kterých pošesté zvítězil Alexandr Lukašenko. Výsledky zpochybnila tamní opozice i většina demokratických států, což spustilo sérii protestů žádajících změnu vlády. V rozhovorech promlouvají zástupci několika generací běloruských kritiků režimu, z nichž mnozí zažili represe a vězení. Jejich osudy spolu s pohledem českých novinářů živě vykreslují moderní dějiny této „poslední evropské diktatury“. „Jednoho dne uprostřed předvolební kampaně mi zavolali a řekli, že když se svými aktivitami nepřestanu, zavřou mě a děti pošlou do sirotčince. To mě hodně zasáhlo. V tu chvíli jsem byla opravdu připravená všechno vzdát. Režim ví, jakým způsobem na ženu zatlačit. Tehdy jsem se rozhodla poslat děti do ciziny, ale já se ještě vzdát nechtěla. Říkala jsem si, že se o ně určitě někdo postará, když mě uvězní. Nakonec se i to ve mně zlomilo a opustila jsem zemi právě kvůli dětem. Kdybych je neměla, možná bych se rozhodla jinak.“ Svjatlana Cichanouská „Bělorusové přesně vědí, že cesta do Evropy vede přes revoluci – a tu oni nechtějí. Jejich požadavky nejsou revoluční, ale evoluční: chtějí hlavně nové volby, to je pro ně zásadní. Na povolebních demonstracích neznělo, ať z běloruských základen odjedou ruské tanky a ať se země od Ruska odpojí, osvobodí. Řekla bych, že většina obyčejných lidí by byla nejraději, aby Bělorusko plnilo roli neutrální země, která se bude přátelit jak s Ruskem, tak s Evropou. S oběma bude mít obchodní vztahy a s nikým nebude mít konflikt. To je jejich ideální představa.“ Petra Procházková

Kniha přináší na příkladu „pracovní služby“ jako celosvětově rozšířeného prostředku řešení nezaměstnanosti mladých lidí během hospodářských krizí nové poznatky o ideovém prostředí a nacionální praxi německé menšiny v meziválečném Československu. Umožňuje lépe porozumět jednání a stereotypům chování té části německé menšiny, která se definovala nacionálně a která ve třicátých letech 20. století nabývala na četnosti. Práce přibližuje na základě analýzy sociálního fenoménu, jak bývá také pracovní služba označována, postupné akreditování a implementaci projevů autoritativního myšlení vycházející z domácích zdrojů přizpůsobovaných formám říšského nacionálního socialismu v městských a venkovských podmínkách na sklonku existence republiky. Nabízí nové vhledy do vývoje německé menšiny v kontextu vývoje v Německu, které se ve sledovaném období dostávalo pod sílící tlak nacionálního socialismu. Publikace je koncipována převážně na základě výzkumu primárních pramenů rozličné povahy a je vedena úmyslem nabídnout širší odborné i laické veřejnosti pohled na dosud v české historiografii opomíjený historický jev, který svou povahou přispíval k zostřující se nacionální situaci meziválečného Československa a spoluutvářel militantní postoje části jeho německých obyvatel.

Měli bychom texty Platóna, Machiavelliho, Rousseaua a dalších klasiků chápat nadčasově, nebo vždy na základě jejich kontextu? Do jaké míry je takový myslitel originální autor a do jaké obraz své doby? Mezioborová kolektivní monografie Jak číst politické myslitele? srozumitelně, ale do hloubky a ve vzájemných souvislostech představuje hlavní myšlenkové proudy, které se rozvíjely na poli interpretace textů politického myšlení a při práci s politickými pojmy. Ve dvanácti kapitolách zpracovaných širokým autorským kolektivem složeným z filosofů, politologů a historiků seznamuje s přístupy osobností jako L. Strauss, L. Althusser nebo Q. Skinner a jejich odpověďmi na titulní otázku. Kniha je určena jak studentům sociálních a humanitních věd, tak i všem zájemcům z řad širší veřejnosti, kteří se chtějí zorientovat v nejvlivnějších pojetích studia politických textů: proniknout do vybraných interpretačních přístupů, seznámit se s jejich metodologiemi a získat podněty k další četbě a svému vlastnímu uvažování o politických a filosofických otázkách.

Během více než deseti let, které uplynuly od přípravy prvního vydání, se objevila řada nových teorií, konceptů a přístupů, které se snaží nabídnout vysvětlení současného dynamicky se měnícího globálního prostředí a nastínit implikace pro regionální rozvoj. V tomto vydání jsou zcela přepracovány a podstatně rozšířeny kapitoly věnované oběma směrům, které v oblasti teorií regionálního rozvoje v současnosti dominují, tedy institucionální teorii regionálního rozvoje a škole nové ekonomické geografie. Jsou analyzovány následující nové nebo relativně nové teorie a koncepty: globální hodnotové řetězce a globální produkční sítě, trojitá šroubovice (triple helix), regionální inovační systémy, znalostní základny, příbuzná rozmanitost (related variety), klastry, koncept "local buzz - global pipelines", odvětvová a geografická krátkozrakost aj.