Niall Ferguson

Katastrofy jsou ze své podstaty těžko předvídatelné. Neexistuje žádný historický cyklus, který by nám pomohl předvídat příští pandemie, zemětřesení, požáry, finanční krize nebo války. Když však katastrofa udeří, měli bychom být připraveni lépe než Římané, když vybuchl Vesuv, nebo středověcí Italové, když udeřila černá smrt. Koneckonců máme na své straně vědu. Přesto byla v roce 2020 reakce mnoha vyspělých zemí včetně Spojených států na nový virus z Číny špatně zvládnutá. Proč? Proč se jen několik asijských zemí poučilo ze SARS a MERS? Nebyli to pouze populističtí vůdci, kdo si tváří v tvář pandemii covid-19 vedli špatně. Autor tvrdí, že pandemie odhalila hlubší patologie – patologie, které byly patrné již v našich reakcích na dřívější katastrofy. Kniha čerpá z mnoha oborů, včetně ekonomie, kliodynamiky a vědy o sítích, a nabízí nejen historii, ale i obecnou teorii katastrof a ukazuje, proč se s nimi naše stále byrokratičtější a složitější systémy vyrovnávají stále hůře.

A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb évszázada - a véres század az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság előrehaladásának köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? 1900-ban a világ sok tekintetben éppen olyan "globalizált" volt, mint manapság. Az emberek minden addiginál szabadabban érintkeztek egymással a kozmopolita városokban, amelyek aztán a Niall Ferguson által "a világ háborújá"-nak nevezett összecsapások elsődleges célpontjaivá váltak. Ez a háború ártatlan civilek ellen folyt, de nem valamilyen földön kívüli megszállók vívták, ahogyan azt H. G. Wells képzelte, hanem embertársaink egymás ellen. Miért torkolhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a gyűlölet évszázadának paradoxona mögé kíván betekinteni. Rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A kutatás során elvezeti az olvasót a szibériai sztyeppétől a lengyelországi síkig, Szarajevó utcáitól az okinavai partokig, a guatemalai temetőktől a vérben ázó kambodzsai rizsföldekig. A szerző által kínált válaszok újszerűek, ugyanakkor meggyőzőek. Az ábrázolt időszakot fenekestől felforgatta a gazdaság szeszélyes kiszámíthatatlansága. A multikulturális közösségeket szétforgácsolta a gazdasági fellendülés és hanyatlás gyors váltakozása. Ráadásul ez volt az a korszak, amelyet alaposan megmérgezett a kibékíthetetlen faji különbségek gondolatköre. És mindenekelőtt ez lett a hanyatló régi birodalmak és a zsákmányra éhes, új államok közötti harc kora. Hogy ki nyerte meg "a világ háborújá"-t? Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a "Nyugat". Sőt egyesek "Amerika évszázadá"-ról beszélnek. Niall Ferguson szerint azonban a XX. század legjelentősebb változása nem más, mint a nyugati világ Ázsia fölött gyakorolt erőfölényének hanyatlása, amely 1904-ben Japán Oroszország feletti győzelmével vette kezdetét, és az 1978-as kínai gazdasági újjáéledésben csúcsosodott ki. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén A világ háborúja című mű forradalmi módon újraértelmezi a modern kort.

"A magyar olvasók előtt is ismert brit történész új munkájában leírja a világ és a történelem menetét befolyásoló globális hálózatok lényegét, melyek a hatalom megszerzésében és megtartásában mindig is óriási jelentőséggel bírtak. Míg a 18. századi misztikus illuminátusok meglepően hatástalan hálózatot építettek ki - bár az azóta is az összeesküvés-elméletek középpontjában áll -, addig a 20. században a Cambridge Egyetemen döbbenetesen hatékony szovjet kémhálózat működött... Ferguson egyaránt képes jó sztorikkal szórakoztatni és tudományos rendet vágni a sikeresen működő társadalmi hálók bonyolult szövevényében. Az összefüggések rávilágítanak napjaink működésének menetére, legyen szó az internet vagy a Facebook társadalomformáló hatásáról. A világtörténelem fordulópontjainak ragyogó feldolgozása, beleértve a jelent is, mely a régi hatalmi hierarchiák és az új társadalmi hálózatok kialakulásának metszéspontjában áll. The New York Times bestseller."

Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. Hasonlóképpen azt is bemutatja, hogy a világ hatodik leggazdagabb országának tartott Argentína a pénzügyi kudarcok eredményeként miként vált mára infláció tépázta csődtömeggé, és a pénzügyi forradalomnak köszönhetően hogyan válik a világ legnépesebb, de szegény országa egyetlen generáció alatt világhatalommá. A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel. Ezért akárhogy megy is éppen a sorunk, a pénz történetét most a legaktuálisabb megismerni.

Ferguson líčí historii Britského impéria od 16. do 21. století. Impérium, které v době svého vrcholu ovládalo čtvrtinu světové populace, čtvrtinu zemského povrchu a téměř všechny oceány, se příznivě podepsalo na vývoji Spojených států a Kanady, Indie, Afriky, Austrálie, Nového Zélandu, východní Asie a Číny. Podle Fergusona impérium neožebračovalo národy, které se ocitly pod jeho nadvládou, ale naopak zajišťovalo jejich ekonomický blahobyt tím, že díky této nadvládě byly tyto země politicky stabilní. Idea svobody odlišovala impérium v minulosti od jeho evropských soupeřů, což se mj. projevilo během boje proti nevolnictví. Autor rovněž vyzdvihuje funkční efektivitu impéria. Například v Indii 900 civilních úředníků a 70 tisíc vojáků vládlo 250 milionům Indů. Kniha pro českého čtenáře představuje nejen možnost seznámit se s dějinami, fungováním a dědictvím Britského impéria, ale zároveň jedinečnou příležitost korigovat obsah takových zažitých pojmů, jako je kolonialismus nebo vykořisťování. Díky této knize můžeme také lépe pochopit odstup, který si Velká Británie vždy udržovala od kontinentu i Evropské unie a který nakonec vyvrcholil brexitem. Publikace je vybavena rozsáhlým obrazovým materiálem, který působivě dokresluje charakter a atmosféru impéria v té které době a zemi. Nové vydání světového bestselleru.

A compelling history of catastrophes and their consequences, from 'the most brilliant British historian of his generation' (The Times) Disasters are inherently hard to predict. But when catastrophe strikes, we ought to be better prepared than the Romans were when Vesuvius erupted or medieval Italians when the Black Death struck. We have science on our side, after all. Yet the responses of many developed countries to a new pathogen from China were badly bungled. Why? While populist rulers certainly performed poorly in the face of the pandemic, Niall Ferguson argues that more profound pathologies were at work - pathologies already visible in our responses to earlier disasters. Drawing from multiple disciplines, including economics and network science, Doom: The Politics of Catastrophe offers not just a history but a general theory of disaster. As Ferguson shows, governments must learn to become less bureaucratic if we are to avoid the impending doom of irreversible decline.

Ha 1411-ben körbeutazhattuk volna a földet, leginkább talán a Kelet pezsgő civilizációi nyűgöztek volna le bennünket. A Mingek Pekingjében éppen a Tiltott Város építése zajlott, a Közel-Keleten pedig az oszmánok egyre inkább körbezárták Konstantinápolyt. Ezzel szemben Anglia egy pestistől és állandó háborúktól sújtott, elmaradott térségnek tűnt volna, szörnyű higiéniai viszonyokkal. A többi civódó nyugat-európai királyság - Aragónia, Kasztília, Franciaország, Portugália és Skócia - sem tett volna ránk kedvezőbb benyomást. Az a gondolat, hogy a következő fél évezred jó részében a Nyugat uralja majd a többieket, merő képzelgésnek tűnt volna csupán. Pedig így történt. Mi lehetett az a nyugat-európai civilizációban, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat "gyilkos alkalmazásában" keresendő, amelyek nem mások, mint a verseny, a tudomány, a tulajdon, az orvostudomány, a fogyasztás és a munka. Manapság a kulcskérdés az, vajon a Nyugat elveszítette-e a monopóliumát ezeken a területeken. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk, figyelmeztet Ferguson. Civilizáció című mű különleges világkörüli utazásra hívja olvasóit: a nankingi Nagy- csatornától az isztambuli Topkapi palotáig; az Andokban fekvő Machu Picchutól a namíbiai Shark-szigetig, Prága büszke tornyaitól Vencsou számos titkos templomáig. Vitorlásokról, hittérítőkről, földtulajdonosi okiratokról, oltásokról, a farmernadrágról és a kínai bibliákról szól ez a történet. A modern világtörténelem meghatározó narratívája.

A katasztrófákat természetükből adódóan nehéz megjósolni. Egy-egy katasztrófa bekövetkeztekor azonban nem árt felkészültebbnek lennünk, mint annak idején a rómaiak voltak a Vezúv kitörésekor, vagy a középkori britek a pestis idején. Végül is ma már fel vagyunk vértezve a tudomány eredményeivel. Ennek ellenére 2020-ban a Kínából érkező új vírussal szemben számos fejlett nyugati ország nem tudott hatékonyan fellépni. Vajon miért? A Végzet számos diszciplína eredményeire építve nem csupán történelmi áttekintést nyújt a különféle katasztrófákról, hanem általános elméletet is alkot, és megmutatja, miért kezelik egyre rosszabbul a mindinkább bürokratikussá és összetetté váló politikai rendszerek a hirtelen jött csapásokat. A Végzet egy történelemlecke, amelyet az egész nyugati világnak sürgősen meg kell tanulnia, ha a következő súlyos válsággal szemben hatékonyabb fellépést várunk magunktól, és ha nem szeretnénk végleg és visszafordíthatatlanul lehanyatlani.

Britský historik Niall Ferguson, autor řady vysoce oceňovaných publikací (naposledy např. Civilizace), ve své nové práci analyzuje podoby mocenského vlivu. Jednu vertilkální, hierarchickou charakterizuje metafora věže; druhou horizontální, založenou na síti vztahů zase obraz náměstí. Autor zkoumá jejich historický vývoj i koexistenci. V historických knihách je patrnější ona vertikální struktura, na jejímž vrcholu stáli králové a papežové, ale to neznamená, že by horizontální sítě společenských vztahů byly záležitostí moderní doby, ve které jako by komunikace po Facebooku hrála větší roli než politické uspořádání. Ferguson ukazuje podobu společenských sítí v minulých dobách a v jejich rozvoji a úpadku nachází varovné signály pro sítě novodobé, protože sítě byly vždy náchylné k uzavírání, přenášení negativních signálů či výpadkům.

Bread, cash, dosh, dough, loot. Call if what you like, it matters now more than ever. In The Ascent of Money, Niall Ferguson shows that financial history is the back-story to all history. From the banking dynasty who funded the Italian Renaissance to the stock market bubble that caused the French Revolution, this is the story of booms and busts as it's never been told before. With the world in the grip of the biggest financial crisis since the Great Depression, there's never been a better time to understand the ascent - and descent - of money. 'Beautifully written ... Breathtakingly clever' Sunday Telegraph 'A lucid and racy account of financial history' New Statesman 'A fine, readable and entertaining history' Dominic Sandbrook, Daily Telegraph, Books of the Year 'The tales he tells of boom and bust, of triumph and disaster, of bubbles that inflate ... are the very essence of financial history' Bill Emmott, Financial Times 'An often enlightening and enjoyable tour through the underside of great events, a lesson in how the most successful great powers have always been underpinned by smart money' Robert Skidelsky, New York Review of Books

What if everything we thought we knew about history was wrong? From the global bestselling author of Empire, The Ascent of Money and Civilization, this is a whole new way of looking at the world. Most history is hierarchical: it's about popes, presidents, and prime ministers. But what if that's simply because they create the historical archives? What if we are missing equally powerful but less visible networks-leaving them to the conspiracy theorists, with their dreams of all-powerful Illuminati? The twenty-first century has been hailed as the Networked Age. But in The Square and the Tower Niall Ferguson argues that social networks are nothing new. From the printers and preachers who made the Reformation to the freemasons who led the American Revolution, it was the networkers who disrupted the old order of popes and kings. Far from being novel, our era is the Second Networked Age, with the computer in the role of the printing press. Those looking forward to a utopia of interconnected 'netizens' may therefore be disappointed. For networks are prone to clustering, contagions, and even outages. And the conflicts of the past already have unnerving parallels today, in the time of Facebook, Islamic State and Trumpworld.

`No civilization, no matter how mighty it may appear to itself, is indestructible.' -Niall Ferguson `We do not need to invent the world anew. The international order established by the United States after World War II is in need of expansion and repair, but not reconception.' -Fareed Zakaria Fears of a globalized world are rampant. Across the West, borders are being reasserted and old alliances tested to their limits. Could this be the end of the liberal order or will the major crises of the twenty-first century strengthen our resolve?

What if everything we thought we knew about history was wrong? From the global bestselling author of Empire, The Ascent of Money and Civilization, this is a whole new way of looking at the world. Most history is hierarchical: it's about popes, presidents, and prime ministers. But what if that's simply because they create the historical archives? What if we are missing equally powerful but less visible networks-leaving them to the conspiracy theorists, with their dreams of all-powerful Illuminati? The twenty-first century has been hailed as the Networked Age. But in The Square and the TowerNiall Ferguson argues that social networks are nothing new. From the printers and preachers who made the Reformation to the freemasons who led the American Revolution, it was the networkers who disrupted the old order of popes and kings. Far from being novel, our era is the Second Networked Age, with the computer in the role of the printing press. Those looking forward to a utopia of interconnected 'netizens' may therefore be disappointed. For networks are prone to clustering, contagions, and even outages. And the conflicts of the past already have unnerving parallels today, in the time of Facebook, Islamic State and Trumpworld.

'Riveting ...this will be his masterpiece' - Andrew Roberts, The New York Times 'For big, bold and compelling, it is impossible to ignore Kissinger' - John Bew, New Statesman, Books of the Year 'This is a superb history of the modern world as well as a biography of Kissinger ...a tour de force' William Shawcross, The Times No American statesman has been as revered and as reviled as Henry Kissinger. Hailed by some as the "indispensable man", whose advice has been sought by every president from John F. Kennedy to George W. Bush, Kissinger has also attracted immense hostility from critics who have cast him as an amoral Machiavellian - the ultimate cold-blooded "realist". In this remarkable new book, the first of two volumes, Niall Ferguson has created an extraordinary panorama of Kissinger's world, and a paradigm-shifting reappraisal of the man. Only through knowledge of Kissinger's early life (as a Jew in Hitler's Germany, a poor immigrant in New York, a GI at the Battle of the Bulge, an interrogator of Nazis, and a student of history at Harvard) can we understand his debt to the philosophy of idealism. And only by tracing his rise, fall and revival as an adviser to Kennedy, Nelson Rockefeller and, finally, Richard Nixon can we appreciate the magnitude of his contribution to the theory of diplomacy, grand strategy and nuclear deterrence. Drawing not only on Kissinger's hitherto closed private papers but also on documents from more than a hundred archives around the world, this biography is Niall Ferguson's masterpiece. Like his classic two-volume history of the House of Rothschild, Kissinger sheds dazzling new light on an entire era.

Niall Ferguson a fiatal brit történésznemzedék egyik leghíresebb és szakmailag is legelismertebb képviselője. 1985-ben kitüntetéssel szerezte meg diplomáját Oxfordban, ahol 2000-ben a politikatudományok és a pénzügytörténet professzorává nevezték ki. Azóta oktatott a New York-i Stern Business Schoolban, a New York Egyetemen, valamint a Harvard és a Stanford Egyetemeken. Munkásságának sokszínűsége, olvasmányos stílusa, közérthető nyelvezete miatt gyakran hasonlítják a néhány éve elhunyt, Magyarországon is ismert brit történészhez, A. J. P. Taylorhoz. A világ háborúja alapján készült többrészes televíziós dokumentumfilm-sorozatot Magyarországon is bemutatták. A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb százada. A "gyűlölet évszázada" az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság fejlődésének köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? Miért torkollhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén "A világ háborúja" forradalmi módon újraértelmezi a modern kort.

The decline of the West is something that has long been prophesied. Symptoms of decline are all around us today: slowing growth, crushing debts, aging populations. But what exactly is amiss with Western civilization? The answer, Niall Ferguson argues, is that our institutions - the intricate frameworks within which a society can flourish or fail - are degenerating. Representative government, the free market, the rule of law and civil society were once the four pillars of West European and North American societies. In our time, however, these institutions have deteriorated. The Great Degeneration is a powerful indictment of an era of negligence and complacency. While the Arab world struggles to adopt democracy, and while China struggles to move from economic liberalization to the rule of law, the West is frittering away the institutional inheritance of centuries. To arrest the decline, Ferguson warns, will take heroic leadership and radical reform. The decline of the West is something that has long been prophesied. Symptoms of decline are all around us today, it seems: slowing growth, crushing debts, aging populations, anti-social behaviour. But what exactly is amiss with Western civilization? The answer, Niall Ferguson argues, is that our institutions - the intricate frameworks within which a society can flourish or fail - are degenerating. Representative government, the free market, the rule of law and civil society: these were once the four pillars of West European and North American societies. It was these institutions, rather than any geographical or climatic advantages, that set the West on the path to global dominance after around 1500. In our time, however, these institutions have deteriorated in disturbing ways. Our democracies have broken the contract between the generations by heaping IOUs on our children and grandchildren. Our markets are increasingly distorted by over-complex regulations that are in fact the disease of which they purport to be the cure. The rule of law has metamorphosed into the rule of lawyers. And civil society has degenerated into uncivil society, where we lazily expect all our problems to be solved by the state. "The Degeneration of the West" a powerful - and in places polemical - indictment of an era of negligence and complacency. While the Arab world struggles to adopt democracy, and while China struggles to move from economic liberalization to the rule of law, Europeans and Americans alike are frittering away the institutional inheritance of centuries. To arrest the degeneration of the West's once dominant civilization, Ferguson warns, will take heroic leadership and radical reform. This book is based on Niall Ferguson's 2012 BBC Reith Lectures, which were broadcast under the title "The Rule of Law and Its Enemies".