Niall Ferguson strana 2 z 3

Disasters are by their very nature hard to predict. Pandemics, like earthquakes, wildfires, financial crises and wars, are not normally distributed; there is no cycle of history to help us anticipate the next catastrophe. But when disaster strikes, we ought to be better prepared than the Romans were when Vesuvius erupted or medieval Italians when the Black Death struck. We have science on our side, after all. Yet the responses of a number of devloped countries to a new pathogen from China were badly bungled. Why? The facile answer is to blame poor leadership. While populist rulers have certainly performed poorly in the face of the pandemic, more profund problems have been exposed by COVID-19. Only when we understand the central challenge posed by disaster in history can we see that this was also a failure of an administrative state and of economic elites that had grown myopic over much longer than just a few years. Why were so many Cassandras for so long ignored? Why did only some countries learn the right lessons from SARS and MERS? Why do appeals to 'the science' often turn out to be mere magical thinking? Drawing from multiple disciplines, including history, economics and network science, Doom: The Politics of Catastrophe is a global post mortem for a plague year. Drawing on preoccupations that have shaped his books for some twenty years, Niall Ferguson describes the pathologies that have done us so much damage: from imperial hubris to bureaucratic sclerosis and online schism. COVID-19 was a test failed by countries who must learn some serious lessons from history if they are to avoid the doom of irreversible decline.

Bread, cash, dosh, dough, loot. Call if what you like, it matters now more than ever. In The Ascent of Money, Niall Ferguson shows that financial history is the back-story to all history. From the banking dynasty who funded the Italian Renaissance to the stock market bubble that caused the French Revolution, this is the story of booms and busts as it's never been told before. With the world in the grip of the biggest financial crisis since the Great Depression, there's never been a better time to understand the ascent - and descent - of money. 'Beautifully written ... Breathtakingly clever' Sunday Telegraph 'A lucid and racy account of financial history' New Statesman 'A fine, readable and entertaining history' Dominic Sandbrook, Daily Telegraph, Books of the Year 'The tales he tells of boom and bust, of triumph and disaster, of bubbles that inflate ... are the very essence of financial history' Bill Emmott, Financial Times 'An often enlightening and enjoyable tour through the underside of great events, a lesson in how the most successful great powers have always been underpinned by smart money' Robert Skidelsky, New York Review of Books

A magyar olvasók előtt is ismert brit történész új munkájában leírja a világ és a történelem menetét befolyásoló globális hálózatok lényegét, melyek a hatalom megszerzésében és megtartásában mindig is óriási jelentőséggel bírtak. Míg a 18. századi misztikus illuminátusok meglepően hatástalan hálózatot építettek ki - bár az azóta is az összeesküvés-elméletek középpontjában áll -, addig a 20. században a Cambridge Egyetemen döbbenetesen hatékony szovjet kémhálózat működött... Ferguson egyaránt képes jó sztorikkal szórakoztatni és tudományos rendet vágni a sikeresen működő társadalmi hálók bonyolult szövevényében. Az összefüggések rávilágítanak napjaink működésének menetére, legyen szó az internet vagy a Facebook társadalomformáló hatásáról. A világtörténelem fordulópontjainak ragyogó feldolgozása, beleértve a jelent is, mely a régi hatalmi hierarchiák és az új társadalmi hálózatok kialakulásának metszéspontjában áll. The New York Times bestseller. "Magával ragadó és meggyőző" -The New York Times "Niall Ferguson ismét briliáns művet írt... 400 oldalban átformálja az elménket" - The Wall Street Journal

Ferguson líčí historii Britského impéria od 16. do 21. století. Impérium, které v době svého vrcholu ovládalo čtvrtinu světové populace, čtvrtinu zemského povrchu a téměř všechny oceány, se příznivě podepsalo na vývoji Spojených států a Kanady, Indie, Afriky, Austrálie, Nového Zélandu, východní Asie a Číny. Podle Fergusona impérium neožebračovalo národy, které se ocitly pod jeho nadvládou, ale naopak zajišťovalo jejich ekonomický blahobyt tím, že díky této nadvládě byly tyto země politicky stabilní. Idea svobody odlišovala impérium v minulosti od jeho evropských soupeřů, což se mj. projevilo během boje proti nevolnictví. Autor rovněž vyzdvihuje funkční efektivitu impéria. Například v Indii 900 civilních úředníků a 70 tisíc vojáků vládlo 250 milionům Indů. Kniha pro českého čtenáře představuje nejen možnost seznámit se s dějinami, fungováním a dědictvím Britského impéria, ale zároveň jedinečnou příležitost korigovat obsah takových zažitých pojmů, jako je kolonialismus nebo vykořisťování. Díky této knize můžeme také lépe pochopit odstup, který si Velká Británie vždy udržovala od kontinentu i Evropské unie a který nakonec vyvrcholil brexitem. Publikace je vybavena rozsáhlým obrazovým materiálem, který působivě dokresluje charakter a atmosféru impéria v té které době a zemi.

Niall Ferguson a fiatal brit történésznemzedék egyik leghíresebb és szakmailag is legelismertebb képviselője. 1985-ben kitüntetéssel szerezte meg diplomáját Oxfordban, ahol 2000-ben a politikatudományok és a pénzügytörténet professzorává nevezték ki. Azóta oktatott a New York-i Stern Business Schoolban, a New York Egyetemen, valamint a Harvard és a Stanford Egyetemeken. Munkásságának sokszínűsége, olvasmányos stílusa, közérthető nyelvezete miatt gyakran hasonlítják a néhány éve elhunyt, Magyarországon is ismert brit történészhez, A. J. P. Taylorhoz. A világ háborúja alapján készült többrészes televíziós dokumentumfilm-sorozatot Magyarországon is bemutatták. Az ókori Babilontól egészen napjaink Hongkongjáig a hitelezés fejlődése éppen olyan fontos szerepet játszik a társadalom felemelkedésében, mint bármelyik technológiai újítás. Az olasz reneszánsz tündöklésének anyagi hátterét a bankok teremtették meg, a kötvénypiacok pedig a hétéves háborútól kezdve az amerikai polgárháborúig számos konfliktus döntő tényezőjévé váltak. Niall Ferguson a rá jellemző lelkesedéssel és közérthetőséggel magyarázza el az olvasó számára, hogy a francia forradalom okait miért abban a tőzsdei buborékban kell keresnünk, amely egy elítélt skót gyilkos miatt alakult ki. A pénzügyi történelem legfontosabb tanulsága azonban az, hogy előbb-utóbb minden buborék kipukkad, a mérleg a pesszimista eladók oldalára billen, és a mohóságot félelem váltja fel. Éppen ezért akárhogy is megy éppen a sorunk, a pénz történetét most a legaktuálisabb megismerni.

Niall Ferguson korunk ismert brit történésze, a Harvard Egyetem történészprofesszora, az oxfordi Jesus College vezető kutatója, illetve a stanfordi Hoover Intézet tudományos főmunkatársa. A világ száz - egyesek szerint húsz - legbefolyásosabb embere között tartják számon. Rendszeresen publikál a világ számos napilapjában és folyóiratában. Sokak által vitatott álláspontja szerint a történelemben nincsenek kitaposott ösvények, semmi nincs determinálva, nem a nagy erők formálják a jövőt, hanem az egyének cselekedetein múlik, hogy jobb vagy rosszabb világban fogunk-e élni. Könyveiből a megjelenéssel egy időben filmsorozatok készültek, melyeket Magyarországon is bemutatták. Mi volt a nyugat-európai civilizációban, ami lehetővé tette, hogy a fejlettebb keleti birodalmak fölé emelkedjen? Niall Ferguson szerint a válasz a Nyugat hat "gyilkos alkalmazás"-ában keresendő: a verseny, a tudomány, a demokrácia, az orvostudomány, a fogyasztás és a munkaetika. Manapság a kulcskérdés az, vajon elveszítette-e a Nyugat a monopóliumát ezeken a területeken. Amennyiben igen, elképzelhető, hogy a Nyugat fénykorának végére értünk, figyelmeztet Ferguson. A "Civilizáció" című mű különleges világ körüli utazásra hívja olvasóit: a nankingi Nagy- csatornától az isztambuli Topkapi palotáig; az Andokban fekvő Machu Picchutól a namíbiai Shark-szigetig, Prága büszke tornyaitól Vencsou számos titkos templomáig. Vitorlásokról, hittérítőkről, földtulajdonosi okiratokról, oltásokról, a farmernadrágról és a kínai bibliákról szól ez a történet.

Symptomy úpadku dnes vidíme všude kolem sebe: zpomalování růstu, drtivé zadlužení, narůstající nerovnost, stárnutí populace, protispolečenské jednání. Co přesně se vlastně pokazilo? Podle Fergusona je problém v tom, že se rozkládají naše instituce – zastupitelská vláda, volný trh, zákony a občanská společnost. Rozpad institucí je příčinou ekonomické stagnace i geopolitického úpadku. Aby se tyto procesy zastavily, bude třeba nebojácných vůdců a radikálních reforem.

14% off Kissinger: 1923-1968: The Idealist Volume One Hardback| Allen Lane| English By (author) Niall Ferguson Share ? ? ? ? 41,72 €48,76 € You save 7,04 € Free delivery worldwide Available Dispatched from the UK in 3 business days When will my order arrive? Add to basketAdd to wishlist No American statesman has been as revered and as reviled as Henry Kissinger. Hailed by some as the "indispensable man", whose advice has been sought by every president from John F Kennedy to George W Bush, Kissinger has also attracted immense hostility from critics who have cast him as an amoral Machiavellian - the ultimate cold-blooded "realist". In this remarkable new book, the first of two volumes, Niall Ferguson has created an extraordinary panorama of Kissinger's world, and a paradigm-shifting reappraisal of the man. Only through knowledge of Kissinger's early life (as a Jew in Hitler's Germany, a poor immigrant in New York, a GI at the Battle of the Bulge, an interrogator of Nazis, and a student of history at Harvard) can we understand his debt to the philosophy of idealism. And only by tracing his rise, fall and revival as an adviser to Kennedy, Nelson Rockefeller and, finally, Richard Nixon can we appreciate the magnitude of his contribution to the theory of diplomacy, grand strategy and nuclear deterrence. Drawing not only on Kissinger's hitherto closed private papers but also on documents from more than a hundred archives around the world, this biography is Niall Ferguson's masterpiece. Like his classic two-volume history of the House of Rothschild, Kissinger sheds dazzling new light on an entire era.

Známy britský historik Niall Ferguson sa v tejto knihe zamýšľa nad tým, čo spôsobilo, že počas posledných šiestich storočí západná civilizácia nadobudla prevahu nad zvyškom sveta. Ako je možné, že civilizácia, ktorá tak zaostávala za vyspelými východnými kultúrami, dokázala vyvinúť prostriedky, ktoré ju napokon dostali do pozície jedinečného vzoru? Na pozadí stretu civilizácií autor zároveň vtipne a s nadhľadom mapuje svetové dejiny. Aj napriek tomu však konštatuje, že dni dominancie Západu sú zrátané. Zvyšok sveta totiž Západ dobieha a ten postupne stráca vieru vo vlastné hodnoty.

Nejnovější kniha anglického historika Nialla Fergusona představuje velmi nápaditý pokus o konfrontaci civilizačního střetávání se Západu se „zbytkem světa“ od antiky až po naši současnost. Esejistickou formou, obdobně jako ve velmi úspěšné knize Vzestup peněz, se Ferguson pokouší odpovědět na otázku, proč se západní civilizace stala ve světě v moderní době zcela dominantní, ačkoli k tomu postrádala jakékoli předpoklady a ačkoli z hlediska technických inovací za „zbytkem světa“ v mnohém velmi pokulhávala. Spolu s tím se ale zároveň táže, jaký bude vývoj západní civilizace, zda si tuto dominanci, kterou postupem doby ve střetu s asijskými tygry a s fundamentálním islámem poněkud začíná ztrácet, udrží, a pokud ano, jakou cenu za to bude muset zaplatit.

"Dohány, fitying, lé, lóvé, steksz, suska, zseton, zsozsó: bárhogyan nevezzük, a pénz így is, úgy is számít. A keresztények szerint minden rossznak gyökere a pénz szerelme, a hadvezérek számára a háborúk mozgatórugója, a forradalmároknál a munka béklyója. De pontosan mi is a pénz? Egy nagy ezüst hegy, ahogyan azt a spanyol hódítók gondolták? Vagy az agyagtábla és a nyomtatott papír is megteszi? És vajon hogyan jutottunk mára odáig, hogy a pénz nagy része gyakorlatilag láthatatlan, és alig több mint a számítógép képernyőjén megjelenő számsor? Honnan ered a pénz? És hová tűnt? Valamennyi fontos történelmi mozzanat mögött pénzügyi titok rejlik, és könyvemben a legjelentősebbekre igyekszem rávilágítani. A reneszánsz korában például azért alakulhatott ki olyan óriási piaci igény a művészetre és az építészetre, mert az olasz bankárok, így a Mediciek is, hatalmas vagyonokra tettek szert a keleti matematika pénzügyi alkalmazásával. A Holland Köztársaság amiatt tudott a Habsburg Birodalom fölé kerekedni, mert pénzügyi szempontból nagyobb előnynek bizonyult az első modern értéktőzsde, mint a világ legnagyobb ezüstbányája. A francia királyság problémáira pedig azért a forradalom lett végül a megoldás, mert egy elítélt skót gyilkos miatt kialakult az első értékpapír-piaci buborék és tőzsdei összeomlás, amely gyakorlatilag csődbe vitte a francia pénzügyi rendszert. Ugyanígy: Napóleon waterlooi veresége legalább annyira Nathan Rothschildnek köszönhető, mint Wellington hercegének. Argentína pedig hiába volt a világ hatodik leggazdagabb országa az 1880-as években, a pénzügyi ostobaság és az önpusztító leértékelődés miatt az 1980-as évekre infláció tépázta csődtömeggé vált. Könyvem arra is rámutat, hogy paradox módon miért a világ legbiztonságosabb országában kötik a legtöbb biztosítást az emberek. Kiderül: mikor és miért alakult ki az angolszász országok különös vonzalma az ingatlan-adásvétel iránt. A leglényegesebb pedig, hogy a könyv segítségével az olvasók is megértik, miként mosta el a fejlett és a feltörekvő piacok közötti hagyományos határvonalat a pénzügyek globalizációja, és hogyan lett így Kína Amerika bankára - kialakítva ezzel a kommunista hitelező és kapitalista adós korszakos jelentőségű kettősét." (a Szerző)

A XX. század az emberiség történetének messzemenően legvéresebb százada. A "gyűlölet évszázada" az első világháborút megelőző konfliktusokkal kezdődött, és a hidegháború utórezgéseinek számító háborúskodásokkal végződött. Hogyan magyarázható meg az erőszak megdöbbentő mértéke és hevessége, amikor a tudomány és a gazdaság fejlődésének köszönhetően az emberiség jelentős része jobban élt, mint korábban bármikor? Miért torkollhatott a fejlődés népirtásba? Mik voltak például a holokauszt okai? Niall Ferguson talán legjelentősebb könyvében a rá jellemző éleslátással, elevenséggel és eredetiséggel kísérli meg felfejteni, mi romolhatott el a modern kor beköszöntével. A történeti, gazdasági és evolúciós elméletek úttörő jellegű összekapcsolása révén "A világ háborúja" forradalmi módon újraértelmezi a modern kort.

Niall Ferguson's "The Pity of War: 1914-1918" is a provocative and boldly-conceived history that explodes many of the myths surrounding the First World War. The First World War killed around eight million men and bled Europe dry. In this provocative book Niall Ferguson asks: was the sacrifice worth it? Was it all really an inevitable cataclysm and were the Germans a genuine threat? Was the war, as is often asserted, greeted with popular enthusiasm? Why did men keep on fighting when conditions were so wretched? Was there in fact a death wish abroad, driving soldiers to their own destruction? The war, he argues, was a disaster - but not for the reasons we think. Far worse than a tragedy, it was the greatest error of modern history. "Must take a permanent place at the top of the War's historiography. It is one of the very few books whose own scale matches that of the events it describes". (Alan Clark, "Daily Telegraph"). "Possibly the most important book to appear in years both on the origins of the First World War...Ferguson can confidently claim to have inherited A. J. P. Taylor's mantle". (Paul Kennedy, "New York Review of Books"). "At one massive stroke, Niall Ferguson has transformed the intellectual landscape". (Economist Niall). Ferguson is one of Britain's most renowned historians. He is Laurence A. Tisch Professor of History at Harvard University, a Senior Research Fellow of Jesus College, Oxford and a Senior Fellow of the Hoover Institution, Stanford University. He is the bestselling author of "Civilization", "The House of Rothschild", "The Pity of War", "The Cash Nexus", "Empire", "Colossus", "The War of the World" and "The Ascent of Money".

The decline of the West is something that has long been prophesied. Symptoms of decline are all around us today, it seems: slowing growth, crushing debts, aging populations, anti-social behaviour. But what exactly is amiss with Western civilization? The answer, Niall Ferguson argues, is that our institutions - the intricate frameworks within which a society can flourish or fail - are degenerating. Representative government, the free market, the rule of law and civil society: these were once the four pillars of West European and North American societies. It was these institutions, rather than any geographical or climatic advantages, that set the West on the path to global dominance after around 1500. In our time, however, these institutions have deteriorated in disturbing ways. Our democracies have broken the contract between the generations by heaping IOUs on our children and grandchildren. Our markets are increasingly distorted by over-complex regulations that are in fact the disease of which they purport to be the cure. The rule of law has metamorphosed into the rule of lawyers. And civil society has degenerated into uncivil society, where we lazily expect all our problems to be solved by the state. "The Degeneration of the West" a powerful - and in places polemical - indictment of an era of negligence and complacency. While the Arab world struggles to adopt democracy, and while China struggles to move from economic liberalization to the rule of law, Europeans and Americans alike are frittering away the institutional inheritance of centuries. To arrest the degeneration of the West's once dominant civilization, Ferguson warns, will take heroic leadership and radical reform. This book is based on Niall Ferguson's 2012 BBC Reith Lectures, which were broadcast under the title "The Rule of Law and Its Enemies".

Selected as a "Daily Telegraph" Book of the Year, Niall Ferguson's "Civilization: The Six Killer Apps of Western Power" is a vital, brilliant look at the winning tools of Western power. Competition - How Europe's small, piratical states built modern capitalism. Science - How innovation gave the West the military edge. Property Rights - How the laws of private property built the United States. Medicine - How colonialism transformed the world's health. The Consumer Society - How shopping made the industrial revolution. The Work Ethic - How Western religious ideas brought it all together. But has the West now lost its monopoly on these six things? Or is this the end of Western ascendancy? "A dazzling history of Western ideas ...epic". ("Economist"). "Vivid and fascinating". ("Daily Telegraph"). "Superb ...brings history alive ...dazzling". ("Independent"). "This is sharp. It feels urgent. Ferguson ...twists his knife with great literary brio". (Andrew Marr, "Financial Times"). Niall Ferguson is one of Britain's most renowned historians. He is Laurence A. Tisch Professor of History at Harvard University, a Senior Research Fellow of Jesus College, Oxford and a Senior Fellow of the Hoover Institution, Stanford University. He is the bestselling author of "Paper and Iron", "The House of Rothschild", "The Pity of War", "The Cash Nexus", "Empire", "Colossus", "The War of the World" and "The Ascent of Money". He also writes regularly for newspapers and magazines all over the world.