Baranyi Bertold

Az infokommunikációs eszközök fejlődése és elterjedése eredményeként az állam és állampolgár kapcsolata, a kapcsolattartás formája változni kezdett az elmúlt évtizedben. A központi közigazgatásban és egyes bírósági és egyéb eljárásokban az elektronikus ügyintézés ma már nem számít speciális területnek, egyre inkább a mindennapok szerves része. Ez kihívást jelent úgy az ügyfelek, mint a jogalkalmazók vagy akár a jogi képviselők számára is. Bízunk benne, hogy a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, valamint a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület közreműködésével megszületett elméleti és gyakorlati kézikönyv - az elektronikus ügyintézés, az informatikai együttműködés, valamint a bizalmi szolgáltatások praktikus elemzésével - hozzájárul ahhoz, hogy a digitális technológiák észrevétlenül, segítő módon váljanak a közigazgatás mindennapjainak részévé. A törvény célja - a XXI. század technikai fejlődéséhez igazodva - az elektronikus úton történő ügyintézés kiterjesztése; az ehhez szükséges jogi feltételek és a technikai fejlesztések jogalapjának megteremtése, valamint az ügyfelek széles körének ügyintézési szolgáltatásokat nyújtó állami és nem állami szervezetek egységes elvek mentén történő elektronikus ügyintézésre szorítása. Az elektronikus ügyintézés mint fogalom olyan komplex folyamatot takar, mely nagyon sokféleképpen határozható meg. A szakirodalom mindmáig adós egy olyan konszenzusos definícióval, amely valamennyi szakember számára elfogadhatóan határozná meg, hogy pontosan mit is értünk elektronikus ügyintézés alatt.Dr. Baranyi Bertold, dr. Homoki Péter, dr. Kovács A. Tamás

2018. január elsején lépett hatályba az ügyvédi tevékenységről szóló törvény. Az új törvény ügyvédi hivatásrend alkotmányos hagyományaira építkezve jelentős változásokat eredményezett a jogi szolgáltatások egyik legmarkánsabb területén, a kamarai jogtanácsosi és jogi előadói integrációtól, az ügyvédi működési formák és követelmények megreformálásán keresztül az egyes ügyvédi tevékenységeknek a kor követelményeinek megfelelő szabályozásáig.  Az e-könyv kifejezett célja, hogy – a vonatkozó alkotmánybírósági, bírósági gyakorlat elemzése, a szabályozáshoz vezető okok és releváns előzmények feltárása, a szabályozás feltehető céljai megvalósulásának a vizsgálata, valamint az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás rendszerének dogmatikai felvázolása útján, illetve mellett – a gyakorlatban felmerült kérdések, problémák megválaszolásával praktikus segítséget nyújtson az ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak és más ügyvédi tevékenység gyakorlóknak a napi munkájuk során, de azt haszonnal forgathatják más, az ügyvédi tevékenységgel szükségszerűen napi kapcsolatba kerülő jogászi hivatásrendek tagjai, valamint maguk az ügyfelek is. Részletes ismertető Alkotmányos szükségszerűség-e az ügyvédség léte? Mit keresnek a kamarai jogtanácsosok az ügyvédi kamarában? Szüneteltethető-e az ügyvédi tevékenység az eskütételt megelőzően? Egyáltalán mi a jogkövetkezménye az ügyvédi eskü megszegésének? Kötelező-e a doktori cím feltüntetése egy ügyvéd személyi igazolványában? Az előzetes konzultáció keletkeztet-e ügyvédi titoktartási kötelezettséget? Feltárható-e bármilyen körülmények között a védői titok? Tartható-e (ház)kutatás ügyvédi irattárban? Kiterjed-e az ügyvédi felelősségbiztosítás a kiegészítő ügyvédi tevékenységekre? Hány négyzetmétert kell biztosítani egy ügyvédnek, alkalmazott ügyvédnek, illetve ügyvédjelöltnek az irodában? Fenn kell-e még tartani vonalas telefont vagy faxot? Hogyan értesülhetünk a kirendelésről? Elegendő-e az ügyvédi meghatalmazásra az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés vagy minősített elektronikus aláírás szükséges hozzá? El kell-e fogadnia az ügyvédnek az ügyleti képviseletre kapott meghatalmazást? Hol van a jogi és nem jogi képviselet határa? Szerez-e ügyvédi joggyakorlatot az ügyész a felmentési ideje alatt? Figyelembe veszi-e a bíróság az ügyvédi ügyvállalási korlátokat? Lehet-e az ügyvéd ügyvezető? Hogyan végezhető egyszerre ügyvédi és jogi szakfordítói tevékenység? Kell-e tagdíjat fizetni az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt? Adható-e önálló meghatalmazás a jogi előadónak? Felhasználható-e a peren kívüli levelezés a perben? Tehet-e az ügyvéd ténybeli nyilatkozatot ügyfele képviseletében? Mi az a távelőttemezés, távazonosítás és távellenjegyzés, és lehet-e Magyarország határain belül is alkalmazni? Minek kell szerepelnie a megbízási szerződésben, a meghatalmazásban és az ellenjegyzésben? Miért fontos az ügyvédség fennmaradása szempontjából ügyfélátvilágítás? Befektethető vagy legalább leköthető-e az ügyvédi letét? Kit illet a letétbe vett pénzösszeg hozama? Mi történt a brit európai közösségi jogászokkal a Brexit után? Hogyan nyújthat ügyvédi szolgáltatást egy magyar ügyvéd Malmöben? Lehet-e ügyvédi iroda tagja az, aki nem ügyvéd? Mi az a vagyoni tagság? Szüneteltetheti-e az ügyvédi iroda az ügyvédi tevékenységét? Lehet-e ügyvédi iroda egyéni ügyvéd jogutódja? JÜB-ölhet-e az ügyvédasszisztens? Elkövethető-e fegyelmi vétség az ügyvédi tevékenységen kívül? Van-e ítélkezési szünet és a panaszosnak bejelentőnek jogorvoslati joga a fegyelmi eljárásban? Halasztó hatályú-e a keresetindítás a fegyelmi ügyekben? Hány kreditpontot kell elérni az ügyvédi továbbképzésben, és lehet-e ez alól mentesülni? Lehet-e valaki egyszerre kamarai jogtanácsos és szünetelő ügyvéd? Felvehető-e az ügyvédi kamarába az, akinek már elévült tagdíjtartozása van? Nyújthat-e szolgáltatást ügyvédi kamara olyan ügyvéd számára, aki nem a tagja, van-e ennek adóvonzata? Az ügyvédi tevékenységről szóló t