Najnovšie - Právo strana 3 z 11

Periodikum obsahuje aktuálne príspevky z oblastí, ako pracovné právo, mzdy a odvody, chyby, omyly, pokuty, bezpečnosť práce a verejná správa doplnené o príklady z praxe a vzory dokumentov a formulárov a vysvetľuje všetky povinnosti zamestnávateľa voči zamestnancom a inštitúciám povereným spravovať výber daní, príspevkov a poistení súvisiacich so zamestnávaním. Je zostavované poprednými autormi a určené najmä zamestnávateľom, personalistom, mzdovým účtovníkom, podnikateľom, manažérom, pracovníkom verejnej správy a školám. Titul obsahuje témy: - práca vo sviatok - príplatky pre zamestnancov - živnosť - pozastavenie a obnovenie - spracovávanie životopisov - inšpekcia práce - čerpanie dovolenky - absolventská prax - hmotná zodpovednosť zamestnanca - dokumentácia ochrany pred požiarmi - súkromné vysoké školy - odmeňovanie starostov obcí a poslancov obecného zastupiteľstva V podnikateľskej praxi sa často možno stretnúť s prípadmi, kedy sa podnikatelia rozhodujú medzi ukončením alebo pozastavením svojej podnikateľskej činnosti. Pozastavenie a zánik živnostenského oprávnenia upravuje zákon o živnostenskom podnikaní. Aká je dovolená minimálna a maximálna doba prerušenia živnosti? Dôležitou skutočnosťou je limitovanie doby trvania pozastavenia živnosti hornou hranicou – t.j. pozastavenie živnosti nemôže trvať dlhšie ako tri roky. Pozastavením prevádzkovania živnosti nezaniká podnikateľovi právo podnikať, len ho nemôže počas lehoty pozastavenia vykonávať. Ak by počas tejto lehoty podnikal, išlo by o nedovolené podnikanie. Po uplynutí určenej lehoty môže podnikateľ pokračovať v prevádzkovaní živnosti.

Školský zákon upravuje předškolní, základní, střední, vyšší odborné a některé jiné vzdělávání ve školách a školských zařízeních. Dále stanoví podmínky, za nichž se vzdělávání a výchova uskutečňuje, vymezuje práva a povinnosti fyzických a právnických osob při vzdělávání a stanoví působnost orgánů vykonávajících státní správu a samosprávu ve školství. Rámcové vzdělávací programy vymezují povinný obsah, rozsah a podmínky vzdělávání; jsou závazné pro tvorbu školních vzdělávacích programů, hodnocení výsledků vzdělávání dětí a žáků, tvorbu a posuzování učebnic a učebních textů a dále závazným základem pro stanovení výše finančních přidělovaných prostředků. Co musí obsahovat rámcové vzdělávací programy? Jak se uskutečňuje hodnocení škol? Titul obsahuje: • Legislativa - Zákon č. 561/2004 Sb., školský zákon (JUDr. Eva Dandová) • Téma - Mzda a plat v pracovněprávních předpisech I. (JUDr. Ladislav Jouza) • Právo a podnikatel - Nova koncepce stavebního práva (Jiří Plos)

Trestné právo je jedno z odvetvia verejného práva, ktoré poskytuje ochranu spoločenským záujmom uvedeným v Trestnom zákone pred protiprávnymi konaniami tým, že určuje, čo je trestným činom, vymedzuje podmienky a predpoklady trestnej zodpovednosti, ustanovuje tresty a ochranné opatrenia a vedie subjekty k plneniu zákonných povinností a zachovaniu pravidiel spolužitia. V trestnom práve rozlišujeme trestné právo hmotné, ktoré určuje, ktoré konanie je trestné a aké opatrenia možno použiť voči páchateľom trestných činov, a trestné právo procesné, ktoré upravuje postup orgánov činných v trestnom konaní pri zisťovaní a prejednávaní trestných činov a pri výkone rozhodnutí, ako aj práva a povinnosti osôb zúčastňujúcich sa v trestnom konaní. Hlavným prameňom trestného práva je Trestný zákon č. 300/2005 Z. z. a Trestný poriadok č. 301/2005 Z. z., ale i ďalšie súvisiace právne predpisy, ktoré sú obsahom tejto publikácie. Všetky novely a zmeny sú zapracované v zákonoch k právnemu stavu 1. 1. 2022. Publikácia Trestné právo a policajný zbor obsahuje Trestný zákon, Trestný poriadok a súvisiace predpisy z trestného práva a správneho práva v úplnom znení po novelách pre rok 2022. Nájdete tu najdôležitejšie právne predpisy z oblasti trestného a správneho práva. V zákonoch sú zapracované všetky novely do konca roka 2021, z ktorých najdôležitejšie sú: Zákon č. 236/2021, ktorým sa novelizoval Trestný zákon s účinnosťou od 1. 7. 2021 Zákon č. 357/2021, ktorým sa novelizoval Trestný zákon s účinnosťou od 1. 1. 2022 Zákon č. 308/2021, ktorým sa novelizoval Trestný poriadok s účinnosťou od 15. 8. 2021 Zákon č. 432/2021, ktorým sa novelizoval Trestný poriadok s účinnosťou od 1. 12. 2021 (nový Disciplinárny súdny poriadok) Publikácia je určená nielen pre právnikov, advokátov, prokurátorov, ale aj pre príslušníkov policajného zboru a študentov vysokých škôl. Ide o praktickú pomôcku najmä na súdnych pojednávaniach a riešení právnych prípadov a sporov. Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatnej novele s účinnosťou k 1. 2. 2022 1. TRESTNÉ PRÁVO: ZÁKON č. 300/2005 Z. z. Trestný zákon ZÁKON č. 301/2005 Z. z. Trestný poriadok ZÁKON č. 330/2007 Z. z. o registri trestov ZÁKON č. 91/2016 Z. z. o trestnej zodpovednosti právnických osôb ZÁKON č. 274/2017 Z. z. o obetiach trestných činov ZÁKON č. 256/1998 Z. z. o ochrane svedka ZÁKON č. 54/2019 Z. z. o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti ZÁKON č. 236/2017 Z. z. o európskom vyšetrovacom príkaze v trestných veciach ZÁKON č. 312/2020 Z. z. o výkone rozhodnutia o zaistení majetku a správe zaisteného majetku ZÁKON č. 650/2005 Z. z. o vykonaní príkazu na zaistenie majetku alebo dôkazov v Európskej únii VYHLÁŠKA č. 618/2005 Z. z. o tvorbe spisu orgánmi činnými v trestnom konaní a súdmi VYHLÁŠKA č. 619/2005 Z. z. o podmienkach a postupe prokurátora pri konaní o dohode o uznaní viny a prijatí trestu VYHLÁŠKA č. 192/2017 Z. z. o rozsahu vykonávania rozhodnutí, opatrení a úkonov trestného konania vo vyšetrovaní alebo skrátenom vyšetrovaní ZÁKON č. 231/2019 Z. z. o výkone detencie 2. SPRÁVNE PRÁVO: ZÁKON č. 372/1990 Zb. o priestupkoch ZÁKON č. 171/1993 Z. z. o Policajnom zbore

V súlade so základnými cieľmi smernice sa od júla 2022 zavádza nová právna úprava riešenia situácie podnikateľa, ktorému hrozí úpadok z dôvodu hroziacej platobnej neschopnosti, v preventívnom konaní, ktoré predstavuje účinný nástroj na včasné riešenie situácie dlžníka tak, aby mohol pokračovať vo svojej činnosti a zachovať svoju životaschopnosť, a najmä predísť úpadku a následnému konkurzu. Preventívnym konaním sa rozumie verejná preventívna reštrukturalizácia alebo neverejná preventívna reštrukturalizácia. Titul obsahuje úplné znenie zákona po ostatnej novele s komentárom: Legislatíva Zákon o konkurze a reštrukturalizácii s komentárom Základným cieľom zákona je poskytnúť dlžníkom dostatočný priestor na účinnú, efektívnu, rýchlu a transparentnú preventívnu reštrukturalizáciu v počiatočnom štádiu, kedy úpadok „hrozí“, a zabrániť tak úpadku dlžníka a riešeniu jeho situácie niektorým z insolvenčných konaní, čím by sa súčasne malo zabrániť strate pracovných miest a strate know-how, mala by sa maximalizovať celková hodnota pre veriteľov v porovnaní s tým, čo by získali v prípadnom konkurze, ako aj zabrániť zvyšovaniu nesplácaných úverov. Opätovne sa do konkurznej legislatívy vracia povinnosť pre dlžníka podať návrh na vyhlásenie konkurzu pre platobnú neschopnosť, pričom sa upravuje aj domnienka platobnej schopnosti a zjednodušujú sa pravidlá pre možnosť veriteľa iniciovať konkurzné konanie v prípadoch, kedy možno predpokladať úpadok dlžníka, vo vzťahu k veriteľom sa explicitne zakotvuje pravidlo priority a pari passu, virtualizuje sa zoznam veriteľov a zjednodušujú sa procesy súvisiace s prihlasovaním pohľadávok.

Každý rok k právnemu stavu 1. 1. vydávame ZÁKONY - úplné znenie zákonov a súvisiacich právnych predpisov, kde sú zmeny zvýraznené tučným písmom. Publikácia Zákony IIB obsahuje najdôležitejšie právne predpisy z oblasti občianskeho práva, právne predpisy pre notárov, advokátov, prokurátorov a pracovníkov súkromnej bezpečnosti. Nájde tu nasledujúce témy: ochrana spotrebiteľa, občianske právo, notári advokáti, prokuratúra, verejná moc, e-Government, služby súkromnej bezpečnosti, nájom pozemkov, zmluvy zodpovednosť za škodu, ... . Publikácia je tematicky rozdelená do piatich kapitol. Určená je nielen právnikom, advokátom, prokurátorom, ale aj študentom vysokých škôl a všetkým, ktorých sa občianske právo týka. Titul obsahuje úplné znenie zákonov a súvisiacich predpisov: 1. Občianske právo ZÁKON č. 40/1964 Zb. Občiansky zákonník NARIADENIE vlády Slovenskej republiky č. 87/1995 Z. z., ktorým sa vykonávajú niektoré ustanovenia Občianskeho zákonníka ZÁKON č. 36/2005 Z. z. o rodine ZÁKON č. 250/2007 Z. z. o ochrane spotrebiteľa a o zmene zákona Slovenskej národnej rady č. 372/1990 Zb. o priestupkoch v znení neskorších predpisov ZÁKON č. 102/2014 Z. z. o ochrane spotrebiteľa pri predaji tovaru alebo poskytovaní služieb na základe zmluvy uzavretej na diaľku alebo zmluvy uzavretej mimo prevádzkových priestorov predávajúceho ZÁKON č. 294/1999 Z. z. o zodpovednosti za škodu spôsobenú vadným výrobkom ZÁKON č. 514/2003 Z. z. o zodpovednosti za škodu spôsobenú pri výkone verejnej moci ZÁKON č. 116/1990 Zb. o nájme a podnájme nebytových priestorov ZÁKON č. 504/2003 Z. z. o nájme poľnohospodárskych pozemkov, poľnohospodárskeho podniku a lesných pozemkov 2. Notársky poriadok ZÁKON č. 323/1992 Zb. o notároch a notárskej činnosti (Notársky poriadok) VYHLÁŠKA MS SR č. 31/1993 Z. z. o odmenách a náhradách notárov VYHLÁŠKA MS SR č. 324/2015 Z. z. o Kancelárskom poriadku pre notárov 3. Advokácia a právne služby ZÁKON č. 586/2003 Z. z. o advokácii a o zmene a doplnení zákona č. 455/1991 Zb. o živnostenskom podnikaní (živnostenský zákon) v znení neskorších predpisov VYHLÁŠKA MS SR č. 655/2004 Z. z. o odmenách a náhradách advokátov za poskytovanie právnych služieb VYHLÁŠKA MS SR č. 120/2005 Z. z., ktorou sa ustanovujú podrobnosti o používaní úradného odevu sudcami, prokurátormi a advokátmi v konaní pred súdom ZÁKON č. 305/2013 Z. z. o elektronickej podobe výkonu pôsobnosti orgánov verejnej moci (zákon o e-Governmente) VYHLÁŠKA č. 438/2019 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona o e-Governmente 4. Prokuratúra ZÁKON č. 153/2001 Z. z. o prokuratúre ZÁKON č. 154/2001 Z. z. o prokurátoroch a právnych čakateľoch prokuratúry ZÁKON č. 459/2002 Z. z. o odbornej príprave zamestnancov prokuratúry 5. Súkromná bezpečnosť ZÁKON č. 473/2005 Z. z. o poskytovaní služieb v oblasti súkromnej bezpečnosti (zákon o súkromnej bezpečnosti) VYHLÁŠKA MV SR č. 634/2005 Z. z., ktorou sa vykonávajú niektoré ustanovenia zákona č. 473/2005 Z. z. o poskytovaní služieb v oblasti súkromnej bezpečnosti (zákon o súkromnej bezpečnosti) VYHLÁŠKA MZ SR č. 33/2006 Z. z. o podrobnostiach posudzovania zdravotnej spôsobilosti osôb na poskytovanie služieb v oblasti súkromnej bezpečnosti súkromnými bezpečnostnými službami Zákony II časť B obsahujú zákony, právne predpisy a nariadenia týkajúce sa občianskeho práva upravujúce majetkové vzťahy fyzických a právnických osôb, majetkové vzťahy medzi týmito osobami a štátom, ako aj vzťahy vyplývajúce z práva na ochranu osôb, pokiaľ tieto občianskoprávne vzťahy neupravujú iné zákony. Súčasťou prvej kapitoly je okrem občianskeho zákonníka, zákona o ochrane spotrebiteľa a zákona o rodine tiež zákon o zodpovednosti za škodu spôsobenú pri výkone verejnej moci a zákon o nájme a podnájme nebytových priestorov. Druhá kapitola obsahuje notársky poriadok a predpisy týkajúce sa práce notárov a ich odmeňovania, tretia kapitola obsahuje právne predpisy týkajúce sa práce advokátov a odmeňovania ich právnych služieb, súčasťou ktorej je aj zákon o e-Governm

Vydavateľstvo PORADCA prináša v tomto čísle komentár k novému právnemu predpisu, nakoľko predchádzajúci zákon sa nedostal do širšieho spoločenského povedomia, čo je jedna z príčin jeho nedostatočného využívania zo strany whistleblowerov. S príchodom nového zákona o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti do našej legislatívy od 1. marca 2019 dochádza k úprave definície oznámenia, ktorej súčasťou už nie je kvalitatívne kritérium „významnej miery“ prispenia oznámených skutočností nasvedčujúcich spáchanie, resp. páchanie protispoločenskej činnosti. Závažná protispoločenská činnosť sa rozširuje o trestné činy právnických osôb. Dochádza k úprave poskytnutia ochrany v rámci trestného konania prokurátorom tak, že pri neposkytnutí ochrany sa oznamovateľ bude môcť obrátiť sám alebo prostredníctvom novozriadeného úradu na nadriadeného prokurátora ako na druhú inštanciu. Novinkou je v zákone zavedenie administratívnej zodpovednosti osoby, ktorá urobí voči whistleblowerovi pracovnoprávny úkon bez súhlasu úradu alebo ktorá vyzradí totožnosť whistleblowera. Obsah: - Zákon o ochrane oznamovateľov protispoločenskej činnosti – nový zákon s komentárom - Pomoc v hmotnej núdzi – zmeny - Neprimeranú obchodné podmienky – nová právna úprava - Zmeny v zákone o cestnej doprave - Podávanie sťažností podľa platnej legislatívy - Služby zamestnanosti – novela zákona - Štátny fond rozvoja bývania - zmeny - Územné plánovanie a stavebný poriadok - Rozpis finančných prostriedkov zo štátneho rozpočtu pre školy a školské zariadenia

Nové vydání příručky pro náročné uživatele v právním stavu k 1. lednu 2023. Obsah: přehledný úvod ke zvládnutí orientace v novelách během několika minut - systematický úvodní komentář aktuálních novel + úplné znění zákoníku práce s vyznačením změn v různých časových úrovních. Pro studium, školení, rychlé osvojení změn a použití v denní právní praxi.

A PTE ÁJK Polgári Jogi Tanszékének munkaközössége által a Polgári Törvénykönyv kötelmi jogi könyvének harmadik („Egyes szerződések”) és ötödik („Az értékpapír”) részéhez írt egyetemi tankönyv második, átdolgozott és bővített kiadásának elkészítését az évek során felhalmozott oktatási tapasztalat, valamint az utóbbi időszak jelentős jogszabályi változásai mellett az is indokolta, hogy a jogszabályok felsőbírósági gyakorlata számottevően gazdagodott, hasonlóan az egyes szerződések jogát és az értékpapír-magánjogot tárgyaló tankönyv- és szakirodalomhoz. Az úgynevezett „korlátozott precedensrendszer” folyományaként szükséges volt a Kúria „precedensképes” határozatainak áttekintése és a tananyagba történő bevonása ott, ahol az a jogintézmény vagy a jogszabály megértését szolgálta. Ugyanebből a célból mutatja be a tankönyv a hazai szakirodalmi vitákat is, amelyekben – mindenkor az értő elsajátítás megkönnyítése végett – röviden állást foglal. Az egyes fejezetek végén a válogatott bibliográfia kiindulópont lehet mind a tudományos diákkörökben tevékenykedő hallgatóknak, mind a gyakorló jogászoknak. A szerződések jogában uralkodó „pacta sunt servanda”-elv előzménye a 13. századra megy vissza: „pax servetur, pacta custodiantur”, azaz: „a megegyezések megtartása a békét szolgálja”. Szolgálja e tankönyv a jurátusok békéjét e nehéz stúdium elsajátítása s nem kevésbé a gyakorlatban felmerülő problémákra való, olykor nagy szellemi erőfeszítést igénylő válaszok megkeresése során!

Jelen kötetünk a történeti alkotmány magyar politikai gondolkodásban és gyakorlatban betöltött szerepével foglalkozik. Egy olyan témáról kíván általános áttekintést nyújtani, amely az aktuális magyar politikai vitákban is fontos szerepet játszik. Minden egyes fejezet arra keresi a választ, hogy különböző történelmi korszakokban a politikusok és a teoretikusok pontosan mit értettek a történeti alkotmány eszméjén, amikor beszédeikben és írásaikban hivatkoztak rá, illetve amikor saját politikai érdekeiknek megfelelően újrafogalmazták annak jogi keretét. Éppen ezért a történeti alkotmány eszméjének és gyakorlatának története érdekes lehet azon olvasók számára is, akik a politikai gondolkodás történetével, alkotmánytörténettel foglalkoznak, vagy csak egész egyszerűen érdeklődnek a hazai alkotmányos fejlődés iránt.

Ez a könyv a közigazgatás és a közigazgatási jog alapvető intézményeit tárja az olvasó elé, átfogó elemzést adva róluk. Az egyes tanokat, matériákat logikai egységben, de csak a szükséges mértékben mutatja be elméleti oldalról, inkább a gyakorlatra koncentrál. A kellő mélységű közigazgatási tudás megszerzésére úgy ad lehetőséget, hogy egy-egy fogalmat, tárgykört, jogintézményt részeiben és egymáshoz való kapcsolatában tárgyalja. A közigazgatási jog elsajátítása nehéz, mert bonyolult és gyakran változik, a különböző oktatási műhelyek pedig egy-egy fogalom, elméleti kérdés megközelítésében, tartalmi megragadásában egymástól eltérő tanokat vallanak. A tudásszintű rögzítéséhez pedig sokszor nemcsak a tételes jogi norma megtanulása szükséges, hanem más jogágak, különösen az alkotmányjog ismerete is. A könyv tételes jogi oldalról leképezi a magyar közigazgatás jelenlegi helyzetét. Az I. rész az általános fogalmakat, majd a közigazgatás tevékenységeit, működését, szervezeti rendszerét, jogtanát, aktustanát mutatja be. A II. rész az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályaival és sajátosságaival foglalkozik. Ez a munka az első olyan tananyag, amelyből a rendészet hivatásrendjein tanuló egyetemisták elsajátíthatják a közigazgatási jog teljes általános részi matériáját, de természetesen más karoknak is ajánlott olvasmány.

A Btk. kommentárja teljeskörűen és mélyrehatóan elemzi a hatályos törvényszöveget, külön is törekedve a tényállási elemek értelmének kifejtésére, az elhatárolási, halmazati kérdések lehetséges megoldására, valamint kitér – elsősorban a büntetőtörvény időbeli hatályának speciális szabályaira figyelemmel – a korábbi joghelyzettel való azonosságok és különbségek feltárására. Ebben a körben külön hangsúlyt helyeztek a szerzők a törvény esetleges visszaható hatályú alkalmazásának esetköreire, ezeknek a folyamatban levő büntetőeljárásokban is alapvető és döntő jelentősége lehet.   A kommentárban megtalálható a vonatkozó büntetőbírósági joggyakorlat és a Kúria korábbi és új jogegységi döntéseinek elemzése, a büntető jogszabályok alkalmazásához és értelmezéséhez szükséges alkotmánybírósági döntések bemutatása, valamint a releváns elsősorban európai jogi és nemzetközi emberi jogi ítélkezés eredményeinek feltárása. A mű a joggyakorlat alakulásának a tendenciáira, így a már meghaladottnak tekinthető, illetve az esetleges változások mellett továbbra is irányadó gyakorlatokra is felhívja a figyelmet.

Tóth Géza a könyvében a tettazonosság elvét vizsgálja, annak legtágabb értelmében. A büntetőeljárás alapkövét képező téma aktualitásának és jelentőségének indikátora az uniós bűnügyi együttműködés fejlődésének rohamos gyorsulása, a jogintézményt övező hazai anyagi és eljárásjogi jogszabályi rendelkezések dinamikus változása, valamint a judikatúra diszkrepáns, olykor pedig önellentmondásos döntései. Ezt csak bonyolítja, hogy a ne bis in idem elvet – annak alapjogi jelentéstartalma okán – az Alkotmánybíróság is az egész jogrendszert átható terjedelemben értelmezte 2022-es döntésében. Mindezek okán fokozottan jelentkezik a jogtudomány jogértelmezést segítő funkciójának igénye, amelynek érdekében a jogirodalomban ugyancsak rendszeresen jelennek meg tanulmányok a tettazonosság, valamint a ne bis in idem elv értelmezésével kapcsolatosan. A szerző az azonosság fogalmának elemzését négy irányból közelítette meg. Az első fejezetben a klasszikus tettazonosság elvét vizsgálja, amely arra a kérdésre ad választ, hogy a büntetőeljárásban miképpen érvényesül a doktrína a jogerőt megelőző terjedelmében. A második fejezetben a tettazonosság fogalmának jogerőn túli tartalmát analizálja, hogy az elv milyen körben blokkolja az új büntetőeljárás megindításának lehetőségét. Tekintettel arra, hogy a monográfia azon feltevésen alapszik, hogy a két jogintézmény egymással korrelatív viszonyban áll, ezen részeket kifejezetten azok összefüggésében elemezi. Az Alaptörvénnyel a princípium alapjogi rangra emelkedett, ezért a harmadik fejezetben az alapelv alkotmányos büntetőjogi hatókörét veszi górcső alá a szerző. Az uniós bűnügyi együttműködés sarokpontját képző ne bis in idem elv az SVE 54. cikke alapján közvetlenül alkalmazandó a magyar büntetőeljárásban, aminek hatásai a hazai jogalkalmazásban és jogalkotásban is azonosíthatók. Ennek érdekében a monográfia negyedik fejezetében a szerző az alapelv transznacionális érvényesülését vizsgálja uniós vonatkozásban, valamint a nemzeti bíróságok szemszögéből. A princípium kapcsán beazonosított, négyirányú megközelítés nem különíthető el vegytisztán, azok egymással kölcsönhatásban vannak, bármely vetületben való értelmezési paradigmaváltás szükségképpen hatással bír a további dimenziók értelmezésére, így rendszerben mutatja be a jogintézményt, amelynek monografikus igényű feldolgozását Magyarországon utoljára 1937-ben Mecsér József végezte el. A munka újdonsága az elemzés módszertanában, az annak során alkalmazott jogértelmezési metódusokban (grammatikai, jogösszehasonlító, teleologikus, uniókonform, nemzetközi joggal konform értelmezések), valamint abban rejlik, hogy a rendszeralkotás igényével klasszifikálja, illetve interpretálja az azonosságfogalmat, amely így hiánypótló jellegűnek tekinthető. A fentiek fényében Baumgarten Izidor XIX. század végén tett megállapítása megcáfolódni látszik, a kérdés horderejére mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás, mind pedig a jogtudomány kezd ráeszmélni. A monográfia az ítélkezés sarokkövét képező, a gyakorlatban kikerülhetetlen jogintézményt tárgyal, ami praktikus eligazodási pontot jelenthet a jogalkalmazók, különösen az ítélkező bírók számára, de az ügyészség és a védelem által ellátandó büntetőeljárási funkciókkal, feladatokkal összefüggésben is hasznos megállapításokat tartalmaz. 

Kevesebb mint két évtizeddel ezelőtt mindaz, amellyel a jelen kötet foglalkozik, még gyerekcipőben járt, és nem is így hívták, mint most. Azóta nagyot változott a világ. A platformok nemcsak a gazdaságot, hanem a mindennapi életünket is alaposan felforgatták. A közösségi aktivitásainkat, a szabadidőnk eltöltését, a vásárlási szokásainkat éppúgy átalakították, mint számtalan társadalmi alrendszert a gazdaságtól az egészségügyön át egészen az oktatásig. A platformok közvélemény-formáló szerepe jól ismert a politikai életben. A 2019 végén kitört járvány átvészelésében a platformok szintén kulcsszerepet játszottak. A zene- és videóplatformok és a közéjük és a felhasználó közé ékelődő közösségimédia-platformok váltak a szórakozás elsődleges médiumaivá, háttérbe szorítva a hagyományos lineáris médiát. Különösen az elmúlt négy évben gyorsultak fel az események. A „platform” jogi fogalom lett, amelyet legalább tucatnyi konkrét (EU-s) jogszabály tartalmaz, miközben a platformokra vonatkozó jogi szabályozás ma már hatalmas mennyiségű joganyagot ölel fel és a tudományos reflexiók száma is exponenciálisan nőtt. Ez a könyv azt a célt tűzte ki, hogy bemutassa a platformjogot, ezt az elkülönülőfélben levő joganyagot, a szabályozás mögött meghúzódó politikai és erkölcsi megfontolásokat, társadalmi hatóerőket és elméleti dilemmákat, valamint – legalább nagy vonalakban – a konkrét jogi megoldásokat is. Ződi Zsolt jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Diplomáját a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, PhD-fokozatát a Pécsi Tudományegyetemen szerezte. Az ELTE jogi karán habilitált. Húsz éven át dolgozott a jogi kiadói iparban. Kutatási területe az információs társadalom és az internetes platformok, a mesterséges intelligencia és a technológia szabályozási kérdései, valamint a jog és a nyelv interakciója. Három monográfia és több mint száz szakcikk szerzője.

A robbanásszerű ütemben zajló adatforradalom, illetve az annak révén lehetővé váló digitális transzformációs folyamat, valamint a jogi-szabályozási környezet átalakulása egyaránt folyamatos és jelentős adaptációs kihívást jelent a piaci szereplők számára. Egyre szélesebbé válik a digitális vállalkozások köre, amelyek termék- és szolgáltatáskínálata digitális technológiákra épül, vagy napi működésük során technovatív megoldásokat alkalmaznak. Esetükben indokolt friss szemmel tekinteni arra a kérdésre, miért és hogyan valósul meg vállalat(csoport)i szinten a jogkövetés, és a vállalati megfelelés milyen hatást gyakorolhat a versenyképességre. Az érem másik oldalát nézve úgy fogalmaz ható meg a kérdés, hogyan válnak élővé az új szabályok, milyen kihívások nehezítik szervezeti befogadásukat, a jogkövető válla lati magatartás kialakítását. A kötetben foglalt értekezés az uniós digitális szabályozás gerincét alkotó DMA (Digital Markets Act) szabályozási összefüggéseiből kiindulva azon kérdések vizsgálatára irányul, amelyekről a kutatás során beazonosítható volt, hogy a magyar piacon működő digitális vállalkozások a szabályozási átalakuláshoz történő adaptációt elsődlegesen meghatározzák.

A versenyjog nemcsak az Európai Unió egyik legmarkánsabb, dinamikusan fejlődő területe, hanem a magyar jognak is az egyik legizgalmasabb, folyamatosan új (egyebek között az adatvédelemhez és a fogyasztóvédelemhez is kapcsolódó) kérdéseket felvető szelete. A versenyjogi előírások értelmezése és alkalmazása ugyanakkor jelentős kihívások elé állítja úgy a vállalkozásokat és a fogyasztókat, mint a versenyjoggal mélyebben nem foglalkozó jogászokat. A Kompakt kommentár a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényhez című mű elsődleges célja a magyar versenytörvény rendelkezései legfontosabb értelmezési kérdéseinek és az ezekre adott válaszolnak a bemutatása, mindenekelőtt a törvényhez közvetlenül kapcsolódó joggyakorlatra fókuszálva. A kompakt kommentár rövid és lényegre törő műfaj, ennek megfelelően részletes dogmatikai fejtegetések és a történeti háttér bemutatása nélkül kíván segítséget nyújtani a versenytörvény egyes előírásainak értelmezéséhez és alkalmazásához, nem tematikusan, hanem a törvény szerkezetéhez igazodóan áttekintést adva az egyes rendelkezésekről, bemutatva az értelmezéssel összefüggésben felmerülő jogi problémákat és a kapcsolódó joggyakorlatot, valamint a kapcsolódó (hazai és uniós) jogi szabályozást. Az uniós versenyjogi előírások és joggyakorlat csak a szükséges mértékben kerülnek tárgyalásra (ezek megismerését a kiadó más kiadványai teszik lehetővé), a versenytörvény áttekintése elsődlegesen a hazai joggyakorlatra, a versenyhatóság és a bíróságok döntéseire támaszkodva valósul meg. Megjelennek a Gazdasági Versenyhivatal releváns közleményei és utasításai is, amelyek ismerete megkerülhetetlen a jogszabály értelmezéséhez, alkalmazásához. A kompakt kommentár a versenytörvény előírásainak értelmezésével, ezek gyakorlatban való alkalmazásának bemutatásával kívánja megkönnyíteni a jogszabály kapcsán felmerülő jogi problémák megoldását. Segítséget nyújthat a törvény belső összefüggéseinek feltáráshoz, hasznos információkkal szolgálva nemcsak a jogászok, hanem a versenyjog iránt érdeklődők számára is.

Szerzők:dr. Boytha György, dr. Faludi Gábor, dr. Grad-Gyenge Anikó, dr. Gyertyánfy Péter, dr. Győri Erzsébet, dr. Kabai Eszter dr. Kricsfalvi Anita, dr. Lábody Péter, dr. Legeza Dénes, dr. Mezei Péter, dr. Munkácsi Péter, dr. Pogácsás Anett, dr. Szinger András, dr. Tomori Pál Ajánló A Nagykommentár a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényhez újabb, bővített kiadásának alapvető oka a törvény 2021-es novelláris módosítása. Ennek fő tartalma az újabb regionális jogharmonizáció, vagyis a 2019-es európai uniós szerzői jogi irányelvek átültetése. A törvényalkotói beavatkozás a műszaki és kulturális piaci változások miatt szükséges volt, de az átfogó és sokrétű eredmény egy olyan új egyensúlyt alakított ki az Szjt. Preambulumában leírt érdekegyensúly elemei között, amely több elemében az eddiginél hátrányosabb lehet a szerzők és más szerzői jogi jogosultak számára. Növekszik a jogalkalmazók szerepe a helyes arányok megtartásában. Kommentárunk részletesen tárgyalja a változásokat, amelyek közül a következők a legjelentősebbek: a személyhez fűződő jogok körében a mű integritásvédelmének a feltételei; a vagyoni jogoknál a közönség számára közvetlenül nem elérhetően sugárzott műsorok közvetlen betáplálásával, a sugárzáshoz kapcsolódó kiegészítő online szolgáltatással, valamint a hozzáférés helyét és idejét egyénileg megválasztható módon megvalósított nyilvánossághoz közvetítés új, a felhasználás fogalmát is érintő szabályai (ezen belül a közvetítő szolgáltatók közül kiemelt tartalommegosztó szolgáltatás, a tartalmat a megosztó platformra feltöltő tartalomszolgáltató szolgáltatás és a felhőszolgáltatás megítélése); a szabad felhasználások eseteinek bővítése (elsősorban a tudományos kutatás, az oktatás és a kulturális örökségvédelem körében, a digitális felhasználások tekintetében); a kereskedelmi forgalomban nem fellelhető művek könnyített engedélyezése és azok szabad felhasználása; a felhasználási szerződések alaki szabályainak újra rendezése, a felhasználók tájékoztatási kötelezettségének kiterjesztése; a sajtókiadványok kiadói mint új jogosulti csoport megjelenése a szomszédos jogok körében; új felelősségi, adatszolgáltatási, tájékoztatási és szankciós szabályok megjelenése a hozzáférés helyét és idejét egyénileg megválasztható módon megvalósított online nyilvánossághoz közvetítés tartalommegosztás útján megvalósított esetkörében; egységes szerkezetű elkülönült értelmező (fogalom-meghatározó) szabályok megjelenése. Kiemelendő továbbá, hogy az előző kiadáshoz képest változatlan szerzői gárda több tagja is érdemben részt vett a törvénymódosítás előkészítésében.  Reméljük, hogy a szerzői jogunk alakításában növekvő szerepet betöltő bírói kar használható forrást lát az új kiadásban, ahogy változatlanul bízunk abban is, hogy az ügyvédek, ügyészek, igazgatási szakemberek, egyetemi oktatók és hallgatók, valamint a szerzői műveket üzlet- és hivatásszerűen felhasználók is merítenek a kommentárunkból.

 A könyv elsősorban olyan jogi, közigazgatási kérdéseket feszeget, amelyek nemcsak elméleti szinten, hanem a mindennapi ügyintézés során is jelen vannak minden alkalommal, amikor az ügyfél felveszi a kapcsolatot bármely magyar közigazgatási hatósággal. A tájékoztatáshoz való jog, illetve a hatóságok szempontjából a tájékoztatási kötelezettség a tisztességes hatósági eljáráshoz való alapjogból vezethető le. A tájékoztatás elősegíti a jogok és kötelezettségek megismerését, egyfajta védelmet garantál az ügyfél ismerethiányából eredő kiszolgáltatottságával szemben, valamint tudatos állampolgárt nevel, aki képes – tájékoztatáson alapuló – megalapozott döntést hozni saját ügyében. Az anyagi jogi és eljárásjogi szempontok bemutatása gyakorlati példák, jogesetek, a bírói gyakorlat segítségével, illetve az elektronikus közigazgatás legújabb megoldásainak figyelembevételével történik. A könyv a tájékoztatáshoz való jog általános természetének, követelményeinek bemutatása mellett kitér a közigazgatás egy speciális területére, a szociális ellátórendszer keretein belül igényelhető ellátásokra, támogatásokra is.    Az állam a szociális ellátórendszer segítségével biztosítja az életvitelhez szükséges támogatást azok számára, akik önálló létfenntartása nem garantált valamilyen megélhetési zavarhelyzet okán. Az ellátások, támogatások igénylésére – főszabály szerint – közigazgatási hatósági eljárás keretein belül van lehetőség. Kijelenthető azonban, hogy a közigazgatási ügyekben – általában – jogi képviselet nélkül eljáró, jogban nem járatos, esetleg alacsony iskolai végzettséggel és digitális kompetenciákkal rendelkező, hátrányos helyzetű ügyfelektől nem várható el jogaik és kötelezettségeinek átfogó ismerete egy olyan összetett és gyakran változó rendszerben, mint a szociális ellátórendszer. A hazai közigazgatás 21. századi trendfordulásával, a szolgáltatásközpontú és ügyfélbarát szemlélet előtérbe kerülésével az állam már nem fogalmazhat meg ilyen elvárást az egyénekkel szemben. Mivel a közigazgatási ügyintézés sok esetben bonyolult és az ellátások rendszere olyannyira összetett és speciális szaktudást igényel, az ügyfelek – az információhiányukból eredően – minden kapcsolatfelvétel során jelentős hátrányban vannak az ügyintézővel és a hatósággal szemben.   A könyv két legfőbb megállapítása, hogy a tájékoztatáshoz való jog előfeltételét képezi a szociális biztonsághoz való jog biztosításának, illetve a technológia fejlődésével minden feltétel adott, ami a tájékoztatáshoz való jog kiteljesítéséhez szükséges.   A könyv hat fejezet mentén mutatja be a tájékoztatáshoz való jog hazai megvalósulását. A bevezetés áttekinti a tájékoztatáshoz való jog és a szolgáltató közigazgatás történeti fejlődését, foglalkozik a szolgáltató és elektronikus közigazgatás kérdésköreivel, illetve rámutat a tájékoztatáshoz való jog és a szociális biztonsághoz való jog összefüggéseire.  A második fő rész a tájékoztatáshoz való jog alapjogi elhatárolási pontjait határozza meg, kijelölve a könyv jogi, dogmatikai és szakmai irányvonalait. Itt kerülnek elkülönítésre a tájékoztatáshoz való jog elemei, vagyis a jogok és kötelezettségek megismertetése és a jogok gyakorlásának előmozdítása, a folyamatban lévő ügyek állapotával kapcsolatos tájékoztatás, a hatóság rendelkezésére álló iratokról való tájékoztatás, a döntés alapjául szolgáló tényekről való tájékoztatás, illetve a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatás. A harmadik fejezetben meghatározásra kerülnek a személyes, a telefonos, a postai úton történő és az elektronikus tájékoztatás jellemzői, illetve kiemelésre kerülnek a tájékoztatás során alkalmazható mesterséges intelligencián alapuló és automatizációs megoldások.  A negyedik fő rész foglalkozik a tájékoztatás minőségével, vagyis a szakszerűség, hitelesség, közérthetőség és az egyéniesítettség követelményeivel. Ebben a fejezetben kerülnek kiemelésre a tájékoztatás minősége és az ügyfelek el

A fogyasztóvédelem jogterülete az elmúlt időszakban jelentős változáson ment keresztül mind (anyagi és eljárási) jogi szabályozás, mind pedig jogalkalmazás tekintetében. Az Európai Unió a New Deal for Consumers programján keresztül megújította a fogyasztóvédelem már meglévő anyagi jogi szabályait és elsősorban digitális területen alkalmazott előírásokat alkotott meg.   Az új szabályok tovább növelték a már meglévő fogyasztóvédelmi joganyag mennyiségét, az iparágakon átívelő, ún. horizontális szabályok, illetve a szektorspecifikus szabályok tekintetében is.   A komplex jogszabályi rendelkezések közötti tájékozódást, egyúttal az eredményes fogyasztói jogérvényesítésre történő sikeres felkészülést segíti a Wolters Kluwer új kiadványa, amely a hagyományos megközelítéssel szakítva az igényérvényesítés lehetséges útjainak szempontjából dolgozza fel a hatályos fogyasztóvédelmi jogi joganyagot. Az újszerű megközelítés célja, hogy a magyarázat eligazodást nyújtson egy-egy konkrét fogyasztóvédelmi jogi kérdés megoldásában mind a fogyasztóvédelemmel foglalkozó jogtanácsosok, mind az érdeklődő fogyasztók számára, de akár a fogyasztóvédelmi oktatás alapját is képezheti.   Szerkesztői ajánlóA fentieknek megfelelően a kiadvány bevezetése a fogyasztóvédelem közpolitikai alapjait taglalja, majd bemutatja az uniós fogyasztóvédelmi jog fejlődését és a fogyasztóvédelem alkotmányi (szintű) összefüggéseit. Ezt követően a magyarázat részletesen tárgyalja a fogyasztóvédelmi igényérvényesítés két pillérét képező magánjogi és közjogi igényérvényesítést, külön figyelmet szentelve az egyéni igényérvényesítésen túl a közérdeken alapuló igényérvényesítési formáknak is. A közjogi igényérvényesítés bemutatása körében egyaránt sor kerül az uniós és a magyar hatósági igényérvényesítési formák felvázolására, valamint a közigazgatási perrendtartás vonatkozó szabályainak az áttekintésére.     A kiadvány mindezeken túlmenően tárgyalja a magánjogi (bírósági) igényérvényesítés egyedi lehetőségeit, kitérve azon esetekre amikor az igényérvényesítésre magánjogi anyagi jogi jogszabályok alapján, illetve amikor közjogi jogi norma alapján kerül sor. Ezt követően mutatjuk be a magánjogi igényérvényesítés kollektív eszközeit, valamint az egyre nagyobb számú alternatív vitarendezési lehetőségeket, beleértve az online vitarendezési platformot és az Európai Fogyasztói Központok Hálózatát, valamint a fogyasztóvédelem területén fellelhető önszabályozási törekvéseket. A „klasszikus” igényérvényesítés eszközeinek a bemutatásán túl a magyarázat kitér a panaszkezeléssel kapcsolatos szabályokra, valamint a fogyasztóvédelem és büntetőjog határterületeire (élelmiszerlánc-biztonsági és fogyasztóvédelmi szabálysértésekre, a fogyasztói érdekeket sértő bűncselekményekre) is. A vállalkozások panaszkezelését illetően az általános előírások mellett ismertetjük a különböző ágazati szabályozásokat is azzal, hogy e körben is jelentőséggel bírnak az ügyfélszolgálatot érintő rendelkezések. Ugyanakkor külön fejezet foglalkozik a permegelőző közvetítői eljárással. 

Minden emberi élet érték. Az emberi élethez és méltósághoz való jog pedig olyan alapvető jog, amelynek tartalma nagymértékben attól függ, hogy milyen értéktartalmat tulajdonítunk az emberi életnek. Azt is lehet mondani, hogy mindaz, amit az emberi életről és méltóságról tartunk, ideológiai hozzáállás által is befolyásolt morális kérdés. A jogalkotásban a politikai pártok révén jó eséllyel megjelenik a társadalmat jellemző értékszemlélet is. A monográfia az életet és a méltóságot, illetve az ezekhez való jogot vizsgálja alkotmányjogi, keresztény etikai és büntetőjogi szempontból. A kutatás legfőbb kérdése úgy fogalmazható meg, hogy a normatív alkotmány által szabályozott élethez és méltósághoz való jog tartományában mennyire van jelen a keresztény vallás és kultúra értékrendi sajátossága. Minthogy az élet és a méltóság védelme komplex módon nehezen értelmezhető, a tanulmány igyekszik a kérdéskört részeire bontva vizsgálni. Ilyen módon külön vizsgálat tárgyát képezi az abortusz, az életvégi döntések (kiemelten figyelve az eutanáziára), a jogos védelem és a rendőri lőfegyverhasználat.