Najnovšie - Právo strana 4 z 11

Portik Tamás és körének felemelkedése és bukása „Talán nem is készült olyan nagyon arra, hogy bármelyik pillanatban eltűnjön. Talán tényleg elhitte magáról azt, amit a hozzá legközelebb állók szerint másokkal is igyekezett elhitetni: a láthatatlanságát. Élve az önszuggesztióval, gyakran még a tükör előtt is azt mondogatta magának, hogy a hatóságok előtt láthatatlan." A magyar kriminalisztikában a rendőrség és az alvilág nem sok bűnöző nevét hozta annyi gyilkossággal és emberölési kísérlettel összefüggésbe, mint Portik Tamásét. Ezek között van az egész országot megrázó 1998. júliusi Aranykéz utcai robbantás vagy a médiacézár, a politikai-gazdasági elithez tartozó Fenyő János hidegvérű meggyilkolása is. Akadnak olyan ügyek, amelyekben már ítélet született, és olyanok is, amelyekben a rendőrség letett arról, hogy valaha is bíróság elé állítsa az elkövetőket. Hogyan lett egy telefonfülkéket feltörő utcagyerek tíz évvel később az ország egyik leggazdagabb bűnözője? Milyen folyamatok vezettek el a kilencvenes évek alvilági gyilkosságaihoz? Hogyan konspirált az évekig illegalitásban élő Portik Tamás és köre? Vajon kinek álltak érdekében a politikai robbantások? Kik voltak Portik segítői? Minek köszönhető, hogy évekig nem tudták elfogni és felelősségre vonni? Milyen volt üzletemberként? Mi vezetett végül a bukásához? Miért árulták el? A Maffiózók mackónadrágban, a Magyar kóla és a Fedősztori bestsellerek szerzője, Dezső András oknyomozó újságíró ezúttal Portik Tamás és körének felemelkedését és bukását dolgozta fel a nyolcvanas évek kezdetétől napjainkig. Kutatása során a szerző Portik egykori bizalmi köréből is tudott információkat szerezni, így könyvéből sok-sok olyan részlet kiderül, amelyet eddig a nyilvánosság nem ismert. „A Portik Tamás és köre által végrehajtott cselekményeknek van akkora jelentősége kriminológiai és történelmi szempontból, amiért fontosnak tartottam, hogy megírjam a történetüket. A történelmi szempontnál arra gondolok, itt nem csak arról van szó, hogy a 90-es éveket nagyon meghatározták azok a leszámolások, amiket többnyire hozzá kötnek a hatóságok, hanem voltak olyan események is – például a politikai robbantások – amelyek a magyar politikatörténet részeivé váltak. Egyediek.” – Dezső András, SZMO interjú

A compliance kérdéskörével foglalkozó Magyarázat-sorozatunk második kötete – elsősorban a témakör kiemelten dinamikus fejlődésére figyelemmel – 2023-ig váratott magára. A könyvsorozat ötletét az – Ambrus István és Farkas Ádám szerzők hazánkban úttörő, ugyancsak a Wolters Kluwer Kiadónál megjelent: „A compliance alapkérdései – az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata” című kötet 2019-es közzététele adta, amely révén nemcsak a vállalati gondolkodásban, hanem a magyarországi szakirodalomban is nyilvánvalóvá vált, hogy a compliance kérdésköre nemcsak, hogy gyökeret kell hogy eresszen, hanem egyenesen irányadóvá kell válnia a 2020-as években, a magán- és a közszférában egyaránt. Természetszerű, hogy a compliance terjedését – ahogy annyi mindent – a 2020-tól kezdődő Covid19-világjárvány hátráltatta, a vonatkozó európai uniós előírások ugyanakkor minden tagállamot az egyre inkább előremutató compliance-szemléletű rendelkezések meghonosítására sarkallták. Az élet azonban nem állt meg, és ahogy azt az első kötet Ajánlójában jeleztük és prognosztizáltuk, a jog proaktívvá válása egyre inkább előtérbe került, amely szemlélet révén nem a jogviták utólagos rendezése, hanem azok megelőzése, a jogkövető magatartás elősegítése vált elsőrangúvá. Szintén figyelmet érdemel az a megközelítés, amely a klasszikus jogászi gondolkodásmódhoz képest – ami hagyományosan különbséget tett mindenekelőtt közjog és magánjog között, majd külön-külön kódexekben szabályozta és szabályozza a polgári jogot, a büntetőjogot, a munkajogot, stb. – egyre inkább feloldódni látszik a 21. század fejleményei tükrében, valamint nem utolsósorban a compliance megközelítés égisze alatt is. Ahogy arra már korábban is történt utalás, a Magyarázat a compliance jogszabályairól című, háromkötetes sorozat hazánkban elsőként vállalkozik a compliance-vonatkozású normatív rendelkezések kommentárszerű, teljességre törekvő elemzésére. A magyarázat célja a gyakorlati szakemberek munkájának segítése, ennek ellenére természetesen nem volt megkerülhető a compliance általános jellemzőinek körvonalazása, nemzetközi – elsősorban angolszász és német – fejlődésének bemutatása sem. Az első kötetben az általános compliance szemlélet meghonosításával kapcsolatos kérdéseket, valamint a büntetőjogi compliance kérdéskörét állítottuk a középpontba. Ahogy kifejtettük, az akár különböző jogszabályokba, akár erkölcsi normákba ütköző magatartások napvilágra kerülése elsőrangú társadalmi érdek. A második kötet egy rövid bevezető után az adójogi, majd a versenyjogi compliance kérdéseit járja körül. Eredeti terveinkkel ellentétben nem került részletesen bemutatásra a közérdekű bejelentők védelmét szolgáló uniós irányelv, illetve a hazai panaszjogi szabályozás elemzése sem. Ennek indoka, hogy a vonatkozó magyar szabályozás – nem függetleníthetően a már említett világjárványtól – még a második kötet kéziratának lezárása idején sem került kihirdetésre, így annak magyarázatára a harmadik, záró kötet keretében vállalkozunk, amikor a témakör implementálása és jogalkotási folyományai nyugvópontra jutottak. Szerkesztői ajánlóAz adójogi compliance-t körüljáró fejezetek szerzői szerint „adóztatási hatalom az állami szuverenitásból fakad, és mint ilyen, elméletileg korlátlan”. A gyakorlatban természetesen az adókivetés jogát mind a célszerűség (pl. behajthatóság), mind pedig a közgazdasági törvények korlátozzák. A befektető a befektetéséből a befektetési kockázattal arányos nyereséget vár, amennyiben ez az arányosság nem áll fenn, akkor a vállalkozási tevékenység helyett olyan befektetési formák felé fordul, amelyek kisebb kockázattal eredményeznek ugyanakkora nettó hozamot. A túladóztatás adómegtagadást, adókikerülést eredményezhet, vagy a feketegazdaság felé terelheti a vállalkozási tevékenységet. Az adókötelezettség nem megfelelő teljesítése szankciókat von maga után, függetlenül attól, hogy a nem-megfelelés szándékosság, gondatlanság, vagy téves jogért

Az ?angolszász és a kontinentális európai jogi kultúrában egyaránt elterjedt az a felfogás, hogy az alkotmánybíróságok normakontrolljogköre nélkülözhetetlen a demokrácia működéséhez. Richard Bellamy könyve azonban megkérdőjelezi a bíróság alkotmányossági felülvizsgálati szerepének hatékonyságát és legitimitását. A szerző a köztársasági hagyományra támaszkodva amellett érvel, hogy a jogok védelméhez, valamint a jogállamiság megőrzéséhez az egymással versengő pártok közötti választások és a demokratikus többségi döntéshozatal megfelelő utat kínál. A jogszabályok alkotmányossági ellenőrzésének bírói gyakorlata az önkényuralom egyik formája, mert demokratikus értelemben nem elszámoltatható, valamint nem biztosít tisztességes eljárást és egyenlő bánásmódot. A többséggel szembeni elfogultsága a kiváltságokat támogatja, míg jogias és egyedi esetekre összpontosító megközelítése torzítja a közéleti vitákat. A szerző kidolgozott érveléssel tesz hitet amellett, hogy a széles bírói normakontroll biztosítása helyett a választási rendszerek megreformálása és a parlamenti ellenőrzés hatékonyságának növelése révén inkább a demokratikus folyamatok javítására kellene figyelmet fordítani.

A közszolgálat terén a változások ma gyorsan és mélyrehatóan következnek be. A rendszerváltozáskor Magyarország élen járt a karrierrendszer bevezetésében, ma pedig – a nagyobb rugalmasság érdekében – annak lebontásában. A közszolgálat törvényi szabályozása széttöredezett: a közszférában ma tizennyolcféle foglalkoztatási jogviszonyban lehet dolgozni, ezekből nyolcat alkalmaznak a közigazgatásban. Még azonos jogálláson belül is munkáltatónként különböznek az alapvető foglalkoztatási feltételek. Az egységes közjogi szabályozás helyébe szervezeti szinten felépített, új, belső szabályrendszer lépett. A közjogi dereguláció és decentralizáció megnövelte a munkáltató hatalmát, és ezzel párhuzamosan a „tisztviselők” függősége felerősödött. Az egységes státusz felszámolása nemzetközi jelenség, de eltűnni látszik az egységes munkáltató is. Egyre nagyobb teret nyer a szerződéses alkalmazás. A külszolgálat, a rendvédelem és a katonaság hagyományosan önálló státuszszabályozása mellett a közoktatásban, a felsőoktatásban, illetve a kórházakban is speciális jogállású személyzet dolgozik. Egyre nehezebb kategorizálni az egyes államokat abból a szempontból is, hogy melyik modelladó ország hatása alatt fejlődnek, mivel tértől és időtől függően más és más minta érvényesül ugyanabban az országban is. A közszolgálat fejlődése során bekövetkezett változások nyomán gyökeresen másként kell gondolkodnunk alapvető nézetekről, fogalmakról, jelenségekről, mint a rendszerváltozás időszakában. Bizonyos fogalmak elvesztették érvényességüket, más kategóriák viszont még csak most vannak születőben: paradigmaváltáshoz érkeztünk a közszolgálatban is.

Az Államértelmezések című könyvsorozatban az állam- és kormányzáselméleti alapkutatás irányai szerint az állam- és kormányzáselméletek, a történelmi nemzetállamok és birodalmak „államtanai” témakörében létrehozott kutatói teljesítményeket, az államtudomány nagy gondolkodóit, nagy elméleteit, nagy vitáit elemző monográfiákat, tanulmányköteteket, valamint fordításokat adunk közre Gondolkodók, Elméletek, Viták szerinti tematikai csoportosításban. A Gondolkodók alsorozat klasszikus államelméleti műveket, eredeti fordításokat, nagy gondolkodókról szóló írásokat, az Elméletek alsorozat rendszeres államelméletek, illetve „államtanok” rekonstrukcióit, új elméletalkotásokat, a Viták alsorozat pedig az államjelenség különböző nézőpontú értelmezéseivel kapcsolatos aktuális, problémaorientált vitákat, újszerű kontroverz megközelítéseket összefoglaló munkákat közöl.A Viták alsorozatban megjelenő jelen kötet témája a jogpozitivizmus és a természetjog jogelméleti gondolkodást leegyszerűsítő ellentétének meghaladása. A szerző Carl Schmitt és tanítványa, Ernst Forsthoff elméleteiből kiindulva helyezi az ellentétet új értelmezési kontextusba, nem hagyományos kronológiai vagy fogalmi elemzésben, hanem olyan különböző konkrét problémák kapcsán, mint a jogi logika kérdése, az alkotmányszületés, a gyakorlati államlegitimáció vagy az alkotmányvédelem

A nemzetközi és hazai empirikus kutatások határozottan a felismerési kísérleteket emelik ki mint leggyakoribb és legsúlyosabb hibaforrást az igazságkereső büntetőeljárások bizonyítási cselekményei közül. E fenti tényt felismerve a kötet szerzője megvizsgálja a felismertetési procedúra magyar történeti gyökereit, áttekintést ad egyes külföldi szabályozási modellekről, és részletesen elemzi az intézménnyel kapcsolatos hazai bírósági döntéseket, valamint az Emberi Jogok Európai Bírósága iránymutató határozatait.A kötet számos, a nemzetközi és hazai gyakorlatból vett tanulságos, valós esetet is bemutat, amelyekben előfordultak felismertetési anomáliák, hatósági hibázások, azonosítási tévedések. Mindezek alapján a szerző 75 pontba szedve, csoportokba rendezve felsorolja a legjellemzőbb büntetőeljárás-jogi és kriminalisztikai hibaokokat, és felmutatja az ezek kivédésre, megelőzésére alkalmazható, bűnüldözőknek, bíráknak szóló krimináltaktikai, bizonyítékértékelési ajánlásait.

Franciaország a közigazgatási jog szülőhazája, a kodifikáció őshazája, egyike a közigazgatási „modellt adó” államoknak. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a francia közigazgatás, így különösen a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályozás részletes vizsgálatára mégsem került sor. Jelen monográfia ezen magyar szakirodalmi hiányosságot kívánja pótolni, amelyben a szerző elsőként – a francia közigazgatás jelenlegi szervezeti rendszerének rövid áttekintését követően – a közigazgatási jog forrásait veszi górcső alá. Ennek hiányában nehezen lenne érthető a törvényerejű kormányrendelet (ordonnace) közigazgatási eljárásjogi kodifikációban betöltött szerepe, amely által végül a 2016. január 1-jén hatályba lépő Code des relations entre le public et l’administrationt (Közigazgatási eljárási kódexet) is elfogadták. A munka a francia közigazgatási eljárásjogi kodifikáció mérföldköveinek és az ezzel kapcsolatos alapvető fogalmak, dilemmák, illetve az új kódex szabályainak és a közigazgatási eljárás jogorvoslati rendszerének részletes ismertetésével zárul.  

V publikácii nájdete úplné znenie Občianskeho zákonníka 2020 po novelách s podrobným komentárom, judikatúru aj vzory zmlúv. Titul tiež prináša Nariadenie k Občianskemu zákonníku a Ochrana spotrebiteľa v úplnom znení. Legislatívne zmeny po ostatných sú prehľadne vyznačené. Občiansky zákonník s komentárom 2020 obsahuje: občiansky zákonník – úplné znenie zákona s komentárom a judikatúrou, nariadenie k Občianskemu zákonníku – úplné znenie, ochrana spotrebiteľa – úplné znenie zákona po novelách, vzory zmlúv – občianske záväzkové právo. Hlavným zámerom právnej úpravy, ktorá nadobudla účinnosť 1. 12. 2019, bolo zosúladenie súčasnej právnej úpravy náhrady škody na zdraví spôsobenej protiprávnym konaním s Ústavou Slovenskej republiky. Právna úprava spôsobu výpočtu náhrady za stratu na zárobku platná do 1. 12. 2019 sa výrazne odkláňala od všeobecne uplatňovanej zásady úpravy zodpovednosti za škodu, podľa ktorej sa uhrádza skutočná škoda a ušlý zisk a tým pádom neumožňuje poškodenému, ktorému vznikla škoda na zdraví a s tým súvisiaca strata na zárobku počas pracovnej neschopnosti, ale aj po jej skončení, domôcť sa náhrady škody v takom rozsahu, v akom mu skutočne vznikla. V záujme poskytnutia ochrany základnému právu vlastniť majetok je cieľom novely zákona zabezpečiť dorovnanie príjmu poškodeného do sumy, ktorú by zarobil, ak by nedošlo k spôsobeniu škody. Občiansky zákonník upravuje občianskoprávne vzťahy a prispieva k napĺňaniu občianskych práv a slobôd, najmä ochrany osobnosti a nedotknuteľnosti vlastníctva. Uvedený právny predpis je určený všetkým občanom, fyzickým osobám, právnickým osobám a podnikateľom, celej právnickej verejnosti štátnym orgánom a študentom vysokých škôl. Občiansky zákonník upravuje oblasť občianskeho práva hmotného – majetkové vzťahy fyzických a právnických osôb, majetkové vzťahy medzi týmito osobami a štátom, ako aj vzťahy vyplývajúce z práva na ochranu osôb, pokiaľ tieto občianskoprávne vzťahy neupravujú iné zákony. Právne vzťahy vznikajúce z výsledkov duševnej tvorivej činnosti upravujú osobitné zákony.

S koncem kalendářního roku 2021 nastává pro většinu účetních jednotek období, kdy dokončují nebo se připravují na sestavení účetní závěrky. Před sestavením účetní závěrky je nezbytné provést a zaúčtovat řadu transakcí, které jsou specifické právě pro tuto oblast. V publikaci ve vazbě na platnou legislativní úpravu a časté dotazy v oblasti účetní závěrky si připomeneme, na co si dávat pozor, co mít na paměti a co zkontrolovat v této závěrečné fázi vedení účetnictví podnikatelů ... Titul obsahuje: - Právní a věcný rámec účetní závěrky - Účetní zásady a principy - Vnitřní předpisy účetní jednotky - Rozsah a soustava vedení účetnictví a vykazování - Druhy účetních závěrek, účetní období - Příprava účetní závěrky - Účetní uzávěrka - Opravy účetních zápisů - Povinnosti spojené s účetní závěrkou - Otevírání účetních knih v novém účetním období - Vzory smluv Účetní předpisy, a tedy i pravidla pro sestavení účetní závěrky, se nijak nezměnily, významně se však změnila ekonomická situace mnoha společností a s ní i rizika, která je potřeba v rámci sestavení účetní závěrky posoudit a promítnout v účetnictví. Dopady pandemie COVID-19 z pohledu zpracování účetnictví uvádíme průběžně v textu a příkladech. Definice účetní závěrky je obsažená v § 18 odst. 1 zákona. V zákoně jsou uvedeny termíny sestavení účetní závěrky v běžných případech i v některých případech mimořádných. Zákon v § 20 dále doplňuje další kritéria, kdy musí být účetní závěrka ověřena auditorem, a v § 21 ukládá také povinnost pro auditované účetní jednotky vyhotovení výroční zprávy, její strukturu a obsah. Podstatné je vymezení způsobů zveřejňování účetní závěrky a výroční zprávy uvedené v § 21a. Dále zákon věnuje několik obecných ustanovení konsolidované účetní závěrce v § 22 až 23a.

A Magyary Zoltán összes munkái című kritikai kiadássorozatnak immár a második kötete lát napvilágot. A honi közigazgatás-tudomány nemzetközileg is ismert iránymutató professzora költségvetési jogi tárgyú, pénzügyi irányultságú első monográfiájában pragmatikus, világos precizitással fogalmazza meg mondanivalóját és ezek között elvi tételeit. Akár rögtön az előszóban: „A közigazgatás feladata a cselekvés. Jogállamban ezt a jogrend szabályozza. A jogszerű közigazgatásnak azonban számos komoly problémája van, amelyek megoldására nem jogszabályok, hanem a jogtudomány vannak hivatva.”

Publikácia podrobne rozoberá všetky oblasti v pracovnoprávnom vzťahu zamestnávateľ - zamestnanec. Je užitočnou pomôckou, ako predchádzať chybám a omylom pri zamestnávaní. Podrobne rozoberá aktuálne zmeny v Zákonníku práce, mzdové zvýhodnenia, sociálne poistenie, zdravotné poistenie a ročné zúčtovanie, ku ktorému uverejňujeme aj aktuálne tlačivá, ktoré s ním úzko súvisia. Okrem vysvetlenia pojmov a postupov zamestnávateľov obsahuje aj príklady z praxe, ktoré sa týkajú pracovnoprávnych vzťahov a miezd.

Titul obsahuje úplné znenia zákonov po ostatných novelách. Zmeny v zákonoch sú prehľadne vyznačené. Základným cieľom novely zákona je zlepšenie postavenia prijímateľov sociálnych služieb, ktorým sa poskytuje pobytová forma sociálnej služby. Ide napríklad o osoby, ktoré majú ťažké zdravotné postihnutie alebo nepriaznivý zdravotný stav alebo osoby, ktoré dovŕšili dôchodkový vek (seniori). Zákon má posilniť ochranu základných ľudských práv týchto tzv. „zraniteľných osôb“. Titul obsahuje: 0 Zákon č. 448/2008 Z. z. o sociálnych službách

Príklady z praxe k uvedeným témam a prehľad zmien v novelách:Trestný zákon – novela zákona Agentúrne zamestnávanie ZDP, DPH, Odpisovanie hmotného majetku JÚ, PÚ, Nehnuteľnosti ZP, Mzdy a odvody, Cestovné náhrady a stravné Právo a podnikateľ, Pohľadávky Školstvo, Verejná správa, Verejný sektor Po novele Trestného zákona platnej k 1. 7. 2018 je nanovo prepracovaná skutková podstata trestného činu terorizmu, pričom boli zohľadnené problémy aplikačnej praxe vyplývajúce z konzultácií s orgánmi činnými v trestnom konaní, súdnej praxe, medzinárodných záväzkov Slovenskej republiky a názorov odbornej verejnosti. Východiskovou skutkovou podstatou je skutková podstata trestného činu teroristického útoku podľa § 419 Trestného zákona. Za obsahovo nadväzujúce skutkové podstaty na uvedenú východiskovú skutkovú podstatu sa považujú – skutková podstata upravujúca trestný čin niektorých foriem účasti na terorizme obsiahnutá v § 419b, skutková podstata upravujúca trestný čin financovania terorizmu obsiahnutá v § 419c a skutková podstata upravujúca trestný čin cestovania na účel terorizmu obsiahnutá v § 419d. V rámci skutkovej podstaty trestného činu terorizmu sa zavádza koncept spočívajúci v definovaní cieľa, ktorým je „poškodiť ústavné zriadenie alebo obranyschopnosť štátu, narušiť alebo zničiť základnú politickú, hospodársku alebo spoločenskú štruktúru štátu alebo medzinárodnej organizácie, závažným spôsobom zastrašiť obyvateľstvo alebo donútiť vládu alebo iný orgán verejnej moci alebo medzinárodnej organizácie, aby niečo konala, opomenula alebo strpela“ ako základného diferenciačného znaku medzi trestným činom terorizmu a ostatnými trestnými činmi.

Dôvodom novely zákona bolo zjednodušenie vybavovania elektronických podaní pri evidovaní vozidiel. Cieľom je situácia, kedy po spracovaní žiadosti podanej prostredníctvom elektronickej služby bude žiadosť systémovo zasielaná na spracovanie do nového pracoviska, kde sa vytlačí papierové osvedčenie o evidencii časť II, objedná sa elektronické osvedčenie o evidencii časť I a tabuľky s evidenčným číslom sa pripravia na odoslanie. Pre občanov to znamená úplné vylúčenie potreby osobnej návštevy dopravného inšpektorátu pri evidovaní novozakúpených vozidiel, ako aj vozidiel jednotlivo dovezených do Slovenskej republiky z cudziny.

Každá účtovná jednotka, má povinnosť pri vedení účtovníctva využívať interné účtovné smernice. Publikácia poukazuje na všeobecnú potrebu vnútropodnikových smerníc a povinnosť smernice každoročne aktualizovať podľa platnej legislatívy. Poskytuje tiež čitateľom základnú metodiku tvorby vnútropodnikových predpisov. Súčasne stručne charakterizuje a vzorovo uvádza smernice, ktorých vypracovanie je pre podnik záväzné v zmysle platných právnych predpisov, ako aj smernice, ktoré aj keď nie sú povinné, môžu skvalitniť riadenie vo väčšom i menšom podniku. Táto odborná publikácia uvádza smernice z oblasti účtovníctva, miezd a personalistiky, BOZP podľa platných posledných noviel zákonov. Publikácia obsahuje: - Účtovné smernice - Smernica o zásobách - Pracovný poriadok - Smernica k sťažnostiam - Smernica o BOZP Publikácia určená účtovníkom, podnikateľom, mzdárom, mzdovým účtovníkom, daňovníkom.

Az elmúlt évtizedekben bekövetkezett tudományos fejlődés jelentős kihatással volt a nyomozással összefüggő eszközökre és módszerekre is. A magyar és külhoni ismeretek folyamatosan bővülő tárháza olyannyira kitágult és átalakult, hogy kívánatossá vált egy széles spektrumú, friss szellemű nyomozási útmutató, egy modern tudományelméleti összefoglaló a krimináltechnika és a krimináltaktika körében.A tankönyv három fő részből áll. Az első a kriminalisztikai alapvetéseket, legfőképpen a kriminalisztika fogalmát, tudományági kapcsolódásait, történetét, elveit, szakirodalmát tartalmazza. Ezt követi a krimináltechnikai fejezetek csoportja, amely – felfogásunk szerint objektivitása és egyre erőteljesebbé váló, dinamikusan fejlődő szerepe miatt – prioritást élvez a harmadik fő részben megfogalmazott és – több szubjektív elemet tartalmazó, ugyanakkor a gyakorlatban sokszor eredményes, háttérbe nem szorítható – krimináltaktikai módszerekkel szemben. Ezen rész utolsó fejezetében (mintegy összefoglalás helyett) rámutatunk a gyakorlatban előforduló kriminalisztikai hibákra, a tudományág nemzetközi tendenciáira, a jövőbeli fejlesztési lehetőségekre, a várható elmozdulási irányokra.Reményeink szerint a kötet nemcsak a joghallgatóknak, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem diákjainak jelent majd hasznos olvasmányt tanulmányaik során, hanem nyomozási „zsinórmértékünket” jó szívvel fogadják és forgatják majd a gyakorló jogalkalmazók, a praxist folytató bűnüldözők, bírák, ügyészek, ügyvédek, büntetés-végrehajtási alkalmazottak, a biztonsági szférában dolgozók és az elméleti kutatók, egyetemi oktatók is – végső soron pedig minden múltfürkésző, valóságfeltáró, igazságkereső olvasó.

A közrendvédelmi tisztek képzésének egyik elengedhetetlen feltétele a korszerű ismereteken nyugvó tananyag megléte. Ennek elkészítésére vállalkozott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatói közössége. Arra törekedtünk, hogy a rendészettudomány által kidolgozott szilárd alapokra építkezve készítsünk olyan könyvet, amely a gyakorlatban is jól hasznosítható ismereteket tartalmaz.A közrendvédelmi tiszti képzés egyik sajátos vonása, hogy egyúttal vezetőképzést is jelent. Hallgatóink a végzést követően jellemzően olyan beosztásokban helyezkednek el, ahol vezetői feladatokat is el kell látniuk. Az évek múlásával pedig egyre valószínűbb, hogy vezetői beosztást fognak betölteni. E kötet azt a célt szolgálja, hogy hallgatóink a közrendvédelmi vezetői munkához szükséges alapokat elsajátítsák.E könyv azonban nem kizárólag a közrendvédelmi szakterület számára nyújt hasznos ismeretanyagot. A rendőrtisztképzés alapjait adják azok az ismeretek, amelyeket feldolgoztunk. A rendőrség szervezete, feladatai, személyi állománya, illetve a különböző szolgálati formák ismerete valamennyi szakterületi tudás alapját képezi.Kívánom, hogy hallgatóink használják e könyvet szellemi és szakmai épülésükre.

E kötet másfél év munkájának a gyümölcse. Még 2020 végén határozta el néhány lelkes szakember, hogy megalapítja a Digitális Jogalkalmazás Munkacsoportot azzal a céllal, hogy a korszerű jogi technológiákat tanulmányozza. Ők a kötet szerzői. Van közöttük doktorandusz és professzor, fogalmazó és kúriai bíró, programozó és ügyvéd. Már a megalakuláskor megszületett az ötlet, hogy kötetbe kellene foglalni azokat a gondolatokat és kutatásokat, amelyek a csoport körül összesűrűsödtek. A tizenöt fejezet így vegyesen tartalmaz jogi informatikai helyzetértékeléseket, a legkorszerűbb jogi technológiák ismertetését a mesterségesintelligencia-alapú szoftverektől a szöveggeneráló alkalmazásokon keresztül a legal designig, de a szabályozási kihívásokat taglaló tanulmányokat is.A könyvet haszonnal forgathatja gyakorló jogász, a jogi informatika iránt érdeklődő szakember – és mindenki, aki szeretne egy kicsit jobban belelátni a jog jövőjébe.