Virág Erdős

"Pimpáré királykisasszonyt királyi szülei férjhez akarják adni, jönnek a kérők, akik mind pályáznak Pimpáré kezére, de ő elutasítja őket, hiszen nem szülői önkény hatására, hanem szerelemből akar férjhez menni. A királykisasszonyt azért akarják a szülők férjhez adni, mert kiürült a kincstár, és a királyi udvar csődben van, s gazdag kérőben reménykednek. Ám abban a pillanatban, amikor Pimpáré kikosarazza az utolsó kérőt, hatalmas porfelleg és szélvihar támad, sötét lesz, és a királykisasszonyt elrabolja a Varjúkirály és a fia. Vakvarjúcska hites feleségének tekinti az "ölébe pottyant" királylányt, aki persze vonakodik. Ám Vakvarjúcska három próbát is kiáll, amelyben megvédelmezi Pimpárét, előbb a szarkák, majd a vadkutyák, végül az utcakölykök támadását veri vissza. A próbatételek közben megsérül és meg is vakul, s most Pimpárén a sor, hogy védelmezze és bizonyítson. Elhatározza, hogy hazamegy királyi szüleihez, akiknek már bizonyára hiányzik egyetlen leányuk. Közben fény derül arra is, hogy Vakvarjúcska valójában elvarázsolt királyfi, apjának palotáját valaha haramiák gyújtották fel és égették porig, csak ő és felséges apja menekült meg, és a tűzben koromfekete varjúvá változott. Ám ha megtalálja mellette tűzön-vízen át kitartó párját, talán ismét visszaváltozhat." (a Kiadó) Erdős Virág verses meséjét Filó Vera illusztrációi díszítik.

Az év egyik legjobban várt könyvében a közéleti témákra reagáló, a magyar költészeti hagyományt játékosan használó, szociálisan érzékeny verseket olvashatunk. Berzsenyi-remix és József Attila-rap.

Vers / és rajz / és könyv / és naptár, / amit aján- / dékba kaptál. / De akkor is / bölcsen tetted, / ha, teszem azt, / csak úgy vetted. / Az a fő, hogy / legyen kéznél, / ha időnként / belenéznél, / téli fagyban, / őszi szélben, / kettőezer- / tizennégyben. / Hihetetlen, / tudom, mégis: / elmúlik majd / ez az év is, / ne törődjünk / senkivel, / érjük be a / semmivel, / tartson / – ez a tanácsom – / tavaszig a / karácsony, / s legyen boldog, / mint egy kazán / karbantartáskor, / a hazám.

Rímes játékokból, mókás történetekből összeálló, kézzel írt és ceruzával rajzolt könyv gyerekeknek, amely a városról, a négyes-hatos villamosról, a bódvaszilasi felhőkről, királylányról, vakvarjúcskáról, égi pékségről és más furaságokról mesél.

Erdős Virág kétszer száz budapesti képe - száz vers és száz fotó - nem bagatell darabok. Megrendítenek és megnevettetnek. Meglepő, hogy milyen ismerősek. Ennek a Budapestnek a lakói észrevenni nem akart emberek, akik pedig a honfitársaink, és észrevenni nem akart mondatok, amiket pedig mi mondunk ki és nekünk mondanak. Ezek a budapesti képek rólunk szólnak. Budapest határai nem a város határai: Erdős Virág könyve az országról szól, amelyben élünk.

Kikészít és valósággal lenulláz az egyszeregy? Szorzótábla-versikével meglátod, majd játszva megy! Erdős Virág verseivel könnyebb megtanulni a szorzótáblát, a kivágható, tanulást segítő kártyák pedig a gyakorlást teszik játékossá.

Ez egy mese. / Ő a hősöm. / Királylány. / Az ismerősöm. / / Hogyha van egy/ lazább / hetünk, / elég gyakran / beszélgetünk... / / Én kérdem, / ő válaszol: / ez a mese / róla szól. / / Pimpáré királykisasszonyt királyi szülei férjhez akarják adni, jönnek a kérők, akik mind pályáznak Pimpáré kezére, de ő elutasítja őket, hiszen nem szülői önkény hatására, hanem szerelemből akar férjhez menni. A királykisasszonyt azért akarják a szülők férjhez adni, mert kiürült a kincstár, és a királyi udvar csődben van, s gazdag kérőben reménykednek. Ám abban a pillanatban, amikor Pimpáré kikosarazza az utolsó kérőt, hatalmas porfelleg és szélvihar támad, sötét lesz, és a királykisasszonyt elrabolja a Varjúkirály és a fia. Vakvarjúcska hites feleségének tekinti az „ölébe pottyant” királylányt, aki persze vonakodik. Ám Vakvarjúcska három próbát is kiáll, amelyben megvédelmezi Pimpárét, előbb a szarkák, majd a vadkutyák, végül az utcakölykök támadását veri vissza. A próbatételek közben megsérül és meg is vakul, s most Pimpárén a sor, hogy védelmezze és bizonyítson. Elhatározza, hogy hazamegy királyi szüleihez, akiknek már bizonyára hiányzik egyetlen leányuk. Közben fény derül arra is, hogy Vakvarjúcska valójában elvarázsolt királyfi, apjának palotáját valaha haramiák gyújtották fel és égették porig, csak ő és felséges apja menekült meg, és a tűzben koromfekete varjúvá változott. Ám ha megtalálja mellette tűzön-vízen át kitartó párját, talán ismét visszaváltozhat. A történetből bábjáték készült, amelynek ősbemutatójára 2012. január 29-án került sor a veszprémi Kabóca Bábszínházban.