Simon Kézai
autor
Magyar krónikája
A Gesta Hunnorum et Hungarorum igen fontos történeti forrásunk. Kézai Simon IV. László királynak ajánlotta művét: Keletkezését 1282-85 közé teszik.
A krónika négy fő részre oszlik:
Előbeszéd-re;
az Első könyv-re (a hunok történetére)
a Második könyv-re (a magyarok története),
és a Függelék-re.
Kézai Simon egyetlen középkori kézirata sem maradt ránk. Amit ma ismerünk azt Kollár Ferenc Ádám, majd Zsámboki János hagyatékából kerültek elő. A XIX. században a marosvásárhelyi Teleki könyvtárban is őriztek egy példányt. Magyar nyelvre először Szabó Károly ültette át 1862-ben. Kötetünk két fordítást tartalmaz, az egyik Szabó Károlyé, a másik Császár Mihályé.
A magyarok cselekedetei
Anonymus és Kézai Simon munkái a legrégibb ránk maradt magyarországi latin krónikák. Mindketten a magyar őstörténet feldolgozását tekintették fő céljuknak, s a feladatot mindkét szerző nagy fantáziával, nem kis irodalmi leleménnyel oldotta meg. E rövid terjedelmű művek, bár 18. századi első kiadásuk óta a szakmai viták kereszttüzében állnak, a magyar nemzet- és önazonosságtudat mindmáig meghatározó munkái, a középkori magyar történelem alapforrásai; most új, átdolgozott fordításban, bőséges eligazító jegyzetanyaggal, bevezetővel és a legfrissebb szakirodalmat is bemutató bibliográfiával veheti kézbe őket az olvasó.
Vypredané
7,24 €
7,62 €