Erzsébet Király

,,Csupa paradicsom az élet, csak ehetetlen. Ez a rendszer bogáncsot termel, fojtogató gyomokkal vagyok körülvéve, mely a halálba taszít. Szétmállasztanak, mint óceán hullámai az erős sziklát." Páratlan értékű személyes vallomást tart kezében az olvasó. A nagyobbrészt visszaemlékezésként, kisebbrészt naplóként papírra vetett írás szerzőjének zaklatott élete a 20. század második felének ismeretlen társadalmi világába nyújt betekintést. Király Erzsébet, a törvénytelen születésével egy életre megbélyegzett elbeszélő aki csak sokára tudja meg, mi valójában az eredeti neve, ki az anyja és kik a testvérei, munkásnőként kezdi felnőtt életét, majd vendéglátói-pari alkalmazottként folytatja azt. Az 1990-es évek derekán kelt visszaemlékezésében Király Erzsébet megejtően őszinte, nemegyszer megrázó beszámoló keretében meséli el rendezetlen életét, amit a saját lakás és család tartós hiánya mindig összezilál. Nem hiányoznak hősünk életéből az apró örömök sem, melyeket ez a társadalmi mélyvilág nyújthat számára. Király Erzsébet idősebb korában, kissé megállapodva, 2001-től kezd naplót vezetni. Amíg a memoárban a cselekményességre esik nagyobb hangsúly, a naplót többnyire az elmagányosodás okozta lelki töprengések töltik ki. A remek íráskészséggel megáldott memoár- és naplószerző szövegét Grexa Izabella fedezte fel és teszi közzé értő tanulmány és gondos jegyzetek kíséretében. A szövegközléshez a Király Erzsébet hagyatékában fellelt fényképanyag és számos eredeti dokumentum fotokópiája társul. A szocializmus korának szegénysége és kisemberi világa tárul fel a dokumentum értékű elbeszélés jóvoltából. Igazi felfedezés Király Erzsébet írásos és képi hagyatéka. Gyáni Gábor

,,Csupa paradicsom az élet, csak ehetetlen. Ez a rendszer bogáncsot termel, fojtogató gyomokkal vagyok körülvéve, mely a halálba taszít. Szétmállasztanak, mint óceán hullámai az erős sziklát." Páratlan értékű személyes vallomást tart kezében az olvasó. A nagyobbrészt visszaemlékezésként, kisebbrészt naplóként papírra vetett írás szerzőjének zaklatott élete a 20. század második felének ismeretlen társadalmi világába nyújt betekintést. Király Erzsébet, a törvénytelen születésével egy életre megbélyegzett elbeszélő aki csak sokára tudja meg, mi valójában az eredeti neve, ki az anyja és kik a testvérei, munkásnőként kezdi felnőtt életét, majd vendéglátói-pari alkalmazottként folytatja azt. Az 1990-es évek derekán kelt visszaemlékezésében Király Erzsébet megejtően őszinte, nemegyszer megrázó beszámoló keretében meséli el rendezetlen életét, amit a saját lakás és család tartós hiánya mindig összezilál. Nem hiányoznak hősünk életéből az apró örömök sem, melyeket ez a társadalmi mélyvilág nyújthat számára. Király Erzsébet idősebb korában, kissé megállapodva, 2001-től kezd naplót vezetni. Amíg a memoárban a cselekményességre esik nagyobb hangsúly, a naplót többnyire az elmagányosodás okozta lelki töprengések töltik ki. A remek íráskészséggel megáldott memoár- és naplószerző szövegét Grexa Izabella fedezte fel és teszi közzé értő tanulmány és gondos jegyzetek kíséretében. A szövegközléshez a Király Erzsébet hagyatékában fellelt fényképanyag és számos eredeti dokumentum fotokópiája társul. A szocializmus korának szegénysége és kisemberi világa tárul fel a dokumentum értékű elbeszélés jóvoltából. Igazi felfedezés Király Erzsébet írásos és képi hagyatéka. Gyáni Gábor