Norman Lebrecht

Vo svojich dejinách hudobného biznisu Norman Lebrecht nazerá pod pokrievku a tvrdí, že za úpadok vážnej hudby sú zodpovedné nadnárodné korporácie, ktoré ju ovládajú. Bežní milovníci hudby sa vytrácajú z koncertov, orchestre čelia bankrotom, noví skladatelia a umelci nie sú schopní nájsť si publikum – a napriek tomu hŕstka hviezd na tom mimoriadne bohatne. Keď hudba zmĺkne… je vyčerpávajúci pohľad do zákulisia obchodu s vážnou hudbou: od prvých majstrov sebaprezentácie, ako bol Liszt a Barnum, cez sily, ktoré stáli za Pavarottim, až k pochabostiam Bernsteina, je naplnený farbistými detailmi, poznatkami zvnútra a nevyhnutnými štatistickými údajmi. S pochopením a humorom Norman Lebrecht napísal záverečnú správu o vzostupe a páde vážnej hudby ako nezávislého umenia. Autor je jedným z najčítanejších komentátorov hudby, kultúry a kultúrnej politiky, pravidelne sa objavuje na BBC Radio 3 a prispieva do Daily Telegraph, Wall Street Journal, Bloomberg a i.

A Maestro! a komolyzenéről szóló könyvek között világviszonylatban kimagasló példányszámban fogyott. Kezdetben - különösen Nagy-Britanniában - rosszul fogadták, mert szentségtörésnek tartották, hogy bemutatom a múlt és jelen karmestereinek gyarlóságait. "Ez talán a legundorítóbb könyv, amit valaha olvastam." (Michael Tanner) Idővel azonban olyannyira elfogadták a könyv igazságait, hogy azok szinte közhelyesültek. A vád, amellyel elsőként én illettem őket, hogy a hatalom és a pénz érdekében elárulták a hivatásukat, mára bizonyított ténnyé lett. Könyvem célja megvizsgálni a karmesterek hatalmának eredetét és természetét, valamint hatását hivatásuk jelenlegi hanyatlására. "Aki semmit sem tud a hatalomról, sorra minden ismertetőjegyét felfedezheti, ha jól megfigyeli a karmestert." (Elias Canetti) "Hogy mi kell a felemelkedéshez? Nem sztárolás és sztárok, hanem a mű, a szerző szándékainak és a közönségnek a tisztelete. Jó kritika, amely hiteles értékmérője tud lenni rangnak és teljesítménynek. És az államnak - polgárai lelki egészségének védelmében - legalább úgy kellene támogatnia a komolyzenét, mint azt a nagy nemzetközi cégek térnyerése előtt, a hatvanas évek elején tette." (Norman Lebrecht) Nem játszik hangszeren, nem okoz lármát, és mégis a zeneteremtés képzetét kelti. A mesterség a tizenkilencedik század közepén alakult ki, mikor a zeneszerzők felmondták a felelősséget partitúráik vezényléséért. Százhúsz esztendő alatt a karmester a zeneszerző udvarának alázatos szolgájából a zenei sors urává emelkedett. A vezénylés ködös és meghatározatlan természetét tekintve egy jó karmester művészetét lehetetlen definiálni. Valamely maestro képességeinek vegypróbája, hogy hogyan hat egy megállapodott társulatra. A jó karmester életet lehel az új műbe. "Az előadás nem kottaolvasás, hanem értelmezés." (Fischer Ádám)

Strhujúci príbeh dvoch chlapcov, syna hudobného nakladateľa a geniálneho huslistu z poľskej židovskej rodiny, ktorí počas vojny vyrastajú spolu v Londýne. „Nikdy never hudobníkovi, keď rozpráva o láske,“ vystríha Martina Simmondsa otec. Jeho rada prichádza neskoro. Martin – zakomplexovaný, samotársky chlapec, už stihol podľahnúť šarmu Dovidla Rapoporta, nadaného poľského huslistu, ktorého rodičia tesne pred vypuknutím vojny zveria do opatery rodine Simmondsovcov. Chlapci vyrastajú ako bratia, no v deň svojho dlho pripravovaného debutu Dovidl bez stopy zmizne. Po dlhých štyridsiatich rokoch Martin nečakane narazí na stopu po svojom nezvestnom priateľovi. Román Normana Lebrechta je strhujúcim rozprávaním o chlapčenskom dospievaní, o hudbe, láske a závisti, o moci, ktorú má hudobný génius nad svojimi obdivovateľmi. Autor vykresľuje atmosféru vojnového Londýna, letecké útoky a najmä nezávideniahodnú existenciu židovských utečencov. Pred očami čitateľa ožívajú obrazy bombardovaného mesta a sivý svet, ktorý povstal z jeho popola. Židovská otázka a láska k hudbe, zdanlivo dve rozdielne témy, sa v rozprávaní prepoja do pôsobivej románovej fresky.

Opulentní románová freska známého skotského spisovatele, nositele Whitbreadovy ceny za rok 2002, oscilující mezi tématy zdánlivě tak rozdílnými, jako je židovská otázka a láska k hudbě. Norman Lebrecht je jedním z nejčtenějších současných britských hudebních publicistů, který komentuje také dění v kultuře i politice. Jeho sloupky v londýnských Evening Standard a na internetu jsou považovány za "doporučenou četbu" a jeho pořad "Lebrecht Live" na BBC přitahuje posluchače z celého světa. Pracuje jako hudební redaktor Sunday Times a Opera News v New Yorku. Napsal řadu knih o hudbě. Píseň jmen — strhující příběh dvou chlapců, syna hudebního nakladatele a geniálního houslisty z polské židovské rodiny, kteří společně vyrůstají za války v Londýně — je jeho první román.