Ferenczi Sándor

Klinický deník Sándora Ferencziho tvoří zápisky reflexí z jeho psychoanalytické práce s pacienty z roku 1932. Text, původně psaný v němčině, který přeložil a uspořádal Michael Balint, Ferencziho žák, zjevně předběhl svou dobu, byl odložen, anglického vydání se dočkal až v roce 1988. Ferenczi byl Freudovým žákem, u něj absolvoval psychoanalýzu, považoval ji za nedostatečnou a marně se dožadoval jejího dokončení. Sám také nabízel psychoanalýzu Freudovi, který ji odmítl. Klinický deník představují zápisky týkající se zejména tří významných okruhů – teorie traumatu, psychoterapeutické techniky a vztahu s Freudem. Sándor Ferenczi svým přístupem a myšlenkami inspiroval vztahovou psychoanalýzu, nejdynamičtěji se rozvíjející současnou psychoanalytickou školu. Sándor Ferenczi (1873–1933), maďarský psychiatr, psychoanalytik, žák Sigmunda Freuda, osobnost inspirující současnou vztahovou psychoanalýzu. Michael Balint (1896–1970), britský psychiatr a psychoanalytik maďarského původu, žák Sándora Ferencziho.

„A szerelem tudományos pszichológiája még ma is megíratlan” – állapította meg Ferenczi Sándor. Kötetünk azokból a korai írásaiból közöl válogatást, amelyek a hiány pótlásának igényével születtek, illetve olyan lelki jelenségekről szólnak, mint a neurózisok, a homoszexualitás stb. Ferenczi gondolatai is tanulságosak – bár következtetéseinek egy része ma már csupán történetileg érdekes –, írásainak szövege rendkívül izgalmas: orvosi tapasztalatait mint szépíró osztja meg az olvasóval. Ferenczi Sándor (1873–1933) magyar idegorvos, pszichoanalitikus, Freud közeli barátja és munkatársa. A magyar pszichoanalízis korai szervezője, vezéralakja. Munkásságát az úgynevezett „tárgykapcsolati elméletek” egyik kiindulópontjaként ismerik el.

"Egyáltalán nem titkolom el tehát Önök előtt, hogy az "elfojtás" felismerése egy új lélektani elméletnek nem a betetőzését, hanem a kellő kezdetét jelenti."