Katalin Varga

A szülés és születés eseményeit napjainkra oly mértékben "bekebelezte" az egészségügy, hogy szinte elfelejtjük, a szülés és születés nem kizárólag orvosi esemény. A "hivatalos" terhesgondozás és a medikalizált szülészet bár meghatározza napjaink gyakorlatát, azonban csak egyik lehetséges változata annak a mindennapi csodának, (a)hogy ember születik. Ez a könyv számos további megközelítést is körüljár: a magyar népi hagyományoktól a művészetekig, az apák érintettségétől az antropológiai megfigyelésekig, a szülés archetípusától a beavatási szertartásokig, hogy csak néhányat említsünk. A könyv így korántsem csak azok érdeklődésére tarthat számot, akik éppen gyereket várnak. Mindenki hasznos szempontokkal gazdagodhat, aki szeret egy jelenséget több oldalról szemügyre venni, a kézenfekvő dolgokat mégis megkérdőjelezni és azok mélyebb összefüggéseit átgondolni. Az olvasó eleinte talán elbizonytalanodik, hiszen egy jól megszokott, viszonylag jól ismert megközelítést kell egy időre félretennie, és elindulnia egy olyan kalandos utazásra e könyv oldalain, amely végén megszülethet saját új felfogása a szülés és születés eseményeiről, megerősödve néhány olyan gondolattal, amit talán már eddig is sejtett, érzett vagy tudott...

Ritka kincs, egyfajta irodalmi kalandregény kerül a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárából az olvasók elé: az 1930-as évek fölfedezettjének, a szociofotós Kálmán Katának a naplója. Kálmán Kata 1936 novemberében még mint lelkes olvasó, tisztelő kérte fel a Tiborc című fotóalbum előszavának megírására Móriczot Zsigmondot, ám ezzel hirtelen bele is sodródott az író éppen felbolydult életébe. A természetesen fényképekkel kísért napló nemcsak a krimiszerűen végigmesélt utolsó nagy szerelem, a Csibe-kapcsolat titkaiba vezet be, hanem a korszak kulturális közéletének számtalan érdekességével is megismertet - egy páratlan epizódjában Bartók Bélával a középpontban. A szöveget gondozó-szerkesztő Varga Katalin kísérőjegyzetei a korabeli események és szereplők gazdag világában kalauzolnak tovább.

A Gőgös Gúnár Gedeont szülők és kisiskolások nemzedékei ismerték meg. A mesék, versek zöme szándékosan hiányos betűkészlettel íródott, azért, hogy már azok az első osztályosok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét. A tartalomjegyzékben a mesék, versek címe mellett meg van jelölve, melyik hangzó tanításában és gyakoroltatásában segít az adott szöveg. Ott, ahol külön hangzó nincs feltüntetve, az eddig megismerteket lehet ismételtetni. Reméljük, hogy a kis- és nagybetűket együttesen tanuló első osztályosok ugyanolyan örömmel forgatják majd a Gőgös Gúnár Gedeonnak ezt a változatát, mint a korábbi kiadások olvasói. A kötetet K. Lukáts Kató eredeti, színes rajzai díszítik.

Noha mind gyakoribb, hogy egy pár életébe nem érkezik meg egykönnyen a baba, mégis titkolózás övezi a nehézségeket, a szülők testi-lelki fájdalmát. Könyvünk azoknak a nőknek és férfiaknak, családoknak hivatott reményt adni, akiknek a szülővé válás rögösebb útja jutott. Akiknek nehezített a gyermekvárás, akik mindent megtennének vagy már meg is tettek azért, hogy végre megfoganjon és meg is szülessen a babájuk. A könyv lapjain szívszorító és felemelő emberi történetek tárulnak fel, hiszen olyan bátor asszonyok szólalnak meg, akik feltépve önnön, talán már beforrt sebeiket, őszintén és kendőzetlenül mernek beszélni. E bátorságot erősítette bennük Varga Katalin, aki segítő kezet nyújtott nekik a legnehezebb időszakjukban is.